Békés Megyei Népújság, 1989. február (44. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-15 / 39. szám
1989. február 15., szerda Nyíl! levél a Hazafias Népfront megyei bizottságához! Az elmúlt időszak eseményei erősen Békés megyére irányították az ország közvéleményének figyelmét. Ez a figyelem azonban nem szolgálja megítélésünk javulását. Éppen ellenkezőleg! Környezetünk eseményei indítottak bennünket állásfoglalásunk megfogalmazására. A megyei tanácselnök személyében változás történik, melyről a közvélemény, a megye lakossága informálódhatott. A megye legmagasabb államigazgatási funkciójára jelöltek közül három személy nevét ismerhettük meg a sajtóból. Szükségesnek tartjuk azonban minden további jelölt alapos megismerését, amihez a népfront biztosítsa a feltételeket! Szervezzen a megyében olyan gyűléseket, amelyen a lakosság megismerheti a jelölteket. A formális választást elutasítjuk, mert a lakosság igényli és élni akar állampolgári jogaival. A választást nem lehet szavazássá „leminősíteni”! Ügy érezzük, hogy a nyilvánosság és a nyíltság szelleme ezt kívánja. Dél-Alföldi Tégla- és Cserépipari Vállalat pártbizottsága Felhívás Erdélyi menekültek! A Békéscsabai Evangélikus Egyház értesíti az erdélyi menekülteket, hogy az újabb külföldi ruhasegély-szállít- mány feldolgozása megtörtént. A ruhaosztás ideje és helye: hétfőtől péntekig 9—11 és 15—17 óra között Békéscsabán. a Luther u. 1. sz. alatt. Kérjük, tartózkodási engedélyüket hozzák magukkal. Miklós Imre megbeszélései külföldi egyházi személyiségekkel Miklós Imre, államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke kedden találkozott a február 11-i katolikus püspökszentelés alkalmából, a Magyar Katolikus Püspöki Kar meghívására hazánkba érkezett több külföldi egv- házi Személyiséggel. Az államtitkár nem hivatalos eszmecserét folytatott Francesco Colasuonno címzetes érsek, különleges ügyekkel megbízott apostoli nuncius- sal. Hivatalában fogadta Fe- lipez Sainz de Barandát, a karmelita rend legfőbb elöljáróját, valamint Zakar Po- likárpot, a cisztercita rend generális apátját. Születésnapi igazgatóbúcsúztató Bensőséges ünnepség színhelye volt tegnap délután Békéscsabán, a Dél-alföldi Tégla- és Cserépipari Vállalat tanácskozóterme. Születésnapot és egyben igazgatóbúcsúztatót tartottak a vállalat gazdasági és társadalmi vezetői, melyen többek között részt vett Szűcs Endre ipari miniszterhelyettes, Kiss Sándor, a megyei párt- bizottság titkára és Bodó Imre, a Tégla- és Cserép- ipari Tröszt vezérigazgatóhelyettese is. Baukó Mihály, aki az utóbbi tíz esztendőben irányította a nagyvállalatot, kedden töltötte be 60. életévét és előzetesen bejelentett szándéka szerint nyugdíjba vonult. Őt köszöntötték és egyben búcsúztatták a jelenlevők. Többen is méltatták kiemelkedő munkásságát, elismerően nyilatkozva az elmúlt évtizedben a tégla- és cserépgyártás területén megvalósított fejlesztésekről. A miniszterhelyettes többek között azt is hangsúlyozta, hogv nem sok olyan vezető akad ma még, aki minden marasztalás ellenére kitart elhatározása mellett, s akkor, amikor munkáját még magas színvonalon, eredményesen végzi, képes befejezni az úgynevezett aktív éveket. A tegnap délutáni ünnepségen vehette át kinevezését a