Békés Megyei Népújság, 1989. január (44. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-10 / 8. szám

1989. január 10., kedd

Területi döntü

Falusi vers- és prózamondó verseny Gyulán

Képünkön a kunszentmiklósi Rudinszki István helyi lakodalmast ad elő, citerán kísér Putnoki János

1986-ban először, most második alkalommal is meghirdette a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa és az Országos Közművelődési Központ a falusi vers- és prózamondó versenyt. Erre falvakban élő, harminc éven felüliek jelentkezhettek, akik szeretik az irodalmat, a verset, a prózát és a népköltészetet, s nemcsak szeretik,. hanem művelik is, ám a nyilvános bemutatkozásra, sőt a megmérettetésre kevés alkalmuk van. Épp ezért tiszteletre méltó kezdeményezése ez a versenyt meghirdetőknek és a rendezvényt támogató megyei termelőszövetkezeti szövetségeknek.

Gyulán öt megye, Bács- Kiskun, Csongrád, HajdúBihar, Szolnok és Békés megye döntőin a legjobban szerepelt amatőr vers- és prózamondók mutatkoztak be szombaton a Park Szálloda és étterem presszójában. Az 53 versenyzőt dr. Drágán Iván, a Teszöv titkárhelyettese köszöntötte. A zsűri nevében Czine Mihály irodalomtörténész szólt, méltatva a falusiaknak az irodalom iránti szeretetét, amely napjainkban is él, akkor, amikor sok helyütt a kultúra, a szépség tisztelete háttérbe szorul.

Az egész napos versenyen sok magyar költő és prózaíró (Petőfi, Arany, Juhász Ferenc, Nftgy Lajos és Kolozsvári Grandpierre Emil) műveit hallottuk. Volt, aki székely népballadát mondott, de

igen sokan indultak saját verseikkel is. A színvonal — mint minden vetélkedőn — most sem volt egyforma; ám mindenképpen elismerést érdemel, hogy a zömmel 40-60 évesek, sőt a szép számmal megjelent 80 év körüliek a verset, a prózát őszintén, tiszta szívből tolmácsolták. Nagyon jóízűek voltak a vőfélyköszöntők is, csak sajnálhatjuk, hogy a „hivatalból” jelenlevőkön kívül más nemigen hallhatta őket...

Az országos döntőre márciusban kerül sor. Ezen Izsó Antalné, Hevesi Ferenc, Barna László és Gombkötő Imre képviselik megyénket, meghívottként pedig részt vesz még Muntyán Zoltánná.

Sz. M.

Orosháza

Terv: olcsón, vonzón az egészség szolgálatában

Az Országos Közművelődési Alap 1988-ban meghirdetett pályázatára benyújtotta programját az orosházi Petőfi Művelődési Központ is. A felkért szakértői bizottság javaslatára a művelődési miniszter 1 millió forint kamatmentes hiteltámogatást engedélyezett az intézmény számára. Gonda Gézát, a művelődési központ igazgatóját arról kérdeztük, mi az, amit ebből a pénzből megvalósítanak.

— A városközpontban, a Kossuth Lajos utca 34. szám alatti ház udvarán egy régi műhelyépületet alakítunk át — az egészségmegőrző programhoz kapcsolódva — kdndícionálóteremmé. Minden korosztály számára szeretnénk kulturált, modern

sportolási környezetet biztosítani. Az épületben tornatermet, kondiszobát, szaunát is tervezünk. Mivel régi házról van szó, ezért februárban felújítással kezdjük a munkát. Bevezetjük a vizet, a gázt és építünk vizesblokkot. Nagyon jó a kapcsolatunk az orosházi Atlasz Body-building klub tagjaival, ők felajánlották segítségüket az erőfejlesztő gépek elkészítéséhez, fgy lényegesen olcsóbbak lesznek az eszközök.

— Az egymillió forintos hitelen kívül van egyéb anyagi forrásuk is?

— Nincs, de nem is akarunk más pénzeszközt felhasználni. Egyelőre — amíg a munkákat nem kezdjük el — a kapott pénzt befektetjük, kamatoztatjuk. Az egymillió forint arra elég lesz, hogy itt a városban beindítsunk valami hasznos és sokak által hiányolt szolgáltatást. Később pedig a lakossági észrevételeket szem előtt tartva szeretnénk újabb igényeket kielégíteni: büfét, pihenőszobát, szoláriumot tervezünk. Természetesen mindezt kicsiben kell elképzelni, hiszen az épület méretei adottak.

