Békés Megyei Népújság, 1989. február (44. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-27 / 49. szám
1989. február 27., hétfő o Látható a láthatatlan A diagnózis diagnózisa Látom a vesémet, sőt, a májam, az epém! Legyőzve az orvosnál szokásos feszé- lyezettséget, kíváncsian lesem a képernyőt. A tenyérnyi vizsgálófej ide-oda csúszik, „átlát” a bőrömön, és a főorvos a képernyőről máris diktálja az ultrahangvizsgálati leletet. Nem tellett 15 percbe, és megtudom, nincs epekövem, egészséges a májam, lépem, vesém és környéke. A készülék valamivel nagyobb, mint egy villanyírógép, fölötte a képernyő, mellette egy nagy doboz alakú berendezés, ami rögzíti és kiadja a képet. Amit ez a berendezés percek alatt megmutat, az a hagyományos diagnosztikai vizsgálatokkal eltart egy hétig, kórházi tartózkodással. Ráadásul nem valami kellemes mondjuk egy epekő-kivizsgálás. Akkor hát miért nincs több ultrahangkészülék? — kérdezi most természetesen az olvasó, de gyanítom, sokan tudják nyomban a választ is: mert nincs rá pénz. No, ebbe nem tudtak belenyugodni a békéscsabai kórházban, ahonnan az utóbbi időkig a betegeket kénytelenek voltak Gyulára és Orosházára küldeni, hiszen csak ott volt ilyen okos műszer. A megyeszékhely kórházának vezetése tavaly gondolt egy merészet és nagyot, aztán — ne szépítsük a dolgot — elindult kala- pozni. A megkeresett cégek, meséli névsorral a kezében dr. Viski Anna főorvos, a kórház igazgatóhelyettese — nagy-nagy segítőkészséget tanúsítottak, úgyhogy pár hónap alatt összegyűlt 3 millió 747 ezer forint. Hadd álljon itt a lista — bár az ügy támogatói igazán nem tartanak igényt a hálálko- dásra. Talán éppen ezért, íme : Mezőberényi Aranykalász Tsz, Üjkígyósi Aranykalász Tsz, Vídia, Ki- szöv, Békéscsabai Szabadság és Lenin Tsz, Békési Egyetértés Tsz, Hidasháti Á. G., Békéscsabai Â. G., Gabonaforgalml és Malomipari Vállalat, Békéscsabai Baromfifeldolgozó Vállalat. Békéscsabai Kötöttárugyár, Kner Nyomda, konzervgyár, Csabai Húsker, Békéscsabai Mezőgép, vendéglátó-ipari vállalat, Szarvasi Dózsa Tsz, tégla- és cserépipari vállalat, hűtőház, tüzeléstechnikai vállalat, Békés Megyei Tervező Vállalat és „BILL- POINT” Gmk, Békéscsaba. Azt már csak utólag és máshonnan tudtam meg, de ide kívánkozik, hogy sokan a kórház dolgozói ; orvosok, ápolók és segítőtársaik is tekintélyes összeggel járultak hozzá az ügy sikeréhez. A pénz tehát hamar ösz- szejött. Annál keményebb diónak bizonyult a beszerzés. Dr. Borbola György főorvos akár kalandregényt írhatna erről, de gyanítom, inkább próbálja elfelejteni a sok Pestre járást, akadékoskodást, bürokráciát, alkudozást. a lassú, lelketlen ügyintézést. Nem, persze hogy nem az ő dolga lett volna a beszerzés — még a japán cég bécsi képviseletével is tárgyalt, és lealkudott kétezer dollárt —, de ha a maga hivatalos magyar útján hagyja haladni (?) a dolgokat, akkor talán még most is csak a készülék fényképét nézegethetné a külföldi szaklapokban. No, és a költségek! Nem rejtvénynek szánom, hanem tényközlés- nek: ezért az orvosi készülékért éppen 50 százalékkal többet fizettek ki a csabaiak, mint amennyi az ára. — Kilencvenezer dollárba került a berendezés, ami után fizettünk 20 százalék vámot, 25 százalék ÁFA-t, s öt százalék kezelési költséget — sorolja a jól ismert adatokat szenvtelen hangon a főorvos. A százalékok hallatán csak kapkodom a fejem. A parányi ultrahangvizsgáló-szo- bában (valami