Békés Megyei Népújság, 1989. február (44. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-21 / 44. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG B MEGYEI PÚRTBIZOTTSAG ÉS H MEGYEI TANÁCS LflPJfl 1989. FEBRUÁR 21., KEDD Ara: 4,30 forint XLIV. ÉVFOLYAM, 44. SZÁM BÉKÉS MEGYEI Mai számunkból: Kulcskérdés az oszthatatlan vagyon (3. oldal) Negyvenhétmilliós nyereség a Békéscsabai Állami Gazdaságban a ow«o „Megszólalások” a csanádapácai tsz-elnökválasztásról <5. 0ui*d H tavaszi rajtra rendben a csapat szénája! (8. oldal) Folytatódik az MSZMP Központi Bizottságának ülése Kádár János elnökletével hétfőn délelőtt 9 órakor — Jászai Mari téri székházában — összeült a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága. A tanácskozást megnyitó Kádár János saját egészségi állapotával kapcsolatban elmondotta: orvosi ellenőrzés mellett fokozatosan bekapcsolódhat a munkába, bár kézműtétjét még utókezelés követi. Igaz, egy ideig nem tudott részt venni a KB munkájában, de kijelenti: a májusi pártértekezlet határozataihoz tartja magát minden vonatkozásban, s a testület minden döntését kötelező érvényűnek tekinti magára nézve. A KB ezt követően döntött az ülés napirendjéről: 1. Tájékoztató az új alkotmány koncepciójáról — előadó: Fejti György; 2. A párt agrárpolitikájának megvitatása — előadó: Iványi Pál; 3. A városi és a megyei pártértekezletek, illetve pártbizottsági ülések főbb tapasztalatairól készített jelentés megvitatása — előadó: Lukács János; 4. Személyi kérdések. Az Indiai Köztársaság nagykövete, S. K. Lambah — képünkön jobbról — és felesége tegnap Békéscsabára látogatott. A megyei pártbizottság székházában a vendégek eszmecserét folytattak Nagy Jenővel, a megyei pártbizottság titkárával. A fogadáson részt vett Hüttner Vilmos osztályvezető és dr. Gally Mihály, a Békéscsabai Városi Tanács elnöke is Fotó: Gál Edit Dr. Becsei József levelét megírta Két jelöltet állított megyei tanácselnöknek a HNF megyei bizottsága A Hazafias Népfront Békés Megyei Bizottsága hétfőn délelőtt tartotta soron kívüli ülését Békéscsabán. Az egyik legfontosabb napirendi pont volt annak eldöntése, hány jelöltet és kit állítsanak a megyei tanácselnöki posztra. Szikszai Ferenc, a népfront megyei titkára többek között elmondotta, hogy az elmúlt két hónapban Újfajta közmegegyezést alakítottak ki a lakossággal. Nemcsak jogi kötelezettségüknek tettek eleget, hanem alkalmazkodtak az új idők szelleméhez is. Alkotmányozás és népszavazás V Fejti György KB-titkár a bevezetőben hangsúlyozta: hosszas szakmai-tudományos előkészítés után készült el az alkotmány szabályozási koncepciója. Utalt az alkot- mányozó tevékenység egyik nagy dilemmájára, az egésznek és a résznek a viszonyára, összhangjára, majd leszögezte: a munka további menetében egy sor kérdésre, önálló napirendi formában még vissza kell térni. Felvetődött, milyen legyen az alkotmány viszonya a magyar és a nemzetközi, ezen belül is főleg az európai alkotmányfejlődéshez. Az 1949-es alkotmány bizonyos értelemben szakítást jelentett az ezeréves magyar államiságnak — és főleg a magyar alkotmányjogi fejlődésnek — a tradícióival, mind pedig a polgári alkotmányjog egy sor, azóta is időtállónak bizonyult alapelvével és tételével. Az a javaslatunk, hogy ezt a meg- szakítottságot meg kellene szüntetni. Ezért az alapkoncepció épít a magyar jogtörténet és államszervezet értékeire. így például az államiság szerepére a nemzet fennmaradásában, valamint az önkormányzati alapelvre. De épít a polgári alkotmányjog progresszív vonulatára is. Például a hatalmi ágak megosztásának nagyon fontos elvét következetesen végigvezeti, amikor az államszervezet koncepcióját rögzíti. S ugyancsak ezekből a hagyományokból építkezve, a korábbinál lényegesen nagyobb teret szentel az emberi és az állampolgári jogoknak, szabadságjogoknak. Az ezeréves magyar államiság és a jogfolytonosság tükrözését mindenekelőtt a preambulumban szeretnénk megoldani. Ugyanakkor fel kell lépnünk egy újabbkele- tű diszkontinuitás veszélyével szemben. Ma forgalomban vannak olyan nézetek, amelyek az 1948—49 utáni időszakkal kívánnának szakítani és ennek a kiiktatását szorgalmazzák. Ezekkel a véleményekkel vitába kell és lehet szállni. Egyértelművé kell tennünk, hogy az új alkotmánynak Magyarországot minden kétséget kizáróan szabad, demokratikus és szocialista államként kell definiálnia. Az ezzel összefüggő elveket és alapértékeket pedig a társadalmi, politikai gazdasági rendről szóló fejezetben majd összefoglalni. A továbbiakban kifejtette: világossá kell tennünk, hogy az alkotmányozás a népszuverenitás legfőbb letéteményesének, az Országgyűlésnek az illetékessége. El kell határolódnunk a parlamentnek, illetve az illetékes kormányszerveknek a legitimitását és kompetenciáját kétségbe vonó törekvésektől. Az alkotmánytervezetet a jelenlegi parlamentnek kell megtárgyalnia és elfogadnia, amennyiben ez ebben a parlamenti ciklusban elkészíthető. Ugyanakkor fontos lenne — és ajánlja is a Központi Bizottság —, hogy az alkotmány végső szövegét népszavazás erősítse meg. Milyen Országgyűlést? Az állam és a társadalom kapcsolatáról szóló fejezetrészben célszerű alapvető elvként deklarálni, hogy a társadalom tagjainak az ön- kormányzat alakításához való joga nem korlátozható. Meghatározó jelentőségű tétel a jogegyenlőség is, amely magában hordozza a törvény előtti egyenlőséget, az előnyös és a hátrányos megkülönböztetés tilalmát, valamint a tulajdonformák tekintetében a szektorsemlegesség elvét. Indokolt rögzíteni, hogy a társadalom célja és az állam feladata az esélykülönbségek mérséklése, és hogy ennek érdekében az állam megkülönböztetett figyelmet fordítson a hátrányos helyzetű csoportok, személyek támogatására, az elmaradott térségek fejlesztésére. Itt kell kimondani a rendeltetésszerű joggyakorlás elvét: mind az államnak, mind az állampolgároknak tilos a joggal való visszaélés. A jogokat mindenki csak a társadalmi és az egyéni érdek összhangjának biztosítása mellett gyakorolhatja. E fejezet fontos tétele lesz az államforma definiálása és meghatározása. A legpontosabb cél- és feladatmeghatározásra szükséges törekedni a hatalmi ágak elválasztásával kapcsolatban. Első helyen áll a parlament szerepének, funkciójának a meghatározása. Egyértelműen érdekünk: erős, tényleges hatalmat megtestesítő, ugyanakkor kormányzati feladatokat nem végző Országgyűlés jöjjön létre Magyarországon. Elnöki rendszer és jelképek — Az a javaslatunk — folytatta Fejti György —, hogy a kollektív államfői forma helyett a jövőben az elnöki rendszerre térjünk át. Ez a hatalommegosztásnak és a különböző hatalmi ágak közötti jobb egyensúly megteremtésének egyik biztosítéka lehetne. Döntés kérdése, hogy az elnöki rendszer a két klasszikus forma közül melyikhez álljon közelebb: á protokolláris elnöki rendszerhez vagy az erős, komoly jogosítványokkal rendelkező elnöki feladatkörhöz. Az előkészítés során arra a következtetésre jutottunk, hogy a két szélső megoldás között kellene a legalkalmasabbat kiválasztani és definiálni. Célszerűnek látszana ezt az intézményt még a következő képviselői választások előtt létrehozni. Az alkotmánykoncepció részletesen foglalkozik az igazságszolgáltatással; alapvető elvi jelentőségű kérdés a bírói függetlenség, amely- lyel kapcsolatban felvetődik összeférése a párthoz való tartozással. Sok országban ez nem összeegyeztethetetlen; mi is azt a felfogást képviseljük, hogy el kell választani az ítélkezési gyakorlatot a magánszférától. Az ítélkezési gyakorlatban a bíró kizárólag a törvényeknek van alárendelve. Ez azonban nem teszi lehetetlenné, hogy a magánéletében politizáljon. Az ügyészség jövőbeni szerepére vonatkozóan a jelenlegi koncepció több elgondolást tartalmaz. Ezek előnyeit, hátrányait az előterjesztés tárgyszerűen rögzíti — állapította meg Fejti György, majd felhívta a figyelmet: a bírói, az ügyészi szervezetnek az átalakítását csak olyan menetrend szerint szabad megvalósítani, ami egy politikailag meglehetősen nehéz és destabilizáló elemekkel terhes időszakban nem zavarja az intézmények funkcionálását. — Az a szándékunk, hogy az alkotmány a maga teljességében rögzítse a jelképeket — jelentette ki a KB titkára. Várhatóan e kérdések körül különösen emocionális, érzelmi jellegű viták folynak majd. amelyek részben már el is kezdődtek, mint például a Magyar Nép- köztársaság hivatalos címeréről. E viták lezárása korai lenne; s az is nagy baj lenne, ha az állami jelképek, szimbólumok körüli vita uralná az alkotmányvitát. Célszerű lenne e kérdésekben is higgadtan kialakítani az álláspontot. Az állami címert illetően azt kell eldönteni, hogy megtartjuk-e a jelenlegi címert, ami ellen sok érvet rtlondtak már eddig is. Ha nem, abban kell állást foglalni, hogy új címerre teszünk-e javaslatot, vagy valamelyik korábbi hagyományoshoz térünk vissza — mondotta végezetül. (Folytatás a 4. oldalon) Mint ismeretes, a megyei párt vb négy személyt javasolt a jelöltségre: dr. Becsei Józsefet, a megyei tanács elnökhelyettesét, Murányi Miklóst, a megyei tanács elnökhelyettesét, Fodorné Birgés Katalint, az SZMT vezető titkárát és Szabó Bélát, a megyei KISZ-bizottság Battonya — A mi településünk elég idős, Győrfi István szerint az első említés 1340-ben esett, így tehát 1990-ben lesz 650 éves. Az évszázadok alatt sokszor elpusztult, aztán újratelepült a falu — első titkárát. A HNF megyei elnöksége az első fordulóban az első három személy jelölését jóváhagyta. Majd munkabizottságokat hoztak létre, amelyek széles körű tájékozódás után újabb javaslatokat tettek a népfront asztalára. Levelet írtak a társadalmi, politikai, gazdameséli Takács Dezső tanácselnök. — Legújabb kori fejlődésében 1960-tól visszaesett, majd úgy 1975 körül kezdődött a fellendülés, mégpedig az ipartelepítéssel. Ma már annyian dolgoznak nálunk az iparban, mint a mezőgazdaságban, sisági szervezeteknek, intézményeknek; megbízták a városi és a községi népfronttitkárokat, hogy saját településükön gyűjtsék össze a további véleményeket. Több ezer levelet kaptak, személyesen, telefonon is megkeresték a népfrontot. Törekvésük találkozott a lakosság igényével. Végül 18 név közül kellett kiválasztania azokat, akik eséllyel pályáznak erre a posztra. A már említett három személy mellett a második elnökségi ülésen úgy látták a testület tagjai, hogy dr. Soós Tibornak jók a pozíciói, viszont Fodorné Birgés Katalin szerintük szakmailag nem fekerült megállítani az elvándorlást. A lakásépítés, a kommunális ellátás, intézményhálózat bővítése — ezen eredményeink elismerését látjuk abban, hogy elnyerhettük a városi rangot. Jól tudjuk persze, hogy bőven van még javítanivaló, például a szennyvízhálózatnak utol kell érnie az ivó- vízhálózatot, több lakást bekapcsolni az intézményes szemétszállításba és így tovább. Tudom, mindehhez pénz kell, és nem központi támogatásra, hanem a lakosság támogatására gondolok. Ám az az igazság, hogy az utóbbi években nagyon igénybe vettük az itt élők pénztárcáját, így most kell egy kis pihenő. (Folytatás a 3. oldalon) (Folytatás a 3. oldalon) flz „ötök” Régi települések, új városok Ritkán fogadnak tapssal hírt mostanában az emberek, s hogy a tanácstagi beszámolón egyik nagyközségünkben ez nemrég mégis előfordult, annak oka a bejelentés: a települést az Elnöki Tanács várossá nyilvánította. Az pedig az egész megye számára örvendetes, hogy nem is egy, hanem öt új várost köszönthetünk — hivatalosan ugyan március 1-jétől, de ez már csak formaság. Üj városaink: Battonya, Gyomaendrőd, Mezőberény, Mezőhegyes és Sarkad. A települések tanácsi vezetőit az első reagálásokról kérdeztük a közelgő ünnepi tanácsülések előtt a várossá válásról.
