Békés Megyei Népújság, 1989. január (44. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-05 / 4. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! BÉKÉS MEGYEI N É PÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1989. JANUÁR 5., CSÜTÖRTÖK Ára: 4,30 forint XLIV. ÉVFOLYAM, 4. SZÁM Mai számunkból: Kik gyilkoltak Kuropatiban ? (2. oldal) Törpikék (3. oldal) Ilyen is van ! (4. oldal) A sírás nem elég a boldoguláshoz (5. oldal) „Rajt” a Kórház utcában (8. oldal) Kezdődnek a munkásőrök egységgYűlései Pártértekezlet február 11-én Ülést tartott az Orosházi Városi Pártbizottság Az év első hónapjában or­szágszerte egységgyűléseket tartanak a munkásőrök. A 60 ezer tagot számláló tes­tület hagyományos évzáró- , évnyitó rendezvényein érté­kelik a tavalyi feladatok teljesítését, s a kibontakozó gazdasági-politikai reform- folyamathoz kapcsolódva ki­jelölik az idei feladatokat. A hétvégeken, munkaidőn kívül megrendezett egység­gyűlésekre meghívót kaptak a pártszervezetek, az állami szervek vezetői, ott lesznek a munkahelyi kollektívák képviselői, illetve a társa­dalmi szervezetek és a társ (fegyveres testületek vezetői. A meghívott vendégek mel­lett a rendezvények kapui — az idén először — nyitva állnak minden érdeklődő előtt. Az elmúlt esztendő tapasz­talatait összegezve a mun- kásőrégységek mindenekelőtt számba veszik, hogy tagjaik miként járultak hozzá a má­jusi országos pártértekezlet állásfoglalásainak valóra váltásához, s munkahelyei­ken hogyan segítették a gaz­dasági-társadalmi stabilizá­ciós-kibontakozási folyama­tot. Nem kevésbé fontos kö­vetelmény a munkásőrökkel szemben a tevékeny közéleti szerepvállalás. A felpezs­dült magyar közélet tavaly minden eddiginél jobban igényelte az aktívan politi­záló, közösségi gondolkodá­sú munkásőrök részvételét a különféle társadalmi viták­ban, a politika formálásá­ban. Erre ösztönözték a tes­tület tagjait a munkásőrség vezetői is: az országos pa­rancsnok ezzel kapcsolatos állásfoglalása szerint a mun­kásőrök bármely olyan tár­sadalmi szervezetnek, alter­natív szerveződésnek tagjai lehetnek, amely a szocializ­mus talaján áll. Ami a szolgálati feladatok ellátását illeti, a munkás­őrök tavaly egyéb feladata­ik mellett 700, jelentősebb közbiztonsági akcióban segí­tették a rendőrség munká­ját, s közreműködtek határ­őrizeti, illetve fegyveres biz­tosítási feladatok ellátásá­ban is. összességében mint­egy kétmillió órát töltöttek szolgálatban, túlnyomó részt munkaidőn kívül. A népgazdaság terheinek csökkentése érdekében ta­valy 72-ről 31 órára csök­kentették a munkásőrök kö­telező kiképzését. Ez annak köszönhető, hogy a jelenle­gi kiképzési tervnek megfe­lelően jobbára csak olyan feladatok ellátására készí­tik fel a testület tagjait, amelyek a munkásőrség mai gyakorlatával összhangban vannak. Az egységgyűlések hagyo­mányos eseményeként or­szágszerte köszöntik a le- szerelőket, elbúcsúznak a 25, 30 éves szolgálatuk végéhez erő idősebb munkásőröktől, s hozzátartozóik, munkatár­saik jelenlétében esküt tesz­nek a testület soraiba lépő munikásőrjelöltek. Az idén háromezer leszerelőtői há­romezer „újonc” veszi át a fegyvert a munkásőrségnél. Az utánpótlás kétharmad része fiatal jelöltekből áll, akiknek több mint 70 száza­léka pártonkívüli. Az évértékelő rendezvé­nyeken vehetik át kitünte­téseiket, elismeréseiket a legkiemelkedőbben tevé­kenykedő munkásőrök, illet­ve munkásőr közösségek. A testület legmagasabb kollek­tív kitüntetését, a