vállalat új igazgatója is, az 56 éves Peity Frigyes, aki több évtizede dolgozik a ŐTCSV-ben, eddig a műszaki igazgatóhelyettesi posztot töltötte be. —szí— Fotó: Veress Erzsi Kábelek közt botladozva... Pillanatképek egy tévéfelvételról Este 7 óra. A békéscsabai sétálóutcán egy lélek sincs. Nem csoda, hisz ködös, csúf az idő, még a hó is szitál. így hát nem veszi körül kíváncsiskodók hada az MTV Szegedi Stúdiójának kocsiját. Az elegáns, kivilágított Márvány- presszó körül sem settenkednek a járókelők; csupán egy egyenruhás posztói rendületlenül a bejáratnál. Kábelkígyók hada tekeredik be az ajtón, melyen hevenyészett tábla hirdeti: Belépés a másik oldalon. Bejutásom útjában itt semmi sem áll. Bárki benyithatna a meleg, s most meglehetősen zsúfolt cukrászdába, ahol — némi átrendezés után — estére a 45 fős’ stáb minden tagja megtalálta a helyét. Kívül-belül úgy 30 lámpa és reflektor fürdeti nappali fényben a helyiséget és környékét. Ka- meramanok próbálgatják különböző szemszögből befogni a félkör alakú asztalt, mely egyelőre üres székekkel uralja a helyiséget. Mozdulni alig lehet. Aki nem figyel, könnyen hasra- esik a karnyi vastag kábelekben, a mennyezetig nyúló lámpák lábaiban, vagy a kettes, mozgó kamera számára lefektetett, a helyiség hosszán végigszaladó sínpárban. Leírhatatlan a zaj. Pohárcsörgés, beszéd, nevetés, jövés-menés ... Egyelőre nem tudom elképzelni, hogyan kerekedik ebből a zűrzavarból valamiféle rend. De Bán János, a regionális adások főszerkesztője nyugodtan támaszkodik a presszó pultjának. Csillogó szemüvege mögül szótlanul figyeli az eseményeket. Gellérfy László szerkesztő-riporter, a műsor rendezője sem különösebben izgatott, vidáman szaladgál ide-oda. Még számomra is akad ideje, pedig mindössze 20-25 perc kell ahhoz, hogy elkezdődjék az egyórás békéscsabai városfórum. Leginkább arról kíváncsiskodom, milyen előkészület előz meg egy „élő” közvetítést. — Körülbelül egy hónapig tartó szervezőmunkára volt szükség ahhoz, hogy sok, Békéscsabára vonatkozó fontos dologról szó eshessen a szűk óra alatt. Nyolc éve kezdődött a városfórumok sorozata a Dél-*Alföldön, s úgy tapasztaltuk, hogy az emberek nagyon érdeklődnek szőkébb pátriájuk gondjai, bajai iránt. Ez itt is kiderült, hisz rengeteg kérdést kaptunk. Mindegyikre persze nem adhatunk most választ. — Forgatókönyv alapján dolgoznak. Mennyire kezelhetik ezt rugalmasan? — Még az utolsó percben is változhat valami... * * * Lassan elérkezünk a szó- banforgó időponthoz. A ruhatárnál felállított két telefon még most is meg-meg- csörren. öt órától várták a kérdéseket, s kaptak is jó sokat. — Többen érdeklődtek arról, mire költi a város a pénzét. Panaszkodtak a rossz közlekedésre, az utak, járdák állapotára, a telefon-ínségre. Még napirenden van a sétálóutca, s fölvetették, vajon tényleg szükség van-e a megyei tanács épületének bővítésére? — összegzi Rajai Mária, az egyik telefonügyeletes. Mint mondja, a hívók többsége felfedte kilétét. A kérdések mindegyike a szerkesztőhöz kerül, aki belátása szerint válogat. Az óra 8-at mutat. A terem szinte lélegvetvissza- fojtva vár a „vezényszóra”, mígnem beköszön a műsorvezető, Király Zoltán. S aztán már nincs más hátra, mint figyelni: hogyan pereg olajozottan a műsor. Városunk