Békés Megyei Népújság, 1989. február (44. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-23 / 46. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! BÉKÉS MEGYEI N É PÚJSÁG II MEGYEI PÚRTBIZQTTSÚG ÉS ü MEGYEI TANÁCS LAPJA 1989. FEBRUÁR 23., CSÜTÖRTÖK Ara: 4,30 forint XEJV. ÉVFOLYAM, 46. SZÁM Mai számunkból: Új helyen hívható a 04! (3. oldal) Magánvélemény (5. oldal) Peres ügyeink (5. oldal) Félidős értékelés a MTESZ-ben (5. oldal) Füstölő postaláda (6. oldal) Közlemény a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1989. február 20—21-ei üléséről — Lukács János előterjesztésében a városi és a megyei pártértekezletek, illetve pártbizottsági ülések főbb politikai tapasztalatairól szóló jelentést; a pártmozgalom néhány szervezeti eljárásának módosítását; valamint — Grósz Károly előterjesztésében a személyi javaslatokat. I. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1989. február 20—21-én Kádár János elnökletével ülést tartott. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta; — Fejti György előterjesztésében az új alkotmány koncepcióját: — Iványi Pál előterjesztésében az agrárpolitika megújítására tett javaslatot; Szóvivői tájékoztató 1. A Központi Bizottság jelentést hallgatott meg a jelenlegi alkotmány felülvizsgálatáról, és kialakította állásfoglalását az új alkotmány koncepciójáról. Megállapította, hogy az 1949-ben megalkotott és 1972-ben módosított alkotmány felülvizsgálata az országos pártértekezlet határozatának megfelelően — politikai és tudományos- vitákkal, s gondos szakmai munkával — befejeződött. Egyetértett azzal, hogy a magyar társadalom előtt álló feladatokhoz új alkotmányra van szükség. Támogatta, hogy a koncepció alapján kezdődjön meg az új alaptörvény, Magyarország alkotmányának előkészítése. 2. Az új alkotmány olyan törvény legyen, amely alapvető kérdésekben — más jogszabályok közbeiktatása nélkül — önmagában is alkalmazható jogként érvényesül. Építsen a több mint ezeréves magyar államiság és jogfolytanosság, valamint a magyar és -az egyetemes alkotmányfejlődés maradandó értékeire, szocialista társadalmunk több mint négy évtizedes eredményeire. Fejezze ki, hogy Magyarország szabad, demokratikus és szocialista állam, államformája továbbra is Tiépköztársaság. A társadalmi-gazdasági-po- litikai rendre vonatkozó fejezet ezeken az értékeken alapuló elveket rögzítse. A Magyar Szocialista Munkáspárt nem tart igényt vezető szerepének alkotmányos deklarálására. A társadalom irányításában azonban politikai munkára alapozott meghatározó szerepet kíván betölteni. 3. Az emberi és az. állam- polgári jogok, illetve kötelességek — nemzeti érdekeinkkel. a nemzetközi egyezségokmányokban vállalt magvar kötelezettségekkel összhangban — jelentőségüknek megfelelően szerepeljenek az új alaptörvényben. Az állam és az állampolgárok kapcsolatában is teljes körűen érvényesüljön a jogállam eszméje. 4. Az alkotmány teremtse meg a modern állam intézményi feltételeit. Fejezze ki: az Országgyűlés — a népfelség elve alapján — alapvetően fontos jogok hordozója, de nem ezek összességének letéteményese. Rögzítse, hogy egyetlen szerv vagy szervezet sem lehet a hatalom kizárólagos birtokosa,. Biztosítsa, hogy a törvényhozó hatalom mellett a végrehajtó és a bírói hatalom js teljes szuverenitással működjön. Mindezek érdekében a Központi Bizottság támogatja az új intézményekre vonatkozó javaslatokat, nevezetesen: a köztársasági elnöki tisztség bevezetését, az alkotmánybíróság felállítását, a közigazgatási bíráskodás megszervezését és az állami számvevőszék létrehozását. A Központi Bizottság indokoltnak tartja, hogy az alkotmány tegye lehetővé a bevált alapelveken nyugvó, független igazságszolgáltatás megteremtését. Az alkotmány garantálja az önkormányzatok széles körű működését. A tanácsok önálló gazdálkodását alkotmányosan is szükséges biztosítani. 