váróhelyiségből alakították ki) szorongó további beszélgetőtársaim; az igazgatóhelyettes-nő és dr. Ádám Ignác főorvos, a röntgenosztály vezetője persze már nem lepődnek meg, hiszen ismerik a témát. A főorvosnő csak széttárja a karját, jelezvén, ez van, a sokat tapasztalt osztályvezető főorvos pedig felhúzza a vállát — ő sem érti, de nincs mit tenni. Az adó, az adó. Az ember és az ő egészsége meg a legfőbb érték — mondanám, de helyette mély lélegzetet veszek. Minek szaporítsam a szót közhelyekkel. örüljünk inkább, hogy a csabtú kórháznak végre sikerült szert tenni erre a készülékre. — Nincs semmiféle bizonyított káros mellékhatása — fordul ismét felvidámod- va a képernyő felé Borbola doktor, aki jórészt önképzéssel elsajátította az ultrahangvizsgálat tudományát. Nagy előnye, hogy a beteg számára a vizsgálat nem jár fájdalommal, kellemetlen- I séggel, és hogy sokféle röntgenvizsgálatot feleslegessé tesz. — Tulajdonképpen mi mindent tud megmutatni az ultrahangkészülék ? — Alkalmas a hasi szer- , vek, a szív és a nagyerek, a csecsemőknél a koponya, a szülészetben a terhesség és a nőgyógyászati betegségek, valamint a felületes szervek, pajzsmirigy, nyaki erek, here vizsgálatára. Természetesen ehhez különböző egységekkel, vizsgálófejekkel kell és kellene kiegészíteni az alapgépet. — Az olvasókat nyilván- ; valóan az is érdekli, kik és hogyan kerülnek ilyen vizsgálatra? — Egyelőre a kórházban ; fekvő betegeknél, használ- | juk, de a terveink szerint később az orvosi körzetek- ' bői is lehet majd beutalni hozzánk betegeket. Sajnos, j nagyon kevesen vagyunk a röntgenosztályon, így nem kis nehézségek árán lehet : megszervezni és győzni ezt a munkát. Csepp a tengerben — mondhatja joggal az olvasó, j hiszen napjainkban való- • ban ennél sokkal nagyobb ; horderejű témák foglalkoz- I tátják a közvéleményt. | Ezekhez képest egyetlen or- I vosi vizsgálókészülék ügye j igazán jelentéktelennek tűn- I hét. Csakhogy, miként azt a j csabai kórházban tapasztal- I hattok, ez az egyetlen, -cse- J kélynek tűnő ügy magán i hordozza — akár-az a bizonyos állatorvosi ló — a mai magyar egészségügynek, ha nem is minden, de számos gondját, baját. Sőt, nem csak és nem elsősorban az egészségügyét... Tóth Ibolya Indul az autAsszezon Ügyvezető elnökségi ülés a MBK-nál - újdonságokkal A napokban tartotta a Magyar Autóklub Békés Megyei szervezetének ügyvezető elnöksége a szezonnyitó ülését. Tóth László, a megyei szervezet titkára, előszűr az elmúlt év számszerű eredményeit Ismertette, melyek a klub fennállása óta a legjobbnak mondhatók. Ezt az eredményt úgy érte el a szervezet, hogy Jelentősen megnövelte taglétszámát, amely Jelenleg 11521 autós. Erre az évre tervezik, hogy ezt a létszámot tizenkétezerre növelik. Az ügyvezető elnökség megállapította, hogy a taglétszám Jelentős növekedése elsősorban annak köszönhető, hogy a megyei szervezet bővített szolgáltatásokkal áll az autósok rendelkezésére. Az elmúlt évben Igen sokan vették igénybe a békéscsabai műszaki áUomáson a gépjárművek időszakos vizsgáztatását. Tervezik, hogy kapacitásukat bővítve az idén több mint háromezer személygépkocsi műszaki vizsgáztatását teszik lehetővé. ÜJdonság, hogy lakókocsikat és utánfutókat Is vizsgáztatnak. Az eddigieknél Is hatékonyabban szeretnének küzdeni a balesetmentes közlekedésért, és ezért úgy tervezik, hogy a békéscsabai műszaki állomáson az Idén 4000 személygépkocsi