Békés Megyei Népújság, 1989. február (44. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-21 / 44. szám

1989. február 21. kedd o Előbb elnök, aztán tag... „Megszólalások” a csanádapácai tsz-elnökválasztásról Lapunk február 14-i számában egy cikkriportban érintettük a Csanádapácai Széchenyi Tsz elnökutódlása körüli bonyodalmakat. Anélkül, hogy az eléggé rende­zetlen ügyben véglegesen érvényes véleményt monda­nánk, most néhány megszólalót idézünk csupán, akiket mint az ügyben érdekelteket, vagy illetékeseket kérdez­tünk meg. Célunk a február 24-i közgyűlés előtt vala­melyest rendezni a képet; igaz, annak magától kell rendeződnie és fog is bizonyosan: a közösség javára. Mazula István 1964-től 1975-ig, a három csanádapá­cai tsz egyesüléséig tsz-el- nök, majd -helyettes volt. Most nyugdíjasként meséli otthonában: — Tagja va­gyok a nyugdíjas tagok klub­jának. Többször kérdezték tőlem, igaz az, hogy csak tsz-tagot lehet elnöknek vá­lasztani? Én elmondtam ne­kik, hogy ez nem lehet igaz. — Feltétlenül megválasztha­tó bárki más is. Aztán ezzel meghazudtoltak,-mert a tsz jogtanácsosa és a jelölőbi­zottság egyértelműen úgy nyilatkozott, hogy nem vá­lasztható csak tsz-tag .. . — Az öregek összejövete­lére egyszer épp akkor men­tem el, amikor a jelölőbi­zottság eljött véleményt kérni. Ott saját magam győ­ződtem meg arról, hogy va­lóban azt erősítik, amit hal­lottam. Erre én szót kértem, és elmondtam, hogy ezt én így nem fogadom el, mert a mai politikai nyitottság mel­lett ez nem lehet igaz. A jogtanácsos úgy vágott visz- sza — negyven ember előtt —, hogy nincs igazam. — Utána bementem Békés­csabára a tsz-szövetség tit­kárához. Azt a választ kap­tam, hogy nekem van iga­zam. Aztán ő kérte a szö­vetség jogtanácsosát: utasít­ja, hogy helyesen tájékoz­tassa a tagokat. Erre én visszajöttem és találkoztam Kocsis Józseffel, azzal a je­lölttel. akinek tagfelvételi kérelmét a vezetőség vissza­utasította. Vele együtt meg­kerestük a tsz jogtanácsosát. Kértem, hogy hagyjanak fel ezzel a tevékenységgel. En­gem négy-öt tag felkért, hogy készítsek egy bizalmat­lansági indítványt a közgyű­lés részére a jelölőbizott­sággal szemben. A szövetség titkára is megnyugtatott, hogy erre is van lehetőség, ha a tagság többsége ezt akarja. Erre nekem a tagok úgy nyilatkoztak, hogy majd ők ezt elintézik, gyűjtenek elég aláírást és elküldik ahová kell. Én ezt nem vál­laltam el volt munkatár­saimra való tekintettel, de nem is került rá sor ... * * * Részlet a termelőszövetke­zet vezetőségének Kocsis Jó­zsef tagfelvételi kérelmét el­utasító, február 10-én kelt határozatából : „A rendelke­zésre álló adatok birtokában a vezetőség megállapította, hogy kérelmező munkavi­szonya fennáll, így tagsági viszonya nem rendezhető.” * * * Egy idézet a műhely dol­gozóinak „megszólalásából”, természetesen név nélkül. Egy idősebb hang: — Meg kell mondani, hogy mi a programom; ezt tudom elképzelni! Mi a másiké? Ezt tudom elképzelni... Melyik a jobb? A tsz-tagok fel tudják mérni, melyik. Benne éltünk: tudjuk mik a nehézségei. Azt viszont mindig igaz­ságtalannak tartottuk, hogy a vezetők megkapták a pré­miumok 30-40 százalékát, én meg kaptam a kettőt, eset­leg kettő és felet. Utóbb