Békés Megyei Népújság, 1989. február (44. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-22 / 45. szám

1989. február 22., szerda Lesújtó és megdöbbentő tanúságtételek Oz Európai Parlament Politikai Bizottságának nyilvános meghallgatása a romániai állapotokról Az Európai Parlament kü­lönböző politikai irányzatait reprezentáló képviselők és a több országból érkezett új­ságírók előtt Sergio Ercini, a testület Politikai Bizottságá­nak elnöke nyitotta meg a tanácskozást, majd Karel de Gucht. az emberi jogi albi­zottság elnöke hangsúlyozta: ez a meghallgatás alkalmat nyújt majd arra, hogy a képviselők tisztábban lássák a Romániában kialakult helyzetet. Elmondta, meghí­vást adtak át a román kor­mány képviselőinek, de Ro­mánia távol tartotta magát. Meghívtak továbbá több Ro­mániában élő ismert ellen­zéki személyiséget, például Doina Cornea asszonyt. Ra- du Filipescut. Dán Petres­cut — ám ők sem kaptak lehetőséget a román hatósá­goktól a kiutazásra. Az Európai Parlament Po­litikai Bizottsága meghall­gatta Johannes von Schwar- zenberget, az emberi jogo­kért küzdő Helsinki Csopor­tok Nemzetközi Szövetségé­nek elnökét, aki beszámolt arról, hogy milyen magatar­tást tanúsítottak Románia hivatalos képviselői a bécsi utótalálkozón, megtagadva az ott elfogadott okmány tiszteletben tartását. Utált arra, hogy a Varsói Szerző­dés országainak szóvivője a bécsi tárgyalások utolsó sza­kaszában csak hat ország ne­vében beszélhetett. Kijelen­tette: Románia ugyanúgy nem tartja tiszteletben saját állampolgárait, mint a nem­zetközi egyezményeket. Megrázó tanúvallomást hallhattak a megjelentek Ion Viau 1977 óta Nyugaton élő román pszichiátertől a pszichiátriának a politikai ellnezékkel szemben történő alkalmazásáról. Vianu el­mondta: 1975-ben felügyelő­ként eljutott a Poiana Ma- re-i elmegyógyintézetbe. s ott tanúja volt annak, amint a csonttá sovánvodott elítél­tek meztelenül álltak sorba a tisztálkodóhelyiségek előtt, nyomorúságos kosztot kap­tak, s a földre helyezett mat­racokon aludtak, leírhatat­lan higiéniai körülmények között. Hazatérve azonnal r.z intézmény bezárást javasol­ta, de erre nem került sor. Ide küldik azóta is a beszá- míthatatlanként pszichiátriai kezelésre ítélt politikai el­lenzékieket. Konkrétan megemlítette Ion Vianu Nestor Popescu romániai rajzfilmes esetét. Popescu 1986-ban baptista hitre tért át, ezt követően ál­lásából elbocsátották, majd a munkahelyén kifejtett baptista propaganda vádjá­val bíróság elé állították. A bírák „nem beszámitható- ként” Poiana Mare-i inter­nálásra ítélték. Hat hónap múlva a pszichiáter és az ügyész épelméjűnek találta, a bíróság azonban ismét pszichiátriai kényszerkeze­lésre ítélte — Ion Vianu dok­tor szerint azért, mert a tár­gyaláson ki jelentette, hogy a román értelmiség hallgatá­sával felelősséget vállal a társadalmi romlásért. A meghallgatás délután a falurendezési terv elemzésé­vel és a kisebbségek helyze­téről szóló tanúvallomások­kal folytatódik. SEBESSÉGKORLÁTOZÁS _A stockholmi helyhatósá- gok elrendelték, hogy a ha­táskörükhöz tartozó terüle­teken 90 km'órára csökken­tik a legnagyobb megenge­dett forgalmi sebességet. Az intézkedést a levegő túl- szennveződése