Békés Megyei Népújság, 1989. január (44. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-10 / 8. szám

1989. január 10., kedd Területi döntü Falusi vers- és prózamondó verseny Gyulán Képünkön a kunszentmiklósi Rudinszki István helyi lakodalmast ad elő, citerán kísér Putnoki János 1986-ban először, most második alkalommal is meg­hirdette a Termelőszövetke­zetek Országos Tanácsa és az Országos Közművelődési Központ a falusi vers- és prózamondó versenyt. Erre falvakban élő, harminc éven felüliek jelentkezhettek, akik szeretik az irodalmat, a ver­set, a prózát és a népkölté­szetet, s nemcsak szeretik,. hanem művelik is, ám a nyilvános bemutatkozásra, sőt a megmérettetésre kevés alkalmuk van. Épp ezért tiszteletre méltó kezdemé­nyezése ez a versenyt meg­hirdetőknek és a rendez­vényt támogató megyei ter­melőszövetkezeti szövetsé­geknek. Gyulán öt megye, Bács- Kiskun, Csongrád, Hajdú­Bihar, Szolnok és Békés me­gye döntőin a legjobban sze­repelt amatőr vers- és pró­zamondók mutatkoztak be szombaton a Park Szálloda és étterem presszójában. Az 53 versenyzőt dr. Drágán Iván, a Teszöv titkárhelyet­tese köszöntötte. A zsűri ne­vében Czine Mihály iroda­lomtörténész szólt, méltatva a falusiaknak az irodalom iránti szeretetét, amely nap­jainkban is él, akkor, ami­kor sok helyütt a kultúra, a szépség tisztelete háttérbe szorul. Az egész napos versenyen sok magyar költő és prózaíró (Petőfi, Arany, Juhász Fe­renc, Nftgy Lajos és Kolozs­vári Grandpierre Emil) mű­veit hallottuk. Volt, aki szé­kely népballadát mondott, de igen sokan indultak saját verseikkel is. A színvonal — mint minden vetélkedőn — most sem volt egyforma; ám mindenképpen elisme­rést érdemel, hogy a zöm­mel 40-60 évesek, sőt a szép számmal megjelent 80 év körüliek a verset, a prózát őszintén, tiszta szívből tol­mácsolták. Nagyon jóízűek voltak a vőfélyköszöntők is, csak sajnálhatjuk, hogy a „hivatalból” jelenlevőkön kívül más nemigen hallhat­ta őket... Az országos döntőre már­ciusban kerül sor. Ezen Izsó Antalné, Hevesi Ferenc, Bar­na László és Gombkötő Im­re képviselik megyénket, meghívottként pedig részt vesz még Muntyán Zoltánná. Sz. M. Orosháza Terv: olcsón, vonzón az egészség szolgálatában Az Országos Közművelő­dési Alap 1988-ban meghir­detett pályázatára benyúj­totta programját az oros­házi Petőfi Művelődési Köz­pont is. A felkért szakértői bizottság javaslatára a mű­velődési miniszter 1 millió forint kamatmentes hiteltá­mogatást engedélyezett az intézmény számára. Gonda Gézát, a művelődési központ igazgatóját arról kérdeztük, mi az, amit ebből a pénz­ből megvalósítanak. — A városközpontban, a Kossuth Lajos utca 34. szám alatti ház udvarán egy ré­gi műhelyépületet alakítunk át — az egészségmegőrző programhoz kapcsolódva — kdndícionálóteremmé. Min­den korosztály számára sze­retnénk kulturált, modern sportolási környezetet bizto­sítani. Az épületben torna­termet, kondiszobát, szaunát is tervezünk. Mivel régi ház­ról van szó, ezért február­ban felújítással kezdjük a munkát. Bevezetjük a vizet, a gázt és építünk vizesblok­kot. Nagyon jó a kapcsola­tunk az orosházi Atlasz Body-building klub tagjai­val, ők felajánlották segít­ségüket az erőfejlesztő gé­pek elkészítéséhez, fgy lé­nyegesen olcsóbbak lesznek az eszközök. — Az egymillió forintos hitelen kívül van egyéb anyagi forrásuk is? — Nincs, de nem is aka­runk más pénzeszközt fel­használni. Egyelőre — amíg a munkákat nem kezdjük el — a kapott pénzt befektet­jük, kamatoztatjuk. Az egy­millió forint arra elég lesz, hogy itt a városban beindít­sunk valami hasznos és so­kak által hiányolt szolgál­tatást. Később pedig a la­kossági észrevételeket szem előtt tartva szeretnénk újabb igényeket kielégíteni: büfét, pihenőszobát, szolá­riumot tervezünk. Termé­szetesen mindezt kicsiben kell elképzelni, hiszen az épület méretei adottak. — Ez egy vállalkozás. Be­le is bukhatnak ... — Ilyen gondolat meg sem fordult a fejünkben. Egyébként ha a mostani gaz­dasági viszonyok közepette olcsók leszünk és olcsósá­gunk ellenére még vonzók is, akkor meg fogunk él­ni- Cs. I. II hazai felsőoktatás történetében először földrajz és fizika — idegen nyelv szakpárosítás A hazai felsőoktatás tör­ténetében először vezetik be a természettudományok és az idegen nyelvek szakpáro­sítását a Pécsi Janus Pan­nonius Tudományegyetem tanárképző karán. A követ­kező tanévben kezdődő, egyetemi szintű, ötéves fi­zika—idegen nyelv, illetve földrajz—idegen nyelv kép­zés keretében a választott természettudományi tárgy­hoz az angol, a francia, az olasz és az orosz nyelv va­lamelyikéből is diplomát szerezhetnek a hallgatók. Kozma László professzor, a JPTE tanárképző karának dékánja az MTI munkatár­sának elmondta, hogy a na­pokban megjelent felsőfokú felvételi tájékoztató köteté­ben az ősszel induló új pé­csi szakpárok még nem sze­repelhettek, de a fizika— idegen nyelv és a földrajz— idegen nyelv szakokra tizen- két-tizenkét hallgatót vár­nak már az idén. A jelent­kezési kérelmeket a többi­vel azonos határidőig, már­cius elejéig lehet benyújta­ni. A felsoroltakon kívül a német és a szerbhorvát nyelvek is választhatók, ezeket a nemzetiségi tanár­képzés négyéves stúdiuma keretében oktatják, ami fő­iskolai oklevél megszerzé­sét teszi lehetővé. A fizika elméleti oktatását a Köz­ponti Fizikai Kutató Inté­zet, a földrajzét pedig a Magyar Tudományos Aka­démia Regionális Kutatások Központja segíti szakembe­reivel. Az idegen nyelvek tökéletes elsajátítását a kül­földi társegyetemekkel meg­lévő, illetve megkötendő megállapodás keretében fél­éves külföldi tanulmány­utakkal is segíti az egye­tem. A képzés iránt érdek­lődőknek az egyetem felvé­teli előkészítő tanfolyamot szervez, az igényekhez iga­zodóan. Az új szakpárok beveze­tésével -egyrészt az örvende­tesen szaporodó idegen ta­nítási nyelvű középfokú tanintézetek számára ké­peznek olyan tanárokat, akik tantárgyukat nemcsak magyarul, hanem a válasz­tott idegen nyelven is ké­pesek oktatni, másrészt a humán és a reál típusú műveltség közötti szakadék áthidalásához járulhatnak hozzá. Spray, night club meg a bruttósítás „Idegenből szakadt” kifejezések a magyar nyelvben Nyelvünk szókészlete idegen szóelemek­kel, szavakkal is gazdagodik állandóan. Az átvétel azzal függ össze, hogy egy-egy nép a történelme során más népekkel teremt társadalmi, gazdasági, kulturális kapcsola­tokat, és ez az érintkezés a nyelvben is maradandó nyomokat hagy. A kapcsolat- teremtés, az érintkezés idején új tárgyak­kal, fogalmakkal, jelenségekkel ismerke­dik meg s ezek nyelvi vetületeként szá- I mos új megnevezés, új szó kerül be a szókészletbe. A magyar nyelv története is bizonyítja, hogy népünk nagy korszakvál­tásai, a társadalmi, politikai átalakulások szókincsünk fejlődésében, gyarapodásában I is tükröződnek. Az államalapítás, a kereszténység fel­vétele korszakában a Kárpát-medencében megtelepedett, a földművelésre, a belter­jes állattenyésztésre áttérő őseink nyelve elsősorban latin és szláv szavakkal gazda­godott. A latinból származó kápolna, is­kola, legenda szavak mellett a szláv mezs­I gye, rozsda, borostyán, gomba, szombat, szomszéd szavak a honfoglalást követő időszakban kerültek be nyelvünk szókész­letébe. A felszabadulás utáni magyar— szovjet kapcsolatok nemcsak politikai, gaz­dasági, kulturális együttműködést ered­ményeztek, de a bolsevik, a kolhoz, a kom­[ bájn, a szputnyik, a kulák, a peresztroj­ka és még számos orosz kifejezés ezek ha­tására gyökerezett meg nyelvünkben. Századunkban a modern technika fej­lődése során egész sereg olyan fogalom keletkezett, amely közvetlenül születése után más