Békés Megyei Népújság, 1989. február (44. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-22 / 45. szám

NÉPÚJSÁG Befejeződött az MSZMP Központi Bizottságának ülése (Folytatás az 1. oldalról) összefüggéseire hívták fel a figyelmet, hiszen — mint mondta — a falu arculata, az ottaniak életkörülménye, létbiztonsága — politikai kérdésként kell, hogy fog­lalkoztassa a Központi Bi­zottságot. Még egyszer rávi­lágított arra, hogy az ag­rárkoncepciónak szoros egy­ségben kell lennie az egész gazdaság megújulásával kapcsolatos elképzelésekkel. Mint ahogy a mezőgazdaság versenyképességét is befo­lyásolja, hogy -az egész nép­gazdaság fejlődése, eredmé­nyessége hogyan alakul. Az agrárolló szűkítése — amit teljesen jogos igénynek tar­tott — ugyancsak megköve­teli, hogy jelentősen javítsa teljesítményét a gazdaság valamennyi résztvevője. Mi­vel az állami támogatás le­hetőségei végesek, így fo­galmazta meg a mezőgazda­ság jövőjét befolyásoló alap­vető tényezőt: miként sike­Ezután — a napirendnek megfelelően — Lukács Já­nos, a Központi Bizottság titkára tartotta meg a városi és megyei pártértekezletek, illetve pártbizottsági ülések tapasztalatait összegző jelen­téssel foglalkozó előadói be­szédét. A megújítás szellemében — A pártszervezetek önál­lósága akkor nyer értelmet, ha a lényeg politikai és szer­vezeti kérdésekben megfe­lelő irányítással párosul. Egyszerűbben szólva: a Köz­ponti Bizottság nem egysze­rűen jogosult, hanem köte­les is vezetni a pártot, irányt szabni a pártszervezetek munkájának — mondotta elöljáróban. — Rendkívül fontos te­hát, hogy a Központi Bizott­ság — ahogyan ezt február 10— 11-ei ülésén megkezdte — határozottan, egyértelmű­en foglaljon állást a lénye­ges kérdésekben. Ennek hiá­nyában nem születhet egy irányba ható területi, helyi döntés sem. Mutatta ezt az a tény, hogy a helyi párt­szervek rendkívül serények voltak a helyzet kritikus és önkritikus elemzésében, a gondok feltárásában, az el­lentmondások bemutatásá­ban. de a személyi és szer­vezeti változásokon túl — ami nem kevés és nem le­becsülendő — csak szerény eredményeket értek el a jö­vő feladatainak kimunkálá­sában, a párttagság által képviselhető álláspontok ki­alakításában, a pártegység helyreállításában. Számunk­ra nagy tanulság, hogy a megfelelő feltételek megte­remtése nélkül nem várha­tunk öntevékenységet, önál­lóságot, s e feltételek egy részéről az irányító párttes­tületeknek, a Központi Bi­zottságnak kell gondoskod­nia. Melyek ezek a feltéte­lek? Először is az, hogy az alapvető politikai és társa­dalmi kérdésekben a Köz­ponti Bizottság — mind a távlatos célokat, mind a megvalósításukat lehetővé tevő utat illetően — fogal­mazza meg álláspontját és javaslatait. Ezen az úton el­indultunk, s mostani ülé­sünkkel — az alkotmány koncepciójának, illetve ag­rárpolitikai elgondolások megtárgyalásával — tovább haladtunk előre. Folytatni fogjuk ezt a munkát; a so­ron következő üléseken na­pirendre tűzve a rövid tá­vú célokat, a gazdasági stra­tégia, a szociál- és egész­ségügy-politika, a politikai nyilvánosság, a választási törvény, a nemzetközi in­rüi alkalmazkodni a piacok­hoz? A dokumentum formálá­sával kapcsolatos konkrét ja­vaslatokról szólva elmond­ta, indokoltnak tartja az észrevételek beépítését, az előterjesztés részbeni szer­kezeti módosítását. Ezt szer­kesztő bizottság végzi majd el. Az ily módon átdolgozott tézistervezet a Népszabad­ság csütörtöki számában, va­lamint —* az előadói beszéd­del kiegészítve — a Magyar Mezőgazdaság című lapban jelenrk meg. Az így kezdődő párt- és társadalmi vita ta­pasztalatait összegezve vár­hatóan április végén dönt a Központi Bizottság az ag­rárpolitikai koncepcióról. Ezután határozathozatal következett. A testület az írásos előterjesztést, az elő­adói beszédet, a vita-össze­foglalót, valamint azt a ja­vaslatot, hogy a