Békés Megyei Népújság, 1989. február (44. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-24 / 47. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! BÉKÉS MEGYEI N É PÚJSÁG B MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS fl MEGYEI TflNACS LAPJA 1989. FEBRUAR 24., PÉPÍTEK Ara: 4,30 forint XUV. ÉVFOLYAM, 47. SZÁM Mai számunkbál: fl szürke eminenciás (2. oldal) Világpiaci árat a gabonáért! (3. oldal) Még egyszer a kanyaróoltásról (4. oldal) Heti rádió- és tv-müsor (5—6. oldal) Lovasmérleg ’88 (8. oldal) Grósz Károly fogadta Laurent Fabiust Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkára csütörtökön a Köz­ponti Bizottság székháziban fogadta Laurent Fabiust, a francia nemzetgyűlés elnö­két, aki parlamenti küldött­ség élén. csütörtökön érke­zett hazánkba. Az MSZMP főtitkára és a francia politikus régi isme­rősként köszöntötték egy­mást, felidézték legutóbbi párizsi találkozójukat. Üd­vözölték, hogy a magyar— francia felső szintű párbe­széd folytatásaként sor ke­rült a francia parlament el­nökének látogatására. Grósz Károly tájékoztatást adott a gazdasági, politikai és ideológiai életben megin­dult reformról. ' Hangsúlyoz­ta. hogy az új alkotmány, a párttörvénv előkészítése, a demokratikus önkormány­zati intézmények kiépítése a korszerű, hatékony szocialis­ta társadalom megteremté­sét szolgálja. Az MSZMP eb­ben a munkában számít a társadalom minden rétegé­nek alkotó részvételére, a közös gondolkodásra és cse­lekvésre. Az MSZMP székháza után a francia vendégek az Or­szágházat keresték fel. Itt Stadinger Istvánnal, az Or­szággyűlés elnökével, vala­mint több magyar parlamen­ti képviselővel találkoztak. Stadinger István a megbe­szélésen kiemelte. ho«v a két parlament között élénk a kapcsolat, noha most először látogatott Budapestre a francia nemzetgyűlés elnöke. Az Országgyűlés elnöke szólt a magyar törvényhozás te­vékenységéről. a demokrati­kus politikai rendszer kiala­kítását célzó törekvésekről. Délután először Pozsgay Imre államminiszterrel ta­lálkozott a francia delegáció, amelynek tagjai sok kérdést tettek föl. Pozsgay Imre, is­mertetve a magyar belpoli­tikai helyzetet, megállapí­totta: a reformokat a vál­sághelyzet kényszeríti ki. Ezután Sariós Istvánnal, az Elnöki Tanács helyettes elnökével találkozott Lau­rent Fabius és kísérete. A beszélgetés során szóba ke­rült az a koncepció, amely a kollektív államfői testület helyett a köztársasági elnöki funkció megteremtését tűzi ki célul. A francia delegáció követ­kező beszélgetőpartnere — még mindig az Országház­ban — Szűrös Mátyás, az Országgyűlés külügyi bizott­ságának elnöke volt. A kora esti órákban Lau­rent Fabius a Budapesten élő francia kolónia tagjaival találkozott a nagyköveti re­zidencián, majd pedig — ugyanitt — különböző alter­natív mozgalmak képviselői­vel folytatott beszélgetést. Este Nyers Rezső állammi­niszter vacsorát adott a francia küldöttség tiszteleté­re a Gundel étteremben. Az Országos Értelmiségi Tanács előkészítő bizottságának ülése Március végéig összehív­ják az Országos Értelmiségi Tanács megalakítását támo­gató szervezeteket — erről döntött a napokban a tanács létrehozását előkészítő ideig­lenes bizottság. Indokolt, hogy felgyorsuljon e fórum megalakításának szervezése — állapították meg az ülé­sen, amelyen a Hazafias Népfront, a Magyar írók Szövetsége, s a MTESZ is képviseltette magát. Az ér­telmiség megosztottsága fo­kozódott az új politikai és társadalmi szervezetek meg­jelenésével — figyelmeztet­tek a résztvevők. A tanács A magyarországi németek helyi érdekképviseletének kialakítása szövetségük egyik legfontosabb feladata — hangsúlyozta Hambuch Géza, a Magyarországi Né­metek Szövetségének főtit­kára a szervezet országos választmányának csütörtö­kön, az MSZMP Politikai Főiskoláján tartott ülésén. A szervezet ez évi munkater­vének megvitatásakor eU mondta: szükséges, hogy a hazai német nemzetiségű la­kosság választott képviselői a helyi állami szervekkel, megalakításától azt várják, hogy egy, minden lényeges társadalmi kérdésben hang­ját hallató, nyílt fellépésű, a tudás, g kultúra, a művelő­dés rangjának visszaszerzé­sét elősegítő tömörülés jön létre. Elsősorban az értelmi­ség általános érdekvédelmét kívánják majd szolgálni. Fó­rumot szándékoznak terem­teni az eszmecseréknek, a közös érdekek megjeleníté­sének, érvényesítésének, s hozzá kívánnak járulni a kor követelményeinek meg­felelő kulturális és értelmi­ségi politika kialakításához. társadalmi szervezetekkel együttműködve elősegítsék a nemzetiségek jogainak érvé­nyesítését, a nemzetiségi la­kosok problémáinak megol­dását. Érdekképviseleti szer­veik funkcióját, működésé­nek jogi, szervezeti és pénz­ügyi feltételeit a nemzetisé­gi törvénynek kell megha­tároznia. Felnőtt egy nemzedék, amely meg akarja őrizni nemzetiségét, igényli, hogy az állam teremtse meg a nemzetiség fennmaradásának feltételeit — hangsúlyozta az előadó. A Püski—Isis Könyvesbolt Békéscsabán a Kulich Gyula-la­kótelepen február 1-jén nyílt meg, de az üzlet és könyv­készletének bemutatására tegnap, ifebruár 23-án került por. Az ünnepségen részt vett dr. Püski Sándor (képünkön kö­zépen), a New York-i Püski Corvin Kiadó tulajdonosa, a Magyarországon működő Püski—Isis Kft. alapítója is. Ud- vardi-Lakatos Endre terjesztési osztályvezető többek kö­zött elmondta, hogy a Püski—Isis Kft.-boltok száma a békés­csabaival nyolcra szaporodott az országban. Az ünnepség Hatvani Dániel, az Űj Aurora főszerkesztőjének méltató sza­vaival ért véget Fotó: Fazekas Ferenc Területi KlSZ-Jtüldöttértekezletek flz ifjúsági szövetség tagjai konkrét válaszokat várnak problémáikra Ezen a hét végén tartják a legtöbb Békés megyei vá­rosban, községben a Kommunista Ifjúsági Szövetség te­rületi küldöttértekezletét. A városi KISZ-bizottságok tit­káraitól arra kértünk választ, hogy milyen gondolatok­kal vágnak neki a tanácskozásoknak, illetve melyek azok a kérdések, amelyek megvitatása elengedhetetlennek látszik. Békésen és Békéscsabán Lovász Sándor, Gyulán Szőke Margit, Mezőkovácsházán Halasi Mária, Oroshá­zán Csete Hona, Szarvason Gubucz Katalin, Szeghalmon pedig Molnár Lajos tájékozódott. Hamarosan ismét megindul a belföldi légi közlekedés « Békéscsaba is bekapcsolódik? Dávid Sándor, a békési városi KISZ-bizottság titká­ra a következőkkel kezdi: — Az országos KlSZ-érte- kezlettel egy