Békés Megyei Népújság, 1989. február (44. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-18 / 42. szám

1989. február 18„ szombat ■JgMilMMT«! Megoldódott a „szófiai tizenkettek” ügye Közelmúlt történelmünk fehér foltjai Horn Gyula és Balogh Sándor egy szovjet- magyar történészbizottság (elállításáról Oleg Bogomolov szovjet akadémikus, a szocialista rendszerrel foglalkozó ku­tatóintézet igazgatója japán lapokban megjelent inter­jújában egyebek közt fel­vetette egy szovjet—magyar történészbizottság felállítá­sának lehetőségét, s a bi­zottság munkája nyomán a közelmúlt magyar történel­mének áttekintését, esetle­ges újraértékelését, fehér foltjainak eltüntetését. A nagy érdeklődést ki­váltó nyilatkozat kapcsán, a négy évtized közös feldol­gozásának lehetőségéről kér­dezte az MTI munkatársa Horn Gyula külügyminisz- tériumi államtitkárt és Ba­logh Sándort, az MSZMP KB Párttörténeti Intézeté­nek igazgatóját. Ök mind­ketten részt vesznek az MSZMP KB által létreho­zott történelmi albizottság munkájában, így közremű­ködtek a Társadalmi Szem­lében napvilágot látott ta­nulmány elkészítésében is, amely 1945 utáni történel­münket számos új szempont figyelembevételével összegzi. Horn Gyula szerint min­denképpen csak üdvözölni lehet egy szovjet—magyar történészbizottság létreho­zását. Az államtitkár úgy vélekedett, hogy a közös tu­dományos munka első lé­pése lehetne annak tisztá­zása, ki és milyen doku­mentumokkal rendelkezik, hol lelhetők fel a magyar vonatkozású forrásanyagok. Mert jelenlég nem lehet tudni, léteznek-e egyálta­lán a keresett dokumentu­mok, megtalálhatók-e vala­melyik szovjetunióbeli levél­tárban, vagy archívumban. Ezzel a problémával a törté­nelmi albizottság is találko­zott munkája során. Balogh Sándor ugyancsak támogatja egy magyar és szovjet szakemberekből álló munkabizottság felállítá­sát. Hozzáfűzte azonban, hogy az együttműködés nem előzmények nélküli, hiszen a hatvanas évek közepe óta tevékenykedik a szovjet— magyar történész vegyes bi­zottság, s éppen legutóbbi — január végi — ülésükön vetődött fel a második vi­lágháború utáni időszak kö- ' zös forrásfeldolgozáson ala­puló kutatása. Emellett a Párttörténeti Intézet és a moszkvai Marxizmus—Le- ninizmus Intézet kerekasz- tal-megbeszélésein is napi­rendre került áz együttes múltfeltárás lehetősége. — Bogomolov akadémikus — tette hozzá Balogh Sán­dor — példaként említette a már működő szovjet—len­gyel történészbizottságot. Nos, a mi esetünkben re­mélhetőleg még könnyebb az együttműködés, hiszen a két ország viszonylatában nincsenek olyan tisztázásra váró, súlyos kérdések, mint a lengyel történelemben a katyni tragédia. Megoldódott a szófiai nagykövetségünkön tavaly szeptember 14-én menedé­ket kapott 12 erdélyi ma­gyar menekült ügye. Mint a BTA bolgár hír- ügynökség péntek este ki­adott rövid közleménye han­goztatja, „a bolgár fél szá­mos lépést tett a Román Szocialista Köztársaságnál és a Magyar Népköztársa­ságnál azzal a céllal, hogy megoldást találjanak a kö­zöttük keletkezett problé­Ali Hamenei iráni államfő pénteken kilátásba helyezte, hogy felfüggesztik Salman Rushdie brit író „halálos íté­letét”, ha a szerző belátja bűnösségét, valamint bocsá­natot kér a muzulmán hí­vőktől és Khomeini imámtól — jelentette az ÍRNA iráni hírügynökség. Az iráni elnök a pénteki ima alkalmából mondott beszédében ugyan­akkor úgy vélekedett, hogy Salman Rushdie-nak meg kell halnia, mivel