— Ez egy vállalkozás. Bele is bukhatnak ...

— Ilyen gondolat meg

sem fordult a fejünkben. Egyébként ha a mostani gazdasági viszonyok közepette olcsók leszünk és olcsóságunk ellenére még vonzók is, akkor meg fogunk élni- Cs. I.

II hazai felsőoktatás történetében először földrajz és fizika — idegen nyelv szakpárosítás

A hazai felsőoktatás történetében először vezetik be a természettudományok és az idegen nyelvek szakpárosítását a Pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem tanárképző karán. A következő tanévben kezdődő, egyetemi szintű, ötéves fizika—idegen nyelv, illetve földrajz—idegen nyelv képzés keretében a választott természettudományi tárgyhoz az angol, a francia, az olasz és az orosz nyelv valamelyikéből is diplomát szerezhetnek a hallgatók.

Kozma László professzor, a JPTE tanárképző karának dékánja az MTI munkatársának elmondta, hogy a napokban megjelent felsőfokú felvételi tájékoztató kötetében az ősszel induló új pécsi szakpárok még nem szerepelhettek, de a fizika— idegen nyelv és a földrajz— idegen nyelv szakokra tizen- két-tizenkét hallgatót várnak már az idén. A jelentkezési kérelmeket a többivel azonos határidőig, március elejéig lehet benyújtani. A felsoroltakon kívül a német és a szerbhorvát nyelvek is választhatók, ezeket a nemzetiségi tanárképzés négyéves stúdiuma keretében oktatják, ami főiskolai oklevél megszerzését teszi lehetővé. A fizika elméleti oktatását a Központi Fizikai Kutató Intézet, a földrajzét pedig a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja segíti szakembereivel. Az idegen nyelvek tökéletes elsajátítását a külföldi társegyetemekkel meglévő, illetve megkötendő megállapodás keretében féléves külföldi tanulmányutakkal is segíti az egyetem. A képzés iránt érdeklődőknek az egyetem felvételi előkészítő tanfolyamot szervez, az igényekhez igazodóan.

Az új szakpárok bevezetésével -egyrészt az örvendetesen szaporodó idegen tanítási nyelvű középfokú tanintézetek számára képeznek olyan tanárokat, akik tantárgyukat nemcsak magyarul, hanem a választott idegen nyelven is képesek oktatni, másrészt a humán és a reál típusú műveltség közötti szakadék áthidalásához járulhatnak hozzá.

Spray, night club meg a bruttósítás

„Idegenből szakadt” kifejezések a magyar nyelvben

Nyelvünk szókészlete idegen szóelemekkel, szavakkal is gazdagodik állandóan. Az átvétel azzal függ össze, hogy egy-egy nép a történelme során más népekkel teremt társadalmi, gazdasági, kulturális kapcsolatokat, és ez az érintkezés a nyelvben is maradandó nyomokat hagy. A kapcsolat- teremtés, az érintkezés idején új tárgyakkal, fogalmakkal, jelenségekkel ismerkedik meg s ezek nyelvi vetületeként szá- I mos új megnevezés, új szó kerül be a szókészletbe. A magyar nyelv története is bizonyítja, hogy népünk nagy korszakváltásai, a társadalmi, politikai átalakulások szókincsünk fejlődésében, gyarapodásában

I

is tükröződnek.

Az államalapítás, a kereszténység felvétele korszakában a Kárpát-medencében megtelepedett, a földművelésre, a belterjes állattenyésztésre áttérő őseink nyelve elsősorban latin és szláv szavakkal gazdagodott. A latinból származó kápolna, iskola, legenda szavak mellett a szláv mezsI

gye, rozsda, borostyán, gomba, szombat, szomszéd szavak a honfoglalást követő időszakban kerültek be nyelvünk szókészletébe. A felszabadulás utáni magyar— szovjet kapcsolatok nemcsak politikai, gazdasági, kulturális együttműködést eredményeztek, de a bolsevik, a kolhoz, a kom[

bájn, a szputnyik, a kulák, a peresztrojka és még számos orosz kifejezés ezek hatására gyökerezett meg nyelvünkben.

