Békés Megyei Népújság, 1989. február (44. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-21 / 44. szám
1989. február 21., kedd NÉPÚJSÁG Folytatódik az MSZMP Központi Bizottságának ülése Vélemények, javaslatok, nézetek Erős parlament szükséges Már a napirend előadói beszédéhez kapcsolódó kérdések, s a vitában felszólalók többsége is jelezte a témakör politikai fontosságát, kifejtve a Központi Bizottságnak azt az igényét, hogy a testület az alkotmány koncepciója kapcsán a legfontosabb politikai kérdésekkel foglalkozzon, s az alaptörvény meghatározó elemeit szükség esetén többször is tárgyalja. Markánsan kirajzolódott a testület tagjainak az az igénye — közvetítve az alapszervezetek álláspontját is —, hogy a párttagság minden lehető fórumon vegyen részt az alkotmányvitában, hiszen eredményes szereplése jótékony hatást gyakorolna az önbizalom visszaszerzéséhez is. Szabó István úgy vélekedett: az előkészítés eddigi időszakában „a párt indokolatlanul csendes volt, kevéssé hallatta szavát törekvéseinek irányáról, indítékairól”. Rendkívül fontosnak tartották többen is, hogy a párt, a kormány és a kommunista képviselők munkáját hangolják össze az alkotmányvitában. A felszólalók mindegyike elfogadta a további vita, illetve az alkotmány tervezetének alapjául a most előterjesztett koncepciót, azt, amely egyébként néhány nap múlva az Országgyűlés elé is kerül. Egyetértés mutatkozott abban, hogy a jelenlegi társadalomfejlődési folyamatban meghatározó szerepe van az új alkotmány kimunkálásának. Lényeges ugyanis, hogy időtálló elveket, előremutató, progresz- szív tendenciákat rögzítsen, ugvanakkor nyitott maradjon, ne zárja le a kívánatos társadalmi, politikai fejlődés útját. Az alapelvek elfogadására a nézetazonosság volt a jellemző, az egyes részkérdésekben, s különösen néhány új jogintézmény bevezetésében olykor eltérő vélemények is hangot kaptak. Sok hozzászóló foglalkozott az Országgyűlés szervezetével, hatáskörével, s a képviselőválasztások témakörével. Szűrös Mátyás például beszámolt arról a feszültségről, amelyet a képviselőkben az vált ki, hogy bizonyos szervezetek és személyek hangoztatják a mostani összetételű Országgyűlés alkotmányozásra való alkalmatlanságát. Elmondta azt is, hogy valamennyi képviselőt nagymértékben foglalkoztat a Parlament jövőbeni szerepe és a választási rendszer újraszabályozása. Egyérlelmű az a véleményük — s ezt a KB titkára is magáénak vallotta —, hogy erős parlamentre .van szüksége az országnak. An- talóczy Albert is az „erős parlament” mellett tört lándzsát, olyan mellett, ahol a közéletiség érdemben kifejezésre jut, megjelennek a valóságos érdekek. Legyen-e köztársasági elnök? Az alkotmányi koncepció igazságszolgáltatással, a bírósági, illetve az ügyészi szervezet felépítésével kapcsolatos részéhez megjegyzést fűzők kiemelték: a jog az állami akarat kifejezője, „de jaj annak a jognak, amelyiknek nincs politikai tartalma”. Szilbereky Jenő, a Legfelsőbb Bíróságelnöke — meghívottként vett részt a tanácskozáson — két jelentős elvet emelt ki, amelynek messzemutató kihatása van. Az egyik ilyen elv az, hogy az igazságszolgáltatást csak bíróságok gyakorolhatják. A másik, hogy a közigazgatási bíráskodást az igazságszolgáltatási szervezeten belül kell megszervezni, megfelelő, határozott szakmai elkülönüléssel. Nem értett egyet az ítélőtábláknak — a koncepcióban alternatív pontként javasolt — felállításával, mert szerinte ez a negyedik igazságügyi fórum csak bonyolítaná a helyzetet. Az ügyészségekről szólva kiemelte: azokat arccal a bűnüldözés, a nyomozás törvényessége, a vádképviselet felé kell fordítani. Szíjártó Károly az ügyészségi funkciók meghatározásakor elvetni javasolta azokat a szövegváltozatokat, amelyek csorbítják az ügyészség jelenlegi szerepét, s amelyek az