szembehe­lyezkedett a muzulmánok milliárdjaival és Khomeini- vel. A nyugatnémet külügymi­nisztérium pénteken haza­hívta Teheránból ügyvivőjét, és bekérette Irán bonni mára. Sajnos, ilyen meg­oldást találni nem sikerült”. „A Bolgár Népköztársaság kormánya, emberiességi meggondolástól vezérelve el­fogadta a genfi székhelyű nemzetközi Vöröskeresztnek azt a javaslatát, hogy az említett személyek e szerve­zet dokumentumával Auszt­riába utazzanak” — folyta­tódik a közlemény, majd nyilvánosságra hozza, hogy a csoport pénteken este az Aua osztrák légitársaság gé­pén Bécsbe repült. nagykövetét, hogy kinyilvá­nítsa „mélységes megdöbbe­nését” a Salman Rushdie ki­végzésére buzdító felhívás miatt. Irán ezzel egyidejűleg Hollandia teheráni nagykö­veténél tiltakozott amiatt, hogy Hans Van Den Broek holland külügyminiszter le­mondta idei teheráni láto­gatását, és bíráló szavakkal illette Khomeini ajatollahot. Bangladesben és Pakisz­tánban pénteken rokon- szenvtüntetéseket tartottak a muzulmán hívők: Karacsi­ban, Pakisztán legnagyobb városában, és Dakkában többezres tömegek követel­ték a Sátáni versek szerző­jének megbüntetését. Felfüggesztik Rushdie „halálos ítéletét”? Kútba esett az évszázad üzlete Kalandorok áldozata-e a Yugo cég, vagy más bajok is voltak? — Ki az az ember, aki „becsapta” a Balkán-félsziget legnagyobb autógyárát? Nem tudok szabadulni egy képsortól, olyan élénken él bennem, mintha tegnap láttam volna a képernyőn: piros dízelmozdony robog a síneken, orrán hatalmas fehér kör alakú embléma, benne vörös nagy Y — természetesen a Yugo-vállalkozás jelképe. A mozdony oldalán öles betűk­kel felirat: „Sok szerencsét az USA-ban”. Mögötte tucatnyi nyitott szerkezetű autószállító vagon, megrakva csillogó, új Yugókkal. A szerelvény Bar felé tartott, a kikötőbe. Négy évvel ezelőtt sokszor láthattuk ezt a felvételt, az „évszázad üzletének” beindulását. És ma? Aligha hihető, hogy pillanatnyilag valaki is pon­tos választ tudna adni a kérdésre, hogy mi lesz elsőszülött autógyárunk akkora lendülettel beharangozott és indított tengeren túli exportjával. Az újságcikkekből, jelentésekből nemigen szűrhető le semmi. A bejelentés után, hogy csődbe jutott a Yugo America cég, a legújabb hír az, hogy a Zas- tava és a belgrádi Generalexport közösen szerződést írt alá a vállalkozás pillanatnyi résztulajdonosaival, hogy átveszik a cég irányításának, összügykezelése ellenőrzésének jelen­tős -részét. Ki tudná megmondani, hol kezdődött a baj. Rengeteg okoskodást kommentárt olvashatunk mostanában szaklapok­ban a kérdésről, de egy közös vonás majd mindegyikben fellelhető. Malcolm Bricklin, az alapító, a Yugo America cég legnagyobb társtulajdonosa egyszerűen nem volt eléggé komoly üzlettárs, nem nőtt fel a vállalkozáshoz, jóllehet eleinte mindenki felesküdött rá: ő az egyetlen a világon, aki ilyesmit véghez tud vinni. Érdekes lenne néhány szót szólni erről az emberről, aki a mi felfogásaink szerint be­csapott bennünket. II csődcsináló Építőanyag-szállítással kezdte a karrierjét, de a vállalko­zás hamarosan csődbe jutott. Ö volt az, aki megpróbálta az amerikaiakra rálőcsölni a Subaru 360-típusú kiskocsit, amelyik még a legalapvetőbb amerikai biztonsági feltéte­leknek sem tett eleget. A végeredmény - csőd. Szállodák és nyaralók láncolatát alapította meg, s az ebből származó több millió dolláros adósságának visszafizetését még most is sikerrel tudja elodázni. A hetvenes évek közepén