Békés Megyei Népújság, 1989. február (44. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-27 / 49. szám

1989. február 27., hétfő Az ajándékok átadása előtt Térnél Lászlóné köszönti az idős embereket Farsangi meglepetés Bensőséges ünnepség volt a közelmúltban Eleken az idősek klubjában : ismét megrendezték a hagyomá­nyos farsangi mulatságot. A klub dolgozói ízes fánkkal kedveskedtek a megjelen­teknek. A citerazenekar és a tangóharmonika hangjára szívesen álltak fel az idős emberek egy-egy rövid csár­dásra, keringőre. A tánc közbeni szüneteket Ternei Lászlóné, a helyi ta­karékszövetkezet vezetője arra használta fel, hogy ajándékcsomagot adjon át a klubnak. Mint rövid beveze­tőjében elmondta, a taka­rékszövetkezet igazgatósága úgy döntött, hogy az idei érdekeltségi alapból 10 ezer Visszhang Néhány héttel ezelőtt ol­vastam — Hová tűnt a kö­zönség? címmel — egy igen élvezetes írást, amiről a kö­vetkező a véleményem: A zenei életben a hang­versenyszervezőknek talán nem kellene „pironkodnia” az üres széksorok miatt, ha a közönség „zenei étkezte­tése” nem lenne túl egyol­dalú. Ugyanis szinte túlnyo­mó többségben csak a ro­mantikusok súlyos, nehéz drámai művei szerepelnek műsoron. A közönséget „túl zsíros, nehéz ételekkel” trak - tálják, amivel elrontja a gyomrát. Ezzel szemben a koncertpódiumról feltűnően hiányoznak Haydn, Mozart forintot juttatnak a közös­ségnek. E pénzből sikerült olyan hasznos tárgyakat (plé­deket, kávéfőzőt, poharakat stb.) vásárolni, amelyekkel nemcsak segíthetik minden­napi életüket, hanem színe­síthetik környezetüket is. Az intézmény helyettes ve­zetője, Nedró Dávidné kö­szönő szavai után Szabó Borbála, a nagyközségi ta­nács vb-titkára válaszolt az idősek által feltett kérdések­re, javaslatokra, majd a be­szélgetést ismét citeramu- zsika követte, s a vidám ün­nepségnek a korán leszálló alkony vetett véget. Klemm Vera Elek szimfóniái, Bach, Vivaldi versenyművei, Rossini nyi­tányai. Ugyanez vonatkozik a színházi életre is. Napjaink adóügyben szaladgáló embe­rét (két áremelés között!) nem hiszem, hogy szeren­csés dolog a színházban drá­mával, vagy súlyos gondola­tokkal lerohanni. Egész egy­szerűen arra a két és fél órára, amit ott tölt, hagyni kell szórakozni. A mai em­ber igénye a zenés vígjáték. Nem szerencsés drámai, elgondolkodtató darabok műsorra tűzése, mert eset­leg a közönség is elgondol­kodik, hogy a színházba be- tegye-e a lábát a következő években. Koren Ernő Békéscsaba Dicsérő sorok egy kereskedőről Ingázó vagyok, Kondoros­ról járok be az ÁÉV-hez. A békéscsabai vásárcsarnokban a bevásárlási helyem a bü­fé. Cigi, kávé, szendvics. Szerencsés ember vagyok és más is az, aki itt vásárol, így tudok elképzelni egy eladóhölgyet: szerény, ud­varias, mosolygós. Hát itt Gyöngyikétől ezt mind meg­kapjuk, válogatás nélkül. Mindig udvarias, mosolygós, pedig biztosan neki is van­nak problémái. Ezt mi, ve­vők — azért írom így, mert többen járunk oda — nem érezzük. Szeretném, ha a Népújság Szerkesszen ve­lünk! 'rovatában szerepelne. Nem vagyok nagy levélíró, de ez az eladóhölgy megér­demli, hogy a nyilvánosság előtt írjak róla. Kívánom, Gyöngyike, hogy a munká­ját és a magánéletét siker koronázza. Veres János Kondoros Önzetlen véradók Megható levelet kaptunk Gyebrovszkl Lajosné békéseta- bal olvasónktól. A kSzelmúlt- ban súlyos és komplikált sxív- mfltéten esett át a szegedi kli­nikán. Mint Írja, életben ma­radásához nagyban hozzájárult az Is, hogy Ismeretlen emberek is — a Békéscsabai KStOttárn- gyár, a Démász megyei kiren­deltségének és az UnlverzálKe- reskedetml Vállalatnak dolgo­zói — véradással segítettek. Békéscsaba Városi Tanács Költségvetési Építőipari üzeme, Békéscsaba, Kétegyházi út 1. sz. FELVÉTELRE KERES: — ács — burkoló — építőgép-szerelő — kőműves szakmunkásokat. Jelentkezés a személyzeti és munkaügyi osztályvezetőnél. R pluralizmus kislexikona Forradalmak tiizében a Magyarországi