Békés Megyei Népújság, 1989. február (44. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-15 / 39. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! BÉKÉS MEGYEI 1989. FEBRUAR 15., SZERDA Ara: 4,30 forint XUV. ÉVFOLYAM, 39. SZÁM Mai számunkból: Nyílt levél a HNF megyei bizottságához! (3. oldal) Szakmunkásképzés lépéshátránnyal? (4. oidau Adógondok — hibás bevallások (4. oidau Az (ex)párttitkár esete a nyilvánossággal (5. oldal) Gazdasági épületből panzió Biharugrán («. oldal) II megyei tanács vb-üléséről jelentjük Kevés és drága az építőanyag — Fészek Áruház épül Békéscsabán — Hat (!) állami lakás egy év alatt — Marad a saját erő, ha van Békés Megye Tanácsának Végrehajtó Bizottsága — Gyulavári Pál megyei tanácselnök vezetésével — teg­nap ülést tartott. A napirend a következő volt. — Az Alföldi Tüzép Vállalat tevékenysége, különös tekintettel Békés megye építőanyag-ellátására. — A februári megyei tanácsülés előkészítése; — Bejelentések, közte az állami lakáselosztás megyei helyzete, a lakásgazdálkodás tapasztalatai. Az Alföldi Tüzép Válla­lat 15 esztendeje tevékeny­kedik a megyében, 9 tüzelő- és építőanyag-telepén, két mintaboltján keresztül látja el a lakosságot. Az építő­anyagok teljes skáláját hoz­za forgalomba, mintaboltjai­ban íakásfelszerelési cikke­ket, burkolóanyagokat, víz­vezeték-szerelési tartozéko­kat árusít. Ami a forgalmat illeti, az elmúlt években nagyjából egyenletes volt. Építési kötőanyagokból (ce­ment, mész) tartósan ki tud­ták elégíteni az igényeket. Nem mondható ez el a tég­láról, itt a választék hiánya okozott gondot. A terület el­látásában ugyanakkor jelen­tős szerepet játszott a Dél­alföldi Tégla- és Cserépipa- ri Vállalat. Tetőfedő anya­gokból azonban még a vá­laszték bővítésével sem tud­ták kielégíteni az igényeket. Fenyőfűrészáruból, nyílás­záró szerkezetekből sem volt mindig elegendő, míg a bur­kolóanyagok kínálatát a tő­kés importból származó ter­mékekkel tudták bővíteni. Gondot okozott az olcsó ter­mékek hiánya (ajtók, abla­kok). Ami a vállalat beruhá­zásait illeti, az 1985-ben át­adott békéscsabai új tüzép- telep, amely több mint 100 millió forintba került, ma is az ország egyik legkorsze­rűbb ilyen telepe. Békésen, Gyomán, Gyulán, Mezöko- vácsházán, Szarvason és Szeghalmon jelentős bővíté­sek, felújítások történtek. A szigorodó környezet- és egészségvédelmi előírások miatt egyre több pénz kell az új növényvédő szerek elő­állításához. Évente egyre ke­vesebb új, hatékony vegy­szer jelenik meg a piacon — kezdte előadását dr. Tarjá­nyi József, a Cyanamid ke­let-európai igazgatóságának technikai igazgatója tegnap Békéscsabán, a megyei nö­vény-egészségügyi és talajvé­delmi állomáson tartott szakmai tanácskozáson. A továbbiakban a nemzet­közi cég hazánkban engedé­lyezett növényvédő szereit mutatta be a jelenlevő több mint száz mezőgazdasági szakembernek. Az utóbbi években erős vadzabfertőzés tapasztalható megyénkben a gabonafélékben. Ennek ki­váló ellenszere az Avenge. Gyakori problémát okoz az Ami a további terveket il­leti, Békéscsabán egy 2 ezer négyzetméteres Fészek Aru­ház megvalósítása van na­pirenden. Ehhez úgy tudtak pénzt biztosítani, hogy ér­tékesítették Békéscsabán az Orosházi úti tüzép-telepet és eladják a Tanácsköztár­saság úti mintaboltot. A vitában a legtöbb szó az ellátás színvonaláról, az árakról, a minőségi gondok­ról esett. Kevés és drága az építőanyag — fogalmaztak többen —, s javasolták bő­víteni a beszerzési kört. A kisebb építőanyag-telepeken ugyanis, ahol más az érde­keltségi rendszer, gyakran több és jobb árut lehet kap­ni, mint a vállalat egységei­ben. Többen szorgalmazták a békéscsabai Fészek Áru­ház mielőbbi megvalósítását, amely — mint a vállalat je­lenlevő igazgatójától elhang­zott — valószínűleg jövőre elkészül. A testület a tájé­koztató jelentést elfogadta, és elismeréssel szólt a vál­lalat eddigi tevékenységéről. A végrehajtó bizottság el­fogadta a soron következő megyei tanácsülés napirend­jét. Ezen