ügyészi szervezetet — önállóságának felszámolása útján — beolvasztanák áz igazságügyi Minisztériumba, s a végrehajtó hatalom részévé tennék. Mások az alkotmánybíróság jelentőségére hívták fel a figyelmet és többen ugyancsak elutasították az ügyészségek feldarabolására irányuló törekvéseket. Mi indokolja a javasolt fórumváltozásokat? — tette fel a kérdést Kulcsár Kálmán. s meg is válaszolta: mindenekelőtt az állampolgárok jogainak védelme. Meg kell kapniuk a lehetőséget a második perorvoslatra, arra. hogy normatív módon, tehát nem diszkrecionális jogtól. döntésfől függően fellebbezhessenek másodszor is. ha úgy vélik: erre okuk van. Majd mindenki érintette a köztársasági elnöki intézmény bevezetésének, a Minisztertanács szervezetének és működésének kérdéseit. Egyöntetű vélemény alakult ki atekintetben, hogy a jelenlegi kollektív testület helyett az egyszemélyi, kellő hatáskörrel rendelkező államfői intézmény a jobb megoldás. Mégpedig úgy. hogy több jelölt közül közvetlen szavazással választanának a jövőben elnököt — tette hozzá Antalóczy Albert. ö egyébként olyan minisztertanácsot látna szívesen, amely fokozott parlamenti ellenőrzés alatt áll, de jelentős hatáskörrel. Nézete szerint a miniszterelnököt az államfőnek kellene megbíznia, vagy kineveznie, s a kormányfő választaná ki a minisztereket és mutatná be a minisztertanácsot a parlamentnek. Ez pedig_ a kormányprogram alapján döntene a minisztertanács sorsáról. B vita összegzése Az elhangzottakból egyértelműen megállapítható volt, s ezt Szűrös Mátyás meg is fogalmazta: a párt tudatában van az alkotmány politikai jelentőségének, és ezért nem fűződik érdeke ahhoz, hogy az alaptörvényben meg- határozandókat a társadalomra erőltesse. Éppen ellenkezőleg, a pártnak azt kell tudatosítania, hogy az alkotmány társadalmi alapokon való megalkotásának folyamatában az MSZMP lehetőséget lát a nemzeti méretű összefogás megteremtésére. A vitában tizenöten fejtették ki véleményüket, öten pedig írásban adták be hozzászólásukat. Az elhangzottakat Fejti György összegezte. Hangsúlyozta, hogy a sokszínű polémiában résztvevők rámutattak az alkotmányozás folyamatának bonyolultságára, összetettségére, sőt több buktatójára is. Kijelentette: az alkotmány- vitának a mostani KB-ülés csak a kezdete, s a testület várhatóan még többször foglalkozik ezzel a napirenddel. A vitában elhangzott javaslatokat, észrevételeket az alkotmány előkészítésével foglalkozó munkabizottság hasznosítja. Elmondta azt is, hogy az alkotmány kodifikált szövege már lényegesen rövidebb, áttekinthetőbb lesz, mint a mostani koncepció, ezért minden bizonnyal annak társadalmi vitájában is sokkal többen vesznek majd részt, mint a mostani fázisban. Kitért arra is, hogy sokan kifogásolták, miért nincs az előterjesztőknek világos állásfoglalása az alkotmány egyes fejezeteivel, alapelveivel kapcsolatban. Ezzel összefüggésben rámutatott: szándékosan nem álltak elő végleges állásfoglalással. mert még nem ismert a párttagok véleménye, s így a KB most azért nem dönti el az egyes vitakérdéseket, hogy az alapszervezetekben ne egy lezárt, megmásíthatatlannak tűnő anyag felett bontakozzék ki a polémia, mert ez visszafogná a véleménynyilvánítási kedvet. Közölte azt is — ugyancsak észrevételekre reagálva —, hogy még az idén új tanácstörvény-tervezetet dolgoznak ki a jogalkotók, már Elsőrendű szerep Ezt követően — a napirendnek megfelelően — a párt agrárpolitikájának megújításáról terjesztett elő javaslatot lványi Pál, a KB titkára. — Mai napirendünk egy régebben folyó, de szándékainak és a felgyorsult világ követelményei miatt egyre intenzívebbé váló gazdasági megújulás, reform- folyamat része, s egy későbbi markáns gazdaságpolitikai fordulat megalapozásának egyik eleme — mondotta bevezetőben. Az előadó utalt arra, hogy