Békés Megyei Népújság, 1989. február (44. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-21 / 44. szám
NÉPÚJSÁG 1989. február 21., kedd Két jelöltet állított megyei tanácselnöknek a HNF megyei bizottsága Tisztelt Szikszói Elvtárs! A mai napon (1989. február 16.) a Békés Megyei Népújságból értesültem arról, hogy a HNF Békés Megyei Bizottságának elnöksége úgy döntött, hogy azt javasolja a HNF megyei bizottságának: a megyei tanácselnöki jelöltek listájára vegye fel Murányi Miklóst, dr. Soós Tibort és személyemet is. Ezt az állásfoglalást magamra nézve megtisztelőnek tartom, annál is inkább, mert döntésüket széles körű közvélemény-kutatás előzte meg. Tekintettel azonban arra, hogy a hármas jelölés abban a testületben, amelynek majd döntenie kell az elnök személyéről, a jelen körülmények között nemkívánatos megosztottságot hozhat létre. Ezt elkerülendő, én ezennel lemondok a megyei tanácselnöki jelöltségről. Kérem, hogy alaposan végiggondolt döntésemet fogadják el, s személyemmel az esedékes megyei tanácselnök-választáson ne számoljanak. E helyen megköszönöm mindazok bizalmát, akik ez ideig támogatták jelöltségemet. Dr. Becsei József (Folytatás az 1. oldalról) lelne meg a követelményeknek. Így február 20-ig hárman: dr. Becsei József, Murányi Miklós és dr. Soós Tibor jöhetett számításba. Ekkor a megyei népfronttitkár felolvasta azt a levelet, amelyet dr. Becsei József juttatott el hozzá. Ezek szerint a tanácselnök-helyettes megköszöni az őszinte bizalmat, de úgy gondolja, hogy a hármas jelölés túlságosan megosztaná a választásra jogosult tanácstestületet, ezért lemond jelöléséről. Ezután nem maradt más hátra, mint tudomásul venni a döntést és elmondani az észrevételeket, javaslatokat. A vitában tízen szólaltak fel. Hangsúlyozták: sajnálják dr. Becsei József visz- szalépését, hiszen eséllyel indult volna a választáson. Ugyanakkor hozzátették: nem baj, ha valaki megmérettetik a társadalom színe előtt. Abban is egyetértettek, hogy ma már a testületek élére olyan embereknek kell kerülniük, akik rátermettségük, szakmai ismereteik és magatartásuk alapján a legalkalmasabbak az ügyek intézésére, bírják a választópolgárok bizalmát. Ez régóta érvényes alaptétel, de a mostani pezsgő, változó társadalmi, politikai viszonyok közepette a tanácsok még inkább a közvélemény reflektorfényébe kferültek. Többen azt fejtegették: mire kell felkészülnie a leendő megyei tanácselnöknek. Ugyanis átmeneti időszakról van szó, amikor is legfeljebb egy évig kell bizonyítania rátermettségét, attól függően, hogy mikor lesznek az országgyűlési és a tanácsi választások. A megyében új stratégiát szükséges felállítani, szakítani a régi paternalista gyakorlattal, amely a megyei pártbizottság és tanács kapcsolatrendszerére épült. Az átmeneti időszak feladata az új szemléletű tanácsi apparátus megteremtése, az együttműködési készség fejlesztése a különböző társadalmi szervezetekkel. Elhangzott az is, hogy a népfront kilépett az eddigi bűvös körből; felelősen, az állampolgárok véleményét figyelembe véve hozta meg döntéseit. A szavazáskor kiderült: mindenki a kettős jelölés mellett voksol. Egy ellenszavazat és két tartózkodás mellett Murányi Miklóst, két tartózkodás mellett dr. Soós Tibort jelölték megyei tanácselnöknek. A megyei tanácstagok tehát a márciusi megyei tanácsülésen kettőjük közül választhatnak. Ugyanis a megyei tanácstagoknak a jelenlegi választó- jogi törvény szerint nincs joguk arra, hogy a tanácsülésen úgynevezett spontán jelöltet állítsanak. A megyei népfronttitkár végül bejelentette, hogy a két jelölt az elkövetkezendő napokban, hetekben fórumokon találkozik a lakossággal, ahol elmondhatják elképzeléseiket, programjukat. S. S. Évek óta eredményesen gazdálkodnak Negyvenhétmilliós nyereség a Békéscsabai állami Gazdaságban Az elmúlt év aszályos időjárása és a közgazdasági szabályozók elvonó hatása miatt csökkent a Békéscsabai Állami Gazdaság nyeresége. Az elmúlt gazdasági évben több mint 541 millió forint volt a vállalat üzemi termelési értéke, és nyereségük meghaladta