Békés Megyei Népújság, 1989. január (44. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-06 / 5. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek ! BÉKÉS MEGYEI N E PÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1989. JANUAR 6., PÉNTEK Ara: 4,30 forint XLIV. ÉVFOLYAM, 5. SZÁM Mai számunkból: Vasárnapi nosztalgiaest a sportcsarnokban (3. oldal) Egy nap alatt elfogták a gyanúsítottat (3. oldal) Influenzahelyzet (4. oidan Jövő heti rádió- és televíziómüsor (5—6. oldal) Mozaik (8. oldal) Piacgazdaság vagy szocialista piacgazdaság? Dr. Sárközi Tamás igazságügyi miniszterhelyettes előadása Békéscsabán Jelentős kommunális programok Szarvason A megújuló magyar gazdaságot ma sokféleképpen értelmezik az emberek. Kevesen tudják elképzelni, miként lehet kiépíteni és hogyan funkcionálhat egy eleddig teljesen ismeretlen szocialista piacgazdaság. Sokunkban megfogalmazódik, vajon életre lehet-e hívni a megváltó csodát fájdalommentesen? Ebben a témaköriben tartott tegnap rendhagyó módon rövid, ám annál érdekesebb és színesebb előadást Békéscsabán dr. Sárközi Tamás igazságügyi miniszter- helyettes, a kormány parlamenti titkárságának vezetője az MSZMP Oktatási Igazgatóságán. Nemzetgazdaságunk átalakítása igen költséges. S hogy ki fogja megfizetni? — arra egyértelmű a válasz. Mindenki. Legyen az bármilyen kis- vagy nagyközösség, intézmény, gazdálkodó szervezet, vagy állampolgár. Ugyanis a gazdaság átszervezésének költségeit, a külföldi hiteleket már elköltöttük. Azon pedig segíteni nem lehet, hogy a pénzt nem a piacgazdaság megteremtésére fordítottuk. Ez volt a miniszterhelyettes vitaindító gondolatainak lényege kimondva, kimondatlanul is. — Lehet-e szocialista piac- gazdaságot kiépíteni, vagy elegendő egyszerűen csak a piacot életre hívni? Valamilyen jelzőt nekünk is használni kell — mondta az előadó — hiszen a fejlett nyugat-európai országokban van funkciója s ezért neve is a piacgazdaságnak. Márpedig, ha mi szocialista élveket vallunk, akkor igenis szocialista piacgazdaságot kell teremtenünk. A gazdaság valamennyi szereplője számára semleges versenyfeltételeket. Az utóbbi évek korlátozó leiratait és jogszabályait meg kell szüntetni. A piacgazdaság nem tűri a monopol szervezeteket sem. Ezért radikálisan csökkenteni kell létszámukat. Nem elvitatva, hogy bizonyos, területeken továbbra is meg kell maradniuk. A kirívó tisztességtelen gazdálkodási magatartás megakadályozásához elengedhetetlenül szükség van egy úgynevezett versenytörvényre. A tervezet még ez évben az Országgyűlés elé kerül. Lényege, hogy védjen a monopóliumok hatalma, a kartellsizerű összefonódás és a piaci visszaélések éllen. — A kicsit késői sztálinista és korai kapitalista viszonyok sajátos övezete az átmeneti időszakban önmagában nem ad garanciát a tisztességre — fogalmazta meg szemléletesen dr. SárAz előadó közi Tamás. A kiépülő piac- gazdaság pedig attól lesz szocialista, hogy a gazdaság kulcspozícióit az állam továbbra is a kezében fogja tartani, ugyanakkor nagy magánvállalatok nem játszhatnak jelentős szerepet a magyar gazdaságban. Sok a félelem az átszervezéssel szemben — hangsúlyozta az előadó. Pedig az elszegényedés, és az abnormális gazdagodás éppen a hagyományos gazdálkodási feltételiek mellett jött létre. Az is nyilvánvaló mindenki számára, hogy magánszemély