Békés Megyei Népújság, 1989. február (44. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-06 / 31. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek ! N É PÚJSÁG II MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS 0 MEGYEI TANÁCS LAPJA 1989. FEBRUÁR 6., HÉTFŐ Ara: 4,30 forint XLIV. ÉVFOLYAM, 31. SZÁM Mai számunkból: (Már nem) SOS-jelek Battonyáról (3. oldal) A Münnich Ferenc Társaság nyilatkozata (3. oldal) A Szabad Demokraták Szövetségének nyilatkozata <3. oidai> A bírósági végrehajtásról (4. oidan Peres ügyeink <5. oida» Ifjúsági aktíva Zalaegerszegen Minden társadalom hangulatára elsősorban az élet- körülmények változása a meghatározó, ennek megfelelően nálunk egyre nagyobb az elkeseredettség, és növekszik a bizalmatlanság — mondta Nagy Imre, a KISZ Központi Bizottságának első titkára azon az ifjúsági aktívaértekezleten, amelyet szombaton rendeztek Zalaegerszegen, a Szak- szervezetek Művelődési Központjában. A városi KISZ- bizottság által szervezett nyilvános fórumon Nagy Imre konzultációval egybekötött előadást tartott. A résztvevők írásban beadott kérdéseit is figyelembe véve először a hazánkban zajló eseményekről, folyamatokról szólt. Nagy Imre kitért Pozsgay Imrének az 1956-os eseményekkel foglalkozó rádiónyilatkozatára is. Emlékeztetve arra, hogy a „népfelkelés” minősítés nemcsak a párton belül, hanem az alternatív szervezetek többségében is indulatot váltott ki, leszögezte: jóval többről van szó, mint csak egy 33 évvel ezelőtti esemény értékeléséről. Nevezetesen arról, hogy „a párt hogyan tud szembenézni saját múltjával és azzal a politikai, gazdasági berendezkedéssel, amit kialakított ebben az országban, s hogyan tud élére állni az ezt megváltoztatni akaró törekvéseknek”. Az első titkár befejezésül a KISZ és az MSZMP kapcsolatáról beszélt. Négyezer fiatal állás nélkül Folytatódik a XXI. magyar filmszemle Az első igazi versenynappal folytatódott szombaton» XXI. magyar filmszemle a Budapest Kongresszusi Központban. A délelőtti óráktól az éjszakába nyúlóan párhuzamos vetítéseken peregtek a filmek a Kongresszusi Központ három termében. Két korábban már játszott alkotás — Szabó István Ha- nussenje és Xantus János Rocktérítője — mellett nyolc ősbemutatót láthatott a közönség, nem számítva az információs szekcióban szereplő Balázs Béla stúdiós alkotásokat. Az ősbemutatók sorát a Mozgókép Innovációs Társulás Hat bagatell címűösz- szeállítása nyitotta. Pályájukat a hetvenes évek elején kezdő rendezők egy-egy rövidfilmjét fűzte össze Fehér György, képet adva ezzel egy markáns arculatú filmes generáció gondolkodásmódjáról. Több dokumentumfilmbemutató is szerepelt a sízombati programban. Magyar József Lenullázott légió című munkájában szívrohamot túlélő embereket szólaltat meg, s tágabb értelemben azt vizsgálja, mennyit ér valójában társadalmunkban az ember — mennyit ér egészségesen, és mennyit, ha beteg. Nagy várakozás előzte meg Ember Judit 1982-ben forgatott három órás dokumentumfilmjének, a Pócspetrinek vetítését. A hét esztendeig „pihentetett” alkotás a szabolcsi községben Pócspetrin 1948-ban, az egyházi iskolák államosítása kapcsán történt, tragikus végű eseményeket térképezi fel, s egyúttal megvilágítja az egyik első koncepciós persorozat hátterét. Az esti órákban pergett — nagy érdeklődés mellett — Gazdag Gyula túsztörténet, Tímár Péter Mielőtt befejezi röptét a denevér és Ács Miklós Éhes ingovány című filmje. Gazdag Gyula Végh Antal nemrégiben megjelent Könyörtelenül című regénye nyomán forgatta fordulatos, krimiszerű izgalmakat sem nélkülöző alkotását. Tímár Péter egy családban elszabaduló ösztönök tragédiába torkollását elemzi új filmjében. Ács Miklós — aki még amatőrfilmesként vált Ismertté — első hivatalos filmgyártásban készült munkájában négy fiatal lány sorsát követi nyomon. Történetükbe sajátos módon ötvöződik az 1986-os szépségkirálynő tragikus halála, a punkzenéka- rok világa, és — mintegy háttérként —, a videóról áradó pornó- és horrorhullám. Az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal összesítése szerint a tavaly végzett 130 ezer fiatal közül az év vé* géig mintegy 4000—4200-an nem találtak maguknak munkahelyet. Nagyobbrészt azok maradtak állás nélkül, akik semmiféle szakképesítéssel nem rendelkeznek, de voltak olyanok is, akik a lehetőségeket meghaladó igényeik miatt nem tudtak addig még munkahelyet választani. Mivel a vállalatok ma már nem általában a létszámuk bővítésére, hanem jól képzett szakembergárdájuk megerősítésére törekszenek, érthető, hogy a legkönnyebben és a legrövidebb idő alatt a szakmunkásképzőt végző fiatalok álltak munkába. A szakképzetlenek iránt folyamatosan csökkenő kereslet pedig nagymértékben megnehezítette azoknak a dolgát, akik minden szakismeret nélkül kerestek állást. A munkaügyi szolgáltató irodákat a tavalyinál többen keresték fel, legtöbben nem hiába. A második és a harmadik negyedév során az irodák 4300 pályakezdőt vettek nyilvántartásba, és közvetítésükkel 96 százalékuk egy hónapon belül elfoglalhatta első munkahelyét. A közkedvelt komfort papucsok talpívének kialakítását végzik a Körösvidéki Cipész Szövetkezet központi üzemében Fotó: veress Erzsi Megalakult a Nagycsaládosok Békés Megyei Egyesülete Cipő, liszt és mosópor — Kamionnal érkezik az orvosi műszer — Kezdő orvosok kerestetnek (majd) Eddig csak helyi csoportként működtek. Szombattól már úgy szerepelnek, mint a Nagycsaládosok Békés Megyei Egyesülete. A megalakulásról, elképzeléseikről, a továbbiakról Wágner Sándor, az egyesület elnöke beszél: — A Nagycsaládosok Országos Egyesülete 1987-ben alakult. Akkor felhívással éltek további. csoportok megalakítására. így született meg az ötlet, hogy itt is, mi is létrehozzunk egy csoportot. 1988 májusa óta tevékenykedünk. Taglétszámunk jelenleg 186. — Mi az, amit a nagycsaládosok helyi csoportja nyújtani tudott tagjainak? — Sok minden. A teljesség igénye nélkül sorolnék fel néhányat. Felvettük a kapcsolatot a megyében különböző vállalatokkal, intézetekkel, gyárakkal, és kértük a segítségüket. Például. Akciókat szerveztünk, s ehhez vettük igénybe az Énei, a gabonaipari vállalat, a Tiszai Vegyi Művek segítségét. így jutottunk nagykereskedelmi áron cipőhöz, liszthez, cukorhoz, rizshez, mosóporhoz ... Talán negyedik alkalom már, hogy a Magyar Máltai Lovagok Németországi Munkaközösségétől szállítmányt kaptunk, számításaink szerint ez idáig 300-400 ezer forint értékben. Jöttek ruhabálák, bútorok, műszaki cikkek ... — Nem okoz ez gondot az elosztásban? Arra gondolok, ha kapnak például egy kurrens cikket, egy szebb bútort, amit egyszerre többen is igényelnek? — Jól ismerjük egymást. Azt is tudjuk, kinek mire van a legnagyobb szüksége. Ha mégis előfordul olyan eset, hogy nem tudunk dönteni, egyszerűen kalapba tesszük az igénylők neveit , és kihúzunk egyet. Ilyen egyszerű és demokratikus az elosztási rendszerünk . .. Egyébként évente 3-4 kamion szállítmány várható ezután. Az ide érkező szállítmány fele az. Erdélyből menekülteké, a másik fele, amit mi eloszthatunk. — Szoktak-e máskor , is összejönni, mint egy-egy segélyszállítmány elosztásakor? — Mindjobban kezdenek összebarátkozni tagjaink. És ha nem is mindannyian, de két-három család szinte rendszeresen tartja a kapcsolatot, ápolja a barátságot... — Vannak-e terveik az elkövetkező évekre? — Hogyne. Nem is kevés. Szeretnénk egy kisvállalkozást létrehozni, az otthon lévő kismamák részére. Arra gondoltunk, hogy gyárakból olcsó alapanyagot szerzünk és gyermekruhákat varratunk. Miután a lovagok szinte teljes orvosi felszereléseket is küldenek, arra gondoltunk, hogy megfelelő helyiséget keresünk, és berendezünk egy fogorvosi, nő- gyógyászati, gyermek- és ortopédrendelőt. Meghirdetjük és kezdő orvosokat kérünk fel, akik