Kiváló Egység címet az idén a Brodo.rics Ferenc nevét vi­selő körmendi egységnek adományozta a munkásőr­ség országos parancsnoka. Az Orosházi Városi Párt- bizottság január 3-án dél­után ülést tartott dr. Gonda József első titkár vezetésé­vel. A testület december 12- én úgy döntött, hogy a ki­alakult új politikai helyzet­ben a párttagság egy jelen­tős hányadának javaslatára összehívja a városi pártérte­kezletet. A mostani testületi ülésen a pártértekezlet poli­tikai-szervezeti előkészítésé­nek rendje és a pártbizottság munkájáról szóló beszámoló vázllata szerepelt. Helyenként szenvedélyes, de végig alkotó légkörű, konstruktív vita eredményeként, a kulcskér­dések egyenkénti megszava­zása után több módosítással elfogadta a testület a két előterjesztést. A pártbizottság azt java­solja a pártértekezletnek, • hogy a tanácskozás legyen nyitott az orosháziak számá­ra, ennek feltételei a video­technikával ' biztosíthatók. Meghatározta a szervezőbi­zottság, a dokumentumszer - kesztő-bizottság és a jelölést előkészítő bizottság felada­tait. Kialakította az új tes­Az Országos Takarékpénz­tár 18,5 százalékra emelte január 1-jétől a lakásvásár­lásra és -építésre nyújtott hi­telek kamatát, s további évi 1 százalékot számít fel költ­ségeinek fedezésére — jelen­tette be a tegnapi sajtótájé­koztatón Tisza László, a pénzintézet vezérigazgatója. A lakosság bankjaként is­mert pénzintézet fokozatosan üzleti alapon működő keres­kedelmi bankká válik. Ezért alapvető követelmény, hogy a hitelek kamatai fedezzék tület választásával összefüg­gő elveket, amelyeket java­sol a pártértekezletnek elfo­gadásra. Ezek között szere­pel az egytestületes pártbi­zottság, a tisztségviselők, a pártbizottsági tagok válasz­tásának kérdése és a delegá­lás lehetősége. A testületi ta­gok jelölésekor fő rendező elvként az alkalmasságot kell figyelembe venni. A pártértekezlet írásos beszá­molójának összeállításánál az értékelés, a megítélések mércéje az országos pártér­tekezlet állásfoglalása le­gyen. A testület dr. Gonda Jó­zsef első titkárt saját kéré­sére, érdemei elismerése mellett, korengedményes nyugdíjba vonulása miatt felmentette első titkári funk­ciójából 1989. február 1-jei hatállyal. A megyei pártbi­zottság állásfoglalása' alap­ján dr. Bereczki Elemér mél­tatta eseményekben és ered­ményekben gazdag életútját. A helyettesítésre a testület­től dr. Körmendi János tit­kár kapott megbízást a párt­értekezletig. a betétekre kifizetett kama­tokat, az üzleti ráfordításo­kat. A múlt esztendőben tar­tósan lekötött betétek kama­ta elérte, s esetenként meg­haladta a 15 százalékot, a hitelek kamata pedig átlago­san 3,5 százalék volt. A kü­lönbséget a költségvetés fe­dezte, ez az elmúlt esztendő­ben elérte a 31 milliárd fo­rintot, $ az idén több mint 40 milliárd forintos támoga­tásra lenne szükség. Mivel ez (Folytatás a 3. oldalon) Évnyitó OTP-sajtótájékoztató Hatalmas tekercsekben sorakozik a szigetelőlemezek egyik alapanyaga, a papír, Újkígyóson a Kemikál Szigetelőle­mez Gyárának raktárában. A különböző szerkezetű vízzáró anyagok elengedhetetlenül szükségesek az építkezéseknél. Ma már nemcsak papír, hanem többféle műanyag is lehet az alapja a reá felhordott szigetelőanyagnak. Képünkön villás targoncával viszik a szalagra a papírgurigát * Fotó: Veress Erzsi Az elmúlt év végén kezdte meg a munkát >az az osztrák gépsor, amely a Henkel cégnek gyárt cipőápoló szert. A Körösladányi Metakémia Ipari Kisszövetkezet