Békés Megyei Népújság, 1989. február (44. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-15 / 39. szám
1989. február 15., szerda Kísérleti felvételi — főiskolára Helyreigazítás Még nem elég... Kísérleti felvételi eljárást vezet be a Pénzügyi és Számviteli Főiskola azoknak, akik esti vagy levelező tagozatra jelentkeznek, és legalább 5 éves munkaviszonynyal rendelkeznek. Az új módszer lényege: a jelentkezők a matematika mellett olyan tantárgyakból tesznek felvételi vizsgát, amelyekből szakmájukban már gyakorlati ismereteket szereztek. A kísérleti felvételivel kapcsolatos tudnivalókról Budapesten a főiskola tanulmányi osztálya a 631-857, Salgótarjánban a 10-190/26, Zalaegerszegen pedig a 11- 060/21-es telefonszámokon a tanulmányi csoportok adnak felvilágosítást. A Békés Megyei Népújság 1988. évi október 8-i számában „Vizsgálat a Telekábel Kisszövetkezet gyulai tevékenységéről” címmel közzétett cikkében valótlanul utalt a Telekábel Híradás- és Vegyesipari Kisszövetkezet gyulai kirendeltségének a működésével kapcsolatos visszaélésekre és megvesztegetésre. .....— ■■■—I .....■■■■■ B „ Nem kellenek senkinek" Szakmunkásképzés lépéshátránnyal? A felgyorsult gazdasági, társadalmi változások a szakképzés átalakulását, fejlődését feltételezik. így van ez valóban? László Istvánnal, a békéscsabai 611-es Ipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet igazgatójával többek között erről beszélgettünk ”a minap. — Az igény megvan erre a fejlődésre, ám valamit világosan látnunk kell. Legyen a gazdánk bármelyik minisztérium, változás máról holnapra nem érhető el. Pedig nagy szükség lenne arra. hogy lépést tartsunk, de még inkább, hogy elébe menjünk a változásoknak. Felhozhatom példának a robottechnika. az automatizálás térhódítását. E gépek működéséhez nem kell magasan képzett szakember, ám a beállításhoz. a karbantartáshoz annál inkább. A számítógépeknél elég javítás közben egy rossz mozdulat, s a kár több százezer forint. — Az ipar. s a mezőgazdaság adottságaihoz mérten arra törekszik, hogy a mikroelektronika általánossá váljék, s igg nagyobb eredményeket érjenek el a termelésben. Felkészült erre megyénk szakemberképzése? — E területen úgy tűnik, komoly hiányosságaink vannak. Elektro-, elktromecha- nikai szakemberek kellenének. lassan már a vetőgépek javításához is. A konzervgyárban már megoldott a kérdés: ott olyanok kezelik ezeket a gépeket, akik a karbantartást is vállalni tudják. De ez. sajnos, nem általános. — És addig, amíg ez lesz? Számítógép-szerelőket és karbantartókat itt helyben is képezni kellene ... — Igen. nagy szükség lenne ilyen szakemberekre, hiszen saját tapasztalataink is azt mutatják: ha gépparkunkban egv gép meghibásodik, azt Budapestre kell vinnünk, hogy megjavítsák ... És mennyi gép működik a megyében számítógépes vezérléssel ! Ezek előbb-utóbb meghibásodnak. Akkor dobjuk ki őket? — Tehát, mi a teendő? — A főváros e kérdésben monopolhelyzetben van, de mi szeretnénk itt, helyben meghonosítani ezt a képzést. Ezért tervezzük, hogy esetleg 1990 szeptemberében megindítjuk az első számítógép-javító és -karbantartó osztályt. A legtöbb gondot a tanműhely létrehozása jelenti. hiszen amit lehet, saját erőből hozzuk létre. Szellemi kapacitásunk is van a szakoktatáshoz, de a műszerek ... Mert, ha nem is luxus szintű igényekkel, de bizonyos műszerezettségre feltétlen szükségünk lesz ... — Érettségi után vennék fel ide a diákokat? — Erre is gondoltunk, de talán kedvezőbb lenne középiskolában tanítani őket. — Tehát igény van, egyetértés is van, bizonyára jelentkező is lesz, csak pénz nincs. — Bízunk benne, hogy előbb-utóbb ez is megoldódik. — E beszélgetésnek az lenne a célja, hogy a gazdasági-társadalmi kibontakozás programjának hatásait vizsgáljuk, illetve azt, hogy e változások felgyorsították-e a szakképzés tartalmi fejlesztését. Maradjunk tehát továbbra is e témánál. Milyen terveik vannak még a lépéstartás elősegítésére? — A számítógép-javításhoz hasonlóan megoldatlan kérdés az erősáramú képzés is. Valamiféle integrációra lenne szükség, hogy a hálózati villanyszerelő, a villamosgépszerelő, az épületvillamossági szerelő és az energetikai szakemberképzés alapjait összevonva, középiskolai végzettséget adjunk. Olyat, mely különféle irányokban továbbfejleszthető tudást ad. így. a fiatalok lépést tudnak tartani majd a gyorsan változó termeléssel, a munkahelyi technológiákkal ... Egyébként egy, ehhez hasonló integrált osztályt már beindítottunk, összevonva a víz-, a gáz-, és a központifűtés, valamint a szeli őzöb er endezés -szerel ők szakmáját egy úgynevezett éDületgépész szakmában. Ezen felül működik egy gépgyártás-technológiai osztályunk is. — Látom, igyekeznek a helyi igényekhez igazítani az egyes szakmákat, melyek oktatására vállalkoznak. Ha ez sikerül, bizonyára nincs probléma a gyerekek elhelyezkedésével sem ... — Hinné az ember, hogy így van, de a tapasztalat sajnos, mást mutat. A v411a- latok a munkaügyi osztálynál jelzik, milyen szakemberre van szükségük, mi ennek alapján kapunk egy keretet, e szerint vesszük fel a fiatalokat. Igen ám, de legutóbb 54 gyerekről mondtak le, é.s ez tragédia. Tizennégy évesen, átélni a keserű tapasztalatot, hogy „nem kellek senkinek” ... Lassan már a kiképzésre sincs elég fo-‘ gadó vállalatunk, nemhogy munkahelyre... — Eddig tervekről, gondokról beszéltünk ... Mindaz, amit elmondott, nem túl biztató. — Azért némi változás, korszerűsödés érezhető. Készültek például új tankönyvek, s erre bizony égető szükség volt. És még valamit el kell mondjak, ha már a fejlesztéseknél tartunk. Azt bizonyára tudja, hogy az alacsonyabb szinten tanulók — s a mi diákjaink zöme ilyen — inkább vizuális élmények alapján tudják elsajátítani az anyagot. A vállalatoktól tv-készülékeket kaptunk, a posta a szerelőmunkát vállalta. azóta korszerű televíziós-hálózat segíti oktató, nevelő munkánkat... — És itt, ha lehet, még nagyobb szükség van a segédeszközökre mint más iskolákban. — Rangsort nem szívesen állítok fel. Egy biztos, nincs könnyű dolgunk, hisz az általános iskolákból hozzánk érkezett gyerekek műveltsége nem megalapozott. Van. nem egy osztály, ahol a gyerekek ötven százaléka megbukott matematikából. Arról nem beszélve, hogy sokszor túl magas a létszám, a gyerekek számottevő része kollégista. vagy ami még rosz- szabb: bejáró. Nagyok az egyéni különbségek. Szóval nem könnyű pedagógusaink dolga ! — És még ilyen nehéz körülmények között is van. ami biztató ... — Becsületes, jó szakmunkásokat szeretnénk képezni, s tanulóink 70 százaléka boldogul az életben. Évente szép eredményeket érünk el az országos tanulmányi versenyeken is... — Ehhez csak gratulálni tudok, mielőtt megköszönöm a beszélgetést. Nagy Ágnes fldógondok — hibás bevallások Sokan és sok mindent ununk. Van, aki a bundát, van, aki a hatalmi harcot, van, aki az adót. Nem vitás, bármit lehet unni, de van, amivel ennek ellenére foglalkozni kell. És a személyi jövedelemadó-bevallás ezek közé tartozik. Muszáj foglalkozni vele, mégpedig nem is akárhogy. Lehetőleg meg kell érteni, mit kíván tőlünk az APEH. Ha ez nem is egyszerű mindenki számára, vigasztaljon az a tudat, hogy feltehetően csak egyszer kell megtanulni a