Békés Megyei Népújság, 1989. február (44. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-06 / 31. szám

1989. február 6., hétfő HZHîlUKTiW Sevardnadze Pakisztánban Holdújév Dél-Koreában Vasárnap hajnalban, Kí­nából jövet rövid munkalá­togatásra érkezett Eduard Sevardnadze. A szovjet kül­ügyminisztert az iszlámábádi repülőtéren Szahibzada Ja- kub Han külügyminiszter üdvözölte. Sevardnadze a ter­vek szerint találkozik Gú­lám Iszhak Han államfővel és Benazir Bhutto miniszter- elnök-asszonnyal is. Eduard Sevardnadze személyében szovjet külügyminiszter első ízben tesz látogatást Pakisz­tánban. Friedrich Engels négy ere­deti kézirata került elő a kaliforniai Stanford egyetem archívumából. Az egyetem közleménye szerint három francia nyel­ven írt és egy hosszabb, né­met nyelvű levélről van szó. Az 1883-ban és 1886-ban írt farncia nyelvű levelekben Engels annak lehetőségét fej­ti ki, hogy a proletariátus Sevardnadze a repülőtéren adott nyilatkozatában kije­lentette: a szovjet vezetés úgy döntött, hogy a pakisz­táni kormánnyal konzultá­ciót kezd az afganisztáni bé­ke és nyugalom helyreállí­tását szolgáló legalkalma­sabb módszerekről. Hozzá­fűzte: kész elismerni, hogy Pakisztán számára az afga­nisztáni viszály akut és bo­nyolult problémákat vet fel, és a pakisztáni vezetőkkel tartandó találkozóin e prob­lémákat részletekbe menően meg kívánja vitatni. választások útján „újabb po­zíciókat vívhat ki magának”. Azt írta, hogy a „tüntetés fontos dolog, de csak akkor, ha jobb út már nincs”. A német nyelvű dokumentum a XIX. század elején indult brit chartista mozgalommal foglalkozik. A kéziratok a Hoover In­tézet Borisz Nyikolajevszkij alapítványának darabjai. A dél-koreai kormány döntése alapján a nap járá­sán alapuló naptárszámítás a január elsejére eső újév kezdete mellett — követve ötezer év hagyományát — ismét rendszeresen megün- neplik a Holdújévet február 6-án. Már most szombaton meg­kezdődött a vagy hatvanféle népi játékból álló ünnepség- sorozat, aminek az a külö­nös jelentősége a dél-koreai nép számára, hogy először töltheti munka helyett vi­dámsággal szombatját. A Koreai Köztársaságban egyébként nemcsak egysze­rűen hatnapos a munkahét, hanem a heti átlagos mun­kaidő 57 óra. Részben a dol­gozók megfeszített munka­tempójának, a rendkívül ha­tékony termelésnek köszön­hető Dél-Korea gazdasági si­kersorozata — hívta fel az MTI tudósítójának figyelmét A francia kormányzó Szo­cialista Párt- és a kommu­nista párt vezetői korlátozott megállapodásra jutottak a márciusban esedékes városi tanácsi választások közös lis­táiról. A kommunista párt­központban a két pártvezér, Georges Marchais, az FKP főtitkára és Pierre Mauroy, a Szocialista Párt első titká­ra írta alá a megállapodást. A megállapodás közli, hogy a két baloldali párt a 20 ezer lakosúnál nagyobb városok 80 százalékában a baloldali tömörülés közös listáival indul harcba a ta­nácsi többségért. A többi helyen külön listákon, tehát ellenfelekként vetélkednek az első fordulóban. Mintegy 40 ilyen helységben lesznek Han Szung Szó kereskedel­mi és ipari miniszter, aki arra is rámutatott, hogy 1962-ben az egy főre jutó jövedelem mindössze 80 dol­lár volt a távol-keleti or­szágban. A Koreai Köztársaság, mint a világ 11. legnagyobb külkereskedelmű — 100 mil­liárd dolláros forgalmat bo­nyolító — országa a mun­ka- és bérviszonyok alapján azonban ma még fejlődő or­szágnak számít. Az átlagbér körülbelül havi 900 dollár. A bérek egyébként az ipar­ban tavaly 20 százalékkal nőttek. A munkaidő csök­kentése és az ötnapos mun­kahét bevezetése azonban nem szerepel a kormány programjában, ehhez ugyan­is nem érzi gazdaságilag elég erősnek magát a tavaly 14 milliárd dolláros külke­reskedelmi aktívumot elért ország. előválasztások a két balol­dali párt képviselői között. A fővárosnak valószínűleg mind a húsz kerületében megmérkőznek a szocialista és kommunista listák, mert a Szocialista Párt