miatt hozták. Szakértők szerint a 20 kilo­méteres sebességcsökkentés 1300 tonnával csökkenti a le­vegőbe jutó. kipufogógázok­ból származó szénmonoxid mennyiségét. Az új szabály május elsején lép érvénybe. Elítélték Václav Hávelt Kilenc hónapi szabadságvesz­tésre ítélte kedden Václav Há- vel drámaírót, a Charta 77 cseh­szlovák ellenzéki csoport vezető személyiségét a prágai harma­dik kerületi bíróság. Václav Há- vel ügyének bírósági tárgyalá­sát kedden reggel kezdték meg. Az egyik vád ellene az volt, hogy a BBC és a Szabad Euró­pa rádiókon keresztül arra szó­lította fel Prága, illetve Cseh­szlovákia más településeinek la­kosait, ne vegyék figyelembe azt a hatósági döntést, amely betiltotta a Charta 77 január 15- ére meghirdetett demonstráció­ját. (Az ellenzéki csoport a húsz évvel ezelőtt politikai in­díttatásból öngyilkosságot elkö­vető Jan Palaeh diákról akart megemlékezni.) Hávelt azzal is vádolták, hogy január lfi-án nem engedélyezett demonstráción yett részt a Ven­cel téren, és a hatóságok felszó­lítása ellenére sem távozott a helyszínről, így hatósági sze­mélyt akadályozott kötelessége teljesítése közben. A bíróság a késő délutáni órákig tartó tár­gyaláson hét tanút hallgatott ki, és a bizonyítékokat megvizsgál­va mindkét vádpontban bűnös­nek mondta ki Václav Hávelt. A csehszlovák főváros másik részén, a második kerületi bí­róságon Hável perével egy idő­ben, kedden a Vencel téri meg­mozdulások további nyolc részt­vevője, illetve szervezője — Ja­na Petrova, otakar Veverka, David Nemec, Stanislav Penc, Petr Placak, Jana Sternova és Alexandr Vondra, Danuska Nemcova — ellen indult bírósá­gi eljárás. Őket rendbontás bűn­tettéért vonják felelősségre, il­letve egyiküket, Jana Petrovát hatósági személy elleni támadás bűntettével is vádolják. Danus­ka Nemcova ügyét, mivel jelen­leg kórházban kezelik, külön fogják tárgyalni. OVVENSBURG, USA: egy általános iskolásokat szállító autó­busz a közlekedési jelzőtábla ellenére ráhajtott a vízzel el­árasztott, töltésen átvezető útra, ott megcsúszott, s a vízbe billent. A mentőalakulat tagjai sértetlenül emelték csónak­jukba a fiatalokat RÖVIDEN, DE ÉRTHETŐEN A Kolumbiai Egyetemen a közelmúltban nem minden­napi pályázatot hirdettek. A diákok között szétosztották egy tudományos értekezés többszörösitett példányait. A tudományos munka szerzői azt fejtegették, mit lehet és kell tenni az örökletes be­tegségek számának csökke­nése, a gyermekhalandóság megszüntetése érdekében. Az egyetemi hallgatóknak referátumot kellett írni a té­mával kapcsolatban. Előre leszögezték, hogy az a pálya­mű lesz a győztes, mely a legtömörebben fogalmazza meg és a legérthetőbben me­ríti ki a témát. Míg az idő­sebb diákok sokat töpreng­tek a dolgozat megírásán, addig egy első éves hallgató néhány perc múlva letette munkáját a bizottság aszta­lára. Öt ismerték el a pá­lyázat győztesének. A papír­ra egyetlen szót írt: fasiz­mus. DISNEYLAND ISZTAMBULBAN Üj Disneyland alapkövét rakták le Isztambulban. A Boszporusz partjának egyik festői részén 120 hektárnyi területet jelöltek ki a park számára. A park három rész­ből áll majd: ezek a „Tör­ténelem és kalandok”, „Le­gendák és mítoszok”, „Va­rázslások