5. A Központi Bizottság támogatja, hogy az alkotmány a maguk teljességében rögzítse a nemzeti jelképeket. Ajánlja, hogy az állam címere Magyarország tradicionális nemzeti jelképein alapuljon. II. A Központi Bizottság megvitatta az agrárpolitika megújításának koncepciójáról benyújtott javaslatot, és megállapította : 1. Az MSZMP eddig folytatott agrárpolitikája — amelynek alapjait az 1957. évi agrártézisek rakták le — sikeres volt. Ez az agrárpolitika folyamatosan és rugalmasan igazodott a változó körülményekhez. Megteremtette a mezőgazdasági termelés fellendítéséhez nélkülözhetetlen nagyüzemi kereteket, elősegítette a korszerű termelési módszerek alkalmazását. valamint a mezőgazdasági kistermelés kibontakozását. Az eltelt három évtizedben a mezőgazdaság termelése megkétszereződött, az élelmiszeriparé pedig a háromszorosára emelkedett. Az országban egyenletesen javult és évek óta zavartalan az élelmiszer-ellátás. Az élelmiszerek egy- harmadát exportáljuk. Ez az agrárpolitika korszakos változást hozott a parasztság és a magyar vidék életében, de eredményeinek egész lakosságunk is haszonélvezője. 2. A nemzetközi gazdasági helyzet változásai, gazdaságpolitikánk tévedései, gazdaságunk súlyos gondjai és az ezekből is adódó társadalmi feszültségek törvényszerűen éreztetik kedvezőtlen hatásukat az élelmiszer-gazdaságban. Ezek elkerülése, a gazdasági reformfolyamat következetes továbbvitele elodázhatatlanná teszi agrárpolitikánk megújítását. A Központi Bizottság fontosnak ítéli, hogy az élelmiszer-gazdaság továbbra Is tartsa meg stabilizáló szerepét. Ezért: — illeszkedjen szervesen szocialista gazdaságunk új modelljébe, amelyben a piac válik átfogó koordináló erővé : — elengedhetetlen a hazai élelmiszer-ellátás színvonalának további javítása és az exportpozíciók erősítése; — a termelés minden területén érvényesüljön a minőségi szemlélet, javuljon a hatékonyság és a jövedelem- termelő képesség; — az agrárágazat továbbra is vegyen részt a vidéki települések fejlesztésében, járuljon hozzá a falvak népességének megtartásához; • — fordítson nagy gondot a természeti és emberi környezet megóvására, ápolására. 3. A párt megújuló politikája a szektorsemlegesség következetes érvényesítéséből, az élelmiszer-termelésben részt vevők esélyegyenlőségének biztosításából indul ki. Ezért szükségesnek tartja a vegyes tulajdonú formák gazdagítását, és ehhez a közgazdasági és jogi feltételek megteremtését. Az agrárágazat illeszkedjen be az egész gazdasági szabályozás általános rendszerébe, ugyanakkor érvényesüljenek az ágazat sajátosságai is. 4. A Központi Bizottság úgy döntött, hogy a vita alapján elkészült állásfoglalás-tervezetét nyilvánosságra hozza és pártvitára bocsátja. Ugyanakkor igényli a szakmai, tudományos, érdekképviseleti szervek és más fórumok véleményét is. A testület a társadalmi vita tapasztalatait figyelembe véve még ebben a félévben ki- ailakítja és meghirdeti a párt agrárpoliitikáj át. 1. A Központi Bizottság megvitatta a városi és a megyei pártértekezletek, valamint az országos pártérte- 'kezletet követő megyei párt- bizottsági ülések politikai tapasztalatairól készített jelentést. Kedvezőnek tartja azt a kibontakozó új munkastílust, amelynek jellemzője a teljes nyíltság, az új, demokratikus formák, megoldások keresése. Az elfogadott dokumentumok összhangban vannak az országos párfér teke zlet állásfoglalásával és megfelelő alapul szolgálnak a további munkához. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az eddigi pártértekezletek segítették az új tennivalók megfogalmazását, a helyi programok kimunkálását. A Központi Bizottság megállapította, hogy a pártértekezletek nyomán lényegesen megváltozott a vezető testületek összetétele, kialakulóban vannak 'a szükségessé vált politikai változások személyi feltételei. A személyi változások, a nyilvánosság és a demokrácia növelte a párttagság bizalmát a testületek iránt és jobb feltételeket teremtett a mozgalmi munkához. 