Békés Megyei Népújság, 1989. február (44. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-14 / 38. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! BÉKÉS MEGYEI N É PÚJSÁG H MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS H MEGYEI TANÁCS LAPJA 1989. FEBRUÁR 14., KEDD Ára: 4,30 forint XUV. ÉVFOLYAM, 38. SZÁM Mai számunkból: Hazamennék a falumba (3. oldal) Padlás — tánccal (és reklámmal) (4. oldal) Egyenlő eséllyel Mezőberényben (4. oldal) Válasszunk elnököt! (5. oldal) II reform rajtunk múlik (5. oldal) Osztrák—magyar határ menti találkozó Németh Miklós és Franz Vranitzky sajtótájékoztatója Klubdélután Megyei tanácselnökjelöltek és fiatal közgazdászok eszmecseréje Németh Miklós miniszter- elnök és Franz Vranitzky osztrák kancellár hétfőn dél­előtt Nagycenken megkezd­te határ menti munkatalál­kozóját. Vranitzky kancellár rövid­del tíz óra előtt érkezett a magyar határra, s onnan közvetlenül a kormányfői megbeszélés első színhelyé­re, a nagycenki Széchenyi- kastélyhoz hajtatott. A kas­tély parkjának bejáratánál vendéglátója, Németh Mik­lós üdvözölte a magas rangú látogatót. A két kormányfő és kíséretük ezután a mú­zeum igazgatójának szak­avatott kalauzolásával meg­tekintette a Széchenyi-em- lékkiállítást. A reformkor legnagyobb magyarjának szellemi öröksége előtt tisz­telegve Németh Miklós és Franz Vranitzky bejegyzésé­vel örökítette meg a láto­gatás emlékét a múzeum vendégkönyvében. Vranitzky kancellár köszönetét fejezte ki a barátságos fogadtatásért — mint írta — „ezen a ma­gyar—osztrák összetartozás szempontjából jelképes he­lyen”. Németh Miklós be­jegyzése Széchenyi alakját idézve arra emlékeztetett, hogy „a reformkor megha­tározó szellemi atyjaként Széchenyi utat és irányt mu­tatott a magyarságnak, mert hidat épített az akkori Eu­rópához és a jövőbe”. A rövid látogatás után el­kezdődött a magyar és az osztrák kormányfő tárgyalá­sa. Ezen magyar részről je­len volt Kovács László kül­ügyminiszter-helyettes és Nagy János bécsi magyar nagykövet is, osztrák részről pedig Erich Schmidt, a kül­ügyminisztérium politikai igazgatója és Franz Schmid budapesti osztrák nagykö­vet. (Folytatás a 2. oldalon) Lehet-e és mennyire terü­leti érdekeket képviselnie ma a megyei vezetésnek? Meny­nyire demokratikus az ér­vényben levő választási rend­szer? Hogyan döntöttek a megyei tanácselnökjelöltek személyéről, s ők mennyire ambicionálják e felkérést? Számíthatunk-e, elsősorban a megyei elképzeléseket ille­tően, koncepcióváltásra? Mi­ért nem lehet közvetlenül választani a megyei tanács­elnököt? Ilyen, s ehhez hasonló kér­désekre válaszoltak tegnap, hétfőn késő délután a me­gyei tanácselnökjelöltek — Fodorné Birgés Katalin, az SZMT vezető titkára, dr. Be­csei József és Murányi Mik­lós, a megyei tanács elnök- helyettesei — a fiatal köz­gazdászok klubjában, mely ez alkalommal a megyei KISZ-iskolán tartotta össze­jövetelét. Az egy esztendeje műkö­dő klub tegnapi vendégei készséggel tettek eleget a meghívásnak, annál is in­kább, mivel — mint elmond­ták — a fiatal közgazdászo­ké az első fórum, amely ilyen igénnyel fellépett. S hogy az ötlet jó volt, azt a kialakult érdekes, tartalmas eszmecsere bizonyította. A tanácselnökjelöltek rö­vid bemutatkozását kifogyni nem akaró kérdéssorozat kö­vette. Ennek során a fiatal közgazdászok képet kaphat­tak arról, hogyan véleked­nek a meghívottak megyénk problémáiról, jövőjéről, le­hetőségeiről, mit tartanak a legsürgősebben megoldandó feladatnak. Ugyanakkor a beszélgetésből az is kiderült, hogyan vélekedik e kérdé­sekről az értelmiségnek ezen szűk, 20-30 évesekből álló csoportja. Jó hangulatú, konstruktív vita alakult ki.