és felfedezések” nevet kapják. A park terü­letére több száz látványos­ságot terveznek, közöttük delfinbemulató-medencét. A látogatók utazást tehetnek a Boszporuszon „Noé bárká­ján", vagy Seherezádé me­séinek hősei között találhat­ják magukat. RESZKESSETEK, RÁGCSÁLOK! A háziasszonyok körében vi­lágszerte népszerű mikrohullá- mos sütök hamarosan a könyv­tári munkában is -alkalmazást nyerhetnek — irta a Trud. New York állam egyetemének két előadója váratlan felismerésre jutott. Azt állítják, hogy ha egy ilyen sütőbe bizonyos időre betesznek egy könyvet vagy egy kéziratot, örök időre védettek­ké válnak a rágcsálókkal szent­ben. Jerry Ereznek és Fiel Lou- ner szerint a kártevőket első­sorban a keményítő felhaszná­lásával készült ragasztékok vonzzák a könyvekhez. A sütő hőfoka és a megmunkálás idő­tartama attól függ, mekkora vastag a könyv és milyen mér­tékben támadták meg a kárte­vők. DER SPIEGEL „Elsősorban glasznosztyra van szükségünk” Stephan Hermlin fró az NSZEP államának reformképessépérttl Stephan Hermlin azon kevés német írók. költők egyike, akit az NÜK-ban és az NSZK-ban egyformán „jegyeznek”. Nem véletlen, hogy hazánkban is jól ismert, hiszen a kor­társ irodalom rangos képviselője és a magyar líra német tol- máesolója. 1947 óta a Német Szocialista Egységpárt tagja, és az utóbbi évek közéleti, társadalmi fórumain gyakran hal­latta szavát. Nevéhez fűződik például a híres berlini talál­kozó megszervezése, ahol a két német állam, Ausztria és Svájc írói és költői cserélhették ki tapasztalataikat a társa­dalom és a művészet viszonyáról. A Der Spiegel február eleji száma interjút közöl Stephan Hcrmlinnel, amelyből — terjedelme miatt — itt csak rész­ieteket olvashatnak. SPIEGEL: Hermlin úr, ön szerint érvényesülnek az em­beri jogok az NDK-ban? HERMLIN : Szerintem sehol sem érvényesülnek. SPIEGEL: Az ön országában uralkodó körülmények után érdeklődünk. Ön nem „sehol” él, hanem az NDK-ban. HERMLIN : Ügy van. Mindig is az volt a meggyőződésem, hogy csak akkor érvényesülhetnek az emberi jogok a külön­böző államok együttműködésének keretében, ha először is mindenki a saját portája előtt söpör. SPIEGEL: Az NDK nyilván különböző seprűket használ. Január középén ugyanis elfogadták tíéesben annak a konfe­renciának a záródokumentumát, amely az emberi jogok be­tartásáról. kiutazásokról, tajékoztatasi és vallásszabadságról szólt. Ezzel párhuzamosán a keletnémet kormány betiltotta az Ön országában a Szputnyik című szovjet folyóiratot, ki­tiltott szovjet filmeket a moziból, cenzúrázza az egyházi saj­tót és őrizetbe vesz békés tüntetőket. Hogyan férnek meg együtt ezek a tények? HERMLIN : Valószínűleg sehogyan sem, nem egybevágó­ak. De szeretnék ellentmondani: jelenleg, amikor Nyugat- Berlinben a rendőrség összeveri az embereket, nem éppen ildomos ekkora ügyet csinálni abból az őrizetből, amely mindössze 48 óráig tartott, mint legutóbb Lipcsében. Ezt a nagybetűs emberi jogokkal összefüggésbe hozni, úgy tűnik számomra, nem való. Egyfelől az NDK'-ban betartják és bővítik az emberi jo­gokat, másfelől viszont nem hunyhatok szemet afölött, hogy a nyugati nyilvánosság miként vesézi ki ezt a témát. Figye­lemre méltónak