Békés Megyei Népújság, 1989. február (44. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-04 / 30. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek ! N E PUJSAG MEGYEI PÚRTBIZOTTSÚG ÉS fl MEGYEI TflNÓCS LAPJA 1989. FEBRUÁR 4., SZOMBAT Ára: 5,30 forint XLIV. ÉVFOLYAM, 30. SZÁM Mai számunkból: ártatlan kicsi áldozatok (3. oldal) „Úgy megtetszett Gorbacsov!” (4. oldal) Lesz-e maszek patika? (5. oldal) Népfront — nem alárendelt szerepben Emberség, nyelv, nemzet (7. oldal) (8. oldal) Munkásőrség - szabad szeretni és nem szeretni (11. oldal) Zárszámadásokról jelentjük Sajtótájékoztató a Legfőbb Ügyészségen Nem felel meg a valóságnak az MDF gyulai szervezetének állítása Orosházi Új Élet Tsz Az Orosházi Oj Élet Ter­melőszövetkezet az elmúlt évben kedvezőtlen gazdasá­gi körülmények között dol­gozott. Ennek ellenére a több mint nyolcszáz aktív keresőt foglalkoztató nagyüzemben eredményesen zárták a ta­valyi évet. Többek között ez derült ki Keresztes Sándor elnök beszámolójából a szö­vetkezet zárszámadó küldött- gyűlésén, amelyet tegnap tartottak Orosházán. Az Oj Élet Tsz-ben 42 millió fo­rint aszálykár keletkezett 1988-ban. Ennek ellenére a gazdaság nyeresége elérte a 17 millió forintot. Minden eddiginél jobb évet zárt az állattenyésztési főágazat. A tervezett nyolc­millióval szemben több mint 15 millió forint nyereséget állított elő. A lótenyésztési főágazat 3 és fél millió fo­rint nyereséggel járult hoz­zá a szövetkezet eredményes gazdálkodásához. 1987 után tavaly is a tsz egyik kitűnő lova nyerte a Magyar Ügető Derbit. A melléküzemágak közül az öntöde és a tészta­A Békés Megyei Tanács művelődési osztályának gaz­dasági csoportvezetőjénél, Szöllősi Erzsébetnél sűrűn cseng ezekben a napokban a telefon. Hol az iskolák, hol a szülők kérnek információt. — A térítési díjakat ed­dig differenciálták: a támo­gatás rendszere ellentmon­dásos és bürokratikus volt. Az új rendelkezés értelmé­ben a térítési díj egységesen az élelmezési nyersanyag- költségekkel lesz azonos — táiékoztat a csoportvezető. — A családi többletterheket némileg ellensúlyozza a megemelt családi pótlék, és természetesen a rászorulók továbbra is kaphatnak ked­vezményt. A három és több gyermeket nevelő családok csupán 50 százalékot fizet­nek, s a diákotthonokban el­helyezett általános iskolá­sok után a nyersanyagnor­ma felét, a középfokú in­tézmények diákotthonaiban, valamint a fogyatékos ta­nulók után pedig 70 százalé­kát fizetik a szülők. — Kaphatnak mások is szociális kedvezményt? — A legkedvezőtlenebb helyzetben levő családok egyedi térítési díjkedvez­ményt kaphatnak, amely akár az ingyenességig is ter­jedhet. Erről az intézmény- vezető dönt az osztályfőnök üzem járult hozzá leginkább az eredményes gazdálkodás­hoz. Az egy tagra jutó éves jövedelem meghaladta a 92 ezer 200 forintot. Befejezé­sül az idei elképzelésekről adott számot a tagságnak az elnök. A tanácskozás munkájá­ban részt vett és felszólalt dr. Soós Gábor, nyugalma­zott MÉM-államtitkár, a MAE elnöke. Részletesen elemezte a hazai agrárter­melés helyzetét, szólt a jö­vő várható alakulásáról is. Befejezésül átnyújtotta a Magyar Agrártudományi Egyesület mezőgazdasági fej­lesztésért járó plakettjét az Új Élet Tsz kollektívájának. Keresztes Sándor, a MAE aranykoszorús