2. A pártfórumok tapasztalatai is megerősítik a Központi Bizottságnak azt az elhatározását, hogy meg kell gyorsítani a társadalmi, gazdasági és politikai életünk alapvető kérdéseivel kapcsolatos vitákat, a helyes álláspontok kialakítását. A Központi Bizottság következő ülésein folyamatosan napirendre tűzi az MSZMP demokratikus és hatékony működésével összefüggő teendőket, így többek között: a párton belüli kezdeményezés, a kritika, a nézet-, a vélemény- és a vitaszabadság érvényesítésének elv: és gyakorlati kérdéseit; a párton belüli választások új rendjét; a munkahelyi és a lakóterületi alapszervezetek feladatait és a párt szervezeti felépítésének korszerűsítésére vonatkozó javaslatokat. 3. A Központi Bizottság megállapította, hogy a pártértekezletek szükségességének mérlegelése és előkészítése élénk politizálást váltott ki a pánttagok között. Ugyanakkor felhívja a figyelmet, hogy az elhúzódó viták könnyen előidézhetik a pártmozgalom befeléfor- dulását egy olyan időszakban, amikor a párt egyik fő feladata a társadalmi folyamatokban való aktív és mindennapos jelenlét. A Központi Bizottság úgy határozott, hogy azokat a pártértekezleteket, amelyek az országos pártértekezlet állásfoglalásából adódó feladatokkal kívánnak foglalkozni, április 30-áig tartsák meg. IV. A Központi Bizottság szervezeti kérdésekkel is foglalkozott. 1. Az utóbbi időszakban jelentősen nőtt a Központi Bizottsághoz, mint testülethez írott levelek száma. Ezak fontos észrevételeket, javaslatokat tartalmaznak a párt egészének működésével, a vezető testületek munkájával. valamint a pártvezetők és tisztségviselők köz- szereplésével kapcsolatban. Ä Központi Bizottság ezért intézkedett arról, hogy a levelek tartalmát a testület tagjai megismerhessék és a döntéshozatal során figyelembe vehessék. 2. A Központi Bizottság módosította a szervezeti szabályzatnak a tagfelvétellel foglalkozó pontját. A tagfelvétel eldöntésében megerősítette az aliapszervezetek szuverenitását és eltörölte az irányító pártbizottságok tagfelvételt jóváhagyó jogkörét. A párttagság kelte a felvételről határozó taggyűlés időpontjától és nem a tagkönyv átvételétől számít. Ettől kezdve gyakorolhatja jogait az újonnan felvett párttag, és a tagsági díjat is eszerint fizeti. V. A Központi Bizottság az alábbi személyi kérdésekben döntött, illetve foglalt állást: — KÍenovics Imrét, az MSZMP Somogy Megvei Bizottságának nyugdíjba vonuló első titkárát, valamint Losonczi Pált. az Elnöki Tanács nyugalmazott elnökét — érdemeik elismerése mellett, saját kérésükre — felmentette központi bizottsági tagságuk alól. — A testület tudomásul vette Stadinger István beje- Jentését arról, hogy kérni ‘fogja az Országgyűlésitől elnöki tisztségéből való felmentését. (MTI) Még tartott a Miniszter- tanács szerdai ülése, amikor Marosán György kormányszóvivő és Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszter tájékoztatta a hazai és a nemzetközi sajtó képviselőit a tanácskozáson elhangzottakról. A kormány ezt követően tárgyalt a gazdaságilag elmaradott térségek helyzetéről és a fejlesztésükkel ösz- szeíüggő feladatokról. Az eddigi munkáról az Országos Tervhivatal és a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság képviselői számoltak be. A Minisztertanács úgy döntött, hogy a terület- és településfejlesztés eddigi eredményeiről szóló jelentést az új középtávú terv kidolgozási munkálataiba illesztve — új területfejlesztési stratégiát és programot felvázolva — 1990-ben indokolt az Országgyűlés elé terjeszteni. A kormány szükségesnek tartja, hogy az agrárpolitika megújításával összehangolva egy új falufejlesztési programot is fogalmazzanak meg. A kormány a katonai szolgálat jelenlegi rendszerének megváltoztatásával összefüggésben javasolja a honvédelmi törvény és a Büntető Törvénykönyv módosítását, Ennek értelmében a fegyveres szolgálatot lelki- ismereti okból megtagadók részére lehetővé tett 'fegyver nélküli katonai szolgálat mellett meg kell teremteni a polgári szolgálat intézményét is. A belügyminiszter tájékoztatta a Minisztertanácsot készülő parlamenti beszámolójáról. Az ülésen hangsúlyozták, hogy a menekültek ügye belpolitikai életünk problematikus jelenségévé vált. Nemzetközi visszhangja is számottevő. Bár a kormány politikáját illetően a közvéleményben megosztottság is tapasztalható, a lakosság többsége támogatja a