még két kerületben sem volt hajlan­dó a lista élére kommunistát elfogadni. A két pártveze­tés nem tudta feloldani az ellentéteket 23 balodali ve­zetésű városban, köztük hat­ban az FKP van többségben. Elkerülhetetlennek látszik a baloldali összecsapás 17 olyan fontos városban — köztük St. Etienne, Reims, Epernay, Arles, Nimes — amelyben legutóbb, 1983-ban az FKP elvesztette a több­séget a jobboldal javára. Cápa az olasz partoknál Olaszországban húsz év után ismét cápa támadt az ember­re: Piombino észak-nyugat olaszországi kikötővároshoz kö­zel egy tengeri ragadozó halá­los sebet ejtett Luciano Costan- zón, aki a part közelében bú­várkodott. A hatóságok pénte­ken számoltak be az esetről, miután fürdési és halászati ti­lalmat rendeltek el és meg­kezdték a hajszát a tengeri ra­gadozó után. A tragédia szemtanúja volt Costanzo 18 éves fia, is, aki a közeli csónakból tétlenül néz­te végig a pillanatok alatt le­játszódott tragédiát. Elmondása szerint a mintegy hétméteres állat derékon ragadta apját, majd elmerült vele a vízben. Mivel a térségben a napokban egy szétmarcangolt delfint is partra vetett a víz, a hatóságok biztosra veszik, hogy csak cá­pa lehetett a férfi gyilkosa. A FIATALOK OKOZZÁK A LEGTÖBB KÖZÜTI BALESETEIT az USA-ban. A közlekedés­kutatási bizottság tavalyi adatai szerint a szerencsét­lenségek 37 százaléka a 20 éven aluli, 34 százaléka pe­dig a 20—24 éves vezetők rovására írható. A legbiz­tonságosabban a 25 és 74 év közöttiek vezetnek (12 százalék). A 75 éven felü­liek is sok balesetet (25 szá­zalék) okoznak. A fiatalok túl merészek, az időseknek már lassabbak a reflexeik, ez az oka, hogy a baleseti statisztikák élén szerepel­nek — állapítja meg a fel­mérés. EGY TENGER ALATTI VULKAN gazlehelete Nem mindennapi élményben volt része a Melville nevű ka­liforniai kutatóhajó legénységé­nek a Csendes-óceán déli ré­szén. Éppen talajmintát készül­tek venni a mintegy 40 méter­rel a víz alatt levő Mac Donald Seamount nevű vulkán kúpjá­ból, amikor óriási légbuborékok törték át a víz felületét, s cso­koládébarnára színezték a ten­gert. Echolottal — a hang visz- szaverődése alapján működő műszerrel — sikerült nyomon köveni, hogy e gázok miként emelkednek föl a tengerfenék­ről. Egy különösképpen nagy buborék 2 méternyire az óceán vize fölött felrobbant, s húsz­harminc szikladarabot vetett ki magából. Egy futball-labda mé­retű törmeléket az általa el­nyelt gáz annyira könnyűvé tett, hogy úszott a víz felüle­tén, s hálóval ki tudták fogni. SZUPERÜZEM Stocholmtól délre épült fel a világ legnagyobb szén- gázosító üzeme, mely az idén év végén fog teljes ka­pacitással működésbe lépni. A szuperüzemhez három, oxigén-, nitrogén- és argon­feldolgozó üzem is tartozik. Az oxigént a szén gázosítá­sára fogják használni, a nitrogénüzem pedig évi 45 000 tonna nyersanyagot fog előállítani, teljes mér­tékben fedezve Svédország szükségleteit ilyen téren. odaítélték az ARANYGLÖBUSZ DIJAT Hollywoodban a külföldi új­ságírók társasága 24 Aranygló­busz díjat ítélt oda az általuk legsikeresebbnek vélt filmekért, televíziós játékfilmekért. A leg­nagyobb sikert a Dolgos lány című filmkomédia aratta, amely négy Aranyglóbuszt kapott. A háborús emlékek című film­sorozatért három díjat ítéltek oda. Barry Levinson a legjobb filmdrámáért részesült elisme­résben, Dustin Hoffman pedig a legjobb drámai alakításért, míg Tom Hanks a legjobb ko­mikus szerepért kapott Arany- glóbusz díjat. A nők kategóriá­jában Melanie Griffith, Jodie Foster, és Shirley MacLane ka­pott díjat. A külföldi filmek közül, a Pelle, a hódító című dán film részesült elismerésben. Clint Estwood pedig a Madár című film rendezéséért kapta meg az Aranyglóbusz díjat. Az ünnepélyes díjkiosztáson két­száz ismert filmcsillag vett részt. „HÁZI” BALESETEK Ausztriában a súlyos bal­esetek 57 százaléka otthon, szabad időben, vagy sporto­lás közben éri az embere­ket. A Sicher Lebben oszt­rák intézet