korszak lezárult. A KlSZ-szervezetek ezentúl önálló programmal kapcso­lódnak a központi platform­hoz, létrejöhetnek az önálló szerveződések, és megeshet, hogy a ,,KISZ" megjelölést nem is hordozzák nevükben. A mozgalmat újból meg kell szervezni ! Békésen február 10-ig 1163-an csatlakoztak a KISZ-biznttsághoz, tavaly 1226 KISZ-tag volt. A tagok javaslatot adtak a helvi képviseleti és cselekvési programhoz. Főbb sarkpont­jaink a következők: közért­hetően kell megfogalmazzuk, hogy a város közéletében mit képvisel a KISZ. (Példá­ul a foglalkoztatáspolitiká­ban, az elhelvezkedési lehe­tőségek megítélésekor, a kör- művelődésben, oktatásban, szociálpolitikában, környe­zetvédelemben, vagy a tár­sadalmi kapcsolatok kiala­kításában.) A lakáskérdéssel külön foglalkozunk. Tervet készítünk a tagok önsegé­lyezésére, keresünk munka- lehetőségeket, szervezünk viszonylag olcsó csereüdü­lést, részt veszünk a városi lakásgazdálkodásban, befe­jezzük az ifjúsági lakásépí­tési akciót. A szervezeti élet erőltetése helyett — a mun­kahelyeken és iskolákban — várhatóan a lakóterületi kér­dések felvállalása fontosabbá válik. A munkahelyi érdek- védelem más megközelítést követel. * * * Achim Mihály, a békés­csabai városi KlSZ-bizott- ság első titkára: — Tenni és mozdulni kell — mondjuk gyakran és a konkrét formákról legtöbb-* ezör már nem esik szó. Ma az a divat, hogy reformer­nek valljuk magunkat és szembeállunk mindazzal, ami mellett hosszú évekig kiáll­tunk. De a cselekvés még ma sem éli reneszánszát! A szervezet csak akkor lesz vonzó, ha a fiatalok a napi gyakorlatban érzik, hogy ér­tük vagyunk, és nem pedig elvont elvekért! Semmi szükség azokra a programok­ra, mozgalmakra, amelyek­kel nem tudnak azonosulni. Például bedobtuk: a Milyen szocializmust építsünk? vi­tasorozatot. S mi lett belő­le? Óhajok és vágyak fel­sorolása. a valós problémák megoldása helyett. Nem igényli mindenki a képvise­letünket és erre nem is vál­lalkozhatunk. A szervezeti változások nálunk megkez­dődtek. egvik bizonysága en­nek a városi diákszövetség megalakulása (a KISZ-tag- ság több mint ötven száza­lékát képviselik). Elképzelé­seink vannak radikális mó­dosításiakra is, de ezek meg­valósítása a jelenlegi politi­kai intézményrendszer mű­ködési mechanizmusa miatt ma még nem lehetséges. Sokan felteszik a kérdést: milyen lesz a párt és a KISZ viszonya? A partneri kapcsolat nálunk hamarabb alakult ki, mint az ország­ban általában. A városi párt- bizottságban hárman képvi­selik a KISZ-tagságot. Min­denesetre a jelenlegi hely­zetben a pártnak el kellene döntenie, hogy milyen for­mában van szüksége az if­júsági szövetségre. * * * * * Szabadosné Bécsi Katalin, a KISZ Gyulai Városi Bi­zottságának titkára: — Januárban programter­vezetünket valamennyi alap­szervezethez eljuttattuk, s 46 szervezet 1716 KISZ-tag- ja jelezte csatlakozási szán­dékát hozzánk. Az elmúlt év ősze óta körülbelül 700 KISZ-tag elvesztésével szá­molhatunk. A létszámcsök­kenésben nagy szerepet ját­szott, hogy a város egyik legnagyobb szervezete — a megyei kórházé — várható­an az Értelmiségi Fiatalok Szövetségéhez csatlakozik. Olyan tervezetet készítet­tünk, amely kényszerített a gondolkodásra — átfogó és mindenre kiterjedő. Ügy ér­zem, a fiataloknak ebben a városban még ilyen, telepü­lésre szabott politikai prog­ram nem készült. — Mit nyújt a tervezet a környező községeknek? — Egyedül itt érzek hiá­nyosságot. Ám úgy gondo­lom, mi innen nem is na­gyon szólhatunk bele a te­rület programalakításába. S hogy a községek mégis részt vesznek küldöttgyűlésünkön? Városunk és környéke éle­tének egyes területei eléggé összefüggnek; mindenekelőtt az oktatásra és a foglalkoz­tatásra gondolok. * * * Pántya Tamás, a mezőko­vácsházi városi KlSZ-bizott- ság titkára: — Mezőkovácsházához el­sősorban a kistelepülések tartoznak, ami feltételez egy bizonyos fajta sajátosságot. Az elmúlt év decemberéig 50 alapszervezetben mintegy 1100 KISZ-tag tevékenyke­dett. A munkahelyeken öt függetlenített titkár dolgo­zott. — Milyenek a tapaszta­latok? (Folytatás ia 3. oldalon) Hosszú évek után hamaro­san újból megindulhat Ma­gyarországon a belföldi légi­közlekedés. A Közlekedési, Hírközlési és Építésügyi Mi­nisztériumban felmérték, hogy milyen igények van­nak erre, s azt is vizsgálták, hogy a meglévő feltételeken túl milyen újabbak szüksé­gesek a városok közötti, nem menetrend szerinti, közfor­galmú repülés megindításá­ra. Az erre vonatkozó pozi­tív döntéseket nagymérték­ben befolyásolta az a sürge­tő igény, hogy a vidéki nagy­városok szorosabban kap­A tárca nem kívánja egy­maga eldönteni, hogy mi­lyen legyen a hazai szociál­politika és az egészségügy, a követendő irányok meghatá­rozásához segítségül hívja a közvéleményt, a szakembe­reket, s természetesen az or­szággyűlési képviselőket — mondta dr. Csehák Judit szociális és egészségügyi mi­niszter a parlament szakbi­zottságának tegnapi ülésén, amelyen a résztvevők meg­vitatták a szociálpolitika és az egészségügy megújítására kidolgozott javaslatokat. A Pesta László elnökleté­vel ülésező szociális és egészségügyi bizottság tagjai vaskos dokumentumokat kaptak kézhez, amelyek részletesen taglalják az csolódjanak Magyarország idegenforgalmi, üzleti, köz­lekedési vérkeringésébe. Az országban több az olyan — elsősorban csak mezőgaz­dasági és sportcélra haszná­latos — repülőtér, amely al­kalmas lehet utasforgalom­ra is. Ezek egy részét vi­szonylag kis ráfordítással be lehet vonni a belföldi repü­lésbe. A felmérések szerint idén több repülőteret is megnyithatnak: így Nyíregy­házán, Pécsett, Balatonkiliti- Siófdkon, Kaposváron és esetleg Békéscsabán. egészségügyi rendszer tá- gabb társadalmi környeze­tét, a korábban kialakult szociálpolitikai rendszer el­lentmondásait, és a jelen ki­hívásaira adható válaszokat. A vitában elhangzottakra válaszolva Bánfalvi István szociális és egészségügyi mi­nisztériumi államtitkár rá­mutatott: a szociálpolitika megújításával foglalkozó ter­vezetet nem lehet részletes cselekvési programnak te­kinteni, hiszen ezekhez az elképzelésekhez szakmai ész­revételek, illetve modellkí­sérletek is kapcsolódnak majd. A végleges koncepció kialakításához megvizsgál­ják a családipótlék- és a nyugdíjrendszer módosításá­nak lehetőségét is. II szociálpolitika megújítása Német nemzetiségi választmányi ülés

Next

/
Thumbnails
Contents