menekültek befogadásával, beilleszkedésének segítésével kapcsolatos intézkedéseket. A külügyminiszter javaslata alapján a kormány indokoltnak tartotta, hogy a Magyar Népköztársaság csatlakozzék a menekültek befogadására vonatkozó genfi egyezményhez, és az ehhez csatolt New York-i jegyzőkönyvhöz. ' A szóvivő bejelentette: a kormány a március elsejére tervezett víz- és csatornadíj-emelést nem lépteti hatályba. Az ülésen ugyanakkor hangsúlyozták, hogy a víz természeti kincsünk, takarékos felhasználásának feltételeit mielőbb meg kell teremteni. A honvédelmi törvény tervezett módosításáról szólva Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter kifejtette: a kormány elfogadta a polgári szolgálat bevezetésével foglalkozó honvédelmi minisztériumi és igazságügyi minisztériumi előterjesztést, s a törvénytervezet áprilisban a parlament elé kerül. A koncepció értelmében a katonakötelesek a sorozáson, de legkésőbb a katonai eskü letételéig kérhetik személyesen vagy írásban a polgári szolgálat engedélyezését. A kérelmet egy, a hádki- egészítő parancsnokság és a megyei, illetve Fővárosi Tanács által kialakított bizottság bírálja felül, s a döntéssel szemben fellebbezési lehetőség van. Az igazságügy-miniszter hozzátette, hogy a törvénymódosításban az egyetemi és főiskolai hallgatók katonai szolgálatának teljesítéséről is rendelkeznek majd. A jövőben rendszerint az egyetemi, főiskolai tanulmányok befejezése után kezdik meg ezek a fiatalok katonai szolgálatukat, amely a tartalékos tiszti képzéssel zárul. Az igazságügy-miniszter röviden szólt a címer használatát szabályozó minisztertanácsi rendelet módosításáról. Hangsúlyozta: célszerűnek látszik a nemzeti jelképek — például a Kos- suth-címer — használatát lehetővé tenni. A koncepciós perek felülvizsgálatával kapcsolatban Kulcsár Kálmán előrebocsátotta, hogy elképzelhető; egy törvénnyel határozzák meg, milyen perekben, kiket ítéltek el ártatlanul, és ennek milyen következményei vannak. Bizonyos esetekben sor kerülhet arra is, hogy bírósági perorvoslat, vagy perújítás alapján záródjanak le ezek az ügyek. A bizottságok egyéves határidőt kaptak a munka elvégzésére. A tájékoztató után a jelenlévő újságírók számos kérdést tettek fel a szóvivőnek, illetve az igazságügy- miniszternek. A Reuter tudósítójának kérdésére válaszolva Kulcsár Kálmán elmondta: „Az Igazságügyi Minisztérium azt javasolja, hogy a hozzátartozók által kívánt dátum legyen Nagy Imre és társai temetésének időpontja. A végső döntés nem az Igazságügyi Minisztérium kezében van” — hangzott a válasz. A szovjet rádió tudósítója emlékeztetett arra a nyilatkozatra, miszerint az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elfogadhatónak tartja az alternatív szervezetek javaslatát: november 7-e ne legyen munkaszüneti ünnep. Ezzel kapcsolatban megkérdezte: ,.kikérték-e a magyar munkásosztály véleményét erről” a döntésről? Marosán György leszögezte; a Minisztertanács valóban úgy döntött, hogy november 7-e a jövőben nem lesz munkaszüneti nappal járó ünnep. Hozzátette: ismeretei szerint a környező szocialista országok többségében sem munkaszüneti nap november 7-e. A Die Presse újságírója azt tudakolta; tervezi-e a kormány, hogy esetleg az 1962 utáni, koncepciós jellegű ügyeket is felülvizsgálja. Ezek közé sorolta a tudósító például a magyar reform visszafogását követő úgyne.- vezétt tsz-elnök-pereket. A szóvivő elmondta: szóba került, hogy az 1962-t követő időszak pereit is át kellene tekinteni, azonban az óriási energiát és sok munkát igénylő vizsgálatokat most az 1945 és 1962 közötti periódus értékelésére összpontosítják. Ennek ellenére minden olyan kérelmet megfelelően elbírálnak, amely az érintettek részéről beérkezik. Az utolsó kérdést a UPI tudósítója tette fel: lesz-e hivatalos magyar állásfoglalás . Václav Hável ügyével kapcsolatban, különös tekintettel arra. hogy számos szervezet elutasította a cseh író ellen folytatott eljárást. Marosán György lakonikus tömörséggel válaszolt: a kormányszóvivőnek nem feladata, hogy kommentálja más országok eseményeit.