a hét bizonyos napjaiban a nagycsaládosoknak rendelnének, a többi nappal pedig maguk rendelkezhetnének ... — Kik segítik még munkájukat? — Maximális segítséget kapunk a Hazafias Népfront Békés Megyei Bizottságától és a Családsegítő Központtól. Vannak pártoló tagjaink is ... Legutóbb, amikor Mikulás-csomagokat kellett összeállítanunk, még nem is gondoltuk, hogy milyen sokan és készségesen segítenek. Az NSZK-ból körülbelül 6000 forint értékű csokoládé érkezett, az ÁFÉSZ-tól, a Zöldérttől, Medgyesegyházáról érkeztek a Mikulás-csomagba való küldemények. — Van-e valami alapszabálya az egyesületnek? — Igen. Most, február 4-én szavazta meg a közgyűlés ... B. V. Búcsúznak és elmennek — de hová? Legtöbben a szakmunkásképzőbe Ki ne emlékezne azokra a gyötrelmesen gyönyörű napokra, amikor először vetődött fel komolyan a kérdés: hogyan tovább? Még koptattuk a nyolcadik osztály padjait, de elodázhatatlanul el kellett döntenünk, melyik iskolában tanulunk tovább. Ezekben a napokban 7320 Békés megyei nyolcadikos jár ugyanebben a cipőben, hiszen március elsejéig kell a gyerekeknek beküldeni a különböző iskolákhoz jelentkezési lapjukat. Ebben a tanévben egyébként mintegy 1200-zal többen végeznek az általánosban, mint egy évvel korábban. A műszaki szakközépiskolákba 532-en, az úgynevezett középfokú képzési célú iskolákba — a közgazdasági, egészségügyi, kereskedelmi, postaforgalmi stb. — 709-en, szakmunkás- képzési célú szakközépiskolába 536-an, gimnáziumokba 1390-en, szakiskolákba 120-an, a különböző szakmunkásképzőkbe pedig 3580- an iratkozhatnak be — legalábbis a jelenlegi keretszámok szerint Ha a számokat összeadjuk, kiderül; összesen 6867 kisdiáknak van helye valamelyik Békés megyei középfokú oktatási intézményben. Persze a mintegy 500-as eltérés nem jelent katasztrófát, jó néhányan más megyében folytatják tanulmányaikat, sokan el sem végzik a nyolc általánost, hiszen megbuknak, a tanulók néhány százaléka nem tanul tovább és lehetőség van — a hiányszakmákban — a felvételi keretek növelésére is. Az adatokból kiderül, hogy a 14 évesek fele szakmát tanul valamelyik szakmunkásképző intézetben. Tamásné Lehoczki Aranka, a megyei tanács munkaügyi osztályának főmunkatársa a szakmunkásképzők nyújtotta lehetőségekről a következőét mondja: — A beiskolázási tervet teljes egészében a munkáltatók igényeit figyelembe véve készítettük el. A korábbi években a vállalatok „kereslete” rendre meghaladta a szakmunkásképzőkbe beiskolázottak számát. Idén fordított a helyzet, a tervezett létszám 300-zal több, mint amit a Békés megyei termelőegységek igényként je-» len tettek ! (Folytatás a 3. oldalon) Új kezdeményezések a vendéglátásban A Belvárosi Szálloda és Vendéglátó Vállalat tíz partnercég vezetőivel tárgyalt új vendéglátó vállalkozások megszervezéséről. A Taverna Vendéglátó Vállalat már korábban több kft. létrehozásánál bábáskodott, ezeket elsősorban azzal a céllal alapították, hogy a meglévő tőke hatékonyabban működjék. Ma már főként a külföldi tőke bevonására törekednek, s tárgyalásokat folytatnak számos külföldi, köztük nemzetközi céggel. Amennyiben tárgyalásaik eredményesek lesznek, a City-Grillek mellett másfajta gyorsétkeztetőláncokat, köztük hal-, illetve baromfikészítményeket árusító standokat nyitnak majd országszerte. A megbeszélések során kitűnt, hogy több vendéglátó vállalat biztató tárgyalásokat folytat külföldi cégekkel közös üzletek, üzlethálózatok kialakítására. A Keletpesti Vendéglátó Vállalat például rövidesen megköti a szerződést svéd, amerikai, dél-koreai és olasz partnereivel, amelyek összesen mintegy 800 ezer dollár értékben járulnak hozzá amerikai típusú gyorsétteremhálózat, olasz pizzéria, valamint svéd és koreai nemzeti étterem létesítéséhez. A Kelet-pesti Vendéglátó Vállalat tőkerészesedése 50-52 százalék lenne, a berendezést és a technológiát a külföldi partnerek szállítanák.