átfogóan, a múlt tapasztalataiból is okulva kell újraformálni gazdaságpolitikánkat, annak, részleteit, majd egészét. A gazdaságpolitikánk fordulatát megalapozó, azt előkészítő reformmunkálatok többlépcsős folyamatként zajlanak. így juthatunk olyan helyzetbe később, hogy a termelési, a külkereskedelmi, a költségvetési-pénzügyi és a szociálpolitikai koncepciók egységes egésszé formálódhassanak, összeilleszkedhessenek, így tehetünk szert aktuális, előremutató gazdaságpolitikára, amely .mögé szándékaink szerint felsorakoztathatjuk a társadalom cselekvő erőit. Nemcsak gazdasági, hanem társadalmi érdek is, hogy egy eddig eredményes ágazatnak változó világunkban is perspektívát, az ott dolgozóknak megélhetési biztonságot, s mindannyiunknak továbbra is jó élelmiszerellátást tudjunk biztosítani. Ehhez elengedhetetlen agrárpolitikánknak a kor követelményeihez való igazítása. Az agarárpolitika felülvizsgálatára irányuló munka az MSZMP kezdeményezésére tudományos és társadalmi fórumokon már közel egy éve folyik. A Politikai Bizottság az elmúlt hónapban megtárgyalta e politika megújítására készített javaslat- tervezetét. Az ott kialakult állásfoglalás szerint javasolja a Központi Bizottságnak, hogy most első olvasatban tárgyalja meg a tézistervezetet, majd járuljon hozzá, hogy ezt követően szakmai, tudományos, érdekképviseleti fórumokon — és természetesen az érintett párt- szervezetekben — minél szélesebb körben mondhassanak véleményt a javaslatokról. A vélemények ösz- szegzése után — még ebben a félévben — újra jelentkeznénk, akkor már az állásfoglalás végleges tervezetével. Úgy gondolom, a Központi Bizottságnak most a koncepciót, a politikai céla leendő alkotmány fényében vizsgálva a témakört. Ezután az elnöklő Grósz Károly javasolta, hogy az írásban kiküldött határozati javaslatot fogadják el. Eszerint a KB javasolja, hogy az alkotmányról rendezzenek népszavazást, a témáról a testület a viták menetében is kapjon tájékoztatást. Indítványozta továbbá, hogy a határozatot egészítsék ki azzal: a párttagság kapjon megfelelő érvanyagot a vitához, valamint hogy a Központi Bizottság által kiküldött. az alkotmány kérdésével foglalkozó munkabizottság mandátumát hosszabbítsák meg az alaptörvény végleges jóváhagyásáig. A Központi Bizottság kérje fel a párttagságot, hogy az alkotmánykoncepció társadalmi vitájában aktívan vegyen részt. A Központi Bizottság a további vita alapjául egyhangúlag elfogadta az előterjesztést, illetve a főtitkárnak a határozati javaslatra vonatkozó kiegészítéseit. rendszert kell meghatároznia. Azt követően pedig javasoljuk, hogy a kormány dolgozzon ki egy részletes nemzeti agrárprogramot, amit célszerű lesz az Országgyűlésnek is bemutatni. — Az agrárpolitika a jövőben sem veszít társadalmi-gazdasági jelentőségéből. A mezőgazdasági termelés és a hozzá kapcsolódó élelmiszeripar változatlanul elsőrendű szerepet játszik a hazai lakosság ellátásában, és lényeges tényező nemzetközi gazdasági kapcsolatainkban. Alapvető: a belső piac kielégítése Agrárpolitikánkra inkább az eredmények, mintsem a hibák a jellemzőek. Élelmiszer-gazdaságunk nemzetközi mércével mérve is elismerésre méltó eredményeket ért el; 1960 és 1988 között a mezőgazdaság megduplázta, az élelmiszeripar pedig megháromszorozta termelését. Az egy főre jutó gabona- és hústermelésben a világ élmezőnyébe tartozunk. (Igaz, hogy más fontos termékek termelésével nem állunk ilyen előkelő helyen.) Eredményeinket a nemzetközi közvélemény is elismeri. Ezek tették lehetővé, hogy az 1960-as évek közepéig élelmiszer-importáló országból ismét jelentős exportőrré váljunk, miközben idehaza kiegyensúlyozott élelmiszer-ellátást biztosítottunk döntő részben hazai termelésből. Ezzel azonos értékű változás a parasztság társadalmi, anyagi és szellemi