tartom, hogy míg az emberi jogok korláto­zásáról a Szovjetunióban vagy az NDK-ban oly sok szó esik, ugyanakkor egy olyan országban, mint Irán, az utóbbi he­tekben százakat és valószínűleg ezreket végeztek ki, akik persze elgondolkodtató tulajdonsággal rendelkeztek: olyan­nal, amely a tájékoztatás számára kevéssé fontos: kom­munisták voltak. SPIEGEL: Stephan Hermlint idézzük Stephan Hermlinnel szemben: mindenki a saját portája előtt söpörjön! HERMLIN : Kitartok emellett, hogy mindenki a saját por­tája előtt söpörjön. De az Önökre ugyanúgy vonatkozik, ahogyan rám is. Állandóan csak afelől érdeklődnek, hogy mi a helyzet az emberi jogokkal az NDK-ban, miközben az NSZK-val nem foglalkoznak. Meg kell említeni a vitában, hogy alapvető különbségek vannak, ami az emberi jogok értelmezését illeti. A szocialista országok például — és vé­leményem szerint joggal — alapvető emberi jogként kezelik ........megpróbálják a múlt hibáit jóvátenni, de elismerni nem hajlandók azokat...” a munkához való jogot. Ezt Nyugaton naponta milliószor sértik meg. SPIEGEL: Csak az a különbség, hogy Nyugaton az emberi jogok megsértéséről nyilvános vita folyik, míg az önök or­szágában nem lehetséges ilyen visszásságokat támadni. HERMLIN: Ezt tartom egyik komoly hibánknak. Nálunk most is, ahogyan korábban volt, megoldatlan a nyilvános­ság, a nyilvános viták kérdése, és ebben a pillanatban ta­lán megoldatlanabb, mint valaha. SPIEGEL: Ami Gorbacsov alatt a Szovjetunióban lehetsé­ges? HERMLIN: Igen. Szilárd meggyőződésem, hogy a szocia­lizmus kizárólag ezzel és ebben a nyilvánosságban építhető fel. SPIEGEL: Mialatt a többi szocialista ország teret mer en­gedni a több nyilvánosságnak, az NSZEP vezetése óvóhely­re vonul. Miért? HERMLIN: Nem ismerem a tulajdonképpeni okokat. Csak sejtem. Hiszen nem hozzák nyilvánosságra azokat. Biztos, hogy egyrészt látván a Szovjetunióban végbemenő fejlődést, másrészt a szocialista tábor egész gazdasági helyzetét, van­nak bizonyos aggodalmak. A gazdaság terén az NDK arány­lag sikeresnek mondható, s nem szeretne abba a sodrásba belekerülni, ami ma körülötte érezhető. SPIEGEL: Nem .a gazdaságról van szó. A sodrás, amit Gorbacsov hozott létre, a szocialista társadalom reformját célozza. HERMLIN: Ami a társadalmi reformokat illeti, az NDK- ban más a helyzet, mint a Szovjetunióban. Számos problé­ma nincs itt, ami megvan ott. Vegyük csak a nemzetiségi kérdést, ami ugyebár nagy gondot okoz. A mulasztásunk is kevesebb, mint a Szovjetuniónak, ahol sokáig nem néztek szembe ezekkel a bajokkal. SPIEGEL: A Szovjetunió egyik központi problémája meg­található az NDK-ban is: ez pedig a polgárok egyre erősödő igénye arra, hogy önmaguk döntsenek sorsukról és beleszól­hassanak a politikába, új szóval élve, a glasznosztyba. HERMLIN : E tekintetben valóban teljesen megegyezünk. SPIEGEL: Miért zárkózik el az NSZEP vezetése a társa­dalmi nyitás elől? Arrogáns? HERMLIN : Nem, biztosan nem. S azt sem hiszem, hogy az NDK vezetői ebben a kérdésben egymás között teljesen egyetértenének. SPIEGEL: Kurt Hager, a Politikai Bizottság tagja nem­régiben úgy nyilatkozott, hogy az NDK-nak nem kell a la­kását csak azért újra tapétáznia, mért a