is. amit kaptunk, annyit levet­tek róla, hqgy akár oda se adták volna. * * * Mészáros Pál tsz-elnök március 31-én vonul nyug­állományba. — A jelölőbizottság tagjai a tsz munkahelyeire kimen­tek és egy űrlapon nyilat­koztatták meg a tagokat, hogy kit akarnak elnöknek választani és milyen progra­mot várnak tőle. Ezt a tsz nvugdíjasklubjának tagjai is kitöltötték és név nélkül le­adták. Mintegy 360 ember nyilatkozott. — Kiket ne­veztek meg? — Benke Mi­hály. Be n kő La jos. Kocsis József és Mitró József jöttek számításba elnöknek, illetve helyettesnek. A jelölőbizott­ság semmi intenciót nem adott a tagoknak. Nem „vitt” jelölteket, ez a négv név a tagok saját választá­sa volt. — Közülük hárman a tsz dolgozói, egv kívülről jött ember . . . — Kocsis József kérelmét a vezetőség elutasította. Ez­után kérelemmel fordulha­tott a közgyűléshez. Az úgy döntött, hogy a vezetőség határozatát helybenhagyta. — Ennek megokolásáról már írtunk. Mit tenne hoz­zá ehhez? — A megkérdezett tagok számaránya tekintetében Benke Mihályt 240-en vá­lasztanák elnöknek, illetve helyettesnek. Benkő Lajos esetében 86-an elnöknek, 30- an helyettesnek; Kocsis Jó­zsefet 82-en elnöknek, illet­ve hatan helyettesnek. Mitró Józsefet 30 körül elnöknek és hetven körül helyettesnek jelölték. — Ezek szerint ott lenne a helye a jelöltek között — mégsincs ott... — Ez így nem igaz, mert a jelölőbizottság tovább végzi munkáját. Feladata lesz a közgyűlésen hozni azokat, akik számításba jöhetnek. A közgyűlés tehát a titkos sza­vazáson eldönti, hogy ki le­het az. — A kérelem elutasítása tehát nem jelenti azt. hogy neki nincs esélye. — A kérelmet azért utasí­tották el, mert neki munka- viszonya van. Munkajogilag helytelen lenne, ha a tsz fel­vette volna őt akkori dátum­mal. — Ezek szerint csak mun­ka nélküli ember jelentkez­het? — Nem. A tsz szabályzata szerint intéztük a választási dolgainkat. Ha a közgyűlés Kocsis Józsefet a jelölőlistá­ra fel akaria venni, akkor ez a közgyűlésnek kizáróla­gos hatásköre. Ha a jelenle­vők 51 százalékának a sza­vazatát megkapja, akkor fel­kerül a jelölőlistára. Ez el­len senki sem tiltakozhat. Ha a jelenlevők kétharma­da Kocsis József mellett szavaz, akkor ő a tsz-elnök. Fz feljogosíthatja a közgyű­lést. hogy taggá válassza . . . Illetve mivel a tagfelvétel a vezetőség hatáskörébe tar­tozik; az új vezetőség az el­ső alakuló taggyűlésen visz- szamenő hatállyal, a közgyű­lés napjával felveszi tagnak. Es akkor nem vétünk semmi szabály, illetve törvény el­len! * * * Ehhez legfeljebb annyit fűzhetünk hozzá, hogv egv kicsit a józan ész ellen ... Csanádapáca népe tanulja a beleszólást saját „közügyéi­be”. Érdemes okulni belőle másutt is. a további fejle­ményeket is figyelemmel kí­sérjük. P. A. Kárelhárító ellenőrzés a Tisza II. öntözőrendszerén A másfél évtizede tartó öntözéses gazdálkodás kö­vetkeztében a víz áldásos hatása mellett riasztó jelen­ségeket is tapasztalnak a Ti­sza II. vízlépcső öntöző- rendszerének térségében ; megemelkedett a talajvíz­szint, fenyeget a termőföld szikesedésének a veszélye, s olyan területeken is megje­lent a belvíz, ahol erre ko­rábban nem volt példa. A Szolnok Megyei Tanács ezért kezdeményezte egv mérő, értékelő