által közöli ada­tokból kitűnik, hogy a köz­lekedési balesetek csupán 46 százalékot tesznek ki. Szak­értők véleménye szerint azért ilyen nagy a „házi” balesetek száma, mert az emberek igen kis hányada véli úgy, hogy otthon, spor­tolás közben, vagy általában a szabadidőtöltés közben balesetveszély leselkedne rá. 185 MILLIÓ FONT STERLING értékű kábítószert koboztak el tavaly a brit hatóságok. Ebben volt 277,6 kilogramm kokain, 247,3 kilogramm he­roin és 42,7 tonna hasis. Az 1987-es „fogáshoz” képest a brit rendőrök 60 százalék­kal több kábítószert foglal­tak le az illegális forgalma­zóktól. VÍZILÓ AZ AUTÓPÁLYÁN Vízilóra vadásztak az osztrák rendőrök pénteken az autópályán, a Salzburg közelében fekvő Gollingnál. Először azt a bejelentést kapták, hogy „egy nagy disznó” veszélyezteti a for­galmat. A „disznóról” kide­rült, hogy valójában fiatal folyami víziló, és egy olasz állatkereskedő autójának utánfutójáról szabadult el. A tulajdonos segítségével az állatot végül is elfogták, és visszaterelték a szállítóesz­közre. „Az akciónak vége — a vízilovat elfogtuk” — szólt a szokatlan rendőrségi jelentés. SZOVJET TÜDŐSÖK TILTAKOZNAK egy atomvillanytelep építése el­len. Tíz tekintélyes szovjet tu­dós a Pravdának irt levelében kéri, hagyják abba a krími atomvillanytelep építését, mert aktív szeizmikus és vulkanikus zónában fekszik. Ezt az atom- villanytelepet tulajdonképpen Keres városa közelében építik 1980 óta, s az első két reaktort, amelyeknek kapacitása 1-1 mil­lió megawatt, az év végén akar­ják üzembe helyezni. A tudó­sok, akik között ott van A. Jan- sin, a Szovjet Tudományos Aka­démia tagja is, rámutattak arra a tényre, hogy ebben az öve­zetben annak idején pusztító erejű földrengés történt, amely­nek erőssége 9 fokos volt a Mercalll-skála szerint, s emiatt ez az atomvillanytelep nagy ve­szélyt jelent a környék lakossá­gára nézve. Riói karnevál — rablótámadásokkal Aki a napokban Rio de Janeiróba ér­kezik, pénzét, értéktárgyait még a szállo­dák széfjében sem tudhatja biztonságban, sőt, személyi okmányaitól is könnyen megfoszthatják. Az idei karnevál előtt a Rióba érkező turistát jól szervezett rabló­bandák fenyegetik, még a biztonságosnak számitó tengerparti szállodákban is. Pe­dig arrafelé 300 méterenként rendőrőr­szem vigyáz a vendégek nyugalmára, a szállodákban adóvevő készülékkel felsze­relt őrök figyelik a mozgást, árgus sze­mekkel. Nemrég néhány nap leforgása alatt vagy féltucat szállodát támadtak meg a rablók. Fegyverrel, késekkel felszerelve hatoltak az épületbe, sakkban tartották a személyzetet, esetenként még a biztonsá­gi embereket is, s több millió dollár érté­kű készpénzt, ékszert, karórát, fényképe­ző- és videomasinát, repülőjegyet vittek el a páncélkazettákból. Az idegenek, több­ségükben észak-amerikaiak, olaszok, nyu­gatnémetek és izraeliek megdöbbenésük­ből még fel sem ocsúdtak, máris újabb hidegzuhany érte őket: kiderült, hogy a szállodák csak 350—1000 dollár erejéig biztosították egy-egy vendégüket. A „szállodaakciót” megelőzően egy ban­da megtámadott és mindenéből kifosztott egy olasz turistacsoportot. A vendégek egy országjárás végállomásaként érkeztek a szépséges Rióba, és a repülőtérről szál­láshelyükre tartottak, amikor buszukat feltartóztatták. Még útleveleiket, szemé­lyes okmányaikat is kénytelenek voltak átadni támadóiknak, életükért cserében. A tízmilliós város vezető orvostanácsa azt kérte, hogy az idén ne tartsanak kar­nevált. A tömeges méreteket öltő testi sé­rülésekre, a balesetekre, a súlyos testi sé­rülést okozó támadásokra, rablótámadá­sokra, és nem utolsósorban a mostoha egészségügyi körülményekre hivatkoznak az orvosok, de szinte biztos, hogy kéré­sük süket fülekre talál. Rióban a pénz minden más szempontot háttérbe szorít. Engels-kéziratok kerültek napvilágra Félmegállapodások Testvérmegyénk: Penza Ismerjük meg egymást! 