részvényből, vállalkozásból csak úgy képes vagyont felhalmozni, ha vele együtt nő az össznépi tulajdon is. Ma Magyarországon horribilis jövedelemre nem a gazdálkodók, vagy a vállalkozók tesznek szert, hanem az ingatlanügyletekkel seftelők. Végezetül a miniszterhelyettes szólt az új szövetkezeti törvény módosításának terveiről is. Az előadás után a hallgatók kérdéseire adott Ta lasízl. n 1 Bizonyára jócskán fellendülne Szarvas gyógy-ide- genforgalma, ha a tervezett termálprogram megvalósulna. Ennek a jelentős beruházásnak azonban ma még több akadálya van. A téma egyik szakavatott ismerője, Gaál Sándor, a városgazdálkodási osztály kommunális csoportvezetője a minap el- mondta, hogy a tanács az energiaracionalizálási pályázaton 20 millió forintot nyert. Ez kellő anyagi alapot teremtett egy 1800 és egy 1500 méter mély kút fúrásához, valamint a termálfűtőmű építéséhez. Az utóbbi létesítményt csupán néhány héttel ezelőtt helyezték üzembe. Így megoldódott a kempingek és az üdülők fűtésének gondja, ami nem csekély mennyiségű tüzelőolaj megtakarításával jár. Megépült még egy 4,6 kilométer hosszú nyomóvezeték a fűtőmű és a duzzasztó között, s ezen keresztül már el lehet vezetni a lehűlt termálvizet a Hármas-Körösbe. Ma még a két termálkút kapacitásának csak a töredékét tudják hasznosítani. Ezért a város vezetői a szakemberekkel közösen egy termálfürdőt szeretnének létesíteni. Ennek tervei versenytárgyalásra kerültek, és folyamatban van a gazdaságossági felmérést is tartalmazó tanulmányterv elkészítése, valamint a víz vegyvizsgálata. Ugyanis bizonyos összeget a Magyar Hitelbank hajlandó befektetni ebbe a vállalkozásba. Már létrejött a kapcsolat a budapesti Mentor Kisszövetkezettel, amely tulajdonképpen egy menedzseriroda, s többek között külföldi partnerek felkutatásával is foglalkozik. Előrelépést jelentene, ha sikerülne olyan cégeket találni, amelyek a beruházási, illetve üzemeltetési költségek fedezéséből részt tudnának vállalni. A csoportvezető szólt még egy másik, úgyszintén nagy programról is. Mivel Szarvas területének csak egyharma- dán van szennyvízelvezetés, gondoskodni kell az egész városra kiterjedő csatorna- rendszer kiépítéséről. A tanulmányterv már elkészült, és ez két átemelőmű, továbbá egy 6 kilométer hosz- szú nyomóvezeték építését írja elő. Az első ütem megvalósítása mintegy 100 millió forintba kerülne. Természetesen ennyi pénze nincs a tanácsnak, s ezért szükséges egy társulat megalakítása. Tavaly 8"10 helyen rendeztek fórumot a lakosságnak. Az előzetes számítások alapján a hozzájárulás összegét 40 ezer forintban állapították meg lakásonként, illetve portánként. Különben a Kör-Kövizig nyerte meg a kiírt versenytárgyalást. —y —n A résztvevők egy csoportja Fotó: Veress Erzsi Kérvény Gyulaváribél Tanítás az ebédlőben? Vihar aBagoly” miatt Nyilvánosságra hozták a bérmechanizmus megállapodásokat Gyulaváriban öt épületben folyik az általános iskolai oktatás: a Béke úti központi épületben a felsősök, a szemközti oldalon két harmadik és egy második osztály, a Széchenyi út 62. szám alatt két első és egy második osztály, Újváriban a negyedikesek tanulnak — az ötödik épület a Rajk László utcában a „Bagoly” iskola, ahol a technika oktatása folyik. Illetve csak folyt... A ,3agoly”-t ugyanis decemberben a megyei munkavédelmi felügyelőség életveszélyessé nyilvánította. Csete Mihályné és Kotro- czó Béla pedagógusok kísérnek el a bizony ijesztő külsejű épülethez. Az 1870-ben készült ház teteje beroskadt, a falakon centiméteres repedések, a padlástér földje csupa lyuk, a gerendák érintésre porladnak... Az épület bezárásáig hármas rendeltetésű volt: itt kapott helyet albérletben az egyik óvodai csoport, az iskola technikaoktatása, és az MHSZ fegyverraktára. Leghamarabb a fegyverek kerültek el innen, az óvodai csoportot a városi tanács a bölcsődébe telepítette, a technikatermet pedig... Az iskola vezetése hiába fordult különböző szervekhez Gyulaváriban és Gyulán segítségért, a válasz az volt, hogy oldják meg ezt a gondot saját erőből. A tantestület először egy másodikos osztály Újváriba költöztetése mellett döntött. A szülők nem fogadták ezt el, mert a járatok zsúfoltak, az oda járó negyedikesek is nehezen férnek fel, a piciket kísérni kellene... Az iskolában elálltak az Újváriba in- gáztatás tervétől és nem akartak váltakozó tanítást sem bevezetni — így az egyik harmadik osztály az ebédlőbe került. A szülőknek (érthetően) ez a megoldás sem tetszett. * * * Lengyel István igazgató: — Több éve szóltam már az illetékeseknek, hogy a Rajk László utcai épület állapota kritikus. Megnézték ugyan többen is, de segítséget sehonnan sem kaptunk. Féltem, hogy a gyerekekre rá- omlik az épület, ezért hívtam ki végül a megyei munkavédelmi felügyelőséget. Munkatársuk tüzetesen megnézte és másnap rrfár telefonált, hogy az épületbe gyerekeket ne engedjünk! Az nem igaz, hogy mindenképpen be akartam záratni, hiszen a nyáron a gyulai tűzoltó-parancsnokság segítségével belülről rendbe hozattuk a technikatermet. A megyei munkavédelmi felügyelőség határozatáról értesítettük a gyulai művelődési osztályt. A tanácsi költségvetésből 200 ezer forintot kaptunk még decemberben, hogy kezdjük meg a felújítást. A pénz mellé ígéretet is adtak: az 1989-es költségvetésben első helyen biztosítják számunkra a Szükséges pénzt. Rendkívüli szülői értekezletet tartottak január 4-én este — a szülők indulatosak voltok: — miért rosszabbak nálunk az oktatás feltételei, mint Gyulán? — Miért nem kaphatja meg az iskola a tanácsházát? A szülőknek elege van már nemcsak az ebédlőbeli, hanem az egész szétszórt területű tanításból is ... Végül az alsós szülők értekezlete azt javasolta: a tanácsi kirendeltségnek felajánlanák az iskola Széchenyi úti épületét és engedjék át az iskolának a tanácsházát. Ehhez még építeni is lehetne és akkor végre legalább egy utcába kerülne az iskola. A szülők azonban már nem hisznek abban, hogy helyben meg tudnak egyezni a tanácsházát illetően. Kérvényt fogalmaznak Gyulavári Pálhoz, a megyei tanács elnökéhez, járuljon hozzá, hogy megkaphassák a gyerekek a kihasználatlan épületet. Az írásra ezen a napon mintegy 200 aláírás került. Miért mondott nemet a tanácsi kirendeltség? D. Nagy Károly, a tanácsi ki- rendeltség vezetője így fogalmaz : — A válaszom továbbra is nem! Nem arról van szó, hogy személy szerint én nem akarom... De védenem kell a városrész egyetlen olyan épületét, amely itt a társadalmi-politikai élet színtere. Hol történjen akkor a házasságkötés, a névadás? Arról nem is beszélve, hogy ez az épület alkalmatlan iskolai célokra! Dr. Marsi Gyuláné, a városi tanács művelődési osztályának vezetője összegez: — A Gyulaváriban levő iskola sincs rosszabb helyzetben a többieknél: a gyulai 1. és a 3. számú iskolák ebédlőjében szintén tanítanak. Csak azt mondhatom, hogy kérjük a szülők türelmét, megértését... S hogy miért nem előbb kaptak pénzt a felújításra? Mert minden forint oda megy, ahol életveszélyt állapítanak meg. A Bagoly felújításához is meglesz az anyagi fedezet, csak kivitelező legyen. * * * Valószínű, a fentiekhez hasonló gondok nem egyediek az oktatásban. Ám a gyulavári szülők nem akarnak még átmenetileg sem belenyugodni az ebédlőbeli tanításba. Hallottuk a hírt, hogy a szentendrei pártházat orvosi rendelőnek adták át, a gyulaváriak már korábban átadták azt az oktatásnak. Miért nem költözhet a tanácsi kirendeltség a Széchenyi utcába, hiszen a társadalmi, politikai élet színtere ott is, vagy az általános iskolában is lehet. Bízunk a döntéshozók bölcsességében, a szülők és a pedagógusok összefogásában, hogy mindenféleképpen a gyerekek javát akárják. Szőke Margit Az Országos Érdekegyeztető Tanács nyilvánosságra hozta azokat a megállapodásokat, amelyet az ez évi bér- mechanizmussal kapcsolatos részletkérdésekről a múlt év december 5-i és 22-i ülésén hozott. Ennek megfelelően az éves bérnövekmény az idén nem növeli azoknak a vállalatoknak az adóalapját, amelyeknél a bérköltség növekedése nem haladja meg a hozzáadott érték bővülésének 50 százalékát. A külföldi részvétellel működő gazdasági társaságok mentesülnek a bérmechanizmus hatálya alól, ha a külföldi részesedés az alapítói vagyonban eléri a 20 százalékot, vagy meghaladja az 5 millió forintot. Az a gazdálkodó szervezet is mentesül a bér- mechanizmus hatálya alól, amelyiknek idei bérköltsége nem haladja meg a 20 millió forintot. Az Országos Érdekegyeztető Tanács tagjai döntöttek az adókedvezményekről is. Ennek alapján az agrárszervezetek mellett az élelmiszer-kiskereskedelem és a vegyes kereskedelem szervezetei — az áfészek — is részesülnek a kedvezményben. Ennek lényege, hogy a bér- növekmény — a hozzáadott érték alakulásától függetlenül — nem növeli az érintett szervezetek nyereségadó-alapját. Az Országos Érdekegyeztető Tanács döntött az 5 vidéki nagyváros — Debrecen, Győr, Pécs, Miskolc és Szeged — helyi tömegközlekedését, valamint a főváros elővárosi forgalmát lebonyolító közlekedési vállalatoknál dolgozó járművezetők munkaköri pótlékának emeléséről. Felkérte az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökét a szükséges intézkedések meghozatalára. A minimális bér, azaz a munkabérek legkisebb összege a tanács állásfoglalása szerint havi 3000 forintról július 1-jétől 3700 forintra emelkedik. Ez az órabérben dolgozóknál — 42 órás munkahetet figyelembe véve — 20 forint 50 fillér órabért jelent. Az ÓÉT egyben ajánlja. hogy ahol a feltételek adottak, már július 1-je előtt felemeljék a 3700 forintnál alacsonyabb béreket. Az ÓÉT a kollektív szerződések megkötéséhez, illetve a munkaügyi szabályzatok módosításához azt ajánlja, hogy a dolgozók keresetének emelésére felhasználható bértömeget minimum három százalék és maximum 10 százalék között határozzák meg. Ahol a gazdálkodás eredményei lehetővé teszik, ott meg lehet haladni az ajánlott maximumot, az alsó szint betartása pedig azt jelentse, hogy minden dolgozó alapbére legalább három százalékkal emelkedjen. A kormány ezt az ajánlást tudomásul vette.