szabályokat, s ezen ismeretek több esztendőre elegendőek lesznek. Nem panaszkodhatunk, hiszen az adószakértők a rádión, a tévén, az újságokon keresztül folyamatosan segítik e megismerést. Ám a tapasztalatok szerint ez még mindig nem elég. Legalábbis erre következtethetünk az APEH Békés Megyei Igazgatóságán kapott információkból: — Naponta — mondja a megyei igazgató, dr. Orosz Tivadar — körülbelül 400 bevallás érkezik az adófelügyelőségre. Átlagosan mintegy 85 százalékukat hibásan töltik ki a beküldők. Jellemző hiba például, hogy elmarad az összesítő rovatok kitöltése, hogy az adószám rubrikába a munkáltató adószámát írják. Holott adószámot csupán azon keveseknek kell beírniuk, akik magánszemélyként saját adószámmal bírnak. Még mindig sokan adnak le bevallást azok közül, akiknek nem kellene. Vagy azért, mert jövedelmük az adómentes sávba esik, vagy azért, mert a munkáltató számol el felénk. így előfordul a kettős bevallás, tehát a munkáltató és a dolgozó is ad bevallást. Az előzőek szerint tehát érdemes még egyszer áttekinteni, kik azok, akiknek SZJA-bevalIást nem kell készíteniük! E körbe tartoznak a csak nyugdíjból élők, az évi 48 ezer forint, illetve ennél kevesebb jövedelemmel rendelkezők, és azok a "dolgozó nyugdíjasok (ide sorolandók a legalább 65 százalékosan rokkantak is), akiknek a nyugdíja és a munkabére együttesen nem haladja meg a 96 ezer forintot. De nézzük, mi a feladata annak az állampolgárnak, akinek március 20-ig be kell adnia adóbevallását? ök, miután megkapták a munkahelyüktől az igazolást az 1988. évi kifizetésekről és et levont adóelőlegekről, számba veszik azokat a jövedelmeiket, amelyek összevonás alá kerülnek. Ilyen kifizetések a másodállásból, mellékfoglalkozásból, a kisipari, kiskereskedői tevékenységből, a gmk-tagság- ból, a találmányokból és egyes szellemi tevékenységekből, az 500 ezertől 2 millió forint közötti mezőgazda- sági kistermelésből származó bevételből, az ingatlanértékesítésből, az ingóvagyonértékesítésből, az úgynevezett vagyoni jogok értékesítéséből, az ingatlanok bérbe adásából származó, valamint az úgynevezett egyéb jövedelmek. Ez utóbbiak között szerepel az ún. láthatatlan jövedelem is. például : a borravaló, hálapénz. Tehát ez az, amit be kell vallani, s vajon mi az, amit nem? Ezek azok az összegek, amelyek az SZ JA-törvény szerint nem minősülnek „jövedelemnek”, ígv a hitel, a kölcsön és azok visszafizetése. az adó-visszatérítés, a vállalkozásba bevitt vagvon kivonása és az egyébként adómentes összegek, az egy szerződésből származó, úgynevezett kis összegű. 2 ezer forintot meg nem haladó jövedelmek, a munkaviszonyon kívül 1987. december 31-ig megkötött szerződések alapján kifizetett, szellemi tevékenységből származó jövedelmek, a takarékbetétek, értékpapírok jövedelme, a vállalkozónak a bevitt vagyon hozadékaként elszámolt jövedelme és azok a bevételek, amelyek 1987. évi jövedelemnek számítottak, de valamilyen oknál fogva 1988-ban kerültek csak kifizetésre. A külföldről származó jövedelmet viszont még akkor is, ha adómentes — be kell vallani. A törvény több adóalapot és adót csökkentő kedvezményt állapít meg. Tekintsük át, melyek ezek, s hogyan történik az igazolásuk? Az alkalmazotti kedvezmény minden, munkaviszonyban eltöltött hónap után jár, tehát maximum 12 ezer forint vonható le az adóalapból. A levont vagy befizetett szakszervezeti díj szintén az adóalapot csökkenti a ténylegesen levont összeggel egyezôçn. Ami a kitüntetéseket illeti, kicsit bonyolultabb a helyzet: az állami kitüntetésekkel járó jövedelmeket nem kell feltüntetni a bevallásban, mert azok