közlekedésblzonsági felülvizsgálatát végzik el. A szolgáltatások bővülését Is Jelenti, hogy március 1-Jével CsabacsüdOn „mlnl"- műszakl állomást nyitnak meg, valamint az, hogy a korai Hús- vétra való tekintettel már március 26-án a népszerű „sárga angyalok” Is megkezdik szolgálatukat. A Szarvasi úti klub- irodában a kedvelt lakókocsis turizmusra korlátozott számban még lehet Jelentkezni. A legjelentősebb újdonság a klub életében, hogy a MÁK univerzális programmal országosan megszervezi a számítógépes hálózatát. így a közeljövőben Békéscsabára Is telepítenek egy állomást, mely a tagság igényelnek kielégítésében minőségi Javulást hoz majd. Ezután az ügyvezető elnökség elfogadta az Idei terv főbb vonalait azzal, hogy azt a március 6-án megtartandó nagy elnOkség elé terjesztik Jóváhagyás végett. Demény Gyula Befejeződött a tsz-ek rendkívüli konferenciája Állásfoglalást fogadtak el Diplomatikusabban kellene politizálni A késő délutáni ebéd után pillanatok alatt kiürült az MSZMP Villányi úti oktatási központja. Békés megye küldöttei is indulóban vannak. Bár iHegedűs Béla, a Nagyszénási Október S. Tsz elnöke is útra készen, néhány szóban összegzi véleményét a kétnapos tanácskozásról. — 'íAzt hiszem, a legfontosabb, hogy végre a szövetkezetek vezetői országos fórumon is elmondhatták véleményüket. A gondok, a nehézségek régóta feszítenek bennünket. Többet én személy szerint nem is vártam ettől a kétnapos konferenciától, hiszen a fórumnak jogosítványa sincs arra, hogy érdemlegesebb változást . hozhasson. Tanulságként szolgál viszont számomra az itteni felszólalások hangneme. Ügy vélem, vitakultúránk a mozgalmon belül még némi csiszolásra szorul. Meg kell tanulnunk mielőbb diplomatikusabban, árnyaltabban megfogalmazni véleményünket. A legtöbb felszólaló kolléga gondolatai találkoznak személyes véleményemmel, de félek attól, a stílus, a kemény szavak még akkor is ellenérzést válthatnak ki az idegenekben, ha egyébként azok építő jellegűek. S ez ma egy erősen pluralizálódó agrárpolitikai közéletben rendkívül fontos lehet. Hiszen könnyen csatát veszthetünk legjobb elképzeléseinkkel is, ha azt nem tudjuk kellően tálalni. . R. g. (Folytatás az U oldalról) lattan szövetkezeti tulajdon meghatározott része. A későbbiek folyamán pedig teljes egésze; ez a mi szövetkezetpolitikánk alapja. A szövetkezet életében létrejön az a szövetkezeti tulajdon, ami nem más, mint a tagok tulajdonának összessége. Kérnünk kell, hogy a készülő új alkotmány tartalmazza ennek a szövetkezeti tulajdonformának, mint tagi tulajdonnak jogi garanciáit Az alkotmányos védelem alapján olyan új szövetkezeti törvényt kell alkotni, amely a gazdálkodók háza táján csakis törvényi szintű beavatkozást tesz lehetővé. A vitában felszólalt Van- csa Jenő. Bevezetőben szólt arról, hogy a nyolcvanas évek közepéig valóban „húzóágazatnak” számított a mezőgazdaság, ám az üzemi jövedelem már akkor sem volt megfelelő. A gondok az elmúlt két-három évben erősödtek fel, ám hangsúlyozásukat — a tömegkommunikáció részéről is — túlzottnak tartotta Tavaly más népgazdasági ágazatoknál jobban, négy százalékkal nőtt a mezőgazdaság bruttó, s hat százalékkal nettó termelése, és az agrártermelők jóvoltából 1,6 milliárd dollár értékű áru került exportra, több mint 900 millió dolláros aktívum mellett. Ezek — mondotta a miniszter — jó teljesítmények, amelyek alapján valóban jobban el kellene ismerni az agrártermelést. Utalt egy korábbi beszédének fogadtatására, amiben a tavalyi mezőgazdasági teljesítményeket értékelte a nyereség, illetve- az üzemi jövedelem oldaláról. Adatait — akkor — a TOT megkérdőjelezte, azzal: a számítottnál kisebb lesz a nyereség, a jövedelem. A miniszter most azt mondta: a pénzügyi eredmény tavaly 24 milliárd forintot tett ki a mezőgazdaságban, és ez a prognosztizálttal összhangban van. Váncsa Jenő sorolta, hogy milyen kormányzati intézkedéseket kezdeményezett a MÉM, részben a TOT-tal közösen. Zöldhitelt folyósítanak a gazdaságoknak, a kereskedelmi bankok felvásárlási hitelkeretét — soron kívül — 3-4 milliárd forinttal növelik, s az élelmiszer- ipar felvásárlási lehetőségeit kedvezményes hitelekkel is segítik. A kormány 3 százalékos kamatpreferenciát határozott el, és például a gabona úgynevezett centrumárát 5 százalékkal emelik. A törekvés az, hogy 1990-re 15-20 százalékkal növeljék a gabona felvásárlási árát. A továbbiakban rámutatott: a fejlett országokhoz képest nálunk az agrárgazdaságnak aránytalanul nagyobb a súlya, jelentősége, ami részben fejlettségi színvonalunkból, adottságainkból fakad. Mivel az agrár- termelés jövedelméből valamilyen formában 4,5 millió ember él, az élelmiszer-gazdaság nemcsak a falu, hanem az egész ország gazdasági felemelkedését alapvetően meghatározza. Kiemelte : az agrártermelésben dolgozóknak, az abban érdekelteknek alapvető érdeke a reform folytatása. Váncsa Jenő lényeges állásfoglalásokról, döntésekről számolt be. A szektorok közötti korlátokat le kívánják bontani, biztosítva a vagyon szabad mozgását, a földdel együtt. Szükség van arra, hogy a magántermelés is beépüljön az élelmiszer-gazdaság rendszerébe. Azokra a véleményekre válaszolva, hogy sok tekintetben hátrányban vannak a nagyüzemi termelők, elmondta: az eddiginél nagyobb lehetőséget kapnak, és tágul a gazdasági életben a mozgásterük. Egyetért azokkal a javaslatokkal, hogy a sorsukkal, vagyonukkal a nagyüzemek maguk rendelkezzenek, s az adott térségben a merev rendelkezések helyett az önkormányzat legyen a meghatározó. A szövetkezeti törvényt ebben a szellemben viszik a parlament elé. A vitában általános igényként fogalmazódott meg: kerüljön közelebb egymáshoz az alapanyag-termelés és a feldolgozás. Többen javasolták, hogy a szövetkezetek hasznosítsák a kereskedelem kihasználatlan raktárait, hűtőházait. Így nagyobb haszon maradna a termelőknél. Sokan kifogásolták, hogy a feldolgozó és a kereskedelmi vállalatok aránytalanul nagy hasznot fölöznek le, míg mások arra hívták fel a figyelmet: a termelés gazdaságosságát a műszaki színvonal fejlesztésével lehet javítani. Ellentmondás, hogy a szövetkezeteknek alig van pénzük beruházásokra, és esetenként drágábban jutnak hozzá a hazai gépekhez, mint az importszerkezetekhez. Sürgették, hogy tegyék szabaddá a külföldi technológiák beszerzését. Szabó István zárszavában ismételten aláhúzta: megtört a termelőszövetkezetek fejlődésének lendülete, ám teljesítményük még így is figyelemre méltó. Ahhoz, hogy ismét az élénkülés következzék be, az agrárpolitika megújítására is szükség van. Az erről indított vita tovább folytatódik, és hozzájárul majd a végső álláspont kialakításához. A közös gazdaságok termelni akarnak — szögezte le —, és kérte a kormányt, hogy legyen következetesebb a kereskedelmi-külkereskedelmi munka irányításában. Utalt arra: a tanácskozáson többen is azon az állásponton voltak, hogy a termelőszövetkezetek soron következő kongresszusának időpontját előbbre kell hozni. Ezzel az elnök egyetértett, és a későbbiekben a tanácskozás határozott is arról, hogy a szövetkezetek országos kongresszusát egy éven belül meg kell tartani. A konferencia — mint írja az állásfoglalás — egyértelműen kifejezésre juttatta: a szövetkezeti parasztság összefogást keres a társadalom legjobb erőivel, a munkásokkal, az értelmiséggel, hazánk javát akaró honfitársainkkal. Az állásfoglalás kimondja egyebek között, hogy meg kell állítani a paraszti munka leértékelődésének folyamatát, és azonos feltételeket kell teremteni a piaci versenyben. Új földtörvény kidolgozására van szükség. A szövetkezetpolitika megújulásával kapcsolatos feladatokat is sorolja a határozat. Ezek szerint a szövetkezetpolitika megújulásának fő iránya az, hogy a szövetkezetekben kibontakozzék a teljes körű tulajdonosi önállóság, autonómia. Követelményként fogalmazódott meg: az állampolgárok szö- vetkezési szabadságát, annak formáit — az alkotmány és a szövetkezeti törvény keretei között — csak maguk a szövetkezetek szabályozhassák. Fontos, hogy a szövetkezeti oszthatatlan közös alapok működtetése az önkormányzat, a tagság hatáskörébe kerüljön. A szövetkezetek érdekképviseleti rendszerének továbbfejlesztését elodázhatat- lannak tartja az állásfogla- ' lás, amely hangsúlyozza: a jogállamiság fejlődése nyújthat garanciát a szövetkezeti és tagsági érdekek képviseletére és védelmére. A konferencia az állásfoglalást — módosításokkal — elfogadta. Forró hangulat a vígín Mint ahogyan az már általiban lenni szokott, egy előre megszervezett rendezvényen ha spontán hozzászólásokra csak az utolsó percekben van lehetőség, pillanatok alatt parázsló hangulat kerekedik. Ez történt szombaton délután, a TOT-konfe- rencla utolsó akkordjaként. A légkör tovább forrósodott, amikor is az előterjesztett határozat elfogadására került sor. Egyre többen kértek szót, hogy a többszörösen módosított írásos anyaggal kapcsolatos észrevételeket elmondják. Nagy Imre, kö- röstarcsal tsz-elnök, a szövetkezeti hitelfeltételek, a jövedelemelvonás kérdésében Javasolta, hogy az előterjesztés ezen része mielőbb kerüljön a Minisztertanács, vagy az Országgyűlés elé. Dr. Deák Géza, az Országgyűlés agrárszekciójának elnöke a mielőbbi rendkívüli TOT-értekezlet vagy -kongresszus összehívására tett határozott Javaslatot. A parlamenti agráriusok úgy vélik, a szövetkezeti mozgalmat alapjaiban érintő új törvényeket meg kell vitatnia a szövetkezeteknek is, mielőtt az ország- gyűlés elé terjesztik. Ugyanis, ha az érdekképviselet egésze száll síkra, s határozatával erősíti meg az agrárszekció javaslatait, érdemlegesebben szólhatnának a törvénytervezetek vitájába. Innen Is, onnan is egymás után szólaltak fel a résztvevők. Fél órás kemény vita alakult ki akörül, miért nincs a határozatban konkrét javaslat a VI. TOT-kongresszus összehívásának időpontjára. Végül is a levezető elnök, dr. Hütter Csaba, a Szé- csényi Rákóczi Tsz elnöke, „8 hónapon belüli” szövegmódosítás elfogadására kérte a küldötteket. Kár, hogy a spontán vitára — tudatosan, vagy anélkül —, a rendezők nem készültek fel kellőképpen. A hatalmas teremben sajnos, csak azok véleményét hallhattuk, akik hallótávolságon belül állhatták fel valamelyik székből. r- SVizsgálat közben. Akik a monitort figyelik: dr. Viski Anna és dr. Borbola György Fotó: Gál Edit
