Békés Megyei Népújság, 1989. február (44. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-18 / 42. szám
1989. február 18., szombat o Vita a vadkereskedelem jelenéről, jovojerol Vadászok megyei küldöttértekezlete A Magyar Vadászok Országos Szövetségének Békés Megyei Intézőbizottsága tegnap délután Békéscsabán, a Bajza utcai székházában tartotta küldöttgyűlését. A vadásztársaságok elnökei, képviselői megvitatták és elfogadták a megyei intézőbizottság, az ellenőrző, és a fegyelmi bizottság jelentését, amelynek előterjesztői Csatári Béla, Benkő Bálint és dr. Sajti Imre voltak. A megye vadgazdálkodásában változatlanul a legjelentősebb apróvad a fácán, annak ellenére, hogy az utóbbi öt évben a törzsállomány 150 ezerre csökkent. A tenyésztési kedv szinte ugrásszerűen növekedett, amit igazol, hogy évről évre több a vadászterületekre kibocsátott fácáncsibe,amely tavaly 373 ezer volt. A megyében rohamosan romlik az élőhely, csökken a területek vadeltartó képessége. így a jelenlegi eredményeket csak mind nagyobb kibocsátással, s ezzel párhuzamosan a szigorít állategészségügyi tartási. takarmányozási technológiákkal lehetséges növelni. A hozzászólók leginkább a vadkereskedelem jelenlegi helvzetéről mondták el véleményüket, fogalmazták meg kételyeiket. A vitában szót kért dr. Sinkovits Miklós, a Mavosz főtitkára, aki többek között a következőket mondta: a vadászszövetség azért támogatta a Mavosz és az IBUSZ által létrehozandó Huntours Rt. létrehozását, mert szeretnék elérni, hogy a vadkereskedelemből származó haszon na- gyobik része a vadásztársaságoknál csapódjon le. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a Mavosz a részvénytársaságnak semmiféle kedvezményt nem ad, megkülönböztetésekkel nem él. Kz országban több megyében is úgy ítélték meg, hogy ez a lépés végeredményben a vadásztársaságok érdekvédelmét szolgálta, hiszen több vadkereskedelmi vállalat, cég azonnal megemelte a társaságoknak fizetett árakat! A folytatásban elfogadták a küldöttgyűlés ezévi munkaprogramját és a Vadgazdálkodási Kölcsönös Támogatási Alap felhasználását. Végül személyi kérdésekben döntöttek, majd dr. Sajti Imre, a fegyelmi bizottság leköszönő elnöke munkája elismeréseként átvehette a legmagasabb vadászkitünle- tést, a Nimród Érmet. (Lovász) Sajtótájékoztató a Celladamról A Celladam-üggyel kapcsolatban a Szociális- és Egészségügyi Minisztériumban tegnap sajtótájékoztatón ismertették az Országos Gyógyszerészeti Intézet és az egészségügyi tárca állásfoglalását. A bevezetőben dr. Pál Tamás, az Országos Gyógyszerészeti Intézet igazgatója a helyzet általános értékeléseként elmondotta, hogy a Celladam-ügy ma már nemcsak egy lehetséges gyógyszer ügye, hanem társadalmi kórkép is. Mint mondotta, a helyzet kialakulásában az egészségügyi kormányzat elhárító magatartása is közrejátszott, ez alatt azt kell érteni, hogy hibás volt az a döntés, amikor egy ügyet deklarációval akartak elintézni. Elmondotta azt is, hogy az egyik oldalon az egyfajta tájékoztatási döm- ping, míg a másik oldalon a hatóságok részéről a hallgatás — az emberekben vak bizalmat, az orvosokban pedig eleve elutasító magatartást alakított ki. A jövőben szeretnének ebből a társadalmi helyzetből — ahogy Pál Tamás fogalmazott: hisztériából — kilépni, hogy a közhangulat ne akadályozza és ne befolyásolja a vizsgálatokat. A Celladammal kapcsolatosan elmondta, hogy a cseppet januártól felvették a gyógyhatású termékek listájára, februárban pedig kiadták a forgalomba- hozatali engedélyt. Annyi bizonyos, hogy a szernek regeneráló hatása van, de rák- ellenessége még egyáltalán nem bizonyított. Pál Tamás azt is elmondta, hogy az egészségügyi tárca és a feltalálót képviselő Biofarm Kft. kompromisszumos megállapodást kötött, amelynek alapján Kovács Adám megszünteti rendelőjében az injekció beadását, s azok is, akik már eddig kapták a szert, ezentúl meghatározott egészségügyi intézményekben ingyen megkapják. A kezelt betegek listáját, — amely körülbelül kétezer nevet tartalmaz —, a feltaláló átadta. Elmondták azt