Békés Megyei Népújság, 1989. január (44. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-10 / 8. szám
NÉPÚJSÁG 1989. január 10., kedd Tájékoztató az árváltozásokról Amint arról már hírt adtunk, január 9-től több termék ára jelentősen megváltozott. Olvasóink jobb tájékoztatása érdekében mától részletes jegyzéket közlünk az áremelkedésekről. Elsőként a húsipari és a baromfiipari termékek árváltozásait olvashatják: Húsipari maximált fogyasztói áras termékek: Darabolt lehúzott sertéshús és húsrész (hidegen): Régi Új ár Ft ár Ft — hosszúkaraj (csontos), grótcsonttal kg 130,0 140,0 — comb (csont és csülök nélkül) kg 150,0 170,0 — csont nélküli tarja kg 150,0 170,0 Húspépből készült töltött termékek (vörösáru): — párizsi kg 88,0 100,0 — krinolin kg 86,0 100,0 Darabolt marhahús és húsrészek: — lábszár (csont nélkül) kg 106,0 140,0 — rostélyos (csontos) kg 106,0 140,0 — marhafarok kg 40,0 50,0 Csont: — marha velőscsont kg 30,0 40,0 Nyers marhabelsőség: — máj kg 60,0 65,0 — pacal, tisztított kg 120,0 150,0 Darabolt, lehúzott sertéshús és húsrész, hidegen: — lapocka kg 136,0 150,0 — dagadó kg 116,0 130,0 — csülök (csont nélkül), bőrrel vagy anélkül kg 88,0 100,0 — oldalas (szegycsonttal) kg 94,0 106,0 — bordacsont (húsos, porcogós) kg 30,0 34,0 Nyers sertésbelsőség: — máj • kg 90,0 96,0 — vese, velővel 4:1 arányban kg 60,0 70,0 Nyers sertészsiradék: — zsírszalonna kg 28,0 30,0 — császárvég (3 bordás rész) kg 40,0 44,0 Étkezési zsír és faggyú: — csomagolt 1 1-es zsír kg 30,0 34,0 — étkezési tepertő kg 32,0 40,0 Húspépből készült töltött termék (vörösáru): — virsli műbélben " kg 126,0 146,0 — baromfihúsos virsli műbélben kg 126,0 146,0 — olasz felvágott kg 110,0 130,0 Régi Új ár/Ft ár.íFt — veronai felvágott kg 110,0 130,0 — vadász felvágott kg 118,0 136,0 — zalai felvágott kg 118,0 140,0 Kolbászfélék, szárazkolbászok, hagyományos : — úttörő szárazkolbász kg 124,0 140,0 —■ pokol kolbász, vákuumfóliában kg 170,0 190,0 — gyulai kolbász kg 206,0 230,0 — parasztkolbász kg 2(^,0 230,0 — pusztakolbász kg 206,0 230,0 — Körös kolbász, vékony kg 206,0 230,0 — csabai csípős kolbász, vastag kg 218,0 244,0 — szegedi Favorit paprikás kolbász kg 266,0 290,0 —• csemege deber’eceni kg 114,0 136,0 — lángolt kolbász kg 146,0 166,0 Hurka és hurkafélék: — véres hurka kg 34,0 42,0 — tüdős hurka kg 40,0 46,0 — rizses hurka kg 44,0 50,0 — májas hurka kg 52,0 60,0 — bácskai kg 62,0 66,0 — füstölt májas kg 78,0 88,0 — kenőmájas kg 70,0 78,0 — arany májas kg 90,0 100,0 Hússajt : — bőrsajt kg 22,0 24,0 — disznósajt kg 56,0 62,0 Füstölt és főtt hústermékek: SERTÉSHÚS: — hátsó csülök (csontos) kg 90,0 104,0 — oldalas (csontos) kg 120,0 140,0 — húsos csont kg 26,0 30,0 — bordacsont kg 40,0 60,0 — láb kg 20,0 24,0 — nyelv, tisztított kg 180,0 210,0 MARHAHÚS: — marhanyelv kg 216,0 250,0 Gépben főtt hús: — rakott sertésfej kg 70,0 78,0 — csülök rolád kg 130,0 144,0 — zöldborsós géprolád kg 196,0 216,0 — rakott sertésnyelv kg 144,0 162,0 — gépsonka kg 220,0 250,0 — sümegi sonka kg 220,0 250,0 Étkezési szalonna és szalonnás készítmények: — kenyérszalonna (sózott) kg 30,0 34,0 Régi Új ár Ft ár Ft — kenyérszalonna (füstölt) kg 38,0 44,0 — császárszalonna (csontos) kg 84,0 100,0 — kolozsvári szalonna kg 94,0 106,0 — angolszalonna kg 180.0 200,0 — tokaszalonna-csécsi (főtt) kg 42,0 50,0 —■' bácskai pőre (sült) kg 46,0 60,0 Szalámi: — Herz és Pick — rúdban és darabolva kg 300,0 330,0 — diákcsemege kg 130,0 150,0 BAROMFIIPARI SZABADÁRAS TERMÉKEK: Vágott baromfi: — vágott csirke, belezett (politasakos) kg 71,0 82,0 — csirkemell, I. o. — előhűtött kg 95,0 110,0 — fagyasztott „Z” — csirkerészek Csirkebelsőség: kg 59,0 68,0 — máj, szívvel kg 135,0 150,0 — zúza, tisztítva kg 90,0 100,0 Csirkeaprólék: — „A” aprólék (teljes) kg 45,0 52,0 — „B” aprólék (far, hát nélkül) kg 47,0 55,0 — „D” aprólék (fej, láb nélkül) kg 52,0 60,0 —• far, hát kg 30.0 32,0 — tyúk egészben, előhűtött, belezett kg 52,0 56,0 — tyúkaprólék, „A” kg 39,0 43,0 — libatepertő kg 81,0 98.0 —• pecsenyekacsa, bontott kg 62,0 71,0 — kacsaaprólék kg 41,0 46,0 — kacsacomb Baromfi húskészítmények: kg 100,0 110,0 — virsli műbélben kg 98,0 113,00 — pulyka ja va kg 176,0 198,00 — mortadella kg 90,0 100,00 — rakott csirkecomb kg 193,0 220,00 — zúzafelvágott Baromfikonzervek : kg 120,0 137,00 — szárnyaskrém, 65 g. db 11,70 13,20 — üdülőkrém, 70 g. db U,30 12,80 — szárnyas májkrém, 1/10 db 12,00 13,70 — pulykahúskrém, 1Í10 db 9,50 10,90 — csirkehúskrém, 1/10 db 10,70 12,20 Libamájkészítmények : — püré, 70 g. db 47,40 47,40 — naturel, 100 g. db 205,00 235,00 Gyorsfagyasztott félkészételek: — bundás csibefalat (dobozos) kg 137,0 150,0 — bundás csibefasírt (politasakban) kg 108,0 118,0 — ripp-ropp bfivagdalt (dobozolt) kg 109,0 122,0 Első nap az áremelkedőben (Folytatás az 1. oldalról) most pedig szinte kilátástalannak látszik. Hiába teszek félre havi rendszerességgel pénzt, félek, hogy feleslegesen takarékoskodom. Bucsai Júlia kilenc éve gyűjti a pénzt ifjúsági takarékbetétkönyvében, ennek így látja eredményét: — Ahogy gyarapszik a pénz, úgy mennek föl az árak, szélmalomharcot folytatok. Pillanatnyilag nem is látjuk be, hogy mennyit jelentenek valójában a mostani áremelkedések. * A Szőlő utcai házak Békéscsabán nem épen a legszegényebb életvitelről árulkodnak. A telefonkönyvből találomra választottam ki Varga Józsefeket, akik három gyereket nevelnek, ők itt laknak, egy társasház boldog tulajdonosaiként. — A három fiam, 9, 6 és 3 évesek — kezdi kérdéseimre a választ Borika, a ház asz- szonya. — Ez azt jelenti, hogy' kilenc éve vagyok itthon velük gyesen. A férjem a Volán művezetője és havonta a családi pótlékkal együtt közel 13 ezer forintot hoz haza. Tudja, hogy lehet ebből kijönni? Ügy, hogy mindkettőnk szüleinek segítségét el kell fogadnunk. Ezen félül én, néha — pihenésképpen — vállalalom egy-két pulóver megkötését, és ebből is csurran, cseppen pár száz forint... Persze, mi abban voltunk szerencsések. hogy 1979 őszén kezdtünk el alapozni. Kaptunk kölcsönt még alacsony kamattal, különböző segítséget a vállalattól, szülőktől. A bútoraimat is például anyá- mék vették. A sógorommal közösen van egy kis kertünk, ott termeljük meg a legszükségesebbeket, és persze a legtöbbet krumpliból. Tudja, hányféle ételt lehet összehozni a burgonyából? Pláne, ha csak az van itthon? A gyerekeknek ritkán .vásárolok ruhafélét — folytatja a mama. — Megmaradtak a legidősebbről és most sorra hordja a két kicsi... Persze a cipő nem számít, azt elnyüvik, azt venni kell... Elfogy naponta 2-3 liter tej, közel 40 forint és akkor még nem vettem semmit. Sőt'! A reggelihez nem elég a tej. Tudja, én naponta főzök. Jó, ha ebből vacsorára is marad. De hát ez a legritkább egy öttagú családban. Nálunk soha nem fordult elő olyan, hogy valamit kidobtunk volna. * Papp József, az Orosházi Baromfifeldolgozó Vállalat igazgatója : — A tegnap életbe lépett 14,1 százalékos ba- romfihúsár-emelés növeli ugyan az árbevételünket, de kevés ahhoz, hogy fedezze a felvásárlási költség emelkedését. A közelmúltban a csirke felvásárlási ára 7 forinttal nőtt, így mi éves szinten átlagosan 44 forintot fizetünk egy kilogramm csirkéért. .A mostani áremelésnek ily módon több mint 20 százalékosnak kellett volna lennie. Egyébként nálunk egy kilogramm csirke önköltsége 86 forint, s az új fogyasztói ára 85 forint. A Az árbejelentési közlemény nem érte váratlanul a bérből és fizetésből élő szak- szervezeti tagságot — mégis szinte villámcsapásként hatott a közölt áremelések mértéke és köre. A dolgozók vérmérsékletétől függően ki szinte szavakat sem talált döbbenetében, ki pedig nyomdafestéket nem tűrő hangon, indulatoktól fűtötten fejezte ki mélységes felháborodását. Fokozódott az elkeseredettség, a kilátástalanság érzése. Az elnyomorodástól való félelem fojtogatja — különbözet a mi veszteségünk. A január 9-i áremelés számunkra veszteségcsökkentő hatású, de még így sem nyereséges a termelés. Tavaly egyébként 14 és fél ezer tonna csirkét dolgoztunk fel, idén ez a szám 12,5 ezer tonna lesz. A csökkenés oka, hogy sok termelőnek a költségek növekedése miatt még az említett fel- vásárlási árért sem éri meg a tenyésztés. * Májgombócleves, krumplis tészta és ivóié volt az ebéd tegnap a békéscsabai Deák utcai idősek klubjában, ahol étkezés közben is el-elhang- zott a kérdés: vajon a jövőben ez mennyibe fog kerülni? — Most a szokásosnál jobban érdekelték az ide járó nyugdíjasokat a napilapok — mondta Borsos Andrásáé klubvezető —, természetesen az árakról szóló tájékoztatók miatt, bár sokan már a vasárnap esti rádió- és tévéműsorokból értesültek erről. Ez a fő beszédtéma, s bizony lehangolt szinte mindenkit. — Borzasztó ez az árememár most is a megélhetési gondokkal küzdő rétegek torkát. Különösen kilátástalannak látszik a kiskeresetűek, nagycsaládosok, pályakezdők sorsa. Szinte mindenki felháborítónak tartja, hogy az alapvető élelmiszerek árát, melyek a megélhetés biztonságát jelenthetnék (tej, tejtermékek, kenyér, hús) ilyen drasztikus mértékben emelték, ezzel kockáztatva, hogy egyre nagyobb tömegek kerülnek a létminimum alá. Elviselhetetlennek minősítik a személyenkénti havi lés. de igyekszem -nem idegesíteni magam miatta — kapcsolódik a beszélgetésbe a Bartók Béla úton lakó Ha- szala Istvánné, aki 13 éve nyugdíjas, egyedül él, s eddig havonta 3230 forintot kapott. — Néztem vasárnap este a tévét, akkor tudtam meg azt is, hogy szerencsére ezután 360 forinttal többet hoz majd a postás, s májustól újabb száz forinttal nő ez az összeg. Azonban mindez nagyon kevés az árak emelkedéséhez képest. — Megpróbálta már kiszámolni, hogy miként futja a pénzéből ezután a kiadásokra? — Még nem — felelte nagyot sóhajtva. — Egészségesen táplálkozni és fűteni mindenképpen kell, s aztán amire telik, azt megveszem, amire nem, azt nem. Szerintem a kisebb nyugdíjakat jobban meg kellett volna növelni, mint a jóval nagyobbakat. S miként vélekedik az áremelésekről Adatni Sándor? Ö 67 éves,"s az Eötvös utcában lakik. A nyugdíja eddig 3402 forint volt. — Valahogy ezután is lesz — mondja eltöprengve. — Sajnos, sok gyógyszert kell szednem, ám van jó a rosszban is, hiszen ezeket kedvezményesebben kaphatom meg szociális helyzetem miatt. 800,— Ft plusz terhet. Ugyanakkor szinte kivétel nélkül mindenki kétségbe vonja, hogy a most bejelentett áremelés csupán 5-6 százalékos árszínvonal-emelkedést és „csak” havi 800,— Ft személyenkénti terhet jelent. A dolgozók megítélése alapján mindez jóval nagyobb arányú és sokaknak az à legfőbb kérdése, hogy hogyan tudnak ezek után tisztességesen megélni. Legtöbben elképzelni sem tudják, hogy ezzel még nincs az áremeléseknek vége. A meghirdetett árintézkedések hitelében nem bíznak, igen nagyfokú a bizonytalanság és a bizalmatlanság. Mint sok esetben, ismét a felelősség kérdését feszegetik, igen sok szélsőséges vélemény hangzik el. „Luxus, hogy amit a vezetők elszúrtak, azértí, a me- lós ilyen súlyos árat fizessen”, (Húskombinát, Gyula.) „Azoknak, akik az árintézkedést hozzák, könnyű 25- 30 ezer Ft nettó fizetés mellett megindokolni a dolgokat”. (Béköt.) „A felső vezetés majd akkor magyarázkodjon, ha ö is 4-5 ezer Ft-ból él meg." „A régi vezetés, aki ilyen adósságba sodorta a népet, most 25-30 ezer Ft nyugdíj mellett élvezi a »felelősség terhét«.” „A jelenlegi vezetés is gondoskodott arról, hogy a fizetésük reálértéke ne csökkenjen. Az ő fizetésükkel hogyan érezhetik át a nyomorgók gondját”. „Felelőtlenség a kormány részéről ilyen helyzetet előidézni.” Csaknem mindenki hábo- rog, hogy nem látják az áldozatvállalás értelmét, nem érzékelik még a gazdasági helyzet javulását. „A struktúra változott, az adósságteher nem csökkent. Ideje lenne már nyilvánosságra hozni, hogy azt a rengeteg kölcsönt mire fordították, és hova lesz a megszorításokból, az adókból befolyó költségvetési bevétel." „Akkor, amikor a kölcsönöket felvették, nem kérték ki a dolgozók véleményét, sőt még csak nem is adtak róluk tájékoztatást, akkor most milyen alapon fizettetik meg velünk?” „A politika már mindent eltűr a pénzügypolitika és saját pozíciója védelmében.” Az elkeseredettséget, a ki- látástalanságot fokozza a jelenlegi bérhelyzet. Mindösz- sze néhány üzemben ismert csupán az ez évi bérfejlesztés mértéke és időpontja, így a gazdálkodó szervezetek döntő többségénél a dolgozók még inkább kétségbe esve néznek szembe a megugrott árakkal. „A családosok honnan teremtsék elő az áremelések okozta terhek és a jelentéktelen kompenzáció közötti különbség forintfedezetét?" „A vállalatokra is olyan teher nehezedik, hogy képtelenek tisztességes bérfejlesztést végrehajtani." „A béralku olyan mézesmadzag. amiről hiányzik a méz.” A szakszervezetek álláspontjával egyetértenek- a dolgozók, hogy értékarányosak legyenek a bérek, de nem bíznak annak érvényesítésében ! „Egyetértünk azzal, hogy értékarányos árakra van szükség, de a munkaerőt mikor fizetik meg értékén?” „A SZOT ne a sztrájk- törvénnyel foglalkozzon, hanem a megélhetés kérdéseivel, a dolgozók árhoz igazodó bérét harcolja ki.” Az árak alakulását teljes érthetetlenség övezi. Nem hiszik el, hogy azok valós értékeket tükröznek. „A kormány miért nem néz utána, hogy melyik terméken mennyi volt a dotáció, és hogy valóban az épül-e az árra?” „A vállalatokat senki nem ellenőrzi, hogy jogosan hajtanak-e végre’ áremelést. Számukra az a legkedvezőbb, ha mindent a termelői árban foganatosítanak.” Ellentmondást vélnek felfedezni a kormány célkitűzése és a fogyasztás drasztikus visszaszorítása között. „A kormány a piaci viszonyokat szándékozik kibontakoztatni, a fogyasztás ilyen mértékű szorítása mellett, ezt hogyan képzeli megvalósítani?” összegezve: az igazi hatások még nem mérhetők, de a hangulat romlása, a kedélyek felkorbácsolt állapota jól érzékelhető. Úgy tűnik, a lakosság tűrőképességének határát ez az áremelkedés már sok helyen meghaladta. Elsősorban a kormánynyal szemben fokozódik az elégedetlenség, sokan nem bíznak szavahihetőségében. Várható, hogy az áremelésekkel kapcsolatos hangulati megnyilvánulások a következő napokban erősödni fognak. II központi árintézkedések fogadtatása a szakszervezeti gyorsinformációk alapján