vezetőit Sári Zsuzsa és Bende Györgyi faggatja. Míg a sponzorok egyperces reklámfilmjeit figyelik a nézők, mód nyílik némi rendezői eligazításra. Leggyakrabban a gyorsasággal van baj. „Elúszunk gyerekek” — mondja Gellérfy. aki a háttérből karmesterként irányít, s diktál feszes ritmust a műsornak. * * * Gyorsan eltelt ez a 60 perc, ami nagyon kevésnek bizonyult, sok kérdésre nem jutott idő. A képernyő előtt ülők — mint olvasóink tegnapi észrevételei is mutatták —, bizony hiányérzettel álltak fel a műsor végén. A legtöbben bizonyára azt várták, hogy az adás tükrözze valamelyest Békéscsaba mai helyzetét, a megyében elfoglalt helyét, szerepét, s azok a témák kerülienek elsődlegesen a műsorba, amelyek a helyi lakosságot, a közvéleményt manapság a leginkább foglalkoztatják. Sajnos, nem ez történt. Gubucz Katalin A műsor előtti percekben Gellérfy László és Bán János Fotó: Veress Erzsi Falugyűlés Tótkomlóson Mire fordították a teliót? — Halasszuk el a szavazást! — A műholdas adásokra még várni kell Falugyűlésre hívta-várta a Tótkomlósi Községi Tanács a falu lakóit az elmúlt héten. A művelődési ház nagytermében kezdésre várva egy idős, fejkendős néni üldögélt magában. — A nénit is érdekli a község gondja-baja? — kérdeztem tőle. — Nemcsak a községé, hanem a tsz-é is — válaszolta Boldoczki Erzsiké néni. — Fizetem a tehót és kíváncsi vagyok, vajon mire fordítják. Beszélgetésünket Kúrái Gyuláné, a HNF községi bizottsága volt elnökének köszöntő szavai szakították félbe. A napirend ismertetése után Kajos István, a HNF községi bizottságának titkára tájékoztatta a hallgatóságot a népfront elmúlt évi eredményeiről, megújulási szándékairól, majd kérte a falugyűlést, hogy a HNF tisztségviselőit mentse fel, mert a megnövekedett követelményeknek a jövőben nem tudnak eleget tenni. Ahogy ilyenkor az már lenni szokott: a falugyűlés felmentette a tisztségviselőket; a jelölőbizottság javaslatot tett az új, 35 fős bizottságra, az elnök és a titkár személyére. — Van-e más javaslat? — tette fel a kérdést Kurainé. Ha javaslat ’nem is, de vélemény (megfontolt, vagy éppen indulat szülte spontán megnyilatkozás) annál több hangzott el. Íme egy kis ízelítő! Pro... — Itt, pár százan nem szavazhatjuk meg a javasolt embereket, mert úgy járunk, mint a tehóval. A jelenlevők azt is akarták, de a falu többi lakójának más volt a véleménye. — Miért fél füllel hallunk a falugyűlésről? Miért nem adtak nagyobb nyilvánosságot ennek a fórumnak? Ha a napirendi pontok között nem szerepelne a parabola, akkor még ennyien sem ülnénk itt! — Miért olyan sok a nő a jelöltek között? Halasszuk el a szavazást! ... és kontra ... — Ugyan, emberek! Épp elegen vagyunk a szavazáshoz. Mit gondolnak, mikor és hol jövünk össze újból? Aki pedig kevesli az 1500 kiküldött meghívót, a hangoshirdetést, a kitűzött plakátokat, vessen magára! — A kettős jelölés nem kötelező, de aki felvetette a gondolatát, miért nem tesz javaslatot? Azokról a jelöltekről pedig, akiknek a neve elhangzott, ne ítélkezzünk felületesen. Vád őket nem érheti. Igaz, többségük nő, aki merte vállalni ezt a nem éppen hálás munkát, a becsületes helytállást. Akkor most min vitázunk? Másfél órás huzavona után a falugyűlés nagy többséggel, öt ellenszavazattal és hét tartózkodással az ■ egyes jelölés mellett döntött, megszavazta a 35 fős népfrontbizottságot, a HNF községi bizottsága új elnökét, Libor Mihálynét és a titkárt, La- pusnyi Zsuzsát. A második napirendi pontban Juhász Pál tanácselnök adott tájékoztatást az elmúlt évi községi fejlesztésekről, és az idei év lehetőségeiről. Erzsiké néni és a többi érdeklődő is megtudta, hogy a tehó a napközis konyha felépítését és a fürdő felújítását segítette és segíti a jövőben is. A beszámoló után a településfejlesztési hozzájárulás fel- használásával kapcsolatban újabb javaslatok is elhangzottak. Végül a harmadik napirendi pont „került terítékre”. Parabolaantennatársaságot alakítottak a falu lakói a munkák koordinálására, az újabb igények felmérésére. A szereléssel egy- ' előre várni kell, hiszen a község számtalan pontján vannak, még „fehér foltok”, ahol a jelentkezők aránya olyan minimális, hogy a bekötés egyelőre gazdaságtalan lenne. Cscte Ilona Parancsnoki aktlvaértekezlet a Munkásőrségben Parancsnoki aktívaértekezletet tartottak tegnap Budapesten a Munkásőrség vezető beosztású parancsnokai. A tanácskozáson Horn Gyula külügyminisztériumi államtitkár hazánk külpolitikai törekvéseiről, illetve az MSZMP KB történelmi albizottsága jelentéséről, Borbély Sándor országos parancsnok pedig az MSZMP Központi Bizottságának február 10—11-én megtartott üléséről tájékoztatta a résztvevőket. A parancsnokok megfogalmazták, azonosulnak a Központi Bizottság üléséről közzétett dokumentumokban foglaltakkal, s elemezték, milyen feladatai vannak a Munkásőrségnek az átalakuló szocialista társadalmi rendszer körülményei között. Továbbra sincs jogerős ítélet a gyulai fogorvos ügyiben Mindmáig élénken foglalkoztatja Gyula közvéleményét az utóbbi évek egyik legsúlyosabb közlekedési bűncselekménye, amely 1987. október 29-én történt a fürdővárosban. Az ügyben első fokon tavaly szeptemberben hozott ítéletet a Gyulai Városi Bíróság; halált okozó ittas járművezetés és segítségnyújtás elmulasztásának bűntette miatt dr. Kovács Gábort 3 évi és 8 hónapi börtönbüntetésre ítélte. Az ítélet ellen a vádlott és a védője fellebbezett. Ismeretes, hogy a bűncselekmény napján dr. Kovács Gábor, gyulai fogorvos, több helyen, különböző mennyiségben, társaival szeszes italt fogyasztott. Délután az Ibolya presszóból gépkocsival távozott. Ütközben a rendőrök igazoltatni akarták, de Kovács megállás nélkül továbbhajtott. A rendőrök követték Kovács Gábort, aki menekülés közben halá'ra gázolta a gyulai Hirsch János nyugdíjast, aki kerékpárjával közlekedett az úttesten. A vádlott folytatta a menekülést, később egy sötét utcában hagyta a gépkocsiját. A rendőrség csak másnap reggel találta meg és tartóztatta le. A tegnapi, másodfokú tárgyaláson a megyei bíróság Horváthné dr. Guy Ilona büntetőtanácsa végzésében hatályon kívül helyezte az első fokú ítéletet, és új eljárás lefolytatására kötelezte a Gyulai Városi Bíróságot. Döntését azzal indokolta, hogy az első fokú bíróság eljárási szabálysértést követett el, mert egy alkalommal, 3 hónapi szünetelés után a tárgyalás megismétlése nélkül tartott újabb tárgyalást. A büntetőeljárásban ez abszolút hatályon kívül helyezési ok, így az egész ügyet elölről keli tárgyalnia a városi bíróságnak. L. E.