- szatmári ­Megtartotta első ülését az Országgyűlés agrárszektora A Parlament vadásztermé­ben tegnap megtartotta el­ső ülését az Országgyűlés agrárszektora, amely a par­lamenti ügyrend szerint cso­portként tevékenykedik. A csoport ülésén jelen volt és felszólalt Stadinger István, az Országgyűlés elnöke, va­lamint Kovács Imre, az MSZMP KB gazdaság- és szociálpolitikai osztályának vezetője. A csoport ülését Deák Gé­za, a Földesi Rákóczi Tsz el­nöke, Hajdú-Bihar megyei képviselő nyitotta meg. Em­lékeztetett arra: az agrár­szektort az Országgyűlés leg­utóbbi ülésszakán hozta lét­re egy kisebb létszámú cso­port; ezt követően 115 kép­viselőt szólítottak föl a tag­ságra. Az ülésen 55 képvi­selő jelent meg. levélben további 15-en jelezték rész­vételi szándékukat, azt: fon­tos elfoglaltságuk miatt csak a további munkában tudnak részt venni. A csoport tagjai a mező- gazdasági nagyüzemekben, az élelmiszer-feldolgozásban, az ÁFÉSZ-kiskereskedelem- ben, a mezőgazdasági gép­gyártásban, a környezetvé­delemben és az élelmiszer- gazdasághoz kapcsolódó tu­dományágakban, valamint az oktatási intézményekben dolgozó országgyűlési képvi­selők. Az újonnan létrejött cso­port 11 tagú vezetőséget vá­lasztott. A vitában felszólalók kö­zül többen sürgették, hogy a Parlament lehetőleg már ez év második felében tárgyal­ja meg a falusi lakosság és az agrártermelők helyzetét. Be kell látni — vélték töb­ben is —, hogy a tsz-ek a maguk erejéből nem tudnak termékszerkezetet váltani, hiszen kiadásaik jobban nő­nek, mint bevételeik. Töb­ben szorgalmazták: építse­nek ki az iparral jobb part­neri viszonyt, a pénzügyi szféra pedig teremtsen ked­vezőbb hitelfeltételeket az agrártermelők számára. I Március 17-26 Budapesti Tavaszi Fesztivál A Budapesti Tavaszi Fesz­tivált március 17-től 26-ig rendezik meg — jelentették be tegnap a Gundel étterem­ben megrendezett sajtótájé­koztatón. A tíz napon át tartó rendezvénysorozatot ezúttal is a fűfaji sokszínű­ség és a magyar kultúra ér­tékeinek bemutatása jellem­zi. A műsorok közül ki­emelkednek a komoly zenei programok: az idén több mint negyven koncertre ke­rül sor. Ezúttal is fellép Maurice André francia trombitaművész a Liszt Fe­renc kamarazenekar kísére­tében, s itt lesz a fennállá­sának 25. évfordulóját ün­neplő King’s Singers. A Do­hány utcai zsinagógában Jo­seph Malovany, a New Yonk-i Fifth Avenue Syna­gogue és a Zsidó Világ- kongresszus főkántora ad elő héber liturgikus műzenét. A magyar zenei élet kivá­lóságai is szerepelnek a fesztiválon, így például Ko­csis Zoltán, Ránki Dezső, a Budapesti fesztiválzenekar, Matuz István, Drahos Béla. Számos kiállítást rendez­nek, egyebek között Goya rézkarcaiból, valamint New Yonk-i magángyűjtemények grafikáiból. Megtekinthetik az érdeklődők a világ legje­lentősebb háborús fotósának tartott Robert Capa kétszáz fotóját, valamint Csernus Tibor magyar származású festőművész tárlatát is. A Budapesti Tavaszi Fesz­tivál hagyományos és nagy jelentőségű kísérő rendezvé­nye az Utazás ’89 kiállítás. Az eddigi jelentkezések sze­rint legalább 21 ország 150 kiállítója vesz részt a ke­let—nyugati börzének is ne­vezett idegenforgalmi se­regszemlén. Dél-Korea, Cip­rus és Izrael először mutat­kozik be az Utazás-kiállí­táson. Sokan láthatták tegnap este a televízió 2-es programján a Dél-Alföldi Magazin békéscsa­bai várospódiumát. Az egyórás műsorban megyeszékhelyünk sok apró-cseprő és jelentős gondja is terítékre került. A nézők érdeklődését