jelvényét ve­hette át dr. Soós Gábortól. A küldöttgyűlés kitüntetések átadásával fejeződött be. Dombegyházi Petőfi Tsz „Nem közömbös számunk­ra, hogy a megújulási folya­mat milyen irányba tereli hazánk sorsát. De ezt a mi helyzetünknél fogva számot­és az ifjúsági felelős javas­lata alapján. — Milyen összeg áll e cél­ra a megyei tanács rendel­kezésére? — Mi 3,4 millió forintot kaptunk; ha figyelembe vesszük, hogy a megyében összesen 81 ezer óvodás és iskolás korú van, s például az általános iskolásoknak ta­valy 45 százaléka vette igénybe a napközis ellátást, akkor ez a pénz igen kevés. Lehetőség nyílik még arra, hogy a helyi tanácsok szo­ciális keretükből segítsék a rászoruló gyermekeket. — Sok szülő mondta le a napközit? — Vannak olyan intézmé­nyek, ahol ez a szám jelen­tős. Békéscsabán például már tavaly megfigyelhető volt, hogy egyre több szülő kér csak ebédet, hisz így olcsóbb. Ez esetben viszont nem kap napközis felügye­letet a gyerek, s ez bizony veszélyt rejt magában ... * * * . Gyulán, a 3. számú álta­lános iskolában Bordás An- talné igazgatóval beszélget­tünk arról, hogy a térítési díjrendszer változása miatt csökkent-e náluk az iskolai étkezés iránti igény. — A korábbi 651 napkö­tevően nem tudjuk befolyá­solni. Van azonban két fon­tos terület, amiben döntően ki kell, hogy vegyük a ré­szünket. Ez az agrár- és a szövetkezeti politika újrafo­galmazása. Nem engedhet­jük meg, hogy rólunk és nélkülünk döntsenek olyan emberek és csoportok, akik­nek a mai paraszti élethez semmi közük” — kezdte be­számolóját Fülöp Sándor, a Dombegyházi Petőfi Tsz el­nöke, a tegrap megtartott zárszámadó küldöttgyűlésen. A továbbiakban arról szólt, hogy a magyar parasztság képes önkritikát és kritikát gyakorolni, és alkalmas sa­ját maga számára a felada­tokat is megfogalmazni. Eh­hez csak az kell, hogy ál­lami és politikai vezetésünk értelmes, saját sorsát felelős­séggel irányító felnőtt em­bernek tekintse a szövetke­zeteket. Az elnök ezután az 1988-as gazdálkodás főbb eredményeiről és gondjairól beszélt. Hiába termett Dombegyházán a tervezett­nél két százalékkal több bú­za hektáronként, az egy hek­tárra jutó nyereség mégis csökkent 1500 forinttal, az előző évhez képest. Mindez zis tanulói létszámunkból 31 esetben mondták le a szülők a teljes ellátást — válaszol­ta az igazgatónő. — Újabb 25 tanuló pedig februártól csak ebédet kér. A számok­ból is látható, az új díjakat elfogadták a szülők. Külö­nösebb felzúdulást nem ta­pasztaltunk. Iskolánkban eddig a kereseti kimutatás szerint fizetett térítési átlag 23 forint volt. A tanulók zö­me azonban 24,50-ért kapott tízórait, ebédet, uzsonnát, tehát az emelés a többség­nél nem jelentős. Jó néhá- nyan — a gyerekek mint­egy harmada — pedig a leg­magasabb térítésért, azaz 28 forint 50 fillérért részesült teljes napközis ellátásban. Az új rendszerben kedve­zőbb helyzetbe kerültek a háromgyermekes családok, ők ezentúl 50 százalék ked­vezményt kapnak. Inkább ez utóbbi esetben tapasztal­tunk egyet nem értést, mert a három gyermek még nem jelenti automatikusan a szo­ciális rászorultságot. — Rajtuk kívül kapnak-e mások is kedvezményt? — Igen, az értelmi fogya­tékos tanulóink 30 százalé­kos engedményt, ingyen ét­keznek az állami gondozot­tak, és a valóban nagyon rá­szorulók. A családok szociá­lis helyzetének romlása mi­att ezentúl a város iskolái­nak szociális keretet biztosít a tanács, hogy belső elbírá­lásaik szerint a rossz körül­mények között élő tanulók­nak 25, 50, 75 százalékos engedményt adhassanak. Mi 77 család esetében szeret­nénk kedvezményt nyújtani. A tanácstól e célra kért ösz- szeg mintegy 114 ezer forint, ám még nem biztos, hogy maradéktalanul megkapjuk. Év közben is jelentkezhet­nek újabb igények, amit már a termeléshez felhasznált ipari eredetű áruk árnöve­kedéséből eredt, összességé­ben a növénytermelés 93 millió forint árbevételt ért el a Petőfi Tsz-ben. Megyénk' szövetkezetei közül a legko­rábban kezdett melléküzem- ággal foglalkozni a tsz. Ta­valy valamennyi nyereség­gel zárta az évet. A tsz 1988-ban 412 millió forint nettó árbevételt ért el, nye­reségük meghaladta a 13 milliót. Befejezésül az ez évi feladatokról, tervről adott számot a szövetkezet elnöke. v. I. Eleki Lenin Tsz A tegnapi zárszámadó köz­gyűlés vezetőségi beszámo­lóját Eleken, Anuló Péter elnök ismertette. A csaknem 500 taggal és alkalmazottal tevékenykedő mezőgazdasági üzem ötezer hektáron ter­mel kalászosokat, kukoricát, szóját és lóbabot — ered­ményesen. A növénytermesz­tés mellett az állattenyész­tés a másik- főágazat. A négyszázas tehénállománnyal a tejtermelés tehenenként meghaladja az ötezer litert. A sertéságazat is túlteljesí­tette a tervezett eredményét. Évről évre fejlődik, javul a (Folytatás a 3. oldalon) a saját költségvetésünkből kell megoldani. Nem lesz könnyű, mert intézmé­nyünknek szociális kerete nincs ... — Marad-e valami az is­kolában a befizetett térítési díjakból? — Nem. Eddig itt maradt, de a költségvetésünkből le­vonta a tanács. A különbség ezentúl annyi, hogy közvet­lenül utaljuk át a napközis konyhának. — Várható-e az ellátás minőségének a javulása? — Véleményem szerint nem, mert az egységesen fi­zetendő 28 forint pusztán az élelmiszerek árának emelke­dését fedezheti. * * * Szeghalmon a 650 főre ter­vezett napközis konyhán a város két általános iskolájá­nak 879 tanulója étkezik igen nagy zsúfoltságban. — Mennyi lesz február 1- től a térítési díj? — érdek­lődtünk Varga Józseftől, a Gamesz vezetőjétől. — Egy konyhán főzünk az általános iskolai diákott­honra és a napközire, így egységesített, úgynevezett súlyozott átlagnormát hasz­nálunk, aminek jelenleg 27 forint 40 fillér az értéke. Ennek megfelelően 22 nap­ra számolva egy gyermekre 602,80, kettőre 1205,60, há­rom gyermek után pedig 904 forintot fizetnek a szülők. — Hogyan értesítik őket az új térítési díjról? — Most számoltuk ki a sú­lyozott normát, erről tájé­koztatjuk az intézményveze­tőket, a napközi vezetőjét, és az iskolák díjbeszedőjét is, akik értesítik a változás­ról a szülőket. — Mi lesz azzal a 199 menzással, aki az iskolai konyha zsúfoltsága miatt a Sárréti étteremben ebédel? — Közülük százan szociá­lis okok miatt kedvezmény­(Folytatás a 3. oldalon) Eljárást nem indítanak A Legfőbb Ügyészség tényfeltáró vizsgálata egy­értelműen megállapította: nem felel meg a valóságnak, hogy 18 holttestet találtak a magyar—román határ egy 50 kilométeres szakaszán. Ez egyértelmű cáfolata annak az állításnak, amely a Ma­gyar Demokrata Fórum gyu­lai városi szervezetének az Országgyűlés elnökéhez cím­zett — sa Magyar Nemzet­ben közzétett — levelében szerepel — jelentette be dr. Nyíri Sándor, a legfőbb ügyész helyettese tegnapi sajtótájékoztatóján. Valótlan a levélnek az a megállapítása is, hogy az il­letékes hatóság a menekül­tek mintegy 50 százalékát visszaküldte Romániába; a statisztikai adatok szerint tavaly 6490-en lépték át il­legálisan a román—magyar határt, s közülük 1652 sze­mélyt irányítottak vissza. A sajtótájékoztatón beje­lentették: az ügyészség nem indít eljárást rémhírterjesz­tés bűncselekményének ala­pos gyanúja miatt. Semmi nem támasztja alá ugyanis, hogy a levél írói és közre­adói a köznyugalom megza­varására törekedtek volna. Dr. Balassa Tibor csoport- vezető ügyész részletesen is­mertette a minden körül­ményre kiterjedő tényfeltáró vizsgálat mozzanatait, a munkamódszereket. Mint mondotta, mindenekelőtt a levél íróit hallgatták meg, akik azonban — etikai okok­ra hivatkozva — nem ne­vezték meg, kitől, vagy kik­től származtak a levélben leírt információk. Ez termé­szetesen hátráltatta az ügyészség munkáját. Ezek után átnézték a rendkívüli halálesetekre vonatkozó ira­tokat. Tavaly a román ha­tár menti négj' megyénkben több mint 1200 ilyen eset fordult elő. Ezek között egyetlen olyan személyt sem találtak, akinek ismeretlen eredetű lőtt sérülés okozta volna a halálát. Négy sze­mély ugyan lőtt sérülés kö­vetkeztében halt meg, ám mindannyian önkezükkel vetettek véget életüknek. Két szúrt sérülés is szere­pelt a halálokok között, az áldozat mindkét esetben ma­gyar állampolgár volt. Eb­ben az időszakban két ro­mán állampolgár vesztette életét „rendkívüli” körülmé­nyek között: egyikük halálát gyógyszer-túladagolás, a má­sikét szívinfarktus okozta. A vizsgálat megállapította, hogy elhunytakor négy sze­mély kiléte volt ismeretlen. Közülük hármat rövid időn belül azonosítottak, negyedik esetben pedig egy húsz év­vel ezelőtt vízbe fulladt em­ber csontvázáról volt szó. Az ügyészi szervek felke­resték a Békés Megyei Te­metkezési Vállalatot is. A nyilvántartások szerint hoz­zájuk az említett csontvá­zon kívül egy ismeretlen holttestet szállítottak. Azt egyébként később azonosí­tották. s a hozzátartozók te­mették el. A vizsgálatot végzők 64 tanút-hallgattak meg: Ro­mániából menekülteket, a határ közelében lakókat, az ott dolgozó körzeti orvoso­kat, vadászokat. A parancs­nokok távollétében kérdez­ték ki az adott terület négy (Folytatás a 3. oldalon) A Hódmezővásárhelyi Közúti Építő Vállalat Békéscsabai Főépítés-vezetőségén folyik a téli gépjavítás. Az útépítés gépeinek, berendezéseinek felújításával a szezon kezdetére végeznek a szerelők, s a jó idő beköszöntével megindul­hatnak Fotó: Kovács Erzsébet Februártól Mennyiért eszik a gyerek? — Már megint az én zsebembe nyúlnak! — zsörtölő­dött jó néhány szülő, amikor az iskolák értesítései alap­ján tudomást szerzett arról, hogy a méregdrága gyer­mekholmik, a megdrágult élelmiszerek után fizetheti februártól a gyermekintézmények felemelt térítési dí­jait is. Igaz, sok kritika érte az eddigi élelmezési nyers­anyagnormákat, hisz ezekből nem, vagy alig tudták előállítani az egyes korosztályok igényeinek megfelelő étrendet. Az új térítési díjjal — amely egységes lesz — talán sikerül kompenzálni e hiányosságokat.

Next

/
Thumbnails
Contents