a 47 millió forintot. — Egyebek között erről beszélt dr. Bacsa Vendel, a Békéscsabai Á. G. igazgatója a vállalati tanácsülésen, amelyet tegnap, hétfőn tartottak Gyulán, az Aranykereszt szállóban. Tavaly búzából hét tonna fölötti hektáronkénti átlagtermést értek el, cukorrépából több mint 55 tonnát takarítottak be egy hektárról. A nagy szárazság különösen a kukoricánál, a szójánál, és a napraforgónál okozott terméskiesést. mintegy 44 millió forint értékben. Jól érzékelteti az elvonások növekedését a következő számadat. Míg 1986—87-ben mintegy 100 millió forint adót fizetett a gazdaság, addig tavaly 148 millió forintra rúgott ez az összeg. A növénytermesztés 21 millió forint nyereséget hozott. A legnagyobb hiány az állattenyésztésben keletkezett. Mindez igazolja az állattartási kedv csökkenését országosan. Állategészségügyi és gazdálkodási okok miatt megszüntetik a libatartást. A jövőben fácánneveléssel foglalkozik a vállalat, ezzel teljessé válik a vadgazdálkodási vertikum. Tavaly is jó eredményt ért el az alap- tevékenységen kívüli főágazat. A szolgáltatásban, a bértárolásban és az ipari tevékenységben mintegy 16 millió forint nyereséget termeltek. Dr. Kruzsicz Pál termelési igazgatóhelyettes az idei elképzelésekről tájékoztatta a tanácsülés résztvevőit. Csökken a kukorica és a szója vetésterülete, ezzel szemben emelkedik a borsóé és a cukorrépáé. Gyorsabb szerkezetváltásra, a piachoz való rugalmasabb alkalmazkodásra törekszik a csabai gazdaság. A beszámolót követő vitában tizenegyen kértek szót. Zsilinszki András, a városi pártb'zottság titkára elismeréssel szólt az állami gazdaság dolgozóinak már több éve tartó kiemelkedő munkájáról. A továbbiakban elemezte a pórt és a gazdaság viszonyát, beszélt az agrárágazat jövőjéről is. A tanács elfogadta az elmúlt évi beszámolót és az idei tervet. A vállalati tanács módosította a szervezeti és működési szabályzatot. Még az elmúlt év őszén a MÉM-hez fordult a vállalat, hogy engedélyezze az igazgatónak a vezérigazgatói címhasználatot. A minisztérium egyetértett a vállalati tanács előterjesztésével, s most a testület is megerősítette ezt a döntést. így a jövőben dr. Bacsa Vendel és két helyettese jogosult a vezérigazgatói. illetve helyettesi cím használatára. Szó esett még a tanácskozáson a földcseréről, a vállalati tanács idei munkatervéről. Az ülés bejelentésekkel zárult. V. L. Teszöv-elnökségi ülés Köröstarcsán Az egy dolgozóra eső átlagkereset 12,4 százalékkal maradt el Békés megye termelőszövetkezeteiben az országos átlagtól (74 000 Ft/fő/ év). Mindez elsősorban a megye sajátos helyzetéből adódik, de oka az a ma már tévesnek bizonyult szemlélet is, amely alapján elmarasztalták a tsz-vezetőket. ha adóval kívántak bérszínvonalat megváltani. A megye sajátos helyzete pedig abban mutatkozik, hogy nem rendelkezik olyan ipari tevékenységgel, amely átáramolhatott volna a szövetkezetekbe, javítva ezzel a jövedelmezőséget és a keresetet. Egyebek között ezt hangsúlyozta a megyei tsz-szövet- ség elnökségi ülésén Köröstarcsán tegnap, hétfőn dr. Drágán Iván titkárhelyettes. A testület áttekintette a munkaerő- és munkadíj- gazdálkodás, valamint a tsz- vezetők anyagi érdekeltségéről szóló beszámolót. Az ez év január elsején bevezetett új jövedelemszabályozás sem oidotta meg a bérnek, mint a termelés velejáró költségeinek az elismerését, változatlanul az állam most is fenntartotta magának a szabályozás jogát, bár kétségtelen, a mozgástér bővült, a tulajdonosi jogok korlátozása változatlanul fennáll. A magasabb vezető beosztásúak anyagi érdekeltségét, illetve annak egy részét állami jogszabályok határozzák meg. A testület megtárgyalta a szövetkezeti jogsegélyszolgálat tevékenységéről, fejlesztési lehetőségeiről szóló beszámolót, majd jelentést hallgatott meg az ellenőrzési iroda elmúlt évi tevékenységének tapasztalatairól. A tanácskozás, amelyet Kovács János, a megyei tsz- szövetség elnöke vezetett, a bejelentések meghallgatásával ért véget. v. 1. Magyar—szovjet barátsági napok Békés megyében A Hazafias Népfront Békés