Békés Megyei Népújság, 1989. február (44. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-16 / 40. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N E PUJSÁG II MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1989. FEBRUAR 16., CSÜTÖRTÖK Ara: 4,30 forint XL1V, ÉVFOLYAM, 40. SZÁM Mai számunkból: Kiemelkedő év a Sárréti Tejnél (3. oldal) Magánvélemény (4. oldal) Ica néni már nem csak álmokat SZŐ... (4. oldal) Bátor ember-e Solymosi György? (5. oldal) Unokáink is látni fogják (6. oldal) Grósz Károly munkalátogatása Prágában Fontos a közelmúlt tényeken alapuló újraértékelése Az MSZMP Központi Bizottságának állásfoglalása Pozsgay Imre beszéde a paksi sportcsarnokban Milos Jakes és Grósz Károly megbeszélése Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának meghívására 1989. február 15-én baráti munkalátogatást tett a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban és megbeszéléseket folytatott Milos Jakessel, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkárával. A baráti, nyílt légkörű megbeszéléseken Grósz Károly részletesen szólt az MSZMP KB február 10—11- ei üléséről. Kiemelte, az MSZMP eltökélt szándéka, hogy folytatja a gazdasági törvényszerűségek érvényesülése alapján hatékonyan működő, szocialista piacgazdaság kialakítását, a politikai intézményrendszer reformját, a többpártrendszerre való áttérés feltételeinek megteremtését. Milos Jakes tájékoztatást adott a gazdasági mechanizmus átalakításával és a társadalmi élet demokratizálásával kapcsolatban a CSKP előtt álló időszerű feladatokról. Rámutatott arra, hogy Csehszlovákia társadalmi életében növekszenek a nemzeti frontba tömörült politikai pártok és szervezetek feladatai. Az MSZMP főtitkára és a CSKP KB főtitkára megállapította, hogy a két párt együttműködése az önállóság, az egyenjogúság, Sz in(Folytatás a 2. oldalon) Pozsgay Imre, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, államminiszter tegnap kétnapos látogatásra Tolna megyébe érkezett. Délelőtt Szekszárdon Péter Szigfrid, az MSZMP megyei bizottságának első titkára és Tamás Ádám megyei tanácselnök fogadta, majd hosszabb eszmecserére, követlen beszélgetésre került sor a pártszékházban a megyei pártvégrehajtóbizottság tagjaival. Az első titkár Tolna megye kommunistáinak hangulatáról, a február 10—11-i központi bizottsági ülést megelőző várakozásokról és az ülésen elhangzottakkal kapcsolatos véleményekről tájékoztatta Pozsgay Imrét.! Nem hallgatta el az államminiszter személyét illető és az 1956-os események népfelkelésként való értékelését vitató észrevételeket sem. Pozsgay Imre a KB-ülés jelentőségét két alapvető kérdésben ítélte kiemelkedőnek. Az egyik, hogy sikerült elkerülni a pártszakadást. a másik pedig a többpártrendszerről szóló politikai állásfoglalás. Megerősítette továbbá, hogy valóban nem volt és ma sincs „Pozs- gay-ügy”. A párton belül senki nem késztette véleményének megváltoztatására, és maga sem érezte az önkritika szükségességét. A népfelkelés formuláját a forradalom-ellenforradalom szélsőségei között reális, a nemzet többsége számára elfogadható és végső soron egységteremtő meghatározásnak véli. Ezzel együtt kész elfogadni a Központi Bizottság ülésén kidolgozott kompromisszumot, mivel annak hátterében a párt egységének megőrzéséről van szó. Pozsgay Imre délután a paksi sportcsarnokban rendezett nagygyűlésen találkozott a város lakosságának mintegy ezer képviselőjével. Beszédében az előzetesen hozzá intézett kérdésekre válaszolva részint megismételte a Központi Bizottság ülésével kapcsolatos véleményét, s részletesebben kifejtette, milyen indítékok és célok vezérelték az 1956-tal kapcsolatos kijelentéseit. Azt a meggyőződését hangoztatta, hogy közelmúltunk reális, tényeken alapuló újraértékelése nélkül nem tudunk megszabadulni a sztálinizmus máig működő hatalmi