Szociáldemokrata Párt Bizonyosan a Magyarországi Szociáldemokrata Párt (MSZDP) rendelkezik az újjászervezendő politikai mozgal­mak közül a legnagyobb múlttal. Hiszen e párt egy esz­tendő híján 100 évvel ezelőtt, 1890-ben december 7-én és 8-án tartja első alakuló kongresszusát. Az alakuló kongresz- szus elvi nyilatkozatot fogad el. Egyebek között hitet tesz a marxizmus nemzetközisége, a párttagok közötti teljes egyenjogúság, az általános és titkos választói rendszer ki­vívása, a munkásság életkörülményeinek megjavításáért vívandó folyamatos harc, a dolgozók általános műveltsége megszerzése, a termelőeszközök államosítása és a tőkés társadalom megszüntetése mellett. Az elvi nyilatkozat és az azt később kiegészítő legkü­lönbözőbb dokumentumok szüntelenül fejlesztik azt az eszmei és politikai harcot, amelyet a szocialista magyar' munkásmozgalom folytat. Az általános egyenlő és titkos választói jogért, a nagyobb darab kenyérért való kiál­lást az 1910-es évek elején szorosan összekapcsolják a világháború megakadályozá­sáért történő tüntetésekkel. 1912. május 23-án ország­szerte — főleg Budapesten — hatalmas politikai tünte­tés és sztrájk fejezi ki a szocialisták és velük tartók érzelmeit. A királyi rend- fenntartók fegyvereik hasz­nálatával teszik e csütörtöki napot két munkás megölé­sével és százaknak a Kard­lapozással véressé. A vér­vörös csütörtököt újabb de­monstrációk követik. A II. Intemacionálé 1912. novem­ber 24—25-i bázeli — hábo­rú szervezése elleni — kongresszusa melletti kiál­lást ugyancsak százezrek hi­telesítik. S mégis megtörté­nik az. hogy amikor 1914. július 28-án Ferenc József, Ausztria és Magyaronszág uralkodója — Vilmos német császár biztatására — hadat üzen Szerbiának és kitör a világháború, akkor az MSZDP országos vezetősége — igaz. csak átmenetileg — lemond a militarista kor­mány bírálatáról. A háború kitörésének első évforduló­ján azonban már az. M^ZDP országos vezetősége levéllel fordul a II. Intemacionálé titkárságához. E dokumen­tum egvébek között kifejti: .,.. megkezdjük a békéért való küzdelmünket." A világháború nagy for­dulatát jelző 1917. november 7-i oroszországi szocialista forradalmat az MSZDP or­szágos vezetősége kiáltvány­ban méltatja. Az oroszországi példát a hosszú háborúban kiéhezett, megtizedelt és földig alázott magyar nép alig egy évvel később, október 31-én a pol­gári demokratikus forrada­lommal, majd 1919. március 21-én szocialista forradalom­mal követi. Az elsőnek, az őszirózsás forradalomnak leghatékonyabb szervezői a Magyarországi Szociálde­mokrata Párt tagjai. A má­sodikat, a proletárforradal- mat az MSZDP, az 1918. no­vember 24-én megalakuló Kommunisták Magyarorszá­gi Pártjával (KMP) egye­sülve valósítja meg. Ekkor alakul meg a két párt egye­sülésével a Magyarországi Szocialista Párt. A Tanácsköztársaság bu­kása után a Harthy-konszak- ban — főleg 1921 végéig — az újjászerveződő MSZDP tagságát is sújtja a fehér terror. Az MSZDP tagjai el­leni terrorisztikus hajszának a gróf Bethlen István mi­niszterelnök és Peyer Károly országos MSZDP-vezetőségi tag által 1921. december 22- én aláírt okmány vet véget. A kormány elismeri az MSZDP és általában a szo­cialista szakszervezetek tör­vényes működését. Az MSZDP pedig lemond a közalkalmazottak, vasutasok és a földmunkások szakszer­vezeti szervezéséről. Tudo­másul veszi a Horthy-rezsim konszolidációját és azt lehe­tőségeivel, elsősorban kül- kapcsolataival támogatja is. A Bethlen—Peyer paktum kompromisszumos jellege, főleg az illegális kommunis­ta Dárt szektás szemléletű tagjainak a körében évtize­deken át elutasításban ré­szesül. Reális kritikai érté­kelése csak az 1956 utáni marxi történelemszemlélet kialakulásával valósul meg. Ténv. hogy az MSZDP és az illegális kommunista párt közötti nézetkülönbségeket a paktum mélyíti. E káros je­lenséget különösen felfokoz­za Sztálinnak ama rendkívül káros, 1924. szeptember 17- én kifejtett, a Kommunista