1. Kedves barátaink, a Nép­újság olvasói! Immár csak­nem két évtized telt el az­óta, hogy Penza és Békés megye között a baráti kap­csolatok létrejöttek és állan­dóan erősödnek. A testvér- megyék rendszeresen dele­gációkat cserélnek, amelyek párt-, tanácsi és gazdasági szervek dolgozóiból, vala­mint alkotó közösségek, if­júsági szövetségek és sport- egyesületek tagjaiból tevőd­nek össze. A gyakorlati mun­ka tapasztalatával kölcsönö­sen gazdagítjuk egymást, ami jól szolgálja a szovjet— magyar barátság erősítésé­nek magas rangú célját. Kapcsolataink azért még szarosabbá válhatnak. Ilyen közös álláspontra jutottunk a múlt évben, amikor Békés megyei újságírók csoportja itt tartózkodott Penzában. Akkor született meg az a gondolat, hogy a Penzensz­kaja Pravda és a Népújság szerkesztősége együttműkö­dési szerződést köt egymás­sal, amely előirányozza me­gyéink életéről szóló írások időszaki cseréjét, az újság­írók kétoldalú foglalkoztatá­sának bevezetését. íme, ilyen megállapodást fogadtunk el 1989-re: Kedves Békés megyeiek! A Penzenszkaja Pravda szerkesztősége azt tervezi, hogy Penza megye történel­mével, gazdaságával, kultú­rájával, politikai átszervezé­sével és társadalmunk szel­lemi életével kapcsolatos cikksorozatokat ajánl fel Önöknek. Megtudják, hogyan élnek, min munkálkodnak, miről álmodnak a szovjet emberek. Ismeretségünk el­mélyülésének mértékében szeretnénk megtudni Önök­től is, miről akarnának ol­vasni. Ügy tervezzük, hogy az 1989. évet az „Ismerik-e Penza megyét?” elnevezésű vetélkedővel zárjuk, és a győzteseket emléktárgyakkal jutalmazzuk. A Népújság szerkesztősé­ge Békés megye életéről kö­zöl írásokat a Penzenszkaja Pravdában. A penzai olva­sók nagy érdeklődéssel vár­ják ezeket az anyagokat. Ntas, tehát, ismerjük meg közelebbről' egymást ! Önök előtt van Penza megye tér­képvázlata, és ma, azt ja­vasoljuk, tegyünk rajta egy képzeletbeli utazást. Számos tulajdonsága alap­ján vidékünket átlagosnak lehet tekinteni a Szovjet­unió megyéinek sarában. Oroszország közepén helyez­kedik el, 700 kilométerre Moszkvától, amellyel vasúti, közúti és légi összeköttetés van. A megye területe 43 ezer négyzetkilométer, lakosainak száma mintegy másfél mil­lió. Ezt, valamint klímáját, talaját, erdőit és folyóit te­kintve a közepes kategóriá­ba tartozik. Megyénk — másokhoz ha­sonlóan — sok nemzetiségű. Az 1979. évi népszámlálás szerint (az újra éppen most februárban kerül sor) ná­lunk 106 nemzetiség él. Az abszolút többséget — körül­belül a népesség 90 százalé­kát — az oroszok alkotják, de jelentős réteget képvisel­nek a mordvinok, tatárok, ukránok és beloruszok is. Penza megyében 11 város, 15 városi jellegű település, 28 mezőgazdasági kerület; több mint 300 ipari vállalat, Penza megye vázlatos rajza 445 kolhoz és szovhoz talál­ható. A penzai márkával ellá­tott legismertebb termékek a következők: elektromos szá­mológépek és egyéb műsze­rek, órák, kerékpárok, dízel­motorok, kompresszorok, szövő- és mezőgazdasági gé­pek. bonyolult vegyipari esz­közök, papír, szövet, cipő és így tovább. A megye ipar­cikkei a Szovjetunió minden tagköztársaságába eljutnak, s több mint 70 százalék kül­földre megy. A megye jelentős mező- gazdasági körzetnek is szá­mít. Mostanában évente több mint 170 ezer tonna húst, 4 millió hektoliter tejet, sok más élelmiszert állít elő az ország részére. Sajnos, gabo­nából és egyéb kultúrákból a termésátlag alacsony, ami részint a gyakori szárazság­gal, -részint a munka gyen­ge szervezettségi-technoló­giai színvonalával magya­rázható. De nézzük meg a megye térképiét! Penza várost 1663- ban azért alapították, mint erődítményt, hogy az orosz állam délkeleti határait a nomádok támadásai .ellen megvédjék. Ma ez egy ha­talmas ipari és kulturális központ, ahol 560 ezer em­ber él (ez alapján a 47. he­lyen áll a Szovjetunió vá­rosainak listáján). Követke­ző írásunkban jóval részle­tesebben fogunk szólni Pen- záról. (Folytatjuk) Fordította: Bukovinszky István

Next

/
Thumbnails
Contents