Békés Megyei Népújság, 1989. január (44. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-12 / 10. szám
1989. január 12., csütörtök NÉPÚJSÁG Befejezte munkáját az Országgyűlés (Folytatás az 1. oldalról) Szektoronként szavaznak a képviselők személyi kérdésekben — kivéve az állandó bizottságok tisztségviselőit és tagjait — kötelezővé teszik a titkos szavazást. Régi kívánságnak tesz eleget az ünnepélyes eskütétel bevezetése. A bizottság azt javasolja, hogy a képviselők az ülésteremben, a tömegkommunikációs eszközök közvetítésével az egész ország nyilvánossága előtt tegyék le esküjüket. A bizottságnak az az ajánlása, hogy a képviselők évente negyven munkanap felmentést kapjanak feladatuk ellátásához. A tervezet szerint ez az idő a Parlament plenáris ülésein, a megyei képviselőcsoportok és az állandó bizottságok tanácskozásain felül járna a törvényhozóknak. Többen kifogásolták, hogy a költségtérítés szabályozását az Országgyűlés elnökének hatáskörébe utalja a házszabály. A feladatot az elnök a megyei képviselőcsoportok vezetőinek bevonásával végezné. A kifogás szerint ez a megoldás egzisztenciális függőséget hozna létre a képviselők és az Országgyűlés elnöke, valamint a képviselő- csoportok vezetői között. Az észrevételek szerint az lenne a legjobb, ha mindezekben az ügyekben a Parlament plenáris ülése határozna. A bizottság ezzel szemben nem osztja ezt az álláspontot, hiszen a döntés során számos részletkérdést, egyéni körülményt kell figyelembe venni. Az elfogadott alkotmány- módosítás bővíti az Ország- gyűlés elnökének jogkörét, s ezt már az ügyrendmódosítás tervezete is tartalmazza, így például megfogalmazódik benne, hogy az Ország- gyűlés ülései összehívásának joga az Elnöki Tanácstól szálljon át az Országgyűlés elnökére, kivéve az alakuló Követelmény a megalapozottság Emlékezetes, hogy a decemberi ülésszakon az Ország- gyűlés állást foglalt •— a pápa újévi üzenetéhez kapcsolódóan — a nemzeti kisebbségek jogainak tiszteletben tartásáról. Azóta több szervezet és magánszemély küldött levelet, illetve képviselő juttatott el indítványt az Országgyűlés elnökéhez. Ezért Stadinger István felkérte a Parlament Külügyi Bizottságát, hogy foglaljon állást e fontos kérdésben. A testület a mostani ülésszak idején tartotta meg ülését. Ezt követően beszélgetésre kértük Szűrös Mátyást, a bizottság elnökét, aki elöljáróban a Magyar Demokrata Fórum nyilvánosságra hozott levelét értékelte: — Véleményem szerint a levélben foglaltak nem felelnek meg a valóságnak — mondta. — Valamilyen forrásból feltétlenül tudnunk kellené, hogy a magyar—román határ övezetében 18 holttest fekszik. Nem lenne helyes mesterségesen felkorbácsolni a kedélyeket esetleges pontatlan információkkal. — Mit tartalmaznak a Parlament elnökéhez, a bizottságokhoz és a kormány szerveihez érkezett beadványok? — Ezek egy része már ismert, így többek közt az is, hogy a kormány tisztázza álláspontját az 1951-es genfi konvencióval kapcsolatban: ki a menekült és hogyan kell vele bánni. Aztán: mi történik a menekülttáborok szervezése körül; hogyan alakultak a családegyesítések. Nagyon lényeges az állampolgárság kérdése. Románia és Magyarország között él egy megállapodás a kettős állampolgárság megszüntetéséről, ezért a Romániából hazánkba menekültek részére nehéz megadni a magyar állampolgárságot. Sok olyan gyakorlati és politikai