Internacionáléban is terjesz­tett nézete, "miszerint: „A szociáldemokrácia a fasiz­mus objektíve mérsékelt szárnya.” Az MSZDP és a KMP sok­sok szubjektív eredetű tor­zsalkodása igazából csak a fasizmus németországi győ­zelme után — 1935-ben — szűnik meg. Felsőszintű szer­vezet, MSZDP—KMP hiva­talos kapcsolat a Hörthy- korszakban először 1941-ben jön létre. Ennek egyik kife­jeződése a Népszava 1941-es karácsonyi számának tartal­ma. Időközben az 1939-es XXXVI. kongresszus az MSZDP elnevezést Szociál­demokrata Pártra (SZDP) változtatja. S 1944. október 10-én — Magyarország né­met megszállása, illetve az SZDP illegálissá válása után — a két munkáspárt — Szakasits Árpád és Kállai Gyula aláírásával antifasisz­ta és a felszabadulás utáni időkre is érvényes akció­egységet köt. A felszabadulás után a KMP-ből lett Magyar Kom­munista Párt (MKP) és az SZDP az új szabad demok­ratikus ország alapjainak le­rakásában sok vitával, de az egységokmány szellemében elvi alapokon, mély meggyő­ződéssel tevékenykedik. Kö­zös összefogással valósulnak meg forradalmi programok. Az 1947-es országgyűlési vá­lasztási kampány során ke­letkezik a két párt együtt­működésében az első érzé­kelhető repedés. Erre Rákosi Mátyás azzal ad okot. hogy a választási harc kellős kö­zepén — Ajka-Csingervölgv- ben — felveti a két párt egyesülésének gondolatát. A székesfehérvári gyűlésen Szakasits Árpád válaszként kifejti: — Együttműködés igen. egyesülés soha! Az MKP Központi Veze­tősége az 1947. augusztus 31-i országgyűlési választás után hamarosan ismét napi­rendre tűzi a két marxista párt egyesülésének javasla­tát. Az egyesülés gondolatát az SZDP balszámyában töb­ben is támogatják. A cent­rumnak és főleg a jobb- szárnynak hívei azonban tar­tózkodnak, illetve ellenzik az egyesülést. Végül is az SZDP-ben az egyesülést el­lenzők kiszorulnak a veze­tésből. Az országgyűlési vá­lasztást követően tíz hóna­pos idő után, alig megalapo­zott módon, 1948. június 12- én megtartják a két mun­káspárt egyesülési kong- reseszusát. Az új szervezet a Magyar Dolgozók Pártja (MDP) nevet veszi fel. És bár a kongresszus fennhan­gon és határozatában is ál­lást foglal a két -párt egy­kori tagjainak teljes egyen­jogúsága mellett, de a való­ság ezt egyáltalán nem iga­zolja. Négy évtized után, amikor ismét pluralizálódik a ma­gyar társadalom, elsősorban azok, akik az 1948-as aktust egyesítésnek és nem önkén­tes egyesülésnek tekintik, ismét létrehozták a magyar szociáldemokrata mozgal­mat. Egyelőre nem tudni, milyen indokkal, visszatér­tek az eredeti, 1890-es elne­vezéshez. •A Magyarországi Szociál­demokrata Párt régi és új alapítótagjaival együtt ért­hetően az egykori MDP és a mai MSZMP aktivistáinak is van min elgondolkozniuk. A közös múlt, egyebek kö­zött az, hogy az I. világ­háború végén alakuló kom­munista párt tagjainak több­sége a szociáldemokrata mozgalomban ismerkedik a marxizmussal. A két világ­háború között pedig az ille­gális kommunista tevékeny­séget sok esetben — tudva, vagy nem tudva — fedez­ték a legális szociáldemok­rata szervezetek. Legtöbb­ször a két párt mártíromsá- ga is közös. Igen sokszor SZDP-tagsággal illegális kommunista tevékenységért váltak városi és falusi em­berek a fehér terror és a fasizmus áldozatává. A két forradalom füzében című tanulmány 1946-os ki­adásának előszavában írja a szerző, Bőhm Vilmos: „Az 1918/19-es esztendők vezetői és katonái közül az emigrá­cióban elpusztultak: Boká­nyi Dezső. Fényes László, Kunfi Zsi gmond, Landler Jenő... Az ellenforradalom kegyetlenül meggyilkolta Sallai Imrét. Fürst Sándort és társaikat.” S a tragikus szociáldemok­rata, illetve kommunista veszteség az 1949-es, 50-es években Rákosi Mátyás és társai által kiagyalt koncep­ciós perekkel tovább gyara­podik. Magyarországon immár is­mét két szocialista párt mű­ködik. A múltbéli értelmet­len testvérharc és főleg a közösen elért sikerek, a min­denképpen közös végcél