felemelkedése, a falu arculatának lényeges megváltozása, amit joggal tartunk történelmi jelentőségűnek. Nem titkolhatjuk, hogy a most javasolt agrárpolitika egyrészt perspektívát, követhető programot, megújulást kínál, másrészt viszont ez a politika az élelmiszertermelés számára is igen kemény, erőfeszítéseket követelő munkát jelent — mondotta a KB titkára, majd azokra a kérdéskörökre hívta fel a Központi Bizottság figyelmét, amelyek a javaslatban újszerűek. meghaladják agrárpolitikánk eddig követett szellemét és gyakorlatát. Elsőként a mennyiségi szemléletről a minőségire való áttérést emelte ki. Mivel a hazai és a külpiacokon egyaránt kínálati pozíció alakult ki. és pzen a jövőben sem várható lényeges módosulás, ezért a mennyiségi növekedést a piac minőségi követelményeinek való megfelelés határozza meg. — Abban nincs változás, hogy az élelmiszergazdaság alapvető feladata továbbra is a belső piac kielégítése lesz. Érdekképviselet Az előadó ezután a termelői biztonság új, korszerűbb, piaci szempontokra figyelő értelmezéséről beszélt. Mint mondotta, a termelők biztonságát a jövőben leginkább a piachoz való minél szorosabb igazodásuk biztosíthatja. A mezőgazdaság töbhszek- torúságának fejlesztéséről szólva rámutatott, hogy a többszektorúság eddig is jellemzője volt az ágazatnak, hiszen az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek, szak- szövetkezetek és ezek társulásai mellett jelentős súlya van a háztáji- és kistermelésnek is. A jövőbeni változás lényege, hogy az esély- egyenlőséget mint rendező elvet érvényesítő jogi és közgazdasági szabályozás mellett lényegesen bővülhet a kistermelés, a magángazdaságok súlya is, ha az a gazdasági versenyben hatékonynak bizonyul. Minden bizonnyal a nagybani termelés marad a jellemző a jól gépesíthető ágazatokban, ígv a mezőgazdaság jövőjének meghatározói változatlanul a mezőgazdasági nagyüzemek maradnak. Ugyanakkor az esélyegyenlőség mellett nagyobb szerepet fog játszani — az esetek jelentős részében nagyüzemi integrációra támaszkodó — háztáji és kistermelés, valamint a főfoglalkozású magánvállalkozás. — Az agrárpolitika megújítása kölcsönösen összefügg a politikai-gazdasági reformfolyamattal. Csak akkor lehet sikeres, ha a társadalom és a gazdaság egészében következetesen megvalósul a reform. Ugyanakkor a politikai, gazdasági reform sem bontakozhat ki az agrárpolitika megújítása nélkül. Tervünk az, hogy egy olyan — az élelmiszer- gazdaság egy új, sikeres korszakának kibontakoztatását célzó — tézistervezettel jelenjünk meg a társadalom széles nyilvánossága előtt, amely alkalmas alapot nyújt a széles körű társadalmi vitához és ennek tapasztalatai felhasználásával végleges tézisek kidolgozásához, a párt agrárpolitikai koncepciójának megismertetéséhez, elfogadtatásához, és az érdekeltek mozgósításához. Mindezek érdekében célszerű, ha párton belül és az érintettek széles körű bevonásával sor kerül a tézistervezetek vitájára — mondotta végezetül a KB titkára. Az előadó végül javasolta. hogy a KB járuljon ahhoz is hozzá, hogy a tézistervezetet az élelmiszergazdaság ügyeivel foglalkozó olyan szervezetek is kapják meg. mint az érdekképviseleti szervek, az Országgyűlés illetékes bizottságai és agrárszekciója. az MTA és a MTESZ testületéi, bizottságai. Külön is fontosnak tartotta az agrárértelmiség véleményének kikérését és megismerését, tapasztalatainak hasznosítását. * * * A Központi Bizottság kedden reggel 8 órakor az agrárpolitika megújítására vonatkozó előterjesztés vitájával folytatja ülését. Szóvivői tájékoztató A Központi Bizottság ülésének első napja végén Kimmel Emil, a párt helyettes szóvivője nyilatkozott a tanácskozásról az MTI munkatársának. Elöljáróban elmondta: — Napirend értékűnek tekinthető, hogy Kádár János elnökölt a testület