Békés Megyei Népújság, 1989. január (44. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-12 / 10. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG fl MEGYEI PÚRTBIZOTTSÚG ÉS fl MEGYEI TANÁCS LAPJA 1989. JANUÁR 12., CSÜTÖRTÖK Ára: 4,30 forint XLIV. ÉVFOLYAM, 10. SZÁM A törvény kimondja a pártalapítás jogát Befejezte munkáját az Országgyűlés Az Országgyűlés ülésszaka szerdán délelőtt 9 órakor foly­tatódott. Az ülésszak második munkanapját Stadinger Ist­ván, a Ház elnöke nyitotta meg. Bejelentette, hogy a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság kedden késő estig ülése­zett. Az egyesülési és a gyülekezési törvényjavaslatok fe­letti együttes vita lezárult. Ezután Kulcsár Kálmán igazság­ügyminiszter foglalta össze a vitában elhangzottakat. Kulcsár Kálmán vitazárója Mai számunkból: Vass Józsefné felszólalása (3. oldal) fl tizennegyedik napon jött a hóhér (4. oldal) Tájékoztató az árváltozásokról (5. oldal) Kivel kössenek biztosítást a nagyszénásiak? (6. oldal) Állásfoglalás doppingügyben (8. oldal) A békési Dr. Hepp Ferenc Általános Iskola 5. b osztályos tanulói szívesen járnak a városi könyvtár gyermekrészle­gébe. A kölcsönzés mellett gyakran tartják itt őrsi foglal­kozásukat, amikor is leginkább lemezeket hallgatnak. A gyermekkönyvtár 2300 beiratkozott olvasójából naponta át­lagosan 30-40 gyermek fordul meg itt Fotó: veress Erzsi Fórum a megyei kórházban Dr. Kulcsár Kálmán — aki a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság állás- foglalását is összegezte — elöljáróban hangsúlyozta : a kormány elfogadta Bállá Éva és más képviselők mó­dosító javaslatát a törvény-,, tervezet 29. szakasza 1. be­kezdését illetően. Ebben ar­ról van szó, hogy büntető­jogi tényállást állapítanak meg akkor, ha valaki egy adott szervezet bejegyzését elutasító bírósági határozat után részt vesz a megala­kult társadalmi szervezet ve­zetésében. A képviselők ér­velését elfogadva a törvény- javaslat szövegét úgy módo­sították: „aki a bíróság ál­tal feloszlatott társadalmi szervezet vezetésében vesz részt, vétséget követ el, és ezért egy évig terjedő sza­badságvesztéssel, javító-ne­velő munkával vagy pénz- büntetéssel sújtható”. A továbbiakban arról szólt, hogy a kormány nem tudja elfogadni Púja Frj- gyes képviselő javaslatát, amely arra vonatkozott, hogy a politikai párt létrehozásá­nak lehetősége ne szerepel­jen a törvénytervezetben. Nem tud azonosulni a kor­mány azzal a több képvise­lő által előadott módosító javaslattal sem, hogy nincs szükség a politikai pártok alapítását szabályzó külön törvényre. A politikai pártok létre­hozására vonatkozó külön törvény szükségességét in­dokolva hangsúlyozta: a pár­toknak a társadalomban kü­lönböző funkcióik vannak. Ezeket a funkciókat részben pblit.ikai szervezetek is el­látják, anélkül, hogy párt­nak neveznék magukat. Te­hát nem az elnevezésen, ha­nem a tartalmi működésen van a hangsúly. Utalt a po­litikatudományi irodalomból ismert fogalomra, az úgyne­vezett nyomást gyakorló pártokra. Rámutatott: ezek a pártok nem rendelkeznek olyan politikai és társadal­mi háttérrel és erővel, hogy valóságos szereplői lehesse­nek a politikai versengés­nek, befolyásukat azonban fel tudják használni az uralkodó helyzetben levő pártok politikájának, illetve a kormány munkájának ala­kítására. Ezt a funkciót a politikai szervezetek akkor is el tudják látni, ha nem nyilvánítják magukat párt­tá — szögezte le. Azoknak a szervezeteknek viszont, amelyek politikai pártként kívánnak majd működni a jövőben, szüksé­gük van időre, hogy a funk­cióik ellátásához — például a képviselt érdekeknek megfelelő politikai program kialakításához — szükséges feltételeket megteremtsék. Nem arról van tehát szó — emelte ki az igazságügy­miniszter —, hogy a kor­mány fél valamitől, s ha ad valamit, ugyanakkor a má­sik kezével gyorsan megszo­rítja a gyeplőt. A kormány — amely már hozzálátott a párttörvény kimunkálásához — egyetért a jogi, igazga­tási és igazságügyi bizottság javaslatával, hogy megfelelő társadalmi vita után, leg­később augusztus 1-jéig nyújtsák be a parlamentnek a párttörvényről szóló tör­vénytervezetet. A korszerű egyesülési jog­nak nagyon sok összefüggé­se van, ezzel kapcsolatban nemcsak közjogi, hanem polgári jogi viszonyokat is szabályozni kell. Egységes törvény esetén valamennyi szervezetre alkalmazható szabályokat kell megszabni. Ezért szükséges, hogy a tör­vény foglalkozzon a társa­dalmi szervezetek belső éle­tével is. Ezzel azonban csu­pán két paragrafus foglal­kozik, s ezek is diszpozitív szabályok, amelyek akkor lépnek életbe, ha a szerve­zetek alapszabálya másként nem rendelkezik. Dr. Kulcsár Kálmán fog­lalkozott Tóth Károly képvi­selő, református püspök ja­vaslatával