nyelvekben is megjelent. így aztán az egyes nyelvek szókészlete igen jelentős mértékben gazdagodott ezekkel a gyorsan terjedő jövevényszókkal. Hasonló hatást váltott ki a művelődés különböző ágainak az átalakulása, a tudomány, a sport nemzetközivé válása. Görög és latin eredetű szavak mellett elsősorban német­ből, franciából, angolból, olaszból és az orosz nyelvből indultak el vándorútjukra a nemzetközivé lett kifejezések. Nyel­vünkben is sok tízezerre rúg azoknak a modern nemzetközi szavaknak a száma, amelyek már nemcsak a szakmai termi­nológiában használatosak, hanem a köz­nyelvben is. Az atom, az energia, a bak­I tórium, a garázs, a kabaré, a futball, a bojkott, a karikatúra, a boleró szavaktól már nem idegenkedünk, megszoktuk, hasz­náljuk őket, beletartoznak a nemzetközi műveltséget tükröző szókészletünkbe. Az 1988-as év leggyakrabban használt kifeje­zéséről, a bruttósításról már ne is beszél­jünk, hiszen az évszázad „legdrágább” ki­fejezése az adóhivatal jóvoltából — úgy tűnik — „otthonra” talált nálunk. Nyelvünk sajátossága az is, hogy nem mindig akarja befogadni az idegen kife­jezést. Ennek számos oka van. Az új jö­vevényszó — például — nem illik a ma­gyar hangrendbe, nehézkes az írásmódja, a kiejtés nem hasonlít a leírt alakra, más­salhangzó-torlódás nehezíti az átvételt. Szókincsgyarapításunk ma is sok furcsa­sággal jár, elsősorban angol szavak, kife­jezések jóvoltából. Nyelvészek véleménye szerint az angol szavak megtelepedését az is hátráltatja, hogy a két nyelv hangállományában je­lentős különbségek vannak. Kétségtelen, hogy a görög, a latin., a német, a francia, az orosz nyelv jövevényei hamarabb ma­gyarosodnak, az angol szavaktól jobban idegenkedünk. Emlékezetes, hogy Vitray Tamás népszerű tévéműsorának első neve, a magyarosított „tóksó” — angol helyes­írással: talk-show — milyen országos vi­hart kavart, míg végül aztán nyelvi lele­ménnyel „telefere” lett belőle. A talk-show mellett angol szavak tucat­jai lepték el nyelvünket,^elsősorban a ke­reskedelem, a számítástechnika, az elekt­ronika szakkifejezései. Spray, design, chip, team, night club, musicbox, leasing — hogy csak néhányat említsünk a leggyak­rabban használt szavak közül. Napjainkban főleg a magánkereskedők cégtábláin hemzsegnek az idegen szavak, elnevezések. Az üzletek, boltok, árudák helyét shopok, eenterek, second ham bou- tique-ok foglalták el. A külföldi elnevezé­sek magyarítására pályázatot írtak ki, s a beérkezett nyelvi ötletek alapján a so- lariumból fényfürdő, a drink bárból kor- tyintó, és hörpentő lett, a snack-bódéból gyorsharapó, illetve hamm-bár. A magya­rosító, nyelvvédő szándék ellenére sajnos, még mindig sok az idegen felirattal hi­valkodó üzlet. Nyelvrontó jelenség az is, hogy a most alakuló kisvállalkozások, kisszövetkezetek, magáncégek nem magyar, hanem — ese­tenként nyelvileg is hibás — összetákolt j idegen nevekkel ékesítik fel magukat, s az ember csak kapkodja a fejét a Kulturin- vest, az Innova, a Fair Play Börze, az Intercoop, a Max, a Dataplan cégnevek hallatán. Ennek az idegenszó-áradatnak a láttán felmerül a kérdés: sikerül-e magyar szó­fordulattal helyettesíteni egy-egy „kül­földről hazánkba szakadt” kifejezést, avagy az idegen szó honosodik meg nyel­vünkben? Mindkét módozatra akad példa bőven. Például a spray (magyarosan írva: szpré) már beépült nyelvünkbe, a helyette ajánlott magyar szó, a permet nem tudta kiszorítani angol társát. Hasonló a helyzet a design helyett javasolt formatervezés szóval, sőt a leasing angol szó is — jelen- ; lése: tartós kölcsönzés, bérlet — jól tartja magát, hiszen már megszületett a lízinge­lés. a lízingszerződés, a lízingbe vétel fo­galma. Viszont a hobbibolt, a hobbikért, a csúcstechnológia, a hifitorony használata egyre jobban terjed, s ezeket a szavakat már