dokumen­tumot hozzák nyilvánosság­ra, egyhangúlag elfogadta. tegrációs folyamatokhoz va­ló viszonyunk kérdéseit. A második feltétel, amelynek szavatolásáért a Központi Bizottság felel, az, hogy a párttagság véleményének szabad, korlátozásoktól men­tes kifejtését, a nevükben születő állásfoglalások befo­lyásolását egyértelmű ga­ranciák biztosítsák. A har­madik feltétel, amelynek megteremtéséért közösen is felelünk, a központi bizott­sági tagok, a párt tisztségvi­selőinek, a vezetők rendsze­res, személyes jelenléte a különböző pártfórumokon, aktív részvétele a közéleti vitákban — hangsúlyozta a Központi Bizottság titkára. Ne hatalmi szóval! A megyei és városi párt­értekezletek tapasztalatairól szóló írásos jelentés és az ehhez kapcsolódó szóbeli ki­egészítés feletti vitában nyolcán fejtették ki vélemé­nyüket. Egvetértőleg támo­gatták a beszámoló megál­lapításait. Hámori Csaba úgy " vélekedett, hogy e tanács­kozások segítségével na­gyobb politikai harcképes­ségű szervezetek jöttek lét­re, s végbement egy öntisz­tulás is a pártban. Gyuricsku Kálmán a párt megújulásának fontosságát hangsúlyozta, mert ezen is múlik a reform sikere. Visz- • sza kell adni a párttagság hitét — mondotta —, tuda­tosítani, hogy a párt tagjá­nak lenni nem jelent „kor­látok közötti életet”. Hason­lóan fogalmazott Rajki Sán- dorné, mondván, hogy ne szorítsák merev határok kö­zé a mozgalmi életet. Barts Oszkárné azt emelte ki, hogy az értelmes rend öltsön tes­tet a szervezeti szabályzat pontjaiban. Többen is megerősítették, hogy akkor növelték meg az alsóbb pártszervezetek ön­állóságát, amikor az együtt­gondolkodásra, az együtt- cselekvésre van a legna­gyobb szükség. Jókay Endre ezzel összefüggésben annak a véleményének adott han­got, hogy az önállóság rázú­dult a pártszervezetekre, és nem mindenütt tudtak élni ezzel a lehetőséggel. Most a legfontosabb azt elérni, hogy a reformnak eredményei le­gyenek a politikában és a gazdaságban is, és a párt ne sodródjon, hanem vezessen. Kifogásolta, hogy egyesek a takarékosság jegyében meg akarják szüntetni a mun­kásőrséget, amely a közössé­gi gondolkodás és cselekvés jó példáját mutatja. Horn Gyula emlékeztetett arra, hogy szinte valamenv- nyl pártértekezleten felvető­dött: milyen legyen a párt­szervezetek kapcsolata az újonnan létrejött szerveze­tekkel. Különösen fontos er­re választ adni azért, mert több új szerveződés az MSZMP-t, a KISZ-t és a népfrontot azonosítja a múlt szervezeteivel. Horn Gyula ugyanakkor rámutatott: en­nek a pártnak a politikája már más, mint amilyen a múltban volt, fő törekvése a gyökeres politikai refor­mok megvalósítása. Tény az is, hogy a népfront már a májusi pártkonferencia előtt is a megújulás egyik szószó­lója volt, s a KISZ is na­gyon sokat tett és tesz a változások érdekében. Éppen ezért politikai választ kell adni az ilyen sommás, el­marasztaló véleményekre. Több felszólaló részletesen beszámolt a megyei pártér­tekezletek általánosítható ta­pasztalatairól. Iliéi György felhívta a figyelmet arra is, hogy a vitákban a 30-40 évesek nemzedéke szólalt meg a leghatározottabban, nagy felkészültséget mutat­va. Devcsics Miklós azt vizsgálta: mi motiválta, hogy a pártértekezleteken el­sősorban a káderügyek ke­rültek előtérbe. Véleménye szerint ezt az váltotta ki, hogy a tagság elégedetlen volt a pártirányítással és a párt teljesítményével, s a párt munkastílusa sem fe­lelt meg a tagság várakozá­sának. Javasolta, hogy az ilyen jellegű pártértekezle­tek összehívását most már határozatilag meg kellene akadályozni. E nézettel Raj­ki Sándorné szállt szembe, mondván, hogy ezt nem sze­rencsés hatalmi szóval meg­tiltani. Hasonlóképpen fog­lalt állást Hámori Csaba is. A vitában elhangzottakat Lukács János összegezte. Ügy ítélte meg, hogy az el­múlt hónapokban lezajlott pártértekezletek a párt- és a közügyek