is, miszerint kü­lön védelmet biztosítsanak az egyházakkal kapcsolatos elnevezések használatánál. Ez az igény jogos — hang­súlyba Kulcsár Kálmán —, s a törvénytervezet megfe­lelő paragrafusa eleget is tesz ennek. (Folytatás a 2. oldalon) « Gyulán, a Békés Megyei Tanács Pándy Kálmán Kór­ház- és Rendelőintézetben első ízben rendezték meg a napokban az új év első munkaértekezletét. Dr. Sze- pesváry Elemér, a megyei kórház főigazgató főorvosa az elmúlt év legfontosabb eseményeiről szólva elmond­ta, hogy az intézményben jelentősen javultak a szemé­lyi és a tárgyi feltételek. Az ápolás területén kiemelkedő az előrelépés, hiszen az ál­lások döntő része betöltött, a munkavégzés színvonalas. A kórház vezetése megújult. Az új, illetve új helyekre került osztályok műszerek­kel jól felszereltek. Több helyütt számítógépek is se­gítik a gyógyítást. Minden­képpen az év eseményei kö­zé tartozik a kórházban megtartott nagyszabású ka- tasztrófaelhárítási gyakorlat, amely iránt ma is sokan ér­deklődnek. A Pándy-alapít- vány létrehozása pedig hoz­zájárul a gyógyító munka gazdasági lehetőségeinek bő­vüléséhez. Ezután szakmai kapcsola­taikról szólt a főigazgató. Tovább erősödött a testvér­kórházi viszony az NDK- beli Nordhausen-Ilfeld klini­káival. Az olaszországi Bud- rió testvérváros mellett az elmúlt évben a bolognai egyetem is fogadta az orvo­sokat. Az itt folyó munka színvonalát jelzi, hogy a Szentgyörgyi Albert Orvos- tudományi Egyetem az I. és a II. belgyógyászatot, a szü­lészetet és nőgyógyá&zatot, az általános sebészetet okta­tó osztállyá minősítette. A budapesti orvostovábbképző egyetem napokban érkezett levéle pedig a II. belgyógyá­szatot alkalmasnak tartja a szakvizsga előtti EKG-tan- folyamok helyének. Pécsi kapcsolataik eredménye, hogy Gyula 1988-tól WHO- város. A megye intézmé­nyeivel is szoros az egész­ségügyi együttműködés: a kórházigazgatók klubja jó le­hetőséget nyújt szakmai kér­dések megbeszélésére. Az új esztendőben alapve­tő cél fokozni a munkatel­jesítményt, de ennek ellen­értékét is meg kell határoz­ni. A lakosság egészségi ál­lapotának megismeréséért, a megelőzésért a felnőtt kör­zeti orvosok az Egészségügyi Világszervezet útmutatása alapján reprezentatív minta­vétel során felmérik a város 18 éven felüli lakosságának egészségi állapotát. 1989-ben szükséges hgsonló munkát végezni a gyermekek köré­ben is. Az alapellátásban dolgozók munkájának elis­merésére ebben az évben in­dul a Pándy Orvosmozga­lom. Kiemelt jelentőségű fel­adat a magas vérnyomás szűrése, és a holisztikus gon­dozás bevezetése. Az ápolást kimagaslóan végzők elnyer­hetik a Pándy Nővér címet. 1989-ben új profilként je­lentkezik a gyermekpszi­chiátria és az angiológiai belgyógyászati részleg, amely az agyi érbetegségben szenvedők kezelését és re­habilitációját biztosítja. Íme csak néhány kiragadott in­tézkedés, illetve terv a me­gyei kórház szakmai színvo­nalának további emelésére. A munkaértkezleten, és az azt követő fórumon mintegy 180-an vettek részt. S hogy mi foglalkoztatja a megyei kórházban dolgozókat? Ter­mészetesen a bérek alakulá­sa — emellett felvetődött a munkahely megközelítésének közlekedésbeli nehézsége, az üzemi fogászat indításának lehetősége. Jó néhány épület vár még korszerűsítésre az intézményben. Tovább kell javítani a mdszerezettségen, hiszen a megyei kórház or­szágos tanfolyamok színhe­lye. „Számítottam rá...” Púja Frigyes Békés megyei képviselő indítványát ar­ra vonatkozóan, hogy az egyesülési törvény alapján ne lehessen politikai pártot alapítani Magyarországon, el­utasította az illetékes parlamenti bizottság. Tegnap ja­vaslatát ismét előterjesztette a tisztelt Ház elé, mely végül is úgy döntött, nem fogadja el. — Nem érte vá­ratlanul a nemleges döntés? — kérdeztük tőle a szünet­ben: — Én felkészültem a várható döntésre. Egyáltalán nem ért váratlanul. Tudtam, ha a párttörvényt előre hozzák — nevezetesen augusztusra .—, akkor egyáltalán nincs esély arra, hogy javaslatomat elfogadják. Biztos vagyok azonban abban, aggodalmam a politikai sokszí­nűségből fakadó, de várhatóan egyre erősödő szerveze­tek részéről heves politikai harccá fajulhat. S én most úgy látom, sem gazdasági, sem politikai vonatkozásban nem állunk szilárd alapokon. Ma minden erővel a gaz­dagsági válságból való kilábalásra kellene összpontosí­tanunk. Félő azonban, a frakciós politizálás szétforgá­csolja erőinket, s előbbre ettől nem megyünk. Tartok attól is, egyre több nem regisztrált, nyomonkövethetet- len szerveződés fog úgy működni, hogy észrevétlenül károsan befolyásolja politikai ideológiánkat. A jelenlegi álláspontom helyességéről, avagy időszerűtlenségéről egyébként a történelem hivatott dönteni. Sz. M.

Next

/
Thumbnails
Contents