és irányító szerve­zet létrehozását. Ez megtör­tént, s kidolgozták a vizs­gálati programot. Az ellen­őrzést a Debreceni Agrár- tudományi Egyetem karcagi kutatóintézete hangolja ösz- sze, s az idén kezdődő mun­kában részt vesz a Közép- Tisza-vidéki Környezetvé­delmi és Vízügyi Igazgató­ság, a megyei növényegész-* ségügvi és talajvédelmi állo­más. a megyei tanács mező- gazdasági osztálya és vala­mennyi, a témában érdekelt öntözőgazdaság. A program célja, hogy idő­ben kimutassák a talajban jelentkező kémiai, fizikai változásokat, kidolgozzák az öntözés károsító hatásainak megelőzését, illetve elhárí­tását szolgáló meliorációs és agrotechnikai eljárásokat, s a teendőket a térségek, a gazdaságok szintjére bontva jelezzék. A körültekintő ellenőrzést az is indokolja, hogy a 2000- ig szóló megyei öntözésfej­lesztési program a mostani 70 ezer hektárral szemben 123 ezer hektár föld mes­terséges csapadékpótlását irányozza elő, a jelenleginél tehát lényegesen nagyobb területet fenyeget a termő­föld károsodásának veszélye. A víz hasznosítása a térség­ben viszont nélkülözhetet­len, mivel évek óta ismétlő­dik az aszály. Az öntözés hasznát az elmúlt év pél­dái is igazolják: a legkor­szerűbb berendezésekkel ön­tözött 27 ezer hektárnyi te­rületről a szárazság ellenére kiemelkedő kukorica-, cu­korrépatermést. takarítottak be. A Tisza II. ellenőrző vizsgálati programia az első ilyen lesz hazánkban, ezért, a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium anyagilag is támogatja, magára vállal­va a megvalósítást követő két esztendőben fölmerülő költségeket. A talajvédelmi tapasztalatokat az ország más területein is hasznosít­ják. A Gabonatröszt korszerű vasúti kocsikkal szállíthatja az árukat: a MÁV 200 négy- tengelyes, 60 tonna teherbí­rású vagont vásárolt Romá­niából, államközi megállapo­dás alapján. A vasút jelenleg futó kocsiparkjában eddig nem volt gabonafélék továb­bítására alkalmas kocsití­pus. Az új vagonok jobban kielégítik a gabonaszállítók igényeit, azért is, mert fel­töltésük, ürítésük gyors, és ezekkel az apró szemű ter­mény kisebb szóródáái vesz­teséggel továbbítható. A gabonaipár vállalatai évente 2,6-2,8 millió tonna terményt szállíttatnak, a MÁV-val. A mpst üzembe állított vagonokban jut majd el az exportra küldött búza a szovjet határig; esetenként a nyugat-európai gabona- szállításoknál is szerepet kapnak. A jugoszláv kikö­tőkből szintén az új jármű­vekkel hozzák az importszó­ja egy részét. A MÁV és a Gabonatröszt a speciális járműpark üze­meltetésére közös vállalat létrehozását tervezi. Az idén további 50 gabonaszállító va­gont rendeltek az aradi va­gongyártól. B vetőmag bizalmi cikk Eredményesen gazdálkodik az orosházi területi központ A vetőmagtermesztésben hazánk a korábbi évtize­dekben európai nagyhatalomnak számított. Sajnos az utóbbi időben mintha vesztett volna ebből a pozíciójá­ból a magyar mezőgazdaság. Békés megye adottságai kiválóak a vetőmagtermesztéshez. Vajon hogyan zárta az 1988-as évet a Békés és Csongrád megyében műkö­dő Vetőmag-termeltető és Értékesítő Vállalat Dél-ma- gyarországi Területi Központja? Milyen tervekkel vág­tak az idei esztendőnek? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ a vállalat orosházi központjában. Tánczos Imre, kereskedel­mi igazgatóhelyettes így ér­tékeli a tavalyi évet: — Az elmúlt év január elseje óta több cég foglal­kozik a vetőmagforgalma­zással, így nincs monopol­helyzetben vállalatunk. Gon­dolok itt a Tszkerre, a Csa­bai Húskerre és még né­hány rendszerre. Ezek a vál­lalatok áraikat tőlünk telje­sen függetlenül alakítják ki. Előfordul, hogy magasabb árat fizetnek a termékért, mint mi. Igaz, ezt a maga­sabb árat ők exportképes kész árura értik. A Vető­mag-termeltető Vállalatnak pedig még el kell végezni a tisztítást, zsákolást, rako­dást. Így érthető, hogy ki­sebb árat tudunk csak fizet­ni partnereinknek. Elsősor­ban a borsóra vonatkoznak a fentiek, de más növé­nyeknél is találkozunk ha­sonló helyzettel. Ügy gon­dolom, a jövőben nem fog emelkedni a világpiaci ára a fehérjenövényeknek. Ép­pen ezért mi is csak a vi­lágpiaci árhoz igazodó bel­földi felvásárlási árat tud­juk ajánlani a termelőknek. — Hogyan alakul a Vető­mag-termeltető Vállalat ex­portja?- Van-e verseny a cé­gek között az exportpiacon? — Több exportáló cég van ma már a vetőmagnál. Az Agrimpex, valamint a ve­tőmagvállalat külkereskedel­mi irodája igen jól ismert Európa-szerte. Egyébként vállalatunk külkereskedelmi Az elmúlt év nyarán ke­rült át a Ganz-MÁVAG Bé­kési Leányvállalata az Oros­házi Mezőgéphez. A béké­siek napraforgó-adapterek gyártásával kapcsolatban minden feladatot átvállaltak és ezzel az egyik legégetőbb gondot enyhítették. A gyár árbevételi tervét az elmúlt évben mintegy tíz százalék­kal túlteljesítette, azonban a magas előállítási költségek miatt nyereséget nem ter­melt. A nehéz helyzetből való kilábaláshoz megteendő lé­péseket Övári Mihály, a gyár tavaly decemberben megválasztott új igazgatója január első napjaiban mun­kásgyűlésen ismertette a dol­gozókkal. Eszerint a haté­konyság javítása érdekében átfogó műszaki és szervezeti átalakításra lesz szükség az első negyedévben. Ésszerűsí­tik a beíső anyagmozgatást, és munkaszervezést. A gyár dolgozói kollektí­vájának vállalásával 15 szá­zalékos normarendezést va­lósítanak meg. Az emberi irodája a termelési rendsze­rek exportértékesítését is magára vállalja. Ügy gon­doljuk, más külkereskedelmi cégek szerződései se jobbak a miénknél. Györgyi Istvánné gazdasá­gi igazgatóhelyettestől az 1988-as gazdasági év főbb mutatóiról érdeklődtünk. — Áruforgalmi tervünk­ben 1,227 milliárd forintos forgalom szerepelt. Sajnos a teljesítés 3 százalékkal el­maradt a tervezettől. Ex­porttervünket sem tudtuk végrehajtani. Szerencsére a nyugati tőkés kivitel jó szin­ten alakult, így a kiesés csak a demokratikus export­ban jelentkezett. Belföldi ár­bevételi tervünket 111 szá­zalékra teljesítettük. A ter­vezett 46,8 millió forintos nyereséggel szemben mint­egy 50 millió forint az éves eredményünk. — Milyen fontosabb terv­számokat fogalmaztak meg erre az esztendőre? — Szeretnénk az idén 310 millió forint értékű ve­tőmagot exportálni a tőkés országokba. A KGST-piacok- ra 32 millió forint értékű árut szállítunk várhatóan. Emeltük a követelményeket, mintegy 51 millió forintos nyereségtervvel számolunk ebben az esztendőben. Befejezésül Pugymer Ist­ván termelési