Megyei Bizottsága február 20—23-ig magyar— szovjet barátsági napokat szervezett Békés megyében. A programsorozat meghívott vendégei a Szovjet Kultúra és Tudomány Házának képviselői. A megyei megnyitóra tegnap délután Mezőhegyesen, a művelődési központban került sor. Az eseménysorozat előtt szovjet fotó- és könyvkiállítás megnyitóján vehettünk részt, melyet Jeremejev Igor, az SZKTH igazgatóhelyettese mutatott be a közönségnek. Ezt követően Vaskeba Iván Mihajlovics, a Szovjetunió nagykövetségének tanácsosa, a Szovjet Baráti Társaságok Szövetségének magyarországi képviselője nyitotta meg az egy hétig tartó barátsági napokat. Beszédében elmondta, hogy a béke. amely a nyugalom, a biztonság, a holnapi napba vetett hit, milyen fontos az egyén és a társadalom szempontjából. Minden ember elképzeléseiben a békés jövőre gondol, mert csak ez lehet alkotó, újat teremtő erő. A mai ember ugyanazokért a boldogságjegyekért küzd, mint elődei. Nem születtünk agresszív hajlamokkal, nem akarunk háborút. Abban, hogy az eltelt negyven év alatt a világon világbéke alakulhatott ki, nem kis része van a Szovjetuniónak. Megváltozott kelet és nyugat viszonya, újraértelmezték az együttműködést. A fegyverkezést olyan szintre kell szorítani, hogy az semmiképp se szolgálhasson támadó szándékot. Változnak az emberek, változik Európa, a világ, de mindenütt egy a cél: a biztonság, a békés egymás mellett élés. Ezért dolgozik a Szovjetunió és emellett áll Magyarország. A megnyitó beszédet követően a vendéglátók részéről Hájas Gáborné, a HNF helyi bizottságának elnöke méltatta a magyar—szovjet barátsági napok jelentőségét. Az ünnepi program ma Csorváson folytatódik. A delegáció a héten ellátogat még Csabacsüdre és Nagy- bánhegyesre is. A tervben szerepel több üzem meglátogatása, találkozó a Penza Klub tagjaival ésazMSZBT- vezetőkkel. Itt-tartózkodá- suk alatt városnézés során ismerkedhetnek meg a megyeszékhellyel, és a településeken szervezett fórumon válaszolnak a résztvevők kérdéseire. A magyar—szovjet barátsági napok csütörtökön este Csabacsüdön fórummal fejeződnek be. H. M. Elnöki eszmecsere Kulcskérdés az oszthatatlan vagyon Átalakulóban van gazdasági, társadalmi életünk és ebben a közegben a tájékoztatás, a jól,informáltság méginkább elengedhetetlen. Ehhez teremt fórumot az a tegnap, hétfőn kezdődött kétnapos rendezvény, amelyet a megye ipari szövetkezeti elnökeinek szervezett a Kiszöv elnöksége Gyulán, a TOT- üdülőben. Mészáros Vilmos, az Okisz főtitkárhelyettese először arról tájékoztatta a résztvevőket, milyen eredményeket értek el az ipari szövetkezetek az elmúlt esztendőben. Eszerint termelési értékük 20 százalékkal, 150 milliárd forintra növekedett, aminek több, mint felét a kisszövetkezetek hozták létre. Az ipari szövetkezetek termékeik 80 százalékát itthon. 20 százalékát külföldön értékesítették, mégpedig úgy, hogy a tőkés export erőteljesen, 20 százalékkal növekedett, a rubelelszámolású viszont csökkent. Hozzávetőlegesen a főbb mutatók tekintetében ez a tendencia marad fenn az idén is. A megyében működő 69 ipari szövetkezet vezetője ezek után részletesebb ismertetést hallhatott arról, hogy az Okisz milyen elképzeléseket vall a szövetkezeti törvénynek az átalakulási törvénnyel kapcsolatos módosításairól, . amit nemsokára a Minisztertanács, májusban pedig előreláthatóan az Országgyűlés tárgyal majd. A kulcskérdés az úgynevezett oszthatatlan vagyon „oszthatatlanságának” megszüntetése, melynek követelésében úgy tűnik, egységes a szövetkezeti szféra. Az Okisz főtitkár-helyettesének előadását a témával kapcsolatos kötetlen vita követte. Dr. Sümeghy Csabának, a Kiszöv ügyvezető elnökének hozzászólásából az is kiderült, hogy megyénkben merészebb és határozottabb változtatásokat követelnek mind a szövetkezet- politikai, mind az érdekképviseleti kérdéseket illetően. A mai napon először Kiss Sándor, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai titkára beszél az aktuális gazdaságpolitikai feladatokról, majd a Magyar Gazdasági Kamara főtitkárhelyettese, dr. Fodor László tart előadást a népgazdaság 1988-as teljesítményéről, illetve az idei kilátásokról.