kérdés merült fel tehát, amelyekkel kapcsolatban a külügyi bizottság elkészítette álláspontját. Még egyszer hangsúlyozom: a jelenlegi politikai helyzetben elengedhetetlen, hogy csak megalapozott és kellően alátámasztott információk kerüljenek nyilvánosságra. ülést. Ugyancsak az Ország- gyűlés elnöke és a soros jegyzők írják alá az elfogadott törvényeket, és az elnök gondoskodik azok alkotmányos kihirdetéséről is. Ez a jogkör eddig az Elnöki Tanácsot illette meg. A módosítások érintik az Országgyűlés állandó bizottságait is. Fontos változás, hogy az új házszabály az állandó bizottsági tagok létszámának csak az alsó határát szabályozza, a felső határ megállapítását pedig a plénumra bízza. Sok észrevételt kapott az előkészítő bizottság a zárt ülés, a név szerinti szavazás, a szavazatok összeszám- lálása, a határozatképesség kötelező megállapítása, az egyes javaslatok szavazásra bocsátásának témakörében. A testület végül arra az álláspontra helyezkedett, hogy meg kell erősíteni azt a szabályt, amely szerint zárt lülésit csak rendkívüli esetben tarthat az Országgyűlés. Ezzel megszigorodna az a jelenleg érvényben levő előírás, hogy az elnök javaslatára bármikor zárt ülést lehet tartani. Ez úgy módosul, hogy az elnök is csak a ' rendkívüli eset indoklásával kérheti a zárt ülést. A jelenlegi ügyrend azt írja elő, hogy zárt ülést kell tartani, ha azt az Elnöki Tanács, vagy a Minisztertanács indítványozza. A bizottság javaslata szerint ilyen indítvány a jövőben csak az államtitok védelme érdekében lesz lehetséges. Jelenleg harminc képviselő indítványozhatja zárt ülés tartását. Ez a rendelkezés úgy módosulna, hogy ötven képviselő írásbeli indítványára, ugyancsak a rendkívüli eset indoklásával lehetne csak ilyen javaslatot a plénum elé terjeszteni. Képviselői javaslat nyomán született az a fontos új szabály, hogy nem lehet zárt ülést elrendelni akár- hányan javasolják is, ha a napirend tárgyalása nyilvános ülésen történik. Sürgető feladatként jelölték meg, hogy növelni kell a képviselők érdemi tájékoztatását. Megoldásra vár a képviselői munka szakértőkkel való segítése is. Elképzelhető egy olyan megoldás, hogy a központban legyen egy, a közigazgatástól nem függő jogi szakértői iroda, amelynek főhivatású dolgozói lehetnének, össze lehetne állítani egy listát eseti szakértők névsorával is. Meg kellene fontolni azt is, miként lehetne a megyei képviselőcsoportok munkáját szakértőkkel támogatni. Dr. Korom Mihály végezetül kérte a képviselőket, hogy az előterjesztett bizottsági javaslatokat vitassák meg, és az írásban beterjesztett kiegészítésekkel fogadja el az Országgyűlés házszabályát. A vitában felszólalt Király Zoltán (Csongrád m., 5. vk.), Südi Bertalan (Bács- Kiskun m., 12. vk.), Kovács Mátyás (Komárom m., 4. vk.), Viola Károly (Pest m., 14. vk.), Biacs Péter (Budapest, 30. vk.), Árvái László- né (Heves m.,.1. vk.), Réger Antal (országos lista), Kovács László (Pest m., 20. vk.), Sütő Kálmán (Vas m., 9. vk.), Vass Józsefné (Békés m., 15. vk.), a sarkadi Lenin Mgtsz főkönyvelő-helyettese, Fiiló Pál (Budapest, 18. vk.), Kovács András (Heves m., 10. vk.), Bödőné Rózsa Edit (Csongrád m., 3. vk.). A törvényjavaslat nem kezeli külön a sportegyesületeket, erre nem alkalmas a jogszabály. Géczi István képviselő ezzel kapcsolatos felvetésére a miniszter válaszában elmondotta: hamarosan