mechanizmusától. Enélkül lehetetlen továbblépni a politikai, s következésképpen a gazdasági reformfolyamatban is. A párt csak úgy tudja megőrizni politikai befolyását, ha céljaihoz nyílt küzdőtéren megszerzi a lakosság többségének egyetértését és támogatását. Ehhez — Pozsgay Imre megítélése szerint — az MSZMP-nek minden adottsága és képessége megvan. A Békéscsabai Városi Tanács üléséről jelentjük a politikai rendszer reformjának néhány időszerű kérdésérél (tervezet) 1. Pártunk történelmi jelentőségű feladat valóra váltását, a demokratikus szocializmus új, magyar gyakorlatának kialakítását tűzi ki céljául. Az MSZMP 1988. májusi országos értekezlete megnyitotta a gazdasági és politikai reformok átfogó, következetes megvalósításának útját. A politikai rendszer mélyreható változására azért van szükség, mert jelentős eredményeink, az ország modernizálásában elért történelmi haladás ellenére az elmúlt egy-másfél évtized során fokozatosan gazdasági-politikai és erkölcsi válság alakult ki (Folytatás a 4. oldalon) A megyei párt-végrehajtóbizottság ülése Tegnap, Békéscsabán Szabó Miklós megyei első titkár elnökletével ülésezett az MSZMP Békés Megyei Végrehajtó Bizottsága. A testület Gyulavári Pál megyei tanácselnök előterjesztésében tájékoztatót hallgatott meg a megye közlekedésének, hírközlésének helyzetéről, különös tekintettel az ingázók és az egészségügyi ellátás helyzetére. (A jelentés részletes ismertetésére a közeljövőben visszatérünk.) A pártvégrehajtó bizottság végezetül egyéb ügyeket tárgyalt. A népfront elnöksége előtt A megyei tanácselnök-választás előkészítése Széles körű közvélemény-kutatás — Három név kerül a bizottság elé — Garantált nyilvánosság Vita a költségvetésről — Lemondntt tanácstagságárél Vantara János — Szabálytalan átutalások az Előre SC-nek — Az ügyrendi bizottság jelentése Tegnap dr. Gally Mihály elnökletével ülést tartott a Békéscsabai Városi Tanács. Első napirendi pontként a tanácsi határozatok végrehajtásáról szóló jelentést tárgyalták meg, majd a város költségvetési tervezetének előterjesztését vitatták meg a tanácstagok. Az előterjesztés szerint a VII. ötéves tervben meghatározott feladatok teljes egészében nem valósíthatók meg. A célokat csökkenteni, illetve szűkíteni kellett. Az 1989. évi költségvetést jóváhagyó országgyűlési vita alapján a város költségvetésének tervezetében is változás következett be. A nem elsődlegesen fontos területek — kivéve a közlekedés, a vízgazdálkodás és a sport — támogatásának 10 százalékos mérséklése miatt 4 millió 879 ezer forint elvonásra került. A költségvetés tervezeténél figyelembe kellett venni a már meglevő intézmények működésének biztosítását azzal együtt, hogy továbbra is törekedni kell a meglevő tartalékok föltárására. Nehezítik a tanács helyzetét a kibocsátott kötvények kamatterhei, továbbá az adósság törlesztése. A működési bevételi előirányzatok intézményi bontásánál figyelembe vették az előző évi teljesítményeket és a lehetőségeket egyaránt. Az előterjesztés nem biztosít fedezetet a VII. ötéves tervben szereplő színvonalon a közoktatási és egészségügyi szakmai program folytatásához. a taneszközök, a szemléltetőeszközök beszerzésének «további támogatásához. A kommunális feladatok szinten tartásához a felmérés szerint 31,4 millió forint hiányzik. A tanácstagi alap, mely körzetenként 60 ezer forint, viszont nem változik. A kiadási előirányzat a múlt évhez képest azoknál az intézményeknél növekedett jelentősebben, ahol fejlesztést hajtottak végre. A bölcsődékre fordítandó öszszeg az Urszinyi utcai bölcsőde megszüntetésével csökkent. A Belvárosi Általános Iskolára viszont többet fordítanak, hiszen ebben az évben négy tanulócsoporttal, két napközis csoporttal és 50 személyes menzával, tornateremmel, valamint uszodával gyarapodott. A Kemény Gábor Szakközépiskolánál a