adómentesek. Az ún. egyéb kitüntetések — tehát azok. amelyek nerr) állami szervtől származnak — 5 ezer forint felett adókötelesek, tehát leg- feliebb 5 ezer forint levonható az adóalapból. Hasonlóan az előző konstrukcióhoz, a társadalmi munka adómentes hányadát, tehát maximum 2 ezer forintot lehet „leírni” az adóalapból csakúgy, mint a fogyatékod, vagy három és több gyermek eltartásáról gondoskodó szülő. Az alapítványra vagy közérdekű kötelezettségvállalásra fordított összeg is levonható az adóalapból. Nem az adóalapot, hanem az adót csökkenti a lakáscélú megtakarítás, a nyugdíj- és életbiztosítás 20 százaléka, valamint a közmű- és telefonberuházási hozzájárulás 30 százaléka, ha 1988-ban történt a befizetés. Néhány fontos, közérdeklődésre számot tartó szabály: — ha valaki január 1. és 15-e között kap táppénzt, az nem munkabér és nem munkadíj. tehát a kifizetés évében képez adóalapot; míg az ekkor esedékes munkabér, ill. munkadíj természetesen az előző esztendőre vonatkozik; — a mezőgazdasági szövetkezetek tagsági pótlékára eső adót nem kell megfizetni, mert a ráeső adó nulla; — az úgynevezett, jövedelmet pótló kártérítéseket az adózás szempontjából úgy kell kezelni, mint azt a jövedelmet, amelyet pótol. így például a mezőgazdasági kistermelésből származó jövedelem kiesése esetén az ezt pótló kártérítésre is alkalmazandó az adómentes értékhatár; — az erdélyi menekültek javára a Vöröskereszthez küldött pénzadomány levonható az adóalapból; — ha a közműfejlesztési hozzájárulást a Ptk. 575-577. paragrafusai alapján szerveződött építőközösségnek (társulásnak) fizették ki, akkor a közös képviselő állítja ki az igazolást a befizetésekről (tehát az a személy, aki az ügyek képviseletére jogosult); — a 3 gyermek nevelése utáni kedvezmény annál a szülőnél vehető figyelembe, aki a magasabb jövedelemmel rendelkezik, tehát nem osztható meg a két szülő között a kedvezmény; — a gyesen lévő, illetve sorkatonai szolgálatot teljesítő magánszemélyt is megilleti a havi 1000 forintos alkalmazotti kedvezmény; — gyakran előfordul, hogy a házastársak a közös tulajdonukat képező ingatlanukat idegenforgalmi szerven keresztül bérbe adják. Az idegenforgalmi szerv annak az állampolgárnak fizeti ki a díjat, aki a szerződést aláírta. Ennek ellenére a házastársak a jövedelmet a saját bevallásukban megoszthatják; — aki 1989. január 1.— február 20. között munkahe- helyet változtatott, annak személyi jövedelemadóját — amennyiben bevallást nem kell adnia — az a munkahely számolja el, amelyiknek a dolgozó nyilatkozott február 20-ig. (Elszámolhatja a régi és az új munkahelye is.) Igyekeztünk a leggyakrabban megfogalmazódó kérdéseket megválaszolni. Reméljük, ez is némi segítséget nyújt a kitöltéshez! Szatmári Ilona A városi tanács vb, Békéscsaba, pénzügyi és tervosztálya FELVÉTELRE KERES: — felsőfokú iskolai vagy szakirányú szakképesítéssel rendelkező munkatársat ELLENŐRI FELADATOK ELLÁTÁSÁRA, — középfokú végzettséggel PÉNZÜGYI ELŐADÓI MUNKAKÖRBE I főt. Jelentkezni lehet — rövid életrajz, iskolai végzettség, eddigi munkakörök, fizetési igény megjelölésével — a pénzügyi és tervosztály vezetőjénél (városi tanács vb, Békéscsaba, István király tér 7.). Telefon: 23-154. A BÉTA BÉKÉSCSABAI ÉP1TÖ-, TATAROZO- ÉS ASZTALOSIPARI KISSZÖVETKEZET — lakatost — kőművest — gépkönyvelőt — kontírozó könyvelőt — gyakorlott, gépelni tudó adminisztrátort — faipari szerszámok élezésében jártas asztalost — bádogost és — csiszolásra női segédmunkást keres felvételre. Érdeklődni a Sizemélyzeti vezetőnél lehet. „Becsületes, jó s/.akmunkásokat szeretnénk képezni __”