elkészül a sportegyesületekre is érvényes, az egyesületek belső gazdálkodását meghatározó minisztertanácsi rendelet. Emellett több, csak a sportegyesületeket érintő jogszabály megalkotására is szükség van. A kormány ezzel egyetért, s a jogalkotási munka hamarosan meg is kezdődik, ám a képviselő által kért határidőt nem tudják elfogadni. A továbbiakban elmondotta, hogy az egyesülési jognak ki kell zárni a fegyveres szervezetek létrehozásának lehetőségét. Ám a vadásztársaság, a sportlövőklub nem tekinthető fegyveres szervezetnek. Rájuk tehát nem vonatkozik az említett tilalom. Végül dr. Kulcsár Kálmán arra kérte a képviselőket, hogy a benyújtott . törvényjavaslatot — a kormánynak azzal az ígéretével A hozzászólások gondolatokat ébresztenek együtt, hogy a pártról szóló törvényt ez év augiipztus 1- jéig benyújtja az Ország- gyűlésnek — fogadják el. Határozathozatal Ezután határozathozatal következett az egyesülési jogról szóló törvény ügyében. Így Stadinger István úgy tette fel a kérdést a képviselőknek, hogy a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság jelentésének 1. és 8. pontjában foglalt vitás kérdések kivételével a törvény- javaslat szövegének többi részét elfogadják-e. Az Országgyűlés ezt túlnyomó többséggel, ellenszavazat nélkül, 9 tartózkodás mellett elfogadta. Ez után paragrafusok szerint szavaztak az egyes módosító javaslatokról. Púja Frigyes a törvényjavaslat 2. szakaszának 1. bekezdését és 3. szakaszának 3. bekezdését javasolta elhagyni annak érdekében, hogy a törvény ne rendelkezzék a pártalapítás lehetőségéről. A képviselők közül mindössze ketten szavaztak Púja Frigyes álláspontja mellett, heten pedig tartózkodtak. így tehát — összhangban az eredeti javaslattal — a törvény kimondja a párt- alapítás jogát. Ezt követően Bállá Évának és képviselőtársainak azon javaslata került sorra, hogy ne kössék külön párttörvényhez a politikai pártok megalakulásával, nyilvántartásba vételével, felügyeletével, valamint megszüntetésével kapcsolatos szabályozást. Stadinger István úgy tette fel a kérdést, hogy elfogadják-e a képviselők a kormány eredeti javaslatát, figyelembe véve a parlamenti bizottság jelentésének 1. és 8. pontjába foglalt módosításokat is, ahogy azt dr. Kulcsár Kálmán legutóbbi hozzászólásában kifejtette. Ezt a képviselők 36 ellenszavazattal, 25 tartózkodás mellett elfogadták. Ezután kerülhetett sor az egész törvényjavaslat feletti szavazásra, az addig elfogadott módosítások és részelemek figyelembe vételével. Az Országgyűlés az egyesülési jogról szóló törvényt 6 ellenszavazattal, 24 tartózkodás mellett elfogadta. Egy fontos kérdésben le- • zárult tehát a vita: a törvény kimondja a pártalapítás jogát, de a részletes szabályozást külön párttörvény feladatává teszi. Ezt a törvényjavaslatot a kormánynak legkésőbb augusztus 1-jén kell az Országgyűlés elé terjeszteni. Ezt követően a gyülekezési törvénytervezetről döntött a parlament. Stadinger István a már elfogadott módosításokkal együtt bocsátotta szavazásra a gyülekezési jogról szóló törvényjavaslatot. Az eredmény: az Országgyűlés a gyülekezési jogról szóló törvényjavaslatot 2 ellenszavazattal és 16 tartózkodás mellett elfogadta. Korom Mihály expozéja Ezt követően — az elfogadott napirendnek megfelelően — az Országgyűlés ügyrendjének módosítása tárgyában dr. Korom Mihály (Bács-Kiskun m., 8. vk.), az új házszabályokat előkészítő bizottság elnöke tartotta meg expozéját. A bizottság határozott álláspontja szerint olyan nagy fontosságú politikai és államjogi kérdésekről van szó, amelyeket az alkotmány rendelkezései között kell szabályozni. Mivel most csak kisebb alkotmánymódosításokra kerül sor, a bizottság elnöke kérte a képviselőket, hogy — javaslataik jogosságának elismerése mellett — legyenek türelemmel, és várják meg az új alaptörvény megalkotását. Azt követően természetesen ezeknek — a most tárgyalásra nem javasolt eljárásoknak — a rendjét tartalmazni kell majd a házszabályoknak is. Ugyanakkor a bizalmi, illetve bizalmatlansági intézmény kodifikálásával nem várják meg az új alkotmányt, hanem március 31-éig előtern minisztériumból megy, a tévében marad Az Országgyűlés munkáját szinte rendszeresen figyelemmel kíséri dr. Erős Pál, akinek — mint a közelmúltban a nyilvánosság előtt is elhangzott — távoznia kellett az Igazságügy-minisztériumból. i — A jogászszakma melyik területén dolgozik majd a jövőben? — Ha minden jól megy, júliusban az Ügyvédi Kamara talán felvesz a tagjai sorába. — Nem gondolt arra, hogy visszatér régi hivatásába, bírói pályára? — Nem. Ahhoz túlságosan fáradt vagyok. Ügyvédként magam döntöm el, mennyi munkát vállalok. — ön rendkívül népszerű televíziós személyiség. A nézők egy részében bizonyosan felmerült a kérdés: a minisztériumból való távozása vajon azt is jelenti, hogy a tévé Jogi esetek című műsorában sem látjuk ezután? — Megvallom, először úgy döntöttem, szakítok a televíziós szerepléssel. Ám éppen a nézőközönség kívánságára meggondoltam magam és továbbra is vállalom a szakértői, közreműködést a Jogi esetekben. jesztés készül az Országgyűlés számára. A Parlament és a kormány kapcsolatának körében viszont már most javasolja a bizottság annak a képviselői indítványnak az elfogadását, amely az Országgyűlés által választandó állami tisztségviselőknél előírja, hogy az illetékes állandó bizottság a személyi javaslat előterjesztése előtt hallgassa meg a jelöltet, véleményezze őt. és álláspontját ismertesse a plenáris ülésen is. Dr. Korom Mihály ezután ismertette a tervezet főbb módosítási javaslatait. Ezek sorában az Országgyűlés tisztikarának megválasztásánál a parlamenti demokrácia erősítése céljából indítványozzák a jelölőbizottság létrehozását, amely a plenáris ülés elé terjeszti a személyi javaslatokat. Ez a megoldás vonatkozna az alakuló ülésre épp úgy, mint az időközben szükségessé váló személyi változásokra. A megválasztott jelölőbizottság ezért az ország- gyűlési ciklus egész időtartama alatt működne. Voltak, akik a jelölőbizottság választását formálisnak tartották, hivatkozva arra, hogy az Országgyűlés tisztikara összetételének megállapítására meghatározó befolyása van a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának és a Hazafias Népfront Országos Tanácsának. Ez természetesen igaz; a politikai pártok a világ bármely parlamentjében kialakítják a maguk álláspontját fontos személyi kérdésekben. így van ez hazánkban is; ez azonban nem jelenti azt. hogy a jelölőbizottság eleve valamiféle kötelező listát kapna, amelyet — akár egyetért vele, akár nem — elő kellene terjesztenie. Javaslat hangzott el a kötelező többes jelölés előírására a tisztségviselők körében. Ezt a javaslatot azonban a bizottság nem támogatja. Új rendelkezés, hogy
