Békés Megyei Népújság, 1989. február (44. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-16 / 40. szám
1989. február 16., csütörtök HgHíl'Mra Az MSZMP Központi Bizottságának állásfoglalása a politikai rendszer reformjának néhány időszerű kérdéséről (tervezet) Magánvélemény Agyrém (Folytatás az 1. oldalról) hazánkban. Ennek oka a világgazdaság robbanásszerű átalakulása által kiváltott új helyzethez való alkalmazkodásunk elmaradásában is megjelölhető. Ez hozta élesen felszínre a szocializmus eddigi társadalmi-politikai rendszerének működési elégtelenségeit. Az alkalmazott modell — mely jelentős modernizációs folyamatok elősegítője volt — kimerítette tartalékait. Az új helyzethez való igazodás hiánya megtörte az életviszonyok jelentős javulásának két évtizedes folyamatait, visszaeséshez, ebből adódóan növekvő társadalmi feszültségekhez, a vezetéssel szembeni bizalmatlansághoz és távlatvesztéshez vezetett. Más szocialista országokban is keresik az átalakítások útját. Saját történelmi tapasztalataink azt bizonyítják, hogy a részleges reformtörekvések — amennyiben csupán a gazdasági mechanizmusra korlátozódnak — nem vezetnek tartós eredményre. A fordulat elkerülhetetlenné vált, s ez egyszerre igényli a gazdaság, a társadalom, a politika, de a szellemi-morális viszonyaink megújulását is. 2. Az MSZMP 1988. májusi országos értekezlete új feltételeket teremtett, s megfogalmazta a fordulat követelményét és irányát. Az azóta eltelt időszakban kiteljesedett a nyilvánosság, és megindult a politikai intézményrendszer demokratizálása, plurailizálása. Ezek a folyamatok rendkívüli gyorsasággal bontakoztak ki, s teremtettek — ellentmondásoktól nem mentes — új közállapotokat. A valóságos gazdasági-társadalmi folyamatok és az intézményrendszerek átalakításához azonban az idő nem volt elegendő, az eddigi intézkedések pedig nem voltak kielégí- lőek. A gazdasági reform új stratégiájának kidolgozása folyamatban van, a gazdaság stabilizálása, a szerkezeti váltás, a kibontakozás megalapozása még nem mehetett végbe. Mindez hosszabb időt igényel. A kialakult feszültségek feloldását szolgáló elgondolások nagyobbrészt az MSZMP-től indultak ki, de a folyamatok sodrában esetenként mégis az utólagos igazodás látszatát keltik. Az MSZMP szükségesnek tartja, hogy újabb kezdeményezésekkel lépjen fel. Ebben legfontosabbnak a gazdaság területét tekinti. Javasolja, hogy a kormány — az ország szellemi kapacitásának mozgósításával — gyorsítsa fel a gazdasági stratégia kimunkálását. Ennek a gazdasági törvényszerűségeit, a világgazdaság követelményeit érvényesítő, nyitott, teljesítményelvű, hatékony, vegyestulajdonú, a fő ágazatokban a közösségi, állami tulajdon meghatározó szerepét fenntartó gazdasági rendszeren kell alapulnia. Az elmúlt két évtized tanulsága, hogy a gazdasági reformnak, az ezredforduló szerkezeti-minőségi követelményeihez való igazodásnak feltétele a politikai intézményrendszer átalakítása is. Ebben az esetben a reform gazdasági és politikai elemei felerősítik egymást. 