igazgatóhelyet­testől arra a kérdésre kér­tünk választ, hogyan ala­kulnak szerződéses kapcso­lataik a mezőgazdasági nagy­üzemekkel? szempontokat messzemenően szem előtt tartva 15 szá­zalékos létszámcsökkentést terveznek az adminisztratív dolgozók körében. A felsza­baduló munkaerőt a terme­lésbe irányítják. Ezen a te­rületen korlátlan lehetősége van a gyárnak. Igény sze­rint a város politikai veze­tésének segítségével gondos­kodnak más munkahelyen való elhelyezkedésükről azoknak, akik nem kíván­— Jól állunk a szerződés- kötésekkel. Bár egyre több vállalat, termelési rendszer jelentkezik ajánlataival a vetőmagpiacon, mi a part­nereink zömét meg tudtuk tartani. Egyébként úgy lá­tom, nagyobb koordináció kellene a vetőmagtermelés­ben. Sokan belekapnak eb­be a nagy szakértelmet igénylő munkába, s aztán, ha bekövetkezik a „baj", nem vállalják a felelősséget, így fordulhat elő, hogy több vetőmag terem, mint amire szüksége van a piacnak. A vetőmag bizalmi cikk. Ha azonban egy alkalommal nem felel meg a szigorÿ kö­vetelményeknek külföldön az a vetőmag, amit értékesí­tünk, több évtizedre elve­szíthetjük az üzletet. Ezért tartom fontosnak, hogy csak olyan gazdaságok foglalkoz­zanak vetőmagtermeléssel, ahol adottak a tárgyi és sze­mélyi feltételek is. A Vető­mag-termeltető és Értékesí­tő Vállalaton belül egyéb­ként megvan a koordináció. Az egyes területi központok megkapják éves feladatter­vüket. * A Vetőmag-termeltető és Értékesítő Vállalat Dél-ma- gyarországi Területi Köz­pontja már évek óta a leg­jobbak közé tartozik a nagy- vállalaton belül. A magas színvonalú munkát tavaly is folytatták. Ezt bizonyítja, hogy néhány más területi központtal együtt a nagyvál­lalat össznyereségének több mint felét adta az orosházi területi központ. Ebben az esztendőben is magasra tet­ték a mércét. Bár több kon­kurens cég jelentkezett a ve­tőmagpiacon, a termelő gaz­daságok a már jól megszo­kott biztos jövedelmet nyúj­tó orosháziakkal kötötték meg a szerződést. Verasztó Lajos nak a békési gyárban to­vább dolgozni. Hogy mi kerül a mérleg másik serpenyőjébe, ponto­sabban a dolgozók zsebébe? Mint Óvári Mihály elmond­ta, február elsejétől átlago­san tíz százalékos bérfejlesz­tést valósítanak meg. Ugyan­akkor egy olyan ösztönző bérrendszer kialakításán dol­goznak, amely azonos mi­nőségű munkáért, azonos bért biztosít a dolgozóknak. Jó elképzelések tehát van­nak. a kollektíva hangula­ta bizakodó. Csüllög Imre Csatári Gábor esztergályos munka közben Tervek a békési Mezőgépnél A városi tanács vb szociális és egészségügyi osztálya MUNKATÁRSAKAT KERES FŐELŐADÓI ÉS ELŐADÓI MUNKAKÖRÖKBE. Előnyben részesülnek azok, akik jogtudományi egyetemi vagy államigazgatási főiskolai végzettséggel rendelkeznek. Előnynek számít az is. ha ezen iskolák valamelyikén jelenleg hallgató. Jelentkezni lehet a városi tanács vb szociális és egészségügyi osztályán (Békéscsaba, István király tér 7. szám). Értesítjük a t. lakosságot, hogy a Mezőberény, Petőfi és Madách u. részére épített OTR-állomást 1989. február 21-én FESZÜLTSÉG ALÁ helyezzük. A létesítményen elhelyezett tárgyak érintése életveszélyes és TILOS! Magyar búza — román vagon

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents