Békés Megyei Népújság, 1989. január (44. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-11 / 9. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG 0 MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPIA 1989. JANUÄR 11., SZERDA Ara: 4,30 torint XUV. ÉVFOLYAM, 9. SZÁM flz alkotmány módosításáról, az egyesülési és gyülekezési jogról szóló törvényjavaslatról tanácskozik az Országgyűlés Kedden délelőtt 10 órakor az 1988. december 20-án megkezdett ülésszak munkáját folytatta az Országgyűlés. A tervezett napirend szerint a képviselők megvitatják az Alkotmány módosításáról, az egyesülési jogról, valamint a gyülekezési jogról szóló törvényjavaslatot. Az Országgyűlés megtárgyalja a Ház ügyrendjének módosításával összefüggő kérdéskört. Az ülésteremben foglalt helyet Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke, Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke. A keddi munkanapot megnyitó Stadinger István Ház-elnök üdvözölte a közlekedési, hírközlési és építésügyi tárca vezetőjét, a parlament munkájában miniszterként először részt vevő Derzsi Andrást. Ezután bejelentette, hogy az országos választási elnökség javaslatot nyújtott be a Nagy László képviselő elhalálozása miatt megüresedett képviselői hely betöltésére. Pesta László jegyző felolvasta az átiratot, amely a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei 16. számú ország- gyűlési képviselői választókörzetbe a megválasztott pótképviselőt — Tóth Istvánt — javasolta. Az Országgyűlés a választási elnökség jelentését tudomásul vette, és Tóth István képviselőt egyhangúlag igazoltnak jelentette ki. Ezután Pesta László ismertette a december 22-én bere- kesztett ülésszak óta érkezett új interpellációkat és kérdéseket. Kulcsár Kálmá Ezt íkövetően Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter tartotta meg expozéját. Elöljáróban hangsúlyozta: a politikai rendszer változását nem csak a gazdasági reform sikeres kibontakoztatása teszi elkerülhetetlenné; a most beterjesztett törvényjavaslatok az új alkotmány megalkotásának részét alkotják, de nem helyettesítik az új alkotmányt. A továbbiakban kifejtette: a politikai rendszer átalakulásának indokai azonban még két másik folyamathoz is elvezetnék. Egyrészt a magyar társadalom modernizációja nem fejlődhet tovább egy autoritativ jellegű politikai rendszer keretei között. A nemzetközi tapasztalatok is jelzik, de logikai alapon is könnyen belátható, hogy a modernizáció második, tehát az automatikus továbbfejlődésre épülő, az egységes gazdasági-politikai világrendszerbe sikeresen beilleszkedő folyamata olyan kreativitást, az energiák mozgósítását, az egyének és csoportok innovatív erejének felhasználását, a tudás minden területen való alkalmazását igényli, amely csak minden részében demokratikusan felépített és működő, tehát a társadalom energiáinak kibontakozást engedő politikai rendszerben lehetséges. Másrészt: a szocialista politikai rendszer expozéja korábbi meghatározott történeti körülmények között kialakult modellje nem képes a politikai mozgásoknak, folyamatoknak, feszültségeknek, konfliktusoknak a társadalom fejlődése érdekében való további kezelésére. A társadalom megváltozott, sok tekintetben kinőtt nem csupán az elmúlt négy évtized viszonyaiból, hanem halványulnak azok a történeti múltba vezető összefüggések is, amelyek közepette ez a politikai rendszer működhetett, ha diszfunk- cionális következményekkel is. — Az alkotmánymódosításról szóló most benyújtott törvényjavaslat az Alkotmánybíróság létrehozásához, a népszavazás törvényi szintű szabályozásához elengedhetetlen, valamint az Országgyűlés ügyrendjének korszerűsítése, az egyesülési jogról és a gyülekezési jogról szóló törvényjavaslatok előkészítése során felmerült és szükségessé vált, illetőleg a honvédelmi kötelezettségen alapuló alternatív polgári szolgálat bevezetését lehetővé tevő módosításokat tartalmazza. E mellett a javaslat a gyakorlatban felmerülő igényeknek megfelelően az Alkotmány módosításával lehetőséget kíván adni arra, hogy város és község is létrehozhasson közös tanácsot — mondotta Kulcsár Kálmán, majd részletesen indokolta a módosításokat. — Az alkotmányosság és a törvényesség védelmére vonatkozó szabályozás továbbfejlesztésének társadalmi igényéből, az alkotmányos jogállam kialakítására irányuló alapvető célkitűzéséből következik az Alkotmánybíróság létrehozása. Az Alkotmánybíróságnak az új Alkotmány megalkotása előtt való létrehozását pedig az indokolja, hogy az új Alkotmány elfogadásáig várhatóan, a jelenlegi szabályozás számos meglevő és várhatóan kialakuló ellentmondását kell feloldani. Továbbá: olyan közjogi és politikai szempontból kiemelkedő jelentőségű törvényeket alkot az Országgyűlés, amelyek tartalma és gyakorlati alkalmazása az alkotmányosság szempontjából vita tárgyává tehető. Ennek megfelelően az Alkotmány- bíróság hatásköre szélesebb lesz a jelenleg működő Alkotmányjogi Tanács normakontrollt magában foglaló jelenlegi hatáskörénél. így például az Alkotmánybíróság hatásköre nagy valószínűséggel kiterjed a választásokkal összefüggő egyes panaszok elbírálására, valamint az emberi jogok érvényesülésével kapcsolatos jogviták egy részére. Ez utóbbiak megjelenése már csak abból következően is várható, hogy a Magyar Népköztársaság 1988. szeptember 7-én ratifikálta a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának 41. cikkéhez kapcsolódó fakultatív jegyzőkönyv aláírását, amellyel 1988. december 7-től elismeri az Emberi Jogok Bizottságának azt a hatáskörét, hogy más részes államok vagy a Magyar Népköztársaság jogha- ; tósága alá tartozó személyek panasza alapján az Egyezségokmányban rögzített jogok jjiagsértése esetén tény- megállapító bizottságként járjon él, illetőleg állampolgárai — ha a belső jogorvoslati lehetőséget kimerítették — panasszal fordulhassanak az ENSZ Embert Jogok Bizottságához. — A lelkiismereti és vallásszabadság maradéktalan érvényesülésének előmozdí- j (Folytatás a 2. oldalon) A futószalagról lekerülő üvegeket átvilágítással ellenőrzik, majd bálázzák az Orosházi Üveggyárban Fotó: v. e. R megyei KISZ-bizottság állásfoglalása: Megemlékezés március 15-ről — máskén! A megyei • KISZ-bizottság tegnap, Békéscsabán megtartott ülésén — Szabó Béla, első titkár elnökölt — az egyik napirendi pontban a következő KISZ-kongresszusig terjedő időszak legfontosabb politikai teendőit fogalmazták meg. A legélénkebb vita nemzeti ünnepünk, március 15-e megünneplésének módjáról alakult ki. — Mi váltotta ki a véleménykülönbségeket? — kérdeztük Farnas Józseftől, a bizottság titkárától. — Alapvetően az, hogy a korábbi évekhez képest jelentősen megváltoztak társadalmi körüliményeink. Az Országgyűlés március 15-ét munkaszüneti nappá nyilvánította. Emiatt önmagában az ünneplés rendje is el kell térjen bizonyos fokig a szokásoktól, a hagyományos keretektől. Közismert, hogy hosszú évek óta döntően a KISZ szervezte a megemlékezéseket és az ünnepségekhez kapcsolódó különféle programokat. Gyakorlatilag ígv március 15-e KISZ-es rendezvény volt. — Mi változott napjainkra? — A nemzettudatot másképpen értelmezzük! A társadalom valamennyi rétege számára fontossá vált a nemzeti ünnepről való méltó megemlékezés, amit bizonyít, hogy az alternatív szerveződések is — szinte kivétel nélkül — nagy figyelmet fordítanak erre a napra. Véleményünk szerint az a helyes, ha megyénk településein is mindenki azonosan értelmezi március 15-ét: az egész magyar nemzet ünnepének tartjuk ezt a napot, függetlenül attól, hogy ki milyen politikai hovatartozásénak tartja önmagát. — Ez az elvi megközelítés mit jelent a gyakorlatban? — Éppen erről vitatkoztunk a legtöbbet, végül is úgy döntött a megyei KISZ- bizottság — egy ellenszavazattal és két tartózkodással —, hogy felkérjük a területi KISZ-bizottságokat: forduljanak a helyi népfrontszervezethez és kezdeményezzék, hogy legyen lehetősége mindazoknak együtt megünnepelni március 15-ét, akik valamilyen közösség nevében fontosnak érzik ezt és részt kívánnak venni a lebonyolításban ! Ha szükséges, a feladatra akár szervezőbizottság létrehozását is elképzelhetőnek tartja a megyei KISZ-bizottság. — Ez nem jelenti azt, hogy a KISZ valamiféle visszalépést jelentett be? — Szó sincs róla, nem így kell megközelíteni a kérdést. Elsősorban azt szeretnénk: senki se érezze úgy, hogy bármely szervezet is kisajátíthatja magának nemzeti ünnepünket ! lovász Ma véget ér a továbbképzés Megújulás előtt a Boscoop Penzai újságíró-delegáció Szovjetunióbeli testvérmegyénkből, Penzából háromtagú újságíró-küldöttség érkezett megyénkbe. A delegáció vezetője Vlagyimir Nyikolajevics Szadcsikov, a Penzenszkaja Pravda fő- szerkesztője, tagjai: Jevge- nyij Nyikolajevics Norkin, szerkesztőségi titkár és Vlagyimir Mihajlovics Saroskin, a Penza megyei pártbizottság munkatársa. A küldöttség itt-tartózko- dása során megállapodást ír alá a Penzenszkaja Pravda és a Békés Megyei Népújság együttműködéséről, mely cikkek kölcsönös, rendszeres megjelentetését, újságírók tapasztalatcseréjét tartalmazza. A delegációt tegnap délelőtt fogadta Nagy Jenő, a megyei pártbizottság titkára és Hüttner Vilmos osztályvezető. Vendégeink ezután Gyulára, Koszta Rozália műtermébe, majd a SZOT-üdülőbe látogattak. Ma a tanítóképző főiskolát, a sportcsarnokot és a konzervgyárat keresik fel, délmegyénkben után a Defag vendégei lesznek csütörtökön Füzesgyarmatra a Vörös Csillag Tszbe látogatnak, pénteken, elutazásuk előtt a fővárossal ismerkednek. Ebben az évben a társasági törvény rendelkezéseinek megfelelően át kell alakulnia a Boscoopnak is. Előreláthatólag részvénytársasággá alakul az állattenyésztéssel foglalkozó vállalat. Legfontosabb feladatuknak a nagyüzemekkel való közös gondolkodást tartják, hiszen csak így tudnak megújulni. Többek között erről beszélt Magyar Sándor, a Boscoop Kelet-Magyarországi Kirendeltségének vezetője azon a háromnapos tanácskozáson, amelynek a gyulai, mezőgazdasági szövetkezeti üdülő adott otthont. Az első napon, hétfőn az USA szarvasmarha-tenyésztéséről és a Boscoop takarmányozási fejlesztési elképzeléseiről hallgattak meg előadást a Békés és Hajdú-Bi- har megyei szakemberek. Tegnap, kedden dr. Zajácz Gizella, a DATE egyetemi docense a külkereskedelmi szabályozásról tartott tájékoztatót. Ebben az évben megváltozik az agrár-külkereskedelem szervezete, nagyobb önállóságot kapnak a termelőik az export, import jobb megszerzésére. Kovács József, a Hidasháti Állami Gazdaság igazgatója a vállalat szarvasmarha-tenyésztésének eredményéről beszélt. 1981 óta jelentős fejlődést ért el a hidasháti nagyüzem. 130 százalékkal nőtt a tehénlétszám és hét év alatt 3900 literrel emelkedett az egy tehénre jutó tejtermelés. A gazdaság a Hol- steinfriz-állománnyal rendelkező nagyüzemek közül országos első helyezést ért el 1987-ben tehenekénti 8900 literes termeléssel. Részletesen szólt a takarmányozás és a szakmai tenyésztői munka színvonalának fontosságáról az előadó. Délután agrárfórumot tartottak, amelyen Békés és Hajdú-Bit^r megye mezőgazdasági érdekképviseleti és termelőszövetkezeti vezetői válaszoltak a kérdésekre. A vitát Orbán Mihály, a DÉTE igazgatóhelyettese vezette. Ma, szerdán fejeződik be a háromnapos továbbképzés. v. i. Vendégeink a megyei pártbizottságon