Századunkban a modern technika fejlődése során egész sereg olyan fogalom keletkezett, amely közvetlenül születése után más nyelvekben is megjelent. így aztán az egyes nyelvek szókészlete igen jelentős mértékben gazdagodott ezekkel a gyorsan terjedő jövevényszókkal. Hasonló hatást váltott ki a művelődés különböző ágainak az átalakulása, a tudomány, a sport nemzetközivé válása. Görög és latin eredetű szavak mellett elsősorban németből, franciából, angolból, olaszból és az orosz nyelvből indultak el vándorútjukra a nemzetközivé lett kifejezések. Nyelvünkben is sok tízezerre rúg azoknak a modern nemzetközi szavaknak a száma, amelyek már nemcsak a szakmai terminológiában használatosak, hanem a köznyelvben is. Az atom, az energia, a bakI tórium, a garázs, a kabaré, a futball, a bojkott, a karikatúra, a boleró szavaktól már nem idegenkedünk, megszoktuk, használjuk őket, beletartoznak a nemzetközi műveltséget tükröző szókészletünkbe. Az 1988-as év leggyakrabban használt kifejezéséről, a bruttósításról már ne is beszéljünk, hiszen az évszázad „legdrágább” kifejezése az adóhivatal jóvoltából — úgy tűnik — „otthonra” talált nálunk.

Nyelvünk sajátossága az is, hogy nem mindig akarja befogadni az idegen kifejezést. Ennek számos oka van. Az új jövevényszó — például — nem illik a magyar hangrendbe, nehézkes az írásmódja, a kiejtés nem hasonlít a leírt alakra, mássalhangzó-torlódás nehezíti az átvételt. Szókincsgyarapításunk ma is sok furcsasággal jár, elsősorban angol szavak, kifejezések jóvoltából.

Nyelvészek véleménye szerint az angol szavak megtelepedését az is hátráltatja, hogy a két nyelv hangállományában jelentős különbségek vannak. Kétségtelen, hogy a görög, a latin., a német, a francia,

az orosz nyelv jövevényei hamarabb magyarosodnak, az angol szavaktól jobban idegenkedünk. Emlékezetes, hogy Vitray Tamás népszerű tévéműsorának első neve, a magyarosított „tóksó” — angol helyesírással: talk-show — milyen országos vihart kavart, míg végül aztán nyelvi leleménnyel „telefere” lett belőle.

A talk-show mellett angol szavak tucatjai lepték el nyelvünket,^elsősorban a kereskedelem, a számítástechnika, az elektronika szakkifejezései. Spray, design, chip, team, night club, musicbox, leasing — hogy csak néhányat említsünk a leggyakrabban használt szavak közül.

Napjainkban főleg a magánkereskedők cégtábláin hemzsegnek az idegen szavak, elnevezések. Az üzletek, boltok, árudák helyét shopok, eenterek, second ham bou- tique-ok foglalták el. A külföldi elnevezések magyarítására pályázatot írtak ki, s a beérkezett nyelvi ötletek alapján a so- lariumból fényfürdő, a drink bárból kor- tyintó, és hörpentő lett, a snack-bódéból gyorsharapó, illetve hamm-bár. A magyarosító, nyelvvédő szándék ellenére sajnos, még mindig sok az idegen felirattal hivalkodó üzlet.

Nyelvrontó jelenség az is, hogy a most alakuló kisvállalkozások, kisszövetkezetek, magáncégek nem magyar, hanem — esetenként nyelvileg is hibás — összetákolt j idegen nevekkel ékesítik fel magukat, s az ember csak kapkodja a fejét a Kulturin- vest, az Innova, a Fair Play Börze, az Intercoop, a Max, a Dataplan cégnevek hallatán.

Ennek az idegenszó-áradatnak a láttán felmerül a kérdés: sikerül-e magyar szófordulattal helyettesíteni egy-egy „külföldről hazánkba szakadt” kifejezést, avagy az idegen szó honosodik meg nyelvünkben? Mindkét módozatra akad példa bőven.

Például a spray (magyarosan írva: szpré) már beépült nyelvünkbe, a helyette ajánlott magyar szó, a permet nem tudta kiszorítani angol társát. Hasonló a helyzet a design helyett javasolt formatervezés szóval, sőt a leasing angol szó is — jelen- ; lése: tartós kölcsönzés, bérlet — jól tartja magát, hiszen már megszületett a lízingelés. a lízingszerződés, a lízingbe vétel fogalma. Viszont a hobbibolt, a hobbikért, a csúcstechnológia, a hifitorony használata egyre jobban terjed, s ezeket a szavakat már nem érezzük idegennek. Az ökölvívás I (régebben: box) kedvelői közül sokan már nem tudják, hogy mi az a knock out, pedig néhány évtizeddel ezelőtt a versenyzőt nem kiütötték, hanem „knokautolták”, s a régi futballmeccsen a bíró kornert ítélt, nem pedig szögletrúgást.