nem érezzük idegennek. Az ökölvívás I (régebben: box) kedvelői közül sokan már nem tudják, hogy mi az a knock out, pe­dig néhány évtizeddel ezelőtt a verseny­zőt nem kiütötték, hanem „knokautolták”, s a régi futballmeccsen a bíró kornert ítélt, nem pedig szögletrúgást. Elmondhatjuk: . nyelvünkben jelentős mennyiségben találhatók idegen szavak, kifejezések, új fogalmak hordozói. Ezek a jövevényszók a világban végbemenő válto­zásokat, a kultúra, a politika, a technika, a kereskedelem, egyszóval az élet külön­böző területeinek a fejlődését tükrözik. Arra kell törekedni tehát, hogy ezek a mindennapi szóhasználatunkba beépülő idegen szóelemek, szavak a nyelvi sivár­ság, bizonytalanság helyett a magyar nyelv sokszínűségét szolgálják és kifejezéseinek tárházát gazdagítsák. Kiss György Mihály Tarhos újra az ország előtt ülésezett a Fényes Szellők Baráti Köre Kodály szerint körülbelül 100 év kemény és követke­zetes nevelőmunka szüksé­ges ahhoz, hogy az „éneklő Magyarország” megszület- hessék. Ezen esztendők fe­lén már túl lévén, számot vetve azzal, ami a tervek­ből megvalósult, bizony nemigen dicsekedhet nem­zetünk. Pop és rock süvít éjjel-nappal a rádióban, szinte eltűnnek a nótázás- ra, népi hagyományok meg­őrzésére szolgáló alkalmak, lehetőségek. Valamennyien rohanunk, a fiatalok elől fokozatosan eltűnnek a ré­gi értékek, s lassan meg­indul a mindent leromboló elidegenedés az emberek között. Meg lehet-e állítani ezt a folyamatot. Van-e megol­dás? Erről folyt a vita a Hazafias Népfront budapes­ti székházában, a Fényes Szellők Baráti Körének na­pokban megtartott ülésén. A többnyire hajdani népi kollégistákból álló szerve­zet vendégei ezúttal azok a Békés megyei vezetők, akik az egykori békés-tarhosi állami ének-zenei általános iskola és a népi kollégiumhoz hasonló zenei kollégium megalapítói vagy támogatói voltak. Hogy a kultúra e terüle­tén (is) katasztrofális a helyzet, azzal valamennyien egyetértettek. A hajdani kollégiumok, s a közös dal­kincs közösségteremtő ere­jét sem vitatta senki. Ak­kor hát mi a teendő? A tar- hosi zenei általános drasz­tikus megszüntetése óta (1954), számos zenei általá­nos működik az országban, s mégsem formálódik Ko­dály álma, az éneklő Ma­gyarország. Talán a NÉ- KOSZ-t kellene visszaállíta­ni? Vajon érdemes-e az el­dobott ruhát ismét felölte- ni? Gulyás György karnagy, a hajdani tarhosi énekisko­la és kollégium igazgatója szerint az ének-zenei álta­lános kollégium nélkül jó­val kevesebbet ér. Annak idején, a tehetségesebbnek ítélt falusi vagy tanyasi gyerekeket tömörítette a kol­légium, ahol az otthonról hozott hiányosságok hamar felszámolódtak, hiszen a környezet és a közösség for­máló ereje óriási. Még Ko­dály sem hitt abban, hogy egyetlen generáción belül megszüntethetők ezek a hiányosságok, és a gyerekek magas zenei képzettséggel léphetnek ki az iskola és a kollégium kapuján. Az élet Gulyás Györgyöt igazolta, hiszen számos világhírű mű­vész és zeneszakértő pálya­futása indult Tarhosról. Czine Mihály irodalom- történész azonban óvatos­ságra intett. Vajon vissza­fordítható-e a történelem kereke? Vajon megismétel­hető-e még egyszer ugyan­az a m.ozgalom egy merő­ben más felfogású társada­lomban, egy merőben más úton járó ifjúsággal? A sürgető és megfonto­lásra intő hozzászólások nyomán megállapodás szü­letett: a tarhosi múltat nem szabad a feledés homályá­ban hagynL valamilyen for­mában mindig újra kell éleszteni! A Fényes Szellők és a Békés-Tarhosi Baráti Kör közös megfogalmazása szerint Tarhoson egyelőre egy kórusvezető továbbkép­ző intézetet kell létrehozni. Igaz, ez csupán tető, amely­hez még hiányoznak az ala­pok, de ameddig léteznek Gulyás Györgyök és hozzá hasonló, mindent kijáró tá­mogatók, addig a remény megmarad... Magyar Mária

Next

/
Thumbnails
Contents