is, hogy gyógyszerértékelő szakemberekből ad hoc bizottság alakul, és az ő közreműködésükkel tovább folynak a kutatások. Itt elsősorban állatkísérletekről lesz szó, és amennyiben pozitív eredményre jutnak, megszervezik a klinikai vizsgálatokat is. Lassan megélénkül a halár Ezen a télen sajnos tovább folytatódik az aszályos időjárás. A legfrissebb megyei összesítés szerint 1988. október 1. és 1989. január 31. között az ötven éves átlagnál 88 milliméterrel kevesebb csapadék hullott megyénkben. Februárban eddig mindössze két milliméter csapadék esett, összességében elmondható, körülbelül 100 milliméter csapadék hiányzik az ötven éves átlaghoz képest a talajból. Mint Nagy András, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának szakfelügyelője elmondotta, az őszi kalászosok jónéhány helyen csak az utóbbi napokban keltek ki. A minősítések alapján a szakemberek véleménye szerint, csak a vetésterület 30 százaléka elfogadható az őszi búzának. A jobb termésbiztonság érdekében az elkövetkező hetekben a fejtrágyázást szakaszosan folytassák a mező- gazdasági nagyüzemek. A műtrágyaellátásban nincs fennakadás. Inkább az üzemek pénzügyi helyzete miatt vásároltak eddig kevesebb műtrágyát. Tovább folytatódik az aszállyal és a költségek emelkedésével összefüggésben a kukorica vetésterületének csökkenése. Ezzel szemben emelkedik a fehérjenövények aránya a megyében. Elsősorban a borsónál tapasztalható jelentős területnövekedés. Üjra emelkedik a napraforgó vetésterülete az idén, s megközelíti a néhány évvel ezelőtti rekordot, amikor több mint 32 000 hektárt foglalt el ez az olajipari növény. Cukorrépát azok a gazdaságok termesztenek, amelyek megfelelő betakarító gépekkel rendelkeznek, örvendetes, hogy a gazdaságok zöme kihasználta a jó időt. s megkezdte a magágy-előkészítést a koratavasziak vetéséhez. V. L. Zárszámadás Méhkeréken Sokan már méhkeréki csodának tartják, hogy a hat évvel ezelőtt megalakult három szakszövetkezet évről évre eredményesen gazdálkodik. A „nagy előd” ugyanezen a területen veszteséget veszteségre halmozott. A három közül kiemelkedik az Egyetértés Szakszövetkezet eredménye. A tegnap, pénteken megtartott zárszámadó közgyűlésen a szorgalmas tagság és a vezetőség ösz- szefogásáról szólt Kozma János elnök. A kis szakszövetkezet fejlődése töretlen volt az utóbbi években. Ennek illusztrálására néhány adatot említett, ami igen lényeges. Az egy dolgozóra jutó havi átlagjövedelem az előző évi 5 ezerről 7 és_ fél ezer forintra nőtt. A tervezett nyereség majdnem megduplázódott, összege megközelítette az 5 millió forintot. Sajnos, az új adó- és keresetszabályozás 1 millió 200 ezer forintot vitt el, ami egy felszólaló szerint felér egy „pótaszály- lyal”. Ennek ellenére forgó- alap-feltöltésre, gépi és állóeszköz-beruházásra csaknem 8 és fél millió forint jutott. Az idei évre még többet, 10 millió forintot szánnak beruházásra, ennek nagy részét egy hatszáz férőhelyes juhhodály építésére, és ezer továbbtenyésztésre alkalmas juh vásárlására. Itt a méhkeréki határban érdekes módon nyereséges a juhágazat. Az eredményes gazdálkodás elismeréseként az utóbbi hónapokban másfél millió forintot fizettek ki a dolgozók között. B. O. Mit tehet a turista, ha megbetegszik? Mióta általánossá vált hazánkban a világútlevél, egyre több magyar állampolgár utazik külföldre. Idegen országban nem csupán kellemes élmények érhetik a világjárót; ellophatják csomagját, megbetegedhet, balesetet szenvedhet. Mivel a magyar turista általában szűkében van a „kemény” valutának, dupla gondot okozhat az efféle kellemetlen esemény. Aki a határ átlépésére készül, többnyire biztosítást köt. Fájdalmát ugyan nem enyhítheti a biztosító, de költségei nagy részét megtéríti. Vajon hogyan? — erről kérdeztük Medvegy Sándort, az Állami Biztosító Békés Megyei Igazgatósága üzleti és ügyfélkapcsolati osztályvezetőjét. — Csaknem egy éve alakult fővárosi székhellyel az Atlasz Utazási Biztosító Részvénytársaság, amelynek a fő profilja. Az rt.-nek tagja az Állami Biztosító, s így mi megbízottként köthetjük a megyéből külföldre utazó turisták, külföldre látogatók, illetve szolgálati céllal utazók biztosítását. (Erre jogosultak az utazási irodák és a közlekedési vállalatok nemzetközi jegypénztárai is.) A szocialista országokba utazókkal balesetés poggyászbiztosítást kötünk, amely arra jogosítja fel az ügyfelet, hogy pogy- gyászkárát, vagy igazolt egészségügyi kölfeégeit itthon, forintban megkapja. — Milyen biztosítást kössön a tőkés országba utazó? — A betegség-, baleset- és poggyászbiztosítást, amelynek alapján a külföldön felmerült sürgős orvosi kezelés költségeit téríti meg a biztosító. — Hogyan történik ez a gyakorlatban? — A külföldön balesetet szenvedett, vagy sürgős orvosi ellátást igénylő magyar állampolgár felmutatja az itthon kapott — több nyelven íródott — Betegségi biztosítási igazolványt, s az illetékes egészségügyi szerv a halybeli biztosító társasághoz ennek alapján nyújtja be a számlát. A biztosított balesetével, vagy hirtelen megbetegedésével összefüggésben levő egyéb költségeket ez a biztosítás legfeljebb 250 dollár értékben fedezi. Ha olyan országban történik a kár. amelyben az American International Compa- nies-nek nincs irodája, a kárbejelentést a Magyar Népköztársaság helyi külképviseletéhez kell benyújtani. — Nem igaz tehát a hír, hogy a felmerült költségeket a páciens saját zsebből fedezi? — Nem! Előfordulhat, hogy a külföldi biztosító — a bejelentés hiánya miatt — nem térítette meg az egyéb költségeket, ez esetben a visszaérkezés után itthon lehet igényelni a megfelelő' kártérítést. Fontos, hogy az ügyfélnek birtokában legyenek az ellátás szükségességét igazoló orvosi dokumentumok. illetve a gyógyszer- vásárlás, a -szállítás költségeit igazoló számlák. A káreseményt minél hamarabb — a hazaérkezést követő 48 órán belül — jelentse a károsult!-gubuezABC-vizit megyénkben (Folytatás az 1. oldalról) rehozni a bolt tisztaságát. Éppen a kosarakat mosták forró hypós vízzel és seperték ki az eldobott cetliket. Nem a mi tiszteletünkre, mert, amikor beléptünk a boltba, a takarítást már megkezdték. Tartozik az ABC-hez egy kis falatozó-, kávézóhelyiség. Elméletileg itt süteményeket is lehet kapni. Ottjártunk- kor viszont a pult teljesen üres volt (dél után néhány perccel) .. . flfész-ABC, Hunya A hunyai ABC-t — megvallom — egy panasz nyomán kerestük fel. A panaszosok szerint szombaton reggel 9-kor már nincs kenyér és tej, és hosszú sorok állnak, hogy bejussanak a boltba. Egy szombati nap, valamivel 9 óra előtt érkeztem. Sorállásnak nyoma sincs. Bőven van kenyér, tej, tejtermék, és sok minden más is. Miközben böngésztem az ízlésesen megrakott gondolákat, hamar megtelt a bolt vásárlókkal. Kevésnek bizonyult a bevásárlókosár. Megszólítom az egyik vásárlót, igaz-e, hogy így szombaton nehezen jut tejhez, kenyérhez? Ügy nézett rám, mintha megsértettem volna. — Én évek óta ide járok, rendszeresen szombat délelőtt, mert hétközben későn érkezem haza a munkából. Még nem fordult elő, hogy ne kaptam volna ezeket az árukat... Szerettem volna a boltvezetővel is beszélgetni, ö azonban elzárkózott ettől. Azt az utasítást kapta az áfésztől, hogy az újságírót hozzájuk küldje, ha az meg akar valamit tudni. Lehet, hogy naiv vagyok. De azt gondolom, egy bolt forgalmáról annak vezetője többet tudhat/mondhat, mint... kilométerekkel odébb a központ irodáiban dolgozók. B. V. Tizenöt kilós egységcsomagokba forrasztják az egykilós liszteszacskókat a Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat békéscsabai István malmában. A fólia nemcsak védi a köny- nyen szakadó papírt, higiénikusabb is, továbbá a szállítása is könnyebb így Fotó: Veress Erzsi Dőlt betűvel kz orosz Nincs Pozsgay-ügy, nincs pártszakadás, és ... nincs nyugalom. A kedélyek — a hozzánk érkező levelekből, telefonokból, és személyes beszélgetésekből ítélve — legfeljebb ha csillapodtak, de meg nem nyugodtak. De mitől is nyugodtak volna meg, amikor sokakra újként zúdulnak olyan információk, amelyeket eddig legjobb esetben is csak a vájtfülűek ismertek. Hogy mást ne mondjak, tegnapelőtt ország-világ megtudhatta, hogy a Központi Bizottságban „fundamentalisták" és „reformkommunis- ták” vannak, s közöttük kemény harc folyik. Hogy melyik mit jelent, azt kezelje a jó nép úgy, ahogy akarja, vagy tudja, saját politikai felkészültsége szerint. Vagy mit kezdjen a jámbor újságolvasó olyan kijelentéssel, amilyen a prágai látogatás után hangzott el: „köszöne- tünket tolmácsoltuk a Csehszlovákiában folytatott nemzetiségi politikáért”, Gondolom a leniniért, vagyis a legjobbért, a természetesért, a nagykönyv szerintiért. Ugyanebből a forrásból tudom, hogy főtitkárunknak az MSZMP KB legutóbbi üléséről adott tájékoztatója „csehszlovák partnereinket megnyugvással töltötte el". Lehet, hogy idegesek voltak? S lehet, hogy ettől mi is azok voltunk? Tudom, volt már olyan, hogy amikor a táborban egyszer valaki ideges lett, attól — mintegy vezényszóra — mindenki felidegesedett. Persze lehet, hogy az ügy nem is akkora ügy. Különösen, ha igaza van Baló Györgynek, az újságíró-szövetség elnökének, aki a Le Monde francia napilap tudósítójának a következőket nyilatkozta: a mostani pezsgés Magyarországon „legfeljebb 25 ezer emberre terjed ki". Bárhogy is számolom, megyénkre jó, ha 1200-1300 „pezsgő" ember esik. Hogy sok-e vagy kevés, reális a szám vagy sem, döntse el a kedves olvasó. Akármint is van, tény, a külföldet sem hagyták hidegen a magyarországi események. Szinte egyszerre érkezett üzenet Moszkvából és Washingtonból a párt címére: elemi érdeke mindkét nagyhatalomnak, hogy Magyarország elkerülje a politikai válságot. Vagyis bizalmat és támogatást csak politikailag stabil országnak hajlandók adni. De nem csak a nagyhatalmak nyilatkoztak meg, hanem a világsajtó is. A lapok címoldalon foglalkoztak a Központi Bizottság ülésével, történelmi jelentőségűnek nevezve azt. Ki-ki vérmérséklete és politikai beállítottsága szerint fogalmazott. A The Independent című brit lap például egy budapesti riportba rejtette el üzenetét: „Vasárnap egy ifjú magyarral és egy öreg orosz- szál ebédeltem. A 31 éves magyar 19 éves korában lépett be a pártba, amit ma nagyon kevesen tesznek meg. A hatvanon felüli orosz bölcs volt, de fáradt. Erős szavakkal beszéltek annak a kudarcnak a méreteiről, amelyet most mindkettőjük országában el kell ismerni. Hazafelé a magyar azt mondta: ö legalább elég fiatal ahhoz, hogy ne érezze elpazaroltunk egész életét. A fiatalabb férfi azzal folytatta, hogy mélyen tiszteli Kádár Jánost, aki 1956-tól volt a párt titkára, és akit tavaly távolítottak el. Kádár sok mindent elért a lehető legnehezebb körülmények között, de ezt az emberek ma nem értik — mondta. 'Néha arra gondolok, hogy nem fognak-e engem is egy szép napon kirángatni és felkötni 2QV fára’ — tette hozzá . (Ez másokkal megtörtént 1956- ban.) Igen — mondta az orosz —, nagyon aggasztó ez, mert az emberek politikailag nagyon értetlenek, annyira, hogy készek passzivitásba vonulni, ha nincs valós alternatívájuk ... ,Sajnálatos módon ez a demokrácia’ — mondta a fiatal magyar. ’Igen, kénytelenek leszünk hozzászokni’ — mondta az orosz." Mit mondjak, hosszú ideje próbálom magam is megszokni a demokrácia egy sajátos vetületétI de nem megy. Nevezetesen: miközben hallatlan nyomás nehezedik ránk, hogy szálljunk szembe a „megyei maffiával’’, ugyanezt a „bátorságot” másoknál nem érzékelem. A szerkesztőségünkbe küldött levelek zöme névtelen, az üzenetrögzítőre érkező éjszakai hívások úgyszintén. Szeretném elhitetni mindenkivel, hogy nincs ok a félelemre. Más ez az ország, mint mondjuk a kilenc hónappal ezelőtti (az évekkel korábbiról nem is beszélve!). Tudom, nehéz hitet adni, mert erősen kisért a múlt. A példát hozzá magam szolgáltatom. Az egyik megyei tanácselnökjelölt felhívott, hogy szeretne velem találkozni. Mondom neki, szívesen látom egy kávéra. Nem, nem — így ő —, kínos lehet, ha valaki meglát nálad. Végül másutt ültünk le. Megbeszéltük dolgainkat. A demokráciáról is szót váltottunk, megállapítva, hogy szélesedik, és milyen jó, hogy van. Azóta semmin sem csodálkozom. Csak reménykedem.