demokratikus kezelésének erjesztői voltak. Ugyanakkor felhívta a fi­gyelmet: a bizalom hiánya mutatkozik abban, hogy párttagok ebben a formában látták biztosítva a tagsági akarat érvényesülését a he­lyi programok kidolgozásá­ban és a vezetők kiválasztá­sában. Javasolta, hogy ahol a pártértekezletek előkészí­tésének folyamatát meg­kezdték, ott gyorsítsák meg azt, és még április végéig tartsák meg az értekezlete­ket. Ezután a Központi Bizott­ság testületé egyhangúlag el­fogadta Lukács János elő­terjesztését. A határozat sze­rint az országos , pártérte­kezletből- adódó feladatok meghatározására hivatott he­lyi és megyei tanácskozások megrendezésének határideje április 30-a. Ki kezdeményezzen? Ezután arról szólt, hogy meg kell gyorsítani pártunk új és stabil működési sza­bályainak kimunkálását. Az új szervezeti szabályzat el­fogadása természetesen a kongresszus hatásköre — emelte ki, majd így folytat­ta: — A mindennapi gya­korlat új problémái azonban több érvényes szabályt át­törtek. Emiatt manapság kétféle szélsőséges felfogás tapasztalható a pártban. Az egyik: merev ragaszkodás a szervezeti szabályzat min­den betűjéhez, és szembe­szállás új szervezeti megol­dásokkal. A másik már ér­vénytelennek tekinti a szer­vezeti szabályzat egészét, mint, amit túlhaladott az élet. E felfogás képviselői azt javasolják, hogy a kö­vetkező kongresszusig te­gyük úgymond szabaddá a párt szervezeteinek működé­sét. Mi egyik felfogást sem támogathatjuk. Az első meg­bénítaná, a másik anarchi­kussá tenné a párt műkö­dését. Azt javasoljuk, hogy a Központi Bizottság támo­gassa azokat az új megol­dásokat, amelyek a párttag­ság kezdeményezésére, álta­lános egyetértésével épültek be a pártmunka gyakorla­tába, és az elmúlt kilenc hó­nap során lényegében min­denütt elfogadottá váltak. E vállalás jelentse azt, hogy ezek a kezdeményezések sza­bállyá válnak, s hogy a Központi Bizottság soron kö­vetkező ülésein állást foglal ezekben. Ennek szellemé­ben javasoljuk napirendre tűzni az alapszervezeti mun­ka és a párt szervezeti fel­építésének. korszerűsítését, a párt választási rendszeré­nek megújítását, az egyéni és csoportos kezdeményezés, véleménynyilvánítás, a platformok szabadságának elvi és gyakorlati kérdéseit. A fenti szervezeti témák­ban való állásfoglalás egy­részt törvényesítené a már kialakult gyakorlatot, más­részt elemét alkotná a ki­dolgozás előtt levő új szer­vezeti szabályzatnak. A továbbiakban kifejtette: — Indítványozzuk. hogy mondja ki a Központi Bi­zottság: azokban a városok­ban és megyékben, ahol már előrehaladott állapot­ban van a tagság vélemé-, nyének kikérése, arról, hogy milyen fórumon, milyen fel­adatokat jelöljenek meg az országos pjártértekezlet ha­tározatának végrehajtására, gyorsítsák meg a dnötést, és — ha pártértekezlet össze­hívása mellett döntenek — április vége előtt rendezzék meg azt. Elemi érdekünk, hogy lezárjuk ezt a folya­matot és figyelmünket az. új feladatok megoldására össz­pontosítsuk. „Győztes vagy vesztes — változhat” Természetesen a jövőben is szükség lesz arra. hogy a pártszervek saját döntésük vagy a tagság kezdeménye­zése alapján, a jelenleginél változatosabb munkaformák alkalmazásával, összehívja­nak a pártbizottságoknál szé­lesebb összetételű tanácsko­zásokat. és ott a helyileg ak­tuális politikai témákról szé­les körű vitát folytassanak, szükség esetén döntsenek. Erre sokféle ok késztetheti a pártszervezeteket. Ezután is szükség lesz — jobban, mint eddig — helyi, konk­rét politikai programok ki­munkálására. Helyben is meg kell vitatni: hogyan dolgozzanak a pártszerveze­tek a többpártrendszer kö­rülményei között? Mit tar­talmazón a helyi pártszerv választási programja, párt­szerveink milyen módon ve­gyenek részt a tanácstagi és k épv iselő i vá lasztá sba n ? Ho­gyan készüljenek fel a sok­szor egyidőben zajló ese­ményekre. hogyan osszák el erőiket a legcélszerűbben? Mindez rugalmasabb, válto­zatosabb munkaformák al­kalmazását igényli. Ezek kö­zül mostani állásfoglalásunk sem zárja ki a világos., konkrétan megfogalmazható, célra orientált, — a hosszas politikai beszámolókat és választási ütközeteket mel­lőző — programadó pártér­tekezleteket. A későbbiekre nézve viszont javasoljuk szabályozni az értekezletek kezdeményezésének és össze­hívásának rendjét. Ennek lényege az, hogy pártérte­kezletet általában a pártbi­zottságok mérlegelése alap­ján kell összehívni. Kötele­ző összehívni az értekezletet — külön mérlegelés mellő­zésével —, ha azt a pártta­gok egyharmada egyéni vagy csoportos kezdeményezés út­ján igényli. Javasoljuk az állásfoglalásban is rögzíteni; a kezdeményezők kötelesek világosan megjelölni az ösz- szehívásra javasolt pártfó­rum célját és pontos napi­rendjét, valamint kezdemé­nyezésükről tájékoztatni alapszervezetüket és azt a pártbizottságot, amelynek a kötelezettsége lehet az ér­tekezlet összehívása és elő­készítése. Döntésünk meg­erősítené a párttagok egyéni és csoportos jogait; ugyan­akkor értelmes és szabályo­zott kereteket adna azok gyakorlásához. Joggal elvár­ható ugyanis például az, hogy a különböző fórumo­kat kezdeményezők konkré­tan jelöljék meg az értekez­letek célját, javasolt napi­rendjét, és kezdeményezé­sükről tájékoztatssák alap- szervezetüket és az ügyben érintett választott pártszer- ' veket. — Élénk vitát, felszabadult légkört akarunk ■ meghonosí­tani pártunkban. A nézetek, a különböző politikai elgon­dolások küzdelme azonban gyakran személyi konzek­venciákkal is jár. Erről ta­núskodtak az elmúlt kilenc hónap pártértekezletei is. Mipdannyiunknak meg kell tanulnunk ezzel együtt­élni: a győzelmet nem dia­dalmámorban és revans- vágytól fűtve ünnepelni, a vereséget pedig nem meg­aláztatásként és kirekesztés­ként gyászolni. Mindig gon­dolnunk kell arra: egy de­mokratikus pártban nincse­nek és nem lehetnek meg­fordíthatatlan többségek. Győztes vagy vesztes — vál­tozhat. De — különösen a többpártrendszer körülmé­nyei közt — a pártban együvé tartozik. Ezért erköl­csi és politikai kötelessé­günk. hogy a kisebbségben maradottak és meg nem vá­lasztottak méltóságát óvjuk, értékeiket becsüljük és eg­zisztenciális biztonságuk megőrzéséért felelősséget érezzünk — mondta végeze­tül Lukács János. „Egyéb kérdések” A Központi Bizottság az elfogadott napirend szerinti negyedik pont, az „egyéb kérdések” megtárgyalásával fejezte be munkáját. Erről Kimmel Emil, a párt helyet­tes szóvivője adott tájékoz­tatást. Elmondotta, hogy a testü­Még tartott a Központi Bizottság ülése, amikor a napirendi pontok előadói nemzetközi sajtókonferenci­án találkoztak az újságírók­kal. Elsőként Fejti György, a Központi Bizottság titkára szólt arról, hogy több mint egyéves előkészítő munka után fontos szakaszához ér­kezett az alkotmányozás. El­készült az új alkotmány sza­bályozási alapkoncepciója, amelyet a KB a további munka alapjának elfogadott, s ajánlja a Parlament már­cius 8-án kezdődő ülésén is megtárgyalni. Hozzátette: most az első olvasatban vi­tatják meg a mintegy száz­oldalas dokumentumot, amely a napokban teljes terjedelmében nyilvánossá­got kap. A Központi Bizott­ságnak az a szándéka ugyanis, hogy az új alkot­mány minden állampolgár és az állampolgárok minden csoportjának véleményét fi­gyelembe véve formálódjon. A KB titkára ezután szó­ba hozta az alaptörvény né­hány koncepcionális kérdé­sét, elsőként azt az elkép­zelést, hogy az új alkot­mány tükrözze a magyar történelemnek, a magyar ál­lam szervezetének és alkot­mányjogának kontinuitását, építsen a több mint ezer­éves magyar államiságra, adja ennek az alkotmány preambulumában korrekt, tárgyilagos értékelését, szól­jon arról, honnan indult a magyar nép, hol tart jelen­leg, s merre készül, mik a céljai. E tekintetben alap­kérdés, hogy az új alkot­mány Magyarországot min­den kétséget kizáróan sza­bad. demokratikus és szo­cialista államként definiál­ja. Fejti György hangsú­lyozta, hogy az alaptörvény tervezetének elkészítésében egyszerre építettek a magyar alkotmányfejlődés tradíciói­ra, s a nemzetközi alkot­mányjog minden progresz- szívnek tekintett, s mara­dandónak bizonyuló értéké­let foglalkozott a párttag­felvétel és a tagdíjfizetés egyes kérdéseinek módosítá­sával. Eszerint a szervezeti szabályzat a következőképp módosul: a tagfelvételről a taggyűlés határoz, a tagság kelte a taggyűlési határozat időpontjától számít. Ennek értelmében természetesen az újonnan felvett párttagok a tagsági díjat a felvétel idő­pontjától fizetik. A Központi Bizottság tájé­kozódott a testülethez írott levelek kezeléséről, számuk ugyanis az utóbbi időszak­ban jelentősen megnöveke­dett. Az a döntés született, hogy a pártpolitikai osztály a levelek tartalmáról a KB üléseit megelőzően készítsen elemzést, összefoglalást, amelyet a testület tagjai megkapnak; a Központi Bi­zottság a napirendek vitái­ban és döntéseiben haszno­sítsa a levelekben foglalt ja­vaslatokat. Természetesen minden levélírónak szemé­lyes választ is kell kapnia. A levelekből levonható po­litikai következtetések a pártsajtóban kapjanak nyil­vánosságot. A helyettes szóvivő beje­lentette: az elmúlt negyven év tapasztalatainak áttekin­tése részeként a Központi Bizottság kezdeményezi a kormánynál egy történészek­ből, jogászokból álló bizott­ság létrehozását, azoknak a peranyagoknak az áttekin­tésére, amelyekről valószí­nűsíthető, hogv koncepciós elemeket tartalmaznak. Végül Kimmel Emil a tes­tület előtt szereplő személyi kérdésekről szólva bejelen­tette: Klenovics Imrét és Losonczi Pált — saját kéré­sükre — felmentették köz­ponti bizottsági tagságuk alól. A Központi Bizottság tu­domásul vette Stadinger Ist­ván bejelentését arról, hogy a parlamenttől kérni fogja az Országgvűlés elnökének tisztségéből való felmenté­sét. Az MSZMP Központi Bi­zottságának üléséről közle­mény jelenik meg. re. Kifejezte azt a meggyő­ződését, hogy az új alap­törvény áttörést jelent az emberi és állampolgári jo­gok értelmezé'sében. A Köz­ponti Bizottság arra töreke­dett, hogy a szerződésekben vállalt kötelezettségekkel teljesen összhangban, a tár­sadalmi fejlődés igénye és szükséglete szerint az ál­lampolgári jogok teljes ka­talógusát tartalmazza az al­kotmány. Kimmel Emil, a párt he­lyettes szóvivője röviden is­mertette a városi és megyei pártértekezletek, illetve pártbizottsági ülések tapasz­talatait összegző jelentés fe­letti vitában elhangzottakat. Hangsúlyozta: megfelelő fel­tételek nélkül nem várható öntevékenység, önállóság a helyi pártszervektől. Ezekről a feltételekről szólva ki­emelte: a párt irányító szer­veinek meg kell határoz­niuk álláspontjukat a táv­lati célokat illetően; megfe­lelő garanciákkal gondos­kodni kell arról, hogy a párttagság szabadon, korlá­tozásoktól mentesen fejthes­se ki véleményét. A tanács­kozáson megfogalmazódott — mutatott rá Kimmel Emil —, hogy a politikaformá­láshoz nem elég a kritika és a tagadás, fontosabb az értelmes rend kialakítása. Felvetődött annak szüksé­gessége is, hogy a párt gyor­sítsa meg működési szabá­lyainak kimunkálását. A hozzászólók hangot adtak annak az elemi igénynek, miszerint erkölcsileg tiszta, feddhetetlen vezetőkre van szükség a pártszervezetek­ben. Konkrét javaslatként hangzott el az ülésen: a párttagság attól az időpont­tól legyen érvényes, amikor a taggyűlés döntött a jelölt felvételéről. Ezt követően az újságírók tették fel kérdéseiket. Ezek­re válaszolva Fejti György elmondotta: az alkotmány a népé lesz, az alaptörvény­nek a nép akaratát kell megtestesítenie. fl pártértekezletek tapasztalatai Sajtókonferencia

Next

/
Thumbnails
Contents