3. A szocialista társadalom működésének eddigi gyakorlata minden korábbi erőfeszítés ellenére sem tudta megteremteni Magyarországon a demokrácia olyan intézmény- rendszerét, amelyben az érdekek sokfélesége kifejeződhet, és képviseletet nyerhet. Az egypártrendszer körülményei nem tették lehetővé a szükséges döntési alternatívák kialakítását, ezek megmérettetését, a széles körű társadalmi nyilvánosságot és ellenőrzést. Mindez nagy tömegeket fordított el a politikától, és bizalmatlanságot szült a kialakult intézményrendszerrel szemben. A pártértekezlet megfogalmazta a demokratikus hatalomgyakorlás igényét, a politikai pluralizmus megteremtését. Ennek útját a politikai intézményrendszer mélyreható átalakításában jelölte meg, amely „lehetőséget teremt a különböző érdekek intézményes kifejezésére, egyeztetésére, politikai akarattá formálására”. Az e döntés nyomán kibontakozó tudatos fejlődési folyamatok és a társadalomban megjelenő szerveződések együttesen azt mutatják, hogy kialakulóban vannak a feltételek az egypártrendszer körülményeinek megváltoztatására. A Központi Bizottság javasolja, hogy a demokratikus hatalomgyakorlás a társadalom által ellenőrzötten, a közvetlen és képviseleti demokrácia révén a többpártrendszer keretei között is érvényesüljön. Kezdeményezi, hogy ennek feltételei létrejöjjenek, és alkotmányos garanciát kapjanak. 4. A többpártrendszerre történő kiegyensúlyozott átmenet csak szerves társadalmi folyamatok eredményeként mehet végbe. Ezeket nem lehet pontosan megtervezni, de a bennük részt vevő politikai mozgalmak, tényezők együttműködése befolyásolja alakulásukat. A Központi Bizottság megítélése szerint a társadalom jelenleg nincs felkészülve a többpárt 1 rendszeren alapuló politikai struktúra gyors és spontán „be- robbanására”. Komoly társadalmi veszélyt jelenthet a folyamatok destabilizálódása, ellenőrizhetetlenné válása, anarchikus viszonyok kialakulása. Ez sem a nemzetnek, sem pedig az ország sorsáért felelősséget érző egyetlen politikai erőnek sem állhat érdekében. Fokozatos átmenetre, a politikai folyamatok kiszámíthatóságára, a bizalmatlanság oldására van szükség. Egyaránt kárt okozhat az események ki- erőszkolt felgyorsítása vagy mesterséges fékezése. A társadalomban megjelent politikai mozgalmaknak a helyzet megkívánta «felelősséget és önmérsékletet kell tanúsítaniuk. Az ország előtt álló feladatok megoldásához úgy tudnák hozzájárulni, ha a kritikai megnyilatkozások mellett reális programokat képesek felmutatni. A nemzet abban érdekelt, hogy a különböző politikai tényezők között a kibontakozást szolgáló reális alternatívák kidolgozásában legyen verseny. 5. Az MSZMP kinyilvánítja, hogy kész két- és többoldalú megbeszéléseket folytatni a hatalom gyakorlásának új módjáról minden törvényes keretek között működő szervezettel. Az együttműködés feltétele az alkotmány, a törvények megtartása, a társadalmi fejlődés szocialista útjának elfogadása, nemzetközi szövetségi kötelezettségeink tiszteletben tartása, törekedve a két katonai tömb egyidejű felszámolására. A megbeszélések előkészítésére a Központi Bizottság munkacsoportot bízott meg. Az előkészítő megbeszéléseken az MSZMP ajánlja az együttműködés tartalmi, szervezeti, ügyrendi kérdéseinek megvitatását. Az érdemi megbeszélések tárgyköréül pedig javasolja: az új alkotmány előkészítésével és tartalmával összefüggő vélemények egyeztetését, a választási rendszer kidolgozásával és a választásokon való együttműködéssel kapcsolatos kérdések megvitatását, valamint a gazdaság stabilizálására és a szociális biztonság megteremtésére vonatkozó nézetek összehangolását. A megbeszélések elvezethetnek egy állandó konzultációs fórum létrehozásához. Mindez megteremtheti annak lehetőségét, hogy megalapozódjon a nemzeti összefogás, s hogy koalíciós partnerként különböző politikai tényezők részt vehessenek a hatalom gyakorlásában. Ugyanakkor létezhetnek alkotmányos keretek között ellenzékként megjelenő mozgalmak, pártok. Az MSZMP ezekkel is párbeszédre törekszik, vitázik, és amiben szükséges, politikai harcot folytat. 