Kana­dában autógyárat nyitott, olyan kocsikat gyártott, amelyek­nek ajtaja felfelé madárszárnyként nyílt, de a kocsik ala­posan beáztak, nem vették őket a kanadaiak. Majdnem 40 millió dollár ráfizetéssel bezárta a gyárat. Ezután a „maláji tigrissel”, a Proton Sagával kezdett ka­cérkodni, de ekkor már a Yugo cég társtulajdonosa lett. A malayziai kocsikból állítólag egy darab sem került az ame­rikai piacra, legalábbis nem az ő szervezésében. Ez volt a távol-keleti autógyár szerencséje. Most, a napokban, a Yu­go America is csődbe jutott és jórészt ez is az ő bűne. Bricklin már korábban kilépett, eladta részvényeit egy be­ruházási banknak, amelynek vezetői nem autókereskedők, csak a behozatali Yugók árusításába akarták helyezni tő­kéjük egy részét, hogy a pénz forogjon. A csődöt azonnal bejelentették, miután a nyereség leapadt, nem akartak még nagyobb kockázatot vállalni. Tojós tyúkot Amerikában sem vágnak, csak ha már nem tojik. Bricklin végigbohóckodta Amerikát, mindenütt show- műsorokat tartott a Yugóval és egy ideig vették is az em­berek a kocsit. Kétségkívül nagy szervezőtehetsége van. Nagyszerűen megszervezte a Yugo eladási hálózatát, mind­egyik üzlet vezetőjével állandó telefon-összeköttetésben volt, gondot viselt a szervizekre, alkatrész-árusításra. Szá­mított a rengeteg kivándorolt hazafias érzelmeire is, és ebben sem tévedett. Vétkes-e a Zastava? A Zastava bedőlt neki e sok vásári cirkuszolás láttán, persze akkor még az üzlet is ment. De a visszajelzések már korán megérkeztek: a gyár itt tévedett és mondhatjuk; ez a bűne a csődben. Az, hogy nem vette komolyan a módosí­tási, javítási követeléseket. Mintegy 400 javítást, finomítást kellett volna a kocsin elvégezni, ezt kérték a vásárlók, a gyár kétszáz-egynéhányat meg is csinált, persze az aprób­bakat. Elfelejtette, hogy a világ legnagyobb autópiacán nem maradhat meg egy szerényke, idegen (ráadásul még kom­munista) kisautó, négy éven át ugyanazzal a hibás csavar­ral, ugyanazzal a rosszul formált üléssel, merev rugózással, vagy ugyanolyan lepergő lakkozással. Ott nem állnak sor­ban az autóért, az amerikaiaknak tulajdonképpen minden kocsi olcsó, ott a fő vásárlási szempont az, hogy az autó jó legyen, azonnal használható legyen, ne műhelyekben álljon, legyen hozfcá alkatrész rögtön és helyben — és nem utolsó­sorban a reklám. Ez utóbbi érdekében Malcolm Bricklin mindent megtett, sőt túl sokat is, mert a csődbe jutott cég­től most épp a reklámügynökségek követelik a legnagyobb összegeket. Könnyű utólag bölcselkedni, de a tények mégis egyértel­műen mutatják, hogy kelendő volt a Yugo, és ma is az len­ne, ha igazi, komoly cég lett volna a partner és ha a gyár figyelembe vette volna az igényeket. Téves volt az elkép­zelés, hogy a Yugo alapos korszerűsítése várhat még két- három évet, ehelyett újabb kalandba vágtak, a Florida gyártásába. Hogyhogy csak ez a Bricklin vette észre, hogy csökken a forgalom, kisebb az értékesítés? Senki nem vá­dolhatja, mert lelépett, eladta a részvényeit, egyszerűen mentette a pénzét. Ez ott egyáltalán nem szokatlan dolog, egyik vállalkozás csődbe jut, de már másnap virágzik he­lyette egy másik. De nem ugyanaz, ö maga állítólag min­den eladott kocsi árából 90 dollárt kapott. Most mi van vele? Ki tudja. Járja az Egyesült Államokat, valószínűleg újabb, nagyszerű ötletek forognak fejében, lehet, hogy épp most árul valahol az eszkimóknak előre gyártott jégkocká­kat, iglu alapozásához. És nagyon ügyel arra, hogy ne ke­rüljön börtönbe, üzleti fogásainak rágós darabjait mások­kal nyeleti le. A legutóbbi hírek szerint 90 cent készpénzért, 700 dollár árkedvezménnyel, négyévi törlesztésre lehet Yugót vásárol­ni, négyévi szavatossággal, azaz ingyen szervizzel. Remél­jük, nem igaz. Mindenesetre rettenetesen nehéz dolog lesz ismét valamelyest visszaszeretni a vásárlók bizalmát, főleg a Yugo renoméját, mert a reklám ott a legnagyobb úr, hát még az antireklám! Ha eddig valahogyan is ment az üzlet, most nagy kérdés, milyen bizalommal veszik majd az au­tót, amelynek forgalmazó cégje bankrotált. A tanulság: nem kell hatalmas csinnadrattával fejest ugrani gyanús kalandorok üzleteibe, meg kell tanulni, hogy másutt a vásárló igénye a termelés fő irányadója, mert kü­lönben ismét megtörténik, hogy a 16 ezer darab (számunk­ra nagyszerű) autóval és az 50 millió dolláros veszteséggel nem tudunk mit kezdeni. Hamarosan kiderül, hogy a New Jersey-i gazdasági bíróság mit kezd vele. Mindenesetre a Florida-szállítmányt vontató mozdonyra legközelebb már azt is fel kell írni: szélhámosok és kalandorok kíméljenek. Szeli Miklós KETEZER EVES SZEPSÊGOLAJ Kétezer éves balzsamot talál­ták egy tégelyben a Holt-tenger partján lévő Kumrán közelében — jelentették be szerdán a Je- ruzsáleml héber egyetem ar­cheológiái fakultásán. Az 5-S köbcentiméternyi fo­lyadékot tartalmazó, szorosan pálmalevelekbe zárt tégelyt egy üreg mélyén találták. A felfe­dezés bejelentését szándékosan késleltették, hogy megvárják a folyadék pontos kémiai vegy- elemzését. A feltárással foglalkozó Jo­seph Patrich régész úgy véli, hogy a ritka szépségolajat a Ju- deai királyok felszentelésekor használták. Az ókori történetek szerint Sába királynője Is szép­ségolajat ajándékozott Salamon királynak. Patrich szerint Ilyen folyadé­kot — hétpecsétes titok alatt őr­zött eljárással — Jerikó közelé­ben, valamint a Holt-tenger mentén fekvő egyik oázisban állítottak elő. MEGHARAPTA A SINTÉRT Nem az eb, hanem a gazdi harapta meg a Tel Aviv-i közterület-fenntartó vállalat szőrösszívű kutyapecérét, s ezért a törvény előtt kell fe­lelnie — adta hírül kedden a Jediót Ahronót című iz­raeli napilap. Az eset még tavaly nyá­ron történt. A 28 éves ta­nárnő a Tel Aviv-i strandon fürdött, míg négylábú ked­vence vígan szaladgált a parton. A tanárnő hirtelen arra lett figyelmes, hogy a hurkos ember becserkészi a kutyust, „aki" szerencsét­lenségére nem viselt semmi­lyen azonosító jelet és rá­adásul a tiltó tábla ellenére ott futkározott a strandon. Ezt látva, több sem kel­lett a tanárnőnek. Kirohant a vízből, s nekiesett a sin­térnek, aki vonakodott ked­vencét szabadon engedni. A felbőszült hölgy végső két­ségbeesésében ősi védekezési módhoz foylamodott: meg­harapta az engedetlen sin­tért. A hivatalos személy el­leni erőszak és könnyű testi sértés vádjával indult eljá­rásban a közeljövőben vár­ható ítélet. MÁR NINCS SEMMI KÜLÖNLEGESSÉG ABBAN, ha valaki leérettségizik, majd felsőbb fokú tanulmá­nyait is befejezi. Ha ezt azonban a nyugdíjkorhatá­ron túl teszi, akkor rendkí­vülinek számít. Stefanie Tas- tel asszony, a bécsi egyetem újdonsült 81 éves végzőse 1984-ben érettségizett, s nemrég államvizsgázott nép­rajzból és történelemből. „Egész életemben egyetemre vágytam, de kívánságom a háború és különféle pénz­ügy problémák miatt nem teljesülhetett” ~ mondotta Stefanie asszony a diploma átvétele után. LOS