ülésén. A párt elnöke szólt egészségi állapotáról, utalva arra, hogy folyamatos terheléssel, orvosi ellenőrzés mellett lát munkához, s természetes számára, hogy valamennyi, betegsége idején megtartott KB-ülés döntése őrá is vonatkozik. Ezzel Kádár János a rá jellemző módszerrel vette elejét minden, vele összefüggésben az elmúlt napokban megindult szóbeszédnek, találgatásnak. Kijelentette: egészsége javul, dolgoznia kell. Kimmel Emil a továbbiakban, a tanácskozás első napirendi pontjáról szólva hangsúlyozta: a Fejti György előterjesztését követő szerteágazó, sokszínű és igen hasznos vitában tizenöten mondták el véleményüket, öten írásban adták le hozzászólásukat, ketten pedig hozzászólás értékű kérdéssel vettek részt az értekezlet munkájában. Közöttük voltak megyei első titkárok, akadémikusok, a jogügyi kormányzat képviselői. Mint többen utaltak rá: az alkotmányozási folyamat vitája csak a kezdetén tart, annak azonban igen fontos állomása a mostani KB-ülés. Itt ugyan még nem alakulhatott ki tökéletesen egységes álláspont, épp ezért fontosnak ítélték meg a testületi ülésen, hogy a tervezetet a párt tagjai is vitassák meg, s e vitában közösen kiérlelt álláspontok képviseletével aktívan vegyenek részt a társadalom egészében folytatandó polémiában. Az egység a szocialista jelleg megfogalmazásának mikéntjében volt tetten érhető. Meghatározó momentum volt, hogy nem imamalom módjára kell a szocializmus szót az alaptörvényen végigvonultatni, hanem a preambulumban kell rögzíteni azt, hogy szükséges a történelmi fejlődés szocialista perspektívájának megfogalmazása. Ezen túl az alkotmány egészének a szocialista rend iránti igényt is ki kell fejeznie. Kicsit sommásan megfogalmazva: a vita meghatározó elemeiként szerepel a múlt, a jelen és a jövő, kezdve az ezeréves államiság érzékeltetésével, folytatva a ma időszerű problémáinak felvetésével, egészen a szocialista perspektíva felvázolásáig. .A vitából kiemelhető fontos kérdésnek ítélte Kimmel Emil a gazdasági alkotmányosság követelményének megfogalmazását abban az összefüggésben, hogy a gazdaság a nép jólétét szolgálja. A tanácskozás jelezte a szakmán belüli koncepcionális nézeteltéréseket. Ez különösen érzékelhető volt az igazságügyi kormányzat részéről elhangzott felszólalásokban. A mintegy hatórás vitában egy haladó államszervezet igénye rajzolódott ki. Többen javasolták: az alkotmány vegye elejét a rekapitalizációnak. vagy — visszautalva ezzel ösz- szefüggésben a Központi Bizottság február 10-i ülésére —, a párt meghatározó szerepét politikai eszközökkel kívánja biztosítani. Valamint annak felvetését, hogy az alkotmány tiltsa a hatalom kizárólagosságra való törekvést. A beterjesztett anyagnál erőteljesebben kapott hangsúlyt a kétkamarás parlament létrehozásának mérlegelése, s az is, hogy az egész alkotmányozási folyamatot a teljes nyilvánosság jegyében kfell végigvinni. Az esti órákban berekesztett ülés második napirendi pontja az agrárpolitikai koncepció volt, amelyet lványi Pál KB- titkár terjesztett elő. Kedden, a tervezet feletti vitában folytatódik a tanácskozás, amelyen a szakma jeles képviselői kértek szót. Kimmel Emil, véleménye szerint: — Ismerve személyiségüket, várhatóan szenvedélyes, a mezőgazdaság, illetve az ott dolgozók érdekeit markánsan figyelembe vevő vita bontakozik majd ki. Az ezt követő, harmadik napirendet Lukács János terjeszti elő: témája a megyei, városi pártértekezletek tapasztalatainak összegzése. A testület végül a különfélék között személyi kérdésekről is tájékozódik: már nyilvánosságot kapott, más fórumokon korábban eldöntött ügyeket vesz tudomásul. Az ülést követő nemzetközi sajtókonferencián bővebben erről is tájékoztatást adnak az illetékesek — mondotta végezetül a helyettes szóvivő. Cél: az agrárpolitika korszerűsítése