szomszéd Szovjet­unió ezt teszi. Hager politikai bizottsági kollégája, Horst Dohlus erre még rátett, amikor azt mondta: az NSZEP ré­gen megoldotta a szocializmus lényegére vonatkozó kérdést, mégpedig 18 évvel ezelőtt, a VIII. pártkongresszuson el­hangzott. a gazdaság- és a szociálpolitika egységéről szóló képlettel. A Vili. pártkongresszus volt az első kongresszus Erich Honeckerrel. Ennél arrogánsabban nem is csinálhat­nák. HERMLIN: Én nem arrogánsnak mondanám. Nem szabad arról megfeledkezni, hogy a marxista gondolkodás szülőha­zájában vagyunk, s hogy Németországban találtak ki és ol­dottak meg elsőként nagy filozófiai és politikai kérdéseket. Én alapjában véve a VIII. pártkongresszus képletét is he­lyesnek tartom . . . SPIEGEL: Hogy Gorbacsovról mi a véleménye, azt Herm­lin elvtárs sosem titkolta el: a gorbacsovi politikát, a pe­resztrojkát és a glasznosztyot második októberi forradalom­nak nevezi, „nyilván ugyanolyan jelentőségűnek”. HERMLIN : Emellett kitartok. SPIEGEL: Akkor a második forradalomnak is, ahogyan az elsőnek Volt, az a célja, hogy megváltoztassa a világot, leg­alábbis a szocialista világot, Mit jelent a glasznoszty, meg a peresztrojka az NSZEP számára? HERMLIN: Szerintem elsősorban glasznosztyra van szük­ségünk. A peresztrojka egyáltalán nem jön szóba. A glasz­noszty a legeslegfontosabb követelmény. SPIEGEL: Hol kellene elkezdeni? HERMLIN : Idézni szeretnék erre most valamit, amit né­hány héttel ezelőtt egy barátom mesélt. Közvetlenül az utol­só írókongressz.us előtt. 1987 őszén ez a barátom egy magas beosztású berlini elvtárssal beszélgetett, aki a következőt mondta neki: egyet világosan kell látni, ti csináljátok az irodalmat, de a politikát mi csináljuk. Hát ez az, ami, hogy úgy mondjam, a glasznoszty hiányá­ból fakad. Ha arra gondolunk, amit Lenin mondott — mi­szerint minden szakácsnőnek tudnia kellene az államot kor­mányozni —, akkor érezhetjük a szakadékot, amely a lenini elképzelés és egy ilyen utasítás között tátong. Nem elég pél­dául állandóan ismételgetni, s közben csak vállalati szinten engedélyezni, hogy „Tervezzünk, dolgozzunk, kormányoz­zunk együtt!”. A kommunisták nem kételkednek abban, hogy ez az utasítás az állami szintre vonatkozik... SPIEGEL: A sztálinizmus a terroron kívül totális politikai rezsimet jelent. A lipcsei-letartóztatások, az egyházi újságok cenzúrázása sztálinista módszerek. » HERMLIN : Ez minden szocialista országra igaz. A sztáli­nizmus a szocialista országok alapvető öröksége. Egyáltalán, a szocialista országok valósága csak ezen a sztálinizmuson épülhetett fel. Ezt az örökséget természetesen a maga mód­ján még sokáig cipeli magán az NDK is, ahogyan minden szocialista ország, akármilyen szörnyű is volt a becsomago­lása a szocializmushoz vezető úton. SPIEGEL: Ameddig ilyen mondatok nem állhatnak az NSZEP központi orgánumában, a Neues Deutschlandban, addig — véleményünk szerint — az NDK nem győzte le a saját sztálinizmusát. HERMLIN: Nálunk az figyelemre méltó és hagyományos gyakorlat, hogy megpróbálják a múlt hibáit jóvátenni, de elismerni nem hajlandók azokat... Fordította: Niedzielsky Katalin

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents