Békés Megyei Népújság, 1989. február (44. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-01 / 27. szám
1989. február 1„ szerda o A Magyar Divatintézet a Budapesti Nemzetközi Kereskedelmi Központban január 31-én mutatta be az 1990-es év magyaros őszi-téli divatkollekcióját. A „tisztelet Kodály Zoltánnak" elnevezésű modellek a régi magyar szín- és díszítésvilágot elevenítik fel Lendvay Ilona tervezésében. A hazai alapanyagokból készült nemzeti stílusú ruhákat a nyugat-európai piacra készíti az intézet Fotó: Krista Gábor Kiadóra talált Liska Tibor könyve Kiadóra talált Liska Tibor „Szent barmunk a politikai rendszer” című könyve. A hazai gyakorlatban szokatlan kézirat-árverésen a harmadik forduló hozott eredményt; tegnap a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen megtartott liciten a SZÄMALK kiadói főosztálya a Betűvetö Kiadó és Terjesztő Kisszövetkezettel közösen nyerte el az 1971- ben befejezett, s azóta megjelenésre váró kézirat kiadói jogát. A kiadás jogáért a SZÄMALK, a Betűvető és a Generalpress licitált, 450 ezer forinttól körülbelül 750 ezer forintig terjedő szerzői jogdíjakat ajánlva. A SZÄMALK és a Betűvető, amelyek 700 ezer forint körüli szerzői jogdíjat garantáltak. de eltérő fizetési feltételekkel, végül is egyenlő eséllyel maradtak versenyben.- Mielőtt azonban kettőjük között választott volna Liska Tibor, a két kiadó egyezségre lépett, megállapodtak, hogy közösen adják ki a könyvet. A SZÄMALK tőkeerősségét, a Betűvető széles terjesztői hálózatát kamatoztatja. A szerződés konkrét feltételeinek megbeszélésére a licitet követően került sor. ^Csókold meg a kezem...” „Erős” gyerekek — dühös szülök Ez már több, mint diákcsíny Jelzést kaptunk, hogy a megye egyik szakmunkásképző iskolájában öt tanuló fegyelmijét tárgyalják. A hírek szerint az öt gyerek félelemben tartja egyik osztálytársát. Gyerekek? 15-16 évesek! Felkerestük az iskolát, annak igazgatóját, és beszélgettem az ügyben érintett fiúkkal is. A történtek felkavarták a tantestületet, és az igazgató kijelentette; mindent megtesz, hogy hasonló eset ne fordulhasson elő. Mi is történt? Forgatom a feljegyzést, amelyet az igazgatóhelyettes készített a gyerekek meghallgatásáról: „A nevezettek (mármint az öt renitens fiú — a szerk.) csoportot alkottak, fizikai erejükkel visszaélve osztálytársaikat megfélemlítették, több esetben zsarolástól sem riadtak vissza ... Az egyik osztálytársukat lábánál fogva, fejjel lefelé lógatták, hárman, négyen lefogták, összeverték, rugdosták. Eközben arra kényszerítették, hogy az egyik társuknak csókoljon kezet, sőt még a cipőjét is le kellett nyalnia. A fenyegetésük csúcspontja az volt, amikor azt mondták a sértett gyereknek, hogy rendelje meg a koporsóját, mert hamarosan kinyírják.” V. Z., a sértett fiú az iskola szorgalmas tanulója. Gyakorlati oktatásból jelese van. Leginkább T. J. jeleskedett a megalázásában. (Ahogy később kiderült, ő volt a szellemi vezér.) H. M. a rugdosással került az élbolyba. A sértett fél a fenyegetések miatt nem mert panaszkodni, még a szüleinek sem. Csakhogy előbb- utóbb betelik az a bizonyos pohár és az idegileg kikészült gyerek egyik nap óra után már csak a tanárral együtt merte elhagyni a tantermet és a folyosói séta helyett a portásnál keresett menedéket, aki aztán jelentette az esetet... A fegyelmi bizottság még nem ült össze, amikor felkerestük az iskola igazgatóját, aki segített az ügy megismerésében. A sértett, V. Z. ül velem szemben, kedves, tisztaarcú, halk szavú gyerek. Beszélgetésünk alatt végig a szemembe nézve meséli a rá nézve megalázó esetet: — Nem is tudom, miért haragszanak rám? Igyekvő vagyok, igaz, szeretnék javítani a jegyeimen. Hát ez a bűnöm? Elneveztek nyálasnak, mert szerintük púderezek a tanárainknak. Először csak csúnya megjegyzéseket tettek rám. Próbáltam visszaszólni, de hát ők az erősebbek, meg többen is vannak ... Amikor a lábaimnál fogva lógattak, rám kiabált az egyikük: — Csókold meg a kezem! — Nemrég meg azt mondták, hogy rendeljem meg a koporsómat, mert kinyírnak. Nem bírtam tovább. Ügy voltam vele, lesz, ami lesz. Szóltam a tanárnak. Azóta tart a vizsgálat... Sorra, egyenként beszélgettem a négy fiúval (az ötödikkel nem találkoztam), hallgattassák meg a másik fél is ... T. J. röviden intézi el az ügyet: — Nem igaz, amit V. Z. mond. Annyi igaz belőle, hogy utáljuk. Miért? Mert mindig hazudik, meg szemtelen is... — Miben nyilvánul meg a szemtelensége? — Szidta az anyámat... H. M.: — V. Z. mindig szemtelenkedik, nagy a szája. Felvágott, hogy neki ötöse van gyakorlatból. — Na és? Ez bűn? — Nem erről van szó, de emiatt nagyképű. Ott voltam amikor lábainál fogva lógatták. Semmi baja nem történt ettől. Csak szavakkal piszkáltuk, nem kellett lenyalnia senki cipőjét és még csak kezet sem kellett csókolnia. — Mit szólnál, ha egy Swarzenegger lógatna a lábaidnál fogva? — Biztos nem örülnék neki, de ha ő az erősebb, akkor elkavarok a közeléből... Sz. G. és K. M. egyszerre jönnek a velem való beszélgetésre. Ök is, mint a másik kettő, akikkel beszéltem, jóval erősebbnek látszanak a sértettnél. Sz. G.: — Szerintem V. Z. szemtelen és behízelgi magát a tanároknál, úgy viselkedik, mint egy óvodás. — Ezért meg kell verni, és lógatni lábainál fogva? — Ez nem igaz ... K. M.: — Mindig hülyeségeket mond V. Z. De ezért nem vertük meg és egyáltalán nem bántottuk ... * * * A szülőkkel akkor találkoztam, amikor már beszéltem a gyerekeikkel. Az iskola folyosóján arra vártak, hogy a fegyelmi bizottság előtt rájuk kerüljön a sor... Amikor bemutatkoztam, kis híján nekem estek ... Mint az oroszlán a kölykeit, úgy védték fiaikat. Dühös-dühöd- ten vágták hozzám: nem lett volna jogom az ő csemetéjükkel beszélni, miután azok kiskorúak. Egyébként is az ő gyerekeik nem követték el azokat a borzalmakat, amiket az osztálytársuk rájuk fogott. Elképzelhető valami igazság belőle, de csak a töredéke a feljelentésnek. A fiúk csupán egy kis csínyt követtek el. Egyébként nem nyilatkoznak, és nem is engedik, hogy az újságcikk megjelenjen ... Sehogy sem tudtunk szót érteni. Aznap a fegyelmit elnapolták. Azóta megszületett a 7 tagú fegyelmi bizottság döntése. Eszerint az öt fiú eltiltást kapott az év folytatásától. Ezt a határozatot azonban egy naptári évre, próbaidőre felfüggesztették. A próbaidő azt jelenti, hogy a legkisebb vétség esetén is hatályba lép az eltiltás ... Béla Vali 58 igen, 3 tartózkodás A tanács szavazott: az eljárás befejezéséig maradjon az elnök Hem lett munkanélküli A testület bizalmat szavazott a tanácselnöknek. Dr. Gally Mihály láthatóan fáradt a tanácsülés után, de vállalja a nyilvánosságot, válaszol az újságírók kérdéseire: — Nem sikernek, hanem a testület bölcs döntésének érzem, ami történt. Zaklatott, ellentmondásos világunkban ezek az emberek úgy érezték, hogy most nem a fejek vételére van szükség. Mindenkinek, így a tanácselnöknek is meg kell adni a lehetőséget, hogy tisztázza magát a gyanú alól. Megkaptam a bizonyítás lehetőségét. A felelősséget vállalom, csak az őszinteség, a nyílt tájékoztatás lehet a továbbiakban is a történteket bemutató módszer. Ez és a bizalom sokkal nagyobb felelősséget ró rám a tanácsi irányításban, mint korábban. Ügy ültem le a tanácsterembe délelőtt 9-kor, hogy amikor felállók délután, talán már munkanélküli leszek. Ezt a kockázatot is vállalnom kellett. Nem véletlenül és nem taktikai okokból kértem a vb-tagságáról lemondani szándékozó Mázán Mátyást, fontolja meg szándékát, sajátos gondolat- és érzelemvilágával, tapasztalatával’ma- radjon továbbra is a végrehajtó bizottság „lelkiismerete”. Nem várok mindenkitől teljes egyetértést, mondják el az emberek az ellenvéleményüket is, így valósulhat meg az államirányítás, az államhatalom'sokoldalú ellenőrzése. Tudom, a büntetőeljárás, a vizsgálat folytatódik, nehéz így dolgozni, de a testület bizalma erőt ad. A többi az igazságügyi szervek feladata. (Folytatás az 1. oldalról) egy bűncselekményt kezdeményeznek, és megint másként. akik, úgymond „postásként” nem tevékeny résztvevői, hanem eszközei annak. Ezt megerősítve, többen hangot adtak annak: a . bundaügyben Gally Mihály szerepe közel sem volt olyan mérvű, hogy akár büntetőjogi szempontból, akár erkölcsileg megalapozott lenne a tanácselnöki tevékenységét megbélyegezni. Ebbéli funkcióját ugyanis — elnöksége néhány hónapja alatt — a lakosság, a tanácstagok, az egész város megelégedésére végezte. A tanácstagok egy része nyomatúikkal felhívta a figyelmet a testület felelősségére atekintetben, hogy milyen súlyos válsághelyzetet teremtene a város életében, ha újra tanácselnök nélkül maradna a megye- székhely, és megint a választások körüli bonyodalmak játszanák a főszerepet. M edovarszki János, a Vandháti úti kollégium igazgatója az élsport és a város kapcsolatát elemezve hang- súlvozta: Gally Mihály az Előre Spartacus vezetésében részese annak a sikernek, hogy a tornaszakosztály elérte a világszínvonalat, több válogatott szintű sportoló neve fűződik a megyeszékhely nevéhez. Mint egykori sportoló, elmondta: a bőrén érezte a vidékiség hátrányait. azt, hogy amennyiben akkor nem oldják meg gvor- san a lakáshelyzetét, szakítania kellett volna a versenysporttal. Mázán Mátyás kijelentette: a tanácselnökkel kapcsolatban előtte nincsenek tisz-' tázatlan kérdések. Az is világos. hosv a Pásztor Jó- zsef-féle Pikk Dáma presszó engedélvezése Gally Mihálv nevéhez fűződik, s ez etikailag erősen kifogásolható, ö személy szerint kezdettől fogva ellenezte a Dresszó megnvitását az általános iskolával szemben, főleg olvan formában, hogy a létesít- ménv délután négv órakor nvit. az iskola pedig pste hatig tart nvitva Űgv érzi, bár a város színe kék-fehér, az utóbbi időben a lila-fehér került inkább előtérbe. Feltette a kérdést: a megyei tanácstól átutalt pénzekhez miért Gally Mihály adta az aláírását, hiszen semmi köze nem volt hozzá. A felszólaláshoz kapcsolódva Gally Mihály — az elhangzottak tisztázára érdekében — leszögezte, hogy tévesek az előtte szóló gondolatai az egyesület és a város színeit illetően. Emlékeztetett arra, hogy a megyeszékhelyen hosszú ideig a lila-fehér színek szereztek dicsőséget Békéscsabának, ám ő mindig azon igyekezett, hogy a pedagógia, a művelődés, az egészségügy területén is dicsőséget vívjon ki a megyeszékhely. Tardai Ferenc megköszönte a tanácselnöknek a korábban adott nyílt, őszinte válaszát, majd hozzátette: örömmel látja, hallja, hogy a végrehajtó bizottságon belül is van vita. Nehezményezte, hogy a legutóbbi tanácselnök-választáson tulajdonképpen nem volt Gally Mihálynak ellenfele, tehát eldöntött kérdés volt a megválasztása. Emlékeztette a jelenlevőket, hogy a felszabadulás óta nem választottak párton kívüli tanácselnököt, s ebiben elsősorban a pártot hibáztatja. Hangot adott anak a kétségének is, hogy érdemes-e erre a rövid időre új elnököt választani (ősztől indulnak a tanácsválasztások). Végül titkos szavazást kért, mert úgy vélte, a felszólalók közül sokan a tanácselnöknek elkötelezetten beszéltek. Ez utóbbi javaslat heves vitát váltott ki; sokan ellenezték, mondván nincs értelme titkos szavazás mögé bújni. Blahut Lajos a felszólalásában annak az álláspontjának adott hangot, hogy Békéscsaba nem a sport kapcsán vált ismertté, hanem a választópolgárok, a dolgos emberek munkaszeretetéből fakadóan szerzett hírnevet. Véleménye szerint az új elnökválasztásig maradjon Gally Mihály a tisztségében. Hangsúlyozta: az elnök bundaügybell eljárását el- hibázottnak kell tekinteni. Ám abban egységesen kell állást foglalniuk, hogy ezeket az eseteket a tanács nem vállalhatja fel, a testületnek nem tulajdoníthatók. Gally Mihállyal kapcsolatban elmondta: nem igaz, hogy a bundaügyben a postás szerepét játszotta, s utalt a Pikk Dáma presszóval kapcsolatos szerepére. Kérte a tanácselnököt, okuljon a történtekből és váljon ki az Előre Spartacusból. Utalva a megyeszékhely alapellátási oroblémáira. értékvesztésnek tartia azt, hogy rengeteget fordítanak a versenysportra a városban, ám akik nem tudnak a fizetésükből megélni. fittyet hánynak a sport- egyesületre. Szabó Lászióné, a HNF békéscsabai városi bizottságának titkára elismeréssel szólt arról: sok felszólaló mondja el véleményét, ami azt bizonyítja, hogy nem mennek el szó nélkül a probléma mellett, töprengenek, vitáznak. Kérte a jelenlevőktől a higgadtság megőrzését, és megjegyezte: a vitában nincs szükség a személyeskedésekre, nem kell mások véleményével takarózni, hiszen nemcsak a vezetőktől várják el a nyíltságot, hanem mindenkitől. Emlékeztette a hallgatóságot, hogy a tanácselnök-választás idején mindvégig kitartottak a többes jelölés mellett; egyébként nyitott volt a népfront-székház kapuja, bárki tehetett javaslatot, pár- tonkívülire is, ám ilyen nem történt. Gally Mihályról elmondta: tanácselnöksége óta számtalan köszönő-, elismerőlevél érkezett a népfronthoz a munkájával kapcsolatban, köztiszteletben álló személyiség. Nyílt szavazást kért a tanácstagoktól és javasolta: ne vonják meg a bizalmat Gally Mihálytól. Kutas Gyula, a békéscsabai városi pártbizottság első titkára a közelmúlt eseményeiről annyit mondott, magától a tanácselnöktől szerzett tudomást a rendőrségi kihallgatásról, ami után kötelessége volt tájékoztatni a városi pártbizottságot a történtekről. Egyetértett Gally Mihály azon kezdeményezésével, hogy a tanács testületé tárgyalja meg a témát, elkerülve ezzel a suttogásokat. Fontos politikai és erkölcsi kérdésnek tartja, hogy a testület foglaljon állást a további együtt dolgozás kérdésében. Az elmúlt hónapok tapasztalatai alapján hangsúlyozta: szívesen dolgozna együtt a jövőben is Gally Mihállyal. A választással kapcsolatban elmondta: a tanács élére nem párttagot, nem kommunistát, hanem elnököt kerestek, s ezt a munkát a legnagyobb jószándékkal és tisztességgel végezték. Felhívta a figyelmet: felelősséggel döntsön a testület, ezt kívánja a város érdeke, további sorsa. A vita lezárása után Gally Mihály válaszolt a felvetésekre, így többek között elmondta: a sport támogatása a kultúra része, nem vethetjük össze az alapellátás fontosságával, azon munkálkodik, hogy a megyeszékhelyen az alapellátás is javuljon, és a kultúra is fejlődjön. * * * A háromórás vitát követően a jelenlevő 61 tanácstagból — nyílt szavazás útján — 58 szavazott bizalmat a jogerős bírósági ítélet megszületéséig dr. Gally Mihálynak, hárman tartózkodtak, a bizalom megvonására egyetlen tanácstag sem szavazott. Bede Zsóka —László Erzsébet