Elmondhatjuk: . nyelvünkben jelentős mennyiségben találhatók idegen szavak, kifejezések, új fogalmak hordozói. Ezek a jövevényszók a világban végbemenő változásokat, a kultúra, a politika, a technika, a kereskedelem, egyszóval az élet különböző területeinek a fejlődését tükrözik. Arra kell törekedni tehát, hogy ezek a mindennapi szóhasználatunkba beépülő idegen szóelemek, szavak a nyelvi sivárság, bizonytalanság helyett a magyar nyelv sokszínűségét szolgálják és kifejezéseinek tárházát gazdagítsák.

Kiss György Mihály

Tarhos újra az ország előtt

ülésezett a Fényes Szellők Baráti Köre

Kodály szerint körülbelül 100 év kemény és következetes nevelőmunka szükséges ahhoz, hogy az „éneklő Magyarország” megszület- hessék. Ezen esztendők felén már túl lévén, számot vetve azzal, ami a tervekből megvalósult, bizony nemigen dicsekedhet nemzetünk. Pop és rock süvít éjjel-nappal a rádióban, szinte eltűnnek a nótázás- ra, népi hagyományok megőrzésére szolgáló alkalmak, lehetőségek. Valamennyien rohanunk, a fiatalok elől fokozatosan eltűnnek a régi értékek, s lassan megindul a mindent leromboló elidegenedés az emberek között.

Meg lehet-e állítani ezt a folyamatot. Van-e megoldás? Erről folyt a vita a Hazafias Népfront budapesti székházában, a Fényes Szellők Baráti Körének napokban megtartott ülésén. A többnyire hajdani népi kollégistákból álló szervezet vendégei ezúttal azok a Békés megyei vezetők, akik az egykori békés-tarhosi állami ének-zenei általános iskola és a népi kollégiumhoz

hasonló zenei kollégium megalapítói vagy támogatói voltak.

Hogy a kultúra e területén (is) katasztrofális a helyzet, azzal valamennyien egyetértettek. A hajdani kollégiumok, s a közös dalkincs közösségteremtő erejét sem vitatta senki. Akkor hát mi a teendő? A tar- hosi zenei általános drasztikus megszüntetése óta (1954), számos zenei általános működik az országban, s mégsem formálódik Kodály álma, az éneklő Magyarország. Talán a NÉ- KOSZ-t kellene visszaállítani? Vajon érdemes-e az eldobott ruhát ismét felölte- ni? Gulyás György karnagy, a hajdani tarhosi énekiskola és kollégium igazgatója szerint az ének-zenei általános kollégium nélkül jóval kevesebbet ér. Annak idején, a tehetségesebbnek ítélt falusi vagy tanyasi gyerekeket tömörítette a kollégium, ahol az otthonról hozott hiányosságok hamar felszámolódtak, hiszen a környezet és a közösség formáló ereje óriási. Még Kodály sem hitt abban, hogy egyetlen generáción belül megszüntethetők ezek a hiányosságok, és a gyerekek magas zenei képzettséggel léphetnek ki az iskola és a kollégium kapuján. Az élet Gulyás Györgyöt igazolta, hiszen számos világhírű művész és zeneszakértő pályafutása indult Tarhosról.

Czine Mihály irodalom- történész azonban óvatosságra intett. Vajon visszafordítható-e a történelem kereke? Vajon megismételhető-e még egyszer ugyanaz a m.ozgalom egy merőben más felfogású társadalomban, egy merőben más úton járó ifjúsággal?

A sürgető és megfontolásra intő hozzászólások nyomán megállapodás született: a tarhosi múltat nem szabad a feledés homályában hagynL valamilyen formában mindig újra kell éleszteni! A Fényes Szellők és a Békés-Tarhosi Baráti Kör közös megfogalmazása szerint Tarhoson egyelőre egy kórusvezető továbbképző intézetet kell létrehozni. Igaz, ez csupán tető, amelyhez még hiányoznak az alapok, de ameddig léteznek Gulyás Györgyök és hozzá hasonló, mindent kijáró támogatók, addig a remény megmarad...

Magyar Mária