- szatmári Régi települések, új városok Gyomaendrőd — Fejlődésünket 1971-től számíthatjuk. Akkor született az első közös döntés a két település együttes fejlődéséről, annak összehangolásáról, megcélozva egy közös program keretében a várossá válást — idézi fel az első lépéseket Jenei Bálint tanácselnök. — Az összefogás komoly eredményeket hozott, de azért nem a végcél, hanem csupán állomás a városi rang elnyerése, erkölcsi siker, ami megerősít bennünket a jövőt illetően, s bizakodást ad ahhoz, hogy az igazi várossá válás megvalósulhasson. Ügy érezzük, ez a döntés igazságot tesz olyan tekintetben is, hogy visszaadja azt a közigazgatási szerepkört, melyet a térségben korábban is betöltött ez a hajdan mezőváros, járási székhely annak idején. Néhány konkrét eredmény az elmúlt évekből: különböző szinteken ugyan, de kiépült az összes közmű, az utak 40 százaléka burkolt, teljes körű a vízellátás, automata a telefonrendszer, gázvezeték épült, elkészült az új művelődési központ, az idén befejeződik az új tornacsarnok építése is. Mezöberény — Azt, hogy a lakosság is örömmel fogadta a hirt, lemérhettük a mostani tanácstagi beszámolókon — mondja Szűcs Lajos tanácselnök —, volt olyan kerület, ahol tapsot kapott a bejelentés. 1984-ben pályáztuk meg először ezt a rangot, természetesen készültünk rá, a fejr lesztéseink is ezt fejezik ki. Akkor talán még nem érték el a követelményszintet a mutatóink, de 1984 és ’88 között jóval előbbre jutottunk. A lakosság rengeteget adott anyagiakban és társadalmi munkában is az elmúlt években. Ezért meggyőződésem, hogy a városi rang elnyerése a társadalmi munka elismerését is kifejezi. A település népesség- megtartó képességét nagyon fontosnak tartjuk, lakásépítési programunknak szintén ez az egyik fő célja, éppen nemrég készült el OTP-be- ruházásban 200 lakás. Novák István Ybl-díjas építész, a Csomiterv munkatársának tervei nyomán alakul a településünk. Éppen az egységes arculat érdekében ő áttekint minden építési tervrajzot. Visszatérve a városi ranghoz, mi úgy gondoljuk, ne a szokásos „üdvözöljük városunkban” tábla jelezze a hozzánk érkezőknek, hogy városban jár, hanem lássa, érezze azt és érezzék az itt lakók is. Mezőhegyes — Tudjuk, hogy megelőlegezett bizalom ez a várossá nyilvánítás — mondja Spániel Józsefné dr., a végrehajtó bizottság titkára. — Már az a tény, hogy pályázhattunk, megtiszteltetés a település számára, és biztattak is bennünket, a megye támogatta törekvésünket. A pályázatot tavaly tavasszal adtuk be, az ősszel voltak a helyszíni szemlék. Nálunk az 1970-es évek derekától kezdődött a dinamikus fejlődés, ebben a 7400 lelket számláló nagyközségben. A Hild-érmet a nagyközségek közül elsőként Mezőhegyes nyerte el pár évvel ezelőtt. Azt hiszem, ezzel is a településfejlesztési munkát ismerték el az adományozók. Úgy vélem, egyébként nem elsősorban a városi cím miatt dolgozunk kitartóan a településért, hiszen amúgy is kötelességünk mindent megtenni a megfelelő infrastruktúra kialakításáért, a fejlődésért. Sarkad — Sarkad valaha, az 1500- as évek közepétől 1887-ig mezőváros volt — idézi a múltat Jakó István tanácselnök. — Mi 1983-tól folyamatosan pályáztunk erre a rangra. S ha pályáztunk, nyilván mindent el is követtünk azért, hogy méltóak legyünk a megmérettetésre. A településen nagy várakozás előzte meg a mostani döntést, hiszen 1984-től évről évre szinte megduplázták, megháromszorozták a sar- kadiak a társadalmi munkát. Az utóbbi 4 érvben a lakások több mint 70 százalékába eljutott a gázvezeték, megépült összesen 5 kilométer kerékpárút, évente 4,5-5,5 kilométer járdát újítottunk fel, tavaly bekapcsolódtunk a crossbar telefonhálózatba. Az idén Sar- kadot is eléri a regionális vízvezeték-hálózat, a víztorony megépült és készül egy 8 tantermes általános iskola, meg a napközis konyha is. Mindent egybevetve: azt hiszem, egy település életében mérföldkő, ha városi rangra emelkedik és meghatározza annak további életét, sorsát. Tóth Ibolya