6. A többpártrendszerre történő átmenet során az MSZMP nyíltan hirdeti, hogy társadalmunkban meghatározó szerepet kíván betölteni. Ehhez alapot ad politikai ereje, a demokratikus szocialista fejlődés képviselete, társadalmi bázisa, történelmi tapasztalata. Az MSZMP meghatározó szerepét politikai eszközökkel, mindenekelőtt programjával, meggyőzéssel, tagjai személyes munkájával, magatartásával kivárna biztosítani. Ahhoz, hogy a párt a társadalmi változások élén haladjon, mindenekelőtt önmagát kell megújítania. Ez csak a politikai versenyhelyzetre való felkészüléssel lehetséges. Ennek érdekében világosabbá kell tenni hosszabb távra szóló stratégiai céljainkat, és ki kell munkálnunk egy rövidebb időszak- kot felölelő politikai, választási programot. E program körül kell vitákban kialakítanunk és megerősítenünk a párt politikai centrumát, szervezeteink akcióegységét. Tovább keilil fejlesztenünk a párt működésének és döntéshozatalának demokratizmusát. A párt konstruktívan, a társadalomban jelentkező törekvések iránt nyitottan, társadalmi és történelmi felelőssége tudatában kíván szerepet vállalni a nagy horderejű változásokban, a fordulat végrehajtásában. 7. A politikai intézményrendszer mélyreható átalakulásában meghatározó szerepe lesz az új alkotmánynak és a választójogi törvénynek. Ezekkel kapcsolatban a Központi Bizottság a közeljövőben kialakítja álláspontját, azt nyilvánosságra hozza és pártvitára bocsátja. A Központi Bizottság bizonyos abban, hogy kezdeményezései a politikai pluralizmus folyamatos kiépülésére egész társadalmunk érdekét, a kibontakozás lehetőségét, nemzeti céljainkat szolgálják. Ebben nagy nemzetközi felelősség is hárul áz MSZMP-re. Pártunk felhívja tagjait és felkér minden cselekvésre kész erőt az országban, hogy felelős vitákkal, tettekkel, társadalmi összefogással legyenek részesei társadalmunk megújulásának. * * * Az MSZMP Központi Bizottsága felkéri a párt tagjait és szervezeteit, hogy vitassák meg az 1989. február 10—11-ei ülésén elfogadott és most nyilvánosságra hozott állás foglalásitervezetét. Az MSZMP KB válasza az Új Márciusi Front felhívására 1. A Központi Bizottság üdvözli az Oj Márciusi Front „Az egypártrendszertől a képviseleti demokráciáig” című kezdeményezését. Egyetért a benne foglalt általános politikai célokkal. Támogatja azt az alaptörekvést, amely a demokratikus jogállam teljes körű kiépítésére irányul. Fontosnak tartja, hogy az átmenet az abban résztvevő társadalmi-politikai szervezetek bizalmát erősítse, és ne veszélyeztesse az ország rendjének és gazdaságának stabilitását. A Központi Bizottság egyetért azzal is, hogy az MSZMP-nek az eddigieknél aktívabb kezdeményező szerepet kell játszania a demokratikus átmenet feltételeinek alakításában. Meggyőződése azonban, hogy a reform, és a demokratizálás korábbi folyamatai és a pártértekezlet óta eltelt események is bizonyítják a demokratikus megújulás iránti elkötelezettségét. Elutasítja az Oj Márciusi Frontnak azt a véleményét, miszerint most kellene megváltania erkölcsi belépőjegyét a képviseleti demokráciába. 2. A pártértekezlet állásfoglalása a szocialista pluralizmus mellett nem tekinthető csupán elvi deklarációnak: megindult a politikai intézményrendszer pluralizálódása, a korábbinál összehasonlíthatatlanul nagyobb a nyilvánosság, a sajtó, a tömegtájékoztatás, a politikai közélet néhány hónap leforgása alatt jelentős mértékben átalakult. Üjabb fontos lépéseket tettünk az ország nemzetközi nyitottságának erősítésére. Az MSZMP álláspontja szerint e változások iránya — a számos nemkívánatos kísérő jelenség ellenére —, kedvező és előremutató. A Központi Bizottság támogatja egy olyan politikai egyeztető, konzultációs fórum létrehozását, melynek alapvető feladata, hogy folyamatos politikai párbeszéddel segítse, az új alkotmány és a választásokról szóló törvény kidolgozását. Lehetségesnek tartja, hogy az előzetes konzultációk eredményeként létrejövő egyeztető tanácskozás résztvevői az előzőeken túlmenően .is közös álláspontot alakítsanak ki egy-egy nagy jelentőségű kérdésben. 3. A Központi Bizottság álláspontja szerint semmi sem indokolja az alkotmányozási folyamat gyökeres átrendezését. A z új alkotmány tervezetét széles körű társadalmi vitára támaszkodva keid előkészíteni. Biztosítani szükséges annak intézményes feltételeit, hogy a társadalmi vita tapasztalatai hasznosuljanak. A törvényesen megválasztott Országgyűlés jogosult az alkotmány elfogadására. A Központi Bizottság támogatja, hogy az új alkotmányt.— a parlamenti jóváhagyás után — népszavazás erősítse meg. 4. Az Üj Márciusi Front felhívása szerint a társadalom olyan alkotmányt és választójogot vár, amelyről saját szervezeteinek és mozgalmainak küldöttei állapodnak meg a nyilvánosság előtt. .Az MSZMP maga is e demokratikus cél megvalósításán munkálkodik, s együttműködésre törekszik a konstruktív erőkkel a megújulási folyamatban. Folytatni kívánja a már megkezdett konzultációkat az újonnan alakult politikai .szervezetekkel és mozgalmakkal. A kölcsönös bizalomra építő párbeszédek során formálódhatnak ki azok a tartalmi és szervezeti keretek, melyek közös célunkat, a demokratikus és szocialista jogállam kiépítését szolgálják. Budapest, 1989. február 11. Népnyúzó, rossz királyok szokása volt, hogy amikor kiürült a kincstár, különböző trükkel adóztatták alattvalóikat. Ha a polgár begyújtott a kályhába, füstpénzt kellett fizetnie, amikor jobbágyék szép leánya menyegzőjét tartotta, vigalmi adó sújtotta a ház népét. Bár a királyokat elsöpörte a történelem, s az alattvalókat se jobbágynak nevezik, a régi csúf szokások mégis elevenedni látszanak. Egyre gyakrabban hallom például, hogy családi jövedelemadó bevezetését tervezik. Mivel az utóbbi években-évtizedekben itt minden lényeges változás ellenemre történt, most is gondolkodnom keli a magas politika fejével, ugyan miféle agyrém van belőle kipattanófélben? Nekünk, szegény, balga népnek, mi rossz lehet abban, ha nem egyénenként adózunk, hanem a család közösen? Hamar rá kell jönnöm az egyszerű megoldásra: ha a férj és a feleség jövedelmét összeadják, többnek látszik, tehát többet is kell lefölözni belőle. Balul sikeredett vívmányaink egyike volt, hogy a nők egyenjogúsítását arra használták fel, hogy a családfő fizetéséből képtelenség megélni. Asszonyainknak nem csak joga, de kötelessége lett, hogy bérért munkát vállaljanak, s immár csak többlet teherként viseljék a háztartás, a család, a gyereknevelés kínná torzult örömeit Meghajszolt, kizsigerelt emberpárok görnyedeznek, hogy életben tartsák a családot, s most újabb büntetés vár rájuk, mert mind a ketten dolgoznak. Pokoli gondolat- menet! Szinte hallom az ellenvetést, hogy éppen a család, a sok gyerek védelmében készül az új rendelet. Csakhogy a többgyerekes család egyre ritkább nálunk, s ha így haladunk, sikerül még tovább bomlasztani a családi köteléket is. Hiszen ha két fiatal megismerkedik és nem csak az életüket kapcsolják össze, hanem közös pénztárcájuk lesz, a mohó állam azonnal mélyebben belenyúl a bukszába. A válásokat és a látszat válóperekéi pedig szinte segíti ez a szemlélet, hiszen legalább a közös adózás nem sújtja a családtagokat. Persze, mindez csak terv, kiszivárgott híresztelés, még . ha a rádióban hangzik is el... Am, éppen a közelmúlt tapasztalatai alapján, nem tűnik lázálomnak, ha elképzelem, hogy buzgó csoportocskák már dolgoznak a kivitelezésen. Biztosak lehetnek a sikerben, hiszen a bölcs mamelukok úgyis megszavazzák, legfeljebb éles vita után. Lesz esetleg két változat, az A szerint a vérünk 90 százalékát csapolják le, a mérsékeltebb B-sek megelégszenek 84,5 százalékkal. Hangját hallatja majd a bősz érdekvédelem, amely újabb 3 százalékos könnyítésért ese- dez. És a számaik valódiságáért is ők szavatolnak! Amikor pedig nyakunkba zúdul a rendelet és nyilvánvaló lesz minden káros hatása, akkor azok, akik eddig is segédkeztek az elnyomorításunkban, széttárják karjukat, s legfeljebb, ha belátják a tévedést, de akkor már nincs mit tenni. Nem hiszem el, ha nem a saját fülemmel hallom az egyik képviselő rádiónyilatkozatát, aki szerint jól rászedték a Parlamentet a személyi jövedelemadóval. Jobb helyeken ilyenkor az, aki „rászedte” a nép képviselőit vagy föláll és kikéri magának, vagy szintén föláll és távozik. Be se engedik efféle turpisság után. Nálunk ilyesmi nincs, itt tovább ül a helyén, lapít. És töri a fejét újabb trükkökön. Arról nem is szólva, hogy az a testület, amely egyszer, kétszer, nagyon sokszor rászedhető volt, mi a biztosíték, hogy egyszer, kétszer stb. nem eshet meg vele ismét. Biztosíték? Ha mi, itt élő, jobbat akaró és ezért tenni is kész emberek elmondjuk a véleményünket, ez se biztosíték, csöppnyi remény mindössze. De remény legalább! Andódy Tibor Ica néni már nemcsak álmokat sző... A csöpp konyhában az egyszerű lécrámán szegekkel kordában tartva sorakoznak katonás rendben a vezetőszálak' és a magaszabta rongydarabok színek szerint egymás mellé simulva adják a szőnyeg csíkjait. Igaz, besegít egy kicsit az erős, öreg villával is, jó feszesre húzva minden sort. El sem férne itt egy igazi szövőszék, s lám, a találékonyság régi álmot váltott valóra. Ica néni szőnyeget sző! — A történet 3 éve kezdődött — meséli mosolyogva és köziben keze ügyesen mozog a szálak között. — Valamilyen képes újságban láttam, hogy két gyerek egy ilyesmifélén szövöget — mutat az asztalon nyugvó keretre — és nem hagyott nyugodni a gondolat. Mondtam a páromnak, hogy csináljon nekem egy ilyen szerkentyűt, csak kicsit nagyobbat! A párom azt mondja, azért csinálta meg, hogy ezzel foglalkozzam és ne mindig vele — mondja nevetve. — És mi lett belőle?! ízléses színösszeállítású, magaszőtte szőnyegecskéi most ott díszelegnek a lakás minden pontján (büszkén mutogatja őket) és jut belőle a rokonok, kedves ismerősök, jó szomszédok lakásaiba is, hiszen olyan kevés a nyugdíj, s valami kis ajándékot csak kell adni néha, még ha meg is öregedett az ember. Ica néni (Stefkovics Györgyné, Békéscsabán) 11 éve van nyugdíjban és megtalálta végre a maga és környezete számára is igazán hasznos időtöltést. Fotó: Veress Erzsi