vasútforgalmi osztályok fejlesztésével kapcsolatos az előirányzat növekedése. A köztisztasági feladatokra ebben az évben a város 3 millió 600 ezer forintot költ. A múlt évről áthúzódó feladatok teljesítésére több mint egymillió forint áll rendelkezésre. Az előző évhez képest a bérjellegű kiadások több mint 110 százalékkal nőttek. Megugrottak az árak is, s így számolni kellett az intézmények működési költségének jelentős emelésével. Részben ez a magyarázata annak, hogy a város ebben az évben csak 10 millió forintot tud tartalékolni. Fejlesztésre nem sok pénz jut. Csak a legszükségesebb feladatokat valósítják meg. Korszerűsítik többek között a közvilágítást, jelzőlámpát kap a Bartók, Petőfi és Vo- zárik utcai kereszteződés és a Gelka-szerviz új helyiségbe költözik, tovább folytatják a vízminőséget javító programot, a csatornázást és az útépítést. A terv szerint Békéscsaba ebben az évben 1 milliárd 437 ezer forint bevétellel gazdálkodik, melyhez a megyei tanács 43 millió forint céltámogatást nyújt. Dénes Lajos osztályvezető szóbeli kiegészítése után a tanácstagok a sportcsarnok 30 millió forintos költségvetésével, az útépítéssel, a gázvezeték bővítésével kapcsolatban tettek föl kérdéseket, majd vita következett. Kazár Mátyás a körültekintő gazdálkodásra hívta fel a figyelmet. Varga János arról szólt, hogy több intézményben megfeledkeznek a takarékosságról, a sportcsarnok olyankor is fényárban úszik, amikor nincs ott rendezvény. Szokolai Zoltán, az MDF helyi képviselője többek között arról beszélt, hogy bátrabban vállalkozó, menedzsertípusú tanácsra van szükség. Pillér Sándor (Folytatás a 3. oldalon) Üjabb szakaszához érkezett a megyei tanácselnökválasztást megelőző előkészítő munka: befejeződött ugyanis az a széles körű közvélemény-kutatás, amelyet a tanácstagok és a népfront aktivistái végeztek. Gazdálkodó szervezetektől, intézményektől, társadalmi szervezetektől és magánszemélyektől kértek- javaslatot, vidéken a helyi népfronttitkárok tájékozódtak a lakosság körében: ők kit látnának szívesen a megye tanácselnöki székében. Ismeretes, hogy Gyulavári Pál, a megyei tanács elnöke a következő testületi ülésen, nyugdíjba vonulása miatt felmentését kéri tisztsége alól. A párt megyei végrehajtó bizottsága január 18- án ajánlást tett a megyei tanácselnök jövőbeni személyére- a HNF megyei bizottsága négy jelölt közül hármat fogadott el: dr. Becsei Józsefet, Fodorné Birgés Katalint és Murányi Miklóst. Ezután következett a már említett közvélemény-kutatás, amelynek során a kollektívák és magánszemélyek körében összesen 17 név merült fel. A javaslatok között szerepelt — a már említetteken kívül: dr. Soós Tibor, az MSZMP KB osztályvezető-helyettese, Sprőber József, a megyei tanács osztályvezetője, dr. Bacsa Vendel, a Békéscsabai Állami Gazdaság igazgatója, Kassai Béla, mezőhegvesi tanácselnök, dr. Sümeghy Csaba, a Kiszöv elnöke, Varga Zoltán, Az orosházi könyvtár igazgatója, Zám András, a Gyulai Húskombinát vezérigazgatója, dr. Goda Péter, a Kör- Kövizig igazgatója. Tegnap, a HNF Békés Megyei Bizottságának elnökségi ülésén a Testület tagjai arról szavaztak: a közvélemény-kutatás alapján kiket javasoljanak megyei tanácselnöknek. Három név mellett voksoltak, amelynek értelmében dr. Becsei József, Murányi Miklós és dr. Soós Tibor neve.kerül a hétfői bizottsági ülés elé. Ez utóbbi testület dönt majd arról, kik kerüljenek közülük a jelölőlistára (természetesen a bizottság tagjai újabb neveket is említhetnek majd, és azokról is hasonlóképpen kell szavazni). Az elnökségi ülés befejeztével Szikszai Ferenccel, a HNF megyei bizottságának titkárával beszélgettünk, mindenekelőtt arról az újszerű, széles körű közvélemény-kutatásról, amely a javaslattételt megelőzte. — Korábban nem volt még arra példa, hogy a lakosságot, az intézményeket ilyen (Folytatás a 3. oldalon)