bizonyítja a telefonon érkezett rengeteg kérdés, melyekre — a műsor szabta keretek miatt — csak kevesen kaphattak választ. Ezt a Népújság hasábjain pótoljuk majd az elkövetkezendő napokban Fotó: veress Erzsi Jó lenne... Kolbászból a kerítés! A Húsker csabai húsüze­mében közeledik a műszak vége. Az udvaron sor áll az irodaház egyik ablaka előtt. Olcsó húst mérnek, az itt dolgozóknak. Fehér köpenyt kapunk, így léphetünk be az üzem területére. Szabály, az sza­bály. Megtartjuk. A kolbász- csomagolóban szorgalmas kezek — főleg nők — a csabait fóliázzák. Itt még nincsenek korszerű gépek. (Nem futotta az elmúlt év­ben. amikor a rekonstrukció során hat érlelőkamrát ala­kítottak ki.) A minden piacon és min­den mennyiségben eladható csabai kolbászból annyi lóg a kamrákban, hogy talán a várost is körbe lehetne vele keríteni... * * * Egy hónapja, hogy drá­gábban vesszük, esszük a húst (is). Van, aki nem mon­dott le a megszokott meny- nyiségről (ők vannak keve­sebben). van, aki dekáztatja a hentessel és van, aki azon gondolkodik, jó lenne le­szokni a húsról, hiszen — mondják — úgy sem tesz jót az egészségünknek. (Bár, ha jól belegondolok, a zöldség­félék sem tartoznak az olcsó termékek közé.) Vajon a húsfeldolgozók gondolnak-e a kispénzű em­berekre, gondolnak-e ter­mékszerkezet-váltásra ? Erről faggatjuk Nagy Ist- vánnét, a Csabai Húsker üzemigazgatóját. — Mit mondjak? Erősen romlott a pozíciónk. Szinte mindennek felment az ára, ami szükséges az állattartás­hoz, a húsfeldolgozáshoz. Ugyanígy emelkedtek a fű­szerek, energiaköltségek, ipari segédanyagok, energia- hordozók és hadd ne sorol­jam tovább. Ez bizony erő­sen befolyásolja árainkat, és azzal jár, hogy lényegesen át kellett értékelnünk 1989. évi feladatainkat. Már a múlt évben nehézségeink voltak a felvásárlással, hiszen csök­kent az állattartási kedv, ép­pen azért, mert drágultak a felsoroltakon kívül a tápok is. Mondják: nem éri meg állatot tartani. Ráadásul a sertésfelvásárlási árak is nö­vekedtek. Míg 1988-ban a húsüzem 108 ezer sertést vá­gott. úgy számoltunk, hogy ez évben már elég lesz a 100 ezer. Vélhetően 1989-ben nagyfokú túlkínálat lesz a piacon. Ezért is kellett újra­értékelnünk kereskedelem­politikánkat. Tény, hogy a kereslet eltolódott az olcsó áruk felé. Vonatkozik ez nemcsak a húsokra, hanem a húskészítményekre is. A tavalyi drágább töltelékárut próbáljuk olcsóbbakkal he­lyettesíteni. — Vannak-e nehézségeik a piacon? — Az elmúlt évben 9700 tonna húst és húskészít­ményt terítettünk az ország­ban. Nincsenek eladási gondjaink. Ez talán annak is köszönhető, hogy partne­reinkkel korrekt kapcsolatot tudtnk kialakítani, és ami a legfontosabb, áruinkat te­kintve versenyképesek va­gyunk. — Hogyan garantálják a minőséget, ami a versenyké­pesség egyik elemi feltétele? — Először is a termelést a fogyasztói igények szerint alakítjuk. Másodszor a mi­nőségi színvonal céljából prémiumrendszerünket úgy alakítottuk, hogy a minőség mindenképp garantált le­gyen. Érzékeltetésül mon­dom el. hogy csaknem száz­fajta terméket forgalma­zunk, s ebből ez idáig 12 vi­seli a Kiváló Fórum emblé­máját. Az energiaszegény termékeink: a sonkás felvá­gott, a zsírszegény párizsi és a májas például legutóbb a BNV-n nagydíjat kapott. — Vannak-e külföldi kap­csolataik? — Eddig nem rendelkez­tünk exportjoggal. Mostaná­ban viszont keressük a meg­oldást, hogy külföldre is szállíthassunk. Ezért vettük fel a kapcsolatot Dél-Koreá- val, ahonnan már jelezték, hogy érdeklődnek terméke­ink iránt. Béla Vali Fotó: Kovács Erzsébet

Next

/
Thumbnails
Contents