ANGELES BUSZSOFŐRÉI hamarosan új egyenruhákat kapnak, amelynek fő jellegze­tessége, hogy nincs rajta zseb. Ez nem tréfa. Az intézkedést azt követően hozták, hogy a 2400 városi buszt üzemeltető vállalat évente sok tízezer dol­lárt veszít, mert a viteldíjak egy részének lába kel. Az amerikai városokban általában a vezető mellett elhelyezett perselybe kell bedobni (apróban) a vitel­díjat, s a vezető, akinek van éppen elég dolga, sok helyütt a jegyadásra sem kényszerül. A Los Angeles-i vállalat a forga­lomszámlálás alapján feltétele­zi, hogy némely vezetők váltás előtt megdézsmálják a kasszát. Már készülnek az új egyenru­hák. Azt a javaslatot, hogy ad­dig is kötelezően varrják be a zsebeket a jelenlegi ruhákon, elvetették. RENDKÍVÜL SIKERES ÉVET ZÁRT a svájci édesipar: tavaly 95 771 tonna csokoládét adott piacra. A gyárak termelése az előző évihez viszonyítva 7*5 százalékkal, exportjuk 16 százalékkal növekedett, összesen 31 964 tonna cso­koládét szállítottak kül­földre, elsősorban a szom­szédos országokba és az USA-ba. LEG-EK A Föld legnéptelenebb vidéke az Antarktisz, ahol a sarkkuta­tók 1956 októbere óta kezdtek állandó lakhelyeket építeni ma­guknak. Az Antarktisz lakóinak száma évszakonként változik, néha eléri az 1500 főt. Az Egyesült Államokban van a legtöbb országút. Az ország úthálózata körülbelül négymil­lió mérföldet tesz ki. A szervezett gyilkosság leg­nagyobb szövetsége az amerikai maffia (olasz eredetű szó, a. m. hencegés, kérkedés) vagy Cosa Nostra („a mi ügyünk’*). 3000— 5000 tagja 24 „családban” tömö­rül, melyet egy Magas Bizottság patronál. különös házasság Egy 70 éves férfi és egy 12 esztendős lány esküdött örök hűséget egymásnak Szaúd-Arábiában — jelen­tette egy szaúdi lap. A kü­lönös frigy az iszlám törvé­nyek szerint általában meg­engedett, hiszen a nők ese­tében — néhány országtól eltekintve — nincs korhatá­ra a házasságnak. Az ifjú felség egyébként fiatalabb, mint hitvese egyik-másik unokája. Az apai beleegye­zés ellenére feltehetőleg ezért is kifogásolta a frigyet a lány nagyapja, aki tilta­kozása jeléül nem is jelent meg a ceremónián. EGËSZ NYUGAT-EUROPAT BEHÁLÓZÓ, Lisszabbont Stockholmmal. Edinburghot Nápollyal összekö­tő szupervasút tervével álltak elő a közös piaci tagországok, Svájc és Ausztria vasúttársasá­gai, valamint az Európai Közös­ségek Bizottsága. A 2015-ig ki­építendő mintegy 30 ezer kilo­méteres hálózaton a vonatok 4-5 óra alatt tennének meg 1200 kilométer távolságot. A beruhá­zás két szakaszban valósulna meg: 1995-ig az NSZK, Francia- ország és Nagy-Britannia leg­fontosabb városait kapcsolnák össze nagy sebességű vonattal, i hosszabb pályaszakaszokat épí­tenének ki Spanyolországban, Portugáliában és Olaszország­ban. 2015-ig az egyes nemzeti hálózatokat kapcsolnák össze, « kiépítenék az összekötést Gö­rögország felé is. A beruházás mintegy 10 milliárd dollárba ke­rülne. A vasúttársaságok sze­rint a szupervonat versenytársa lehetne a légi és autós közleke­désnek. Ezáltal csökkenhetne az autók és a repülőgépek okozta környezetszennyezés; Időmegta­karítást lehetne elérni; növe­kedne a biztonság, sőt a keres­kedelmi forgalom is. Négymillió új munkahely jöhetne létre. Ali Abdullah Szaleh, a Jemeni Arab Köztársaság elnöke, Husszein jordán király, Szaddam Húszéin iraki elnök és Hoszni Mubarak egyiptomi elnök az Arab Együttműködési Tanács megalakulását köszöntő ünnepségen Bagdadban

Next

/
Thumbnails
Contents