véglegesítik Békés megye 1989. évi költségveté­sét, megvitatják a szövetke­zetek helyét, szerepét a me­gye gazdaságában, továbbá a tanács és bizottságai, va­lamint a NEB idei munka­terve és egyebek szerepel­nek terítéken. A tanácsülés időpontját a későbbiekben határozzák meg. utak és vasutak mentének gyomirtása. Most a Cyana­mid egy új, totális gyomir­tó szerrel, az Arsenallal je­lentkezett, amely rendkívül hatékony a különböző gyo­mok ellen. Török Ferenc, az Agro- linz budapesti irodavezetője a borsó- és a lucemagyom- irtás technológiájáról adott vetítéses ismertetést a részt­vevőknek. Felhívta a figyel­met a Lentagrán kedvező tulajdonságaira, az említett két kultúrában. Befejezésül Orbán János, a Tiszavasvári Alkaloida Ve­gyészeti Gyár marketing­előadója legújabb készítmé­nyeikről, a növényvédőszer- árak alakulásáról és az im­portról tájékoztatta a ta­nácskozáson megjelenteket. v. 1. A bejelentések sorában vitatta meg és fogadta el a testület az államilakás-el- osztás helyzetéről, a lakás- gazdálkodás eredményeiről szóló tájékoztatót. Ez töb­bek között megállapította, hogy az elmúlt időszakban tovább romlott a lakáshely­zet. Ennek elsődleges oka a szociálislakás-építés visz- szaszorulása, illetve annak csaknem teljes hiánya. 1988- ban, hasonlóan a korábbi esztendőhöz, az egész me­gyében^ mindössze hat (!) ál­lami eszközből épített lakást adtak át. Ezek sem a szo­ciálisan rászorulók igényeit elégítették ki, hanem szol­gálati célra használták fel őket. Egy időben az új szo­ciális bérlakások hiányát né­miképp ellensúlyozta a pénz- beni térítés ellenében visz- szaszolgáltatott állami laká­sok növekvő száma. Ez a tendencia azonban már a múlté. 1987-ben még 204 le­adott lakással gazdálkodhat­tak, tavaly már csak 160 új­raelosztásra alkalmas lakás állt rendelkezésre. A gondo­kat növeli, hogy az összes igénylő (négy év átlagában négyezer fő) 40 százaléka kért tanácsi bérlakást. Ez az arány a korábbi években nem haladta meg a 25 szá­zalékot. Marad tehát a sa­ját erőből történő lakásépí­tés, ami nemegyszer olyan többletmunkát és erőfeszí­tést igényel a családoktól, amely meghaladja a teljesí­tőképességet. Egyre sürge­tőbb tehát az első lakás megszerzése anyagi feltéte­leinek megteremtése, a la­káskínálat minden eszközzel történő bővítése, a magán­tőke bekapcsolása a lakás­építésbe. Indokolt egy haté­kony állami- ingatlanközve­títő rendszer létrehozása is. Mindezek együtt javíthat­nak a mai helyzeten. S. F. Az idén nem lesznek bábolnai napok A ' Bábolnai Mezőgazdasá­gi Kombinát vezetői alapos mérlegelés után úgy döntöt­tek, hogy az idén nem ren­dezik meg a bábolnai napo­kat, a nemzetközi hírűvé vált „farmer-ishow”-t. Elha­tározásuk legfőbb indítéka az volt, hogy a hazai mező- gazdaság pénztelensége mi­att szinte a mélypontra süly- lyedt a kereslet a korszerű mezőgazdasági eszközök iránt. Ilyen körülmények kö­zött aligha lenne helyes és célszerű egy nagyszabású bemutatóra, termékkínálatra hívni a hazai és a külföldi gyártókat, illetve a vásárló­kat. A rendező szakemberek véleménye szerint a jelenle­gi gazdasági, piaci viszonyok miatt nem tudnák elérni a korábbi bemutatók magas színvonalát sem. \ Új, korszerű gyomirtó szerek Építőművészek állásfoglalása a Bécs—Budapest világkiállításról A Magyar Építőművészek Szövetségének a Bécs—Bu­dapest világkiállítás helyszí­néről kialakított állásfogla­lását ismertette tegnapi saj­tótájékoztatóján Borvendég Béla, a szövetség elnöke. El­mondotta, hogy erről a kér­désről széles körű szakmai vitát rendeztek. A Magyar Urbanisztikai Társaság ve­zetőségével, továbbá szocio­lógusokkal, politológusokkal és más szakemberekkel foly­tatott elemző vita megerősí­tette a szövetség vezetőségé­nek korábbi álláspontját, amely szerint a Gazdagrétet továbbra sem tartja a vi­lágkiállításra alkalmas hely­színnek. A forgalmi előnyök csak az oda vezetendő met­róvonal esetén érvényesül­nének, de — a jelenlegi in­formációk szerint — éppen erre a beruházásra nincs egyértelmű garancia. ’ A szövetség megítélése szerint a kiállítás helyszí­neinek megválasztása nem közlekedési, még csak nem is kizárólag építészeti kér­dés, hanem olyan terület- és városfejlesztési döntés, amelynek a főváros legcél­szerűbb fejlődési igényeihez, szükségleteihez kell igazod­nia; ezért alapvetően politi­kai kérdés, s mint ilyen,- or­szágos ügynek tekintendő. Becslések szerint a világki­állítást várhatóan 15-16 mil­lió látogató keresné fel, s egyes időszakokban Buda­pestnek naponta 200 ezer vendéget kellene fogadnia. Fontos, hogy a kiállítás és rendezvényei messzemenően hasznosítsák a főváros, to­vábbá az egész ország ide­genforgalmi értékeit is. El­kerülhetetlen az is, hogy je­lentősen ‘ fejlesszék a buda­pesti és à két ország fővárosa közötti infrastruktúrát. A szövetség vezetősége a szer­vezettebb előkészületek meg­alapozása érdekében java­solja, hogy minél hamarabb írjanak ki városrendezési pályázatot a kiállítás fővárosi helyszíneinek részletes meg­tervezésére, majd — máso­dik lépcsőben — hirdessenek építési tervpályázatot. Ha­sonlóképpen szükségesnek tartja, hogy mielőbb kijelöl­jék a világkiállítás más te­rületeit, az egész országban. A javaslatokat eljuttatják a kormányhoz, s ismertetik az országgyűlési képviselőkkel is. Kóstoló a katonaéletből Honvédelmi előképző tábor Békéscsabán Szombattól 19—20 éves, bevonulás előtt álló fiatalok egy csoportja ismerkedik a katonaélettel a békéscsabai repülőtéren. Kik ők, honnan jöttek, s miért vannak itt? A kérdésre parancsnokuk, Szabó Lajos, az MHSZ me­zőkovácsházi vezetőségének titkára válaszol: — Azok a sorkötelesek, akik nem tanulnak tovább középfokú oktatási intéz­ményben, s így nem szerez­nek meg bizonyos honvédel­mi alapismereteket, hát­rányba kerülnének bevonu­lásukkor. Ezért kiegészítő képzést kell kapniuk. Az MHSZ megyei vezetősége 1985 óta a békéscsabai repü­lőtéren táborszerű körülmé­nyek között szervezi meg az összevont, általános honvé­delmi előképzést, amelyre most Mezőkovácsházáról, Orosházáról, Sarkadról, Bé­késről, s e települések von­záskörzetéből érkeztek hall­gatók. Ébresztőtől a takaró­dóig katonai normák, köve­telmények szerint tevékeny­kednek a fiatalok, s vesz­nek részt a különféle fog­lalkozásokon. Belekóstolnak a rendszeres, közösségi élet­be, és ez is megkönnyíti majd számukra — bevonu­lásuk után — a seregbe való beilleszkedést. — Milyen foglalkozásokat tartanak? — Oktatóink többsége tar­talékos tiszt, vagy tiszthe­lyettes, akik 60 órás képzést adnak a hallgatóknak poli­tikai, katonai és polgári vé­delmi ismeretekből, s hon­védelmi versenyeket is ren­dezünk. A felsoroltakból a legtöbb időt a katonai alap­ismeretek elsajátítására szánjuk, ugyanis ennek ke­retében kerül sor alaki és löki képzésre, valamint terep­tani ismeretek elsajátítására. Ezenkívül laktanyalátogatást is teszünk. A táborparancsnok szerint a hallgatók példás fegye­lemmel, becsülettel tesznek eleget a honvédelmi tör­vényben előírt kötelességük­nek. De miként vélekednek ők? Szappanos Zsolt Űjszalon- táról: — Tartottam egy ki­csit ettől a néhány naptól. Rosszabbra számítottam, mint amit itt tapasztaltam. Szokatlan ez az életmód, de remélem, hogy ezek után könnyebb lesz a sorkatonai szolgálat elkezdése. Szabó Attila Orosházáról: — Jó dolog olyan hasonló korúakkal megismerkedni, akikkel talán soha nem ta­lálkoztam volna, s így nem is barátkozhattunk volna meg egymással. Persze, új dolog számomra ez az ösz- szezártság. de például tele­fonálni is lehet innen. Hogy érdekel-e, amit tanulunk? Igen. Fábián Mátyás Békésről: — Sok mindennel ijesztge­tik a bevonulás előtt állókat, ám itt semmiféle „kitolás­ban" nincs részünk, s re­mélhetőleg a majdani igazi kiképzés során sem lesz. Sok új ismeretet szerzünk, mi­közben lehetőségünk van tévénézésre, videózásra, ol­vasásra is. A honvédelmi előképző tájpor ma, szerdán fejeződik be. V. Z. Látogatás a repülőtér hangárjában Fotó: Kovács Erzsébet

Next

/
Thumbnails
Contents