el­éréséért, a tanulságok közös hasznosításra intenek. Fele­lősségérzettel ezek elől sem az SZDP-. sem az MSZMP- tagok nem térhetnek ki. Lányai Sándor Tanácsülésekről jelentjük Csorvás A múlt hét végén tartotta nyilvános ülését Csorvás nagyközségi tanácsa. Szilá­gyi Menyhért tanácselnök elsőként a végrehajtó bi­zottság legutóbbi tanácsülés óta végzett munkájáról szólt. Elmondta, a községi szol­gáltatások kapcsán felme­rült gondokat, az időskorú lakosság ellátásának nehéz­ségeit, a jogszabályváltozás után a lakáshoz jutás fel­tételeit. A tanácsülés elfo­gadta a nagyközségi tanács 1989. évi pénzügyi tervét. A terv olyan szűkre szabott, hogy végrehajtását csakis Csorvás minden lakosának maximális takarékoskodásá­val lehet megvalósítani. A tanács működési bevételeit tovább növelni már nem tudja. 1989-ben 49 millió 340 ezer forinttal gazdál­kodhat. Ebben az évben is vannak tervek, elképzelések. S hogy mire futja majd? Év végére kiderül. A csor- vásiak középtávú tervében szerepel a legnagyobb fel­lj adatként meghatározott ál- B talános művelődési központ beruházása. Emellett foly­tatják a megkezdett két szolgálati lakás, valamint az idős korú lakosság kérésé­nek eleget téve, a gondozá­si központ építését. Az úgy­nevezett programos csalá­dok lakáshoz jutásának tá­mogatására 1,5 millió forint áll a tanács rendelkezésére, hitel formájában. Szilágyi Menyhért hangsúlyozta: „A működtetés biztosítása fo­kozott gondosságot és oda­figyelést igényel. A gazdál­kodás minden fázisában ke­resni kell a hatékony, vi­szonylag olcsó, gyors meg- o’dásokat.” Cs. I. Telekgerendás Telekgerendáson a közsé­gi tanács testületé február 24-én tartott ülést. Elsőként Gyebnár János tanácselnök számolt be a település köz- tisztaságának helyzetéről. Mint elmondotta, a földvé­delemnek különös jelentősé­get tulajdonítanak a terü­let kiváló talajadottságai miatt. Minden évben határ- szemlén ellenőrzik, eleget tesznek-e a nagyüzemek és az egyéni földhasználók művelési kötelezettségeik­nek. A legtöbb gondot e te­rületen az újrahasznosítás jelenti. A tanyák nagy ré­sze megszűnt. Az elhagyott területek egy részén nem termelnek, s a rajtuk növő gyom veszélyezteti a termő- területeket. Igen szennyezett a telek- gerendási ivóvíz, melynek tisztítását minél hamarabb szeretnék megoldani. A fa­lu köztisztasága fontos fel­adata a tanácsnak. Bár két éve új szeméttelepet nyitot­tak, még mindig akadnak illegális lerakóhelyek. Nem megoldott a zártkertekben keletkezett szemét és más mezőgazdasági hulladék ár­talmatlanítása. E napirend megvitatása után a tanácsülés részvevői az idei év pénzügyi tervét, valamint a tanács és bi­zottságainak munkatervét vitatták meg. G. K. Füzesgyarmat A Füzesgyarmati Nagy­községi Tanács a napokban fogadta el ez évi költség- vetését. Valamennyi kiadás fedezésére az idén 68 millió 378 ezer forint lesz a ta­nácsi pénztárcában. Azösz- szeg nagy része, töbl? mint 61 millió forint, az intéz­mények működését, fenn­tartását szolgálja. Hogy a sok-sok halaszt­hatatlannak tűnő feladatból mit tudnak az idén megol­dani? Nézzük a legfonto­sabbakat sorban! Az egész­ségügyi központ kialakítása, a helyi költségvetési üzem kivitelezésében, már el is kezdődött, várhatóan 1990-re fejeződik be. Erre a mun­kára az idén hatmillió fo­rintot fordítanak, két-két milliót a megyei tanács és a kőolajipari vállalat adott, a hiányzó kettőt pedig sa­ját zsebből fedezik. Javul a szociális otthon helyzete is. Az idén elkészül a Kossuth utcai intézmény új épülete, amely részben a gondozot­taknak ad majd helyet, részben pedig irodának szolgál. Az otthon szállítási gondjainak megoldására 150 ezer forintért Barkas gép­kocsit vásárolnak. S ami a lakosságot leginkább fog­lalkoztatja: a községi gáz­program. Nos. ez úiabb nfratársulások szervezésével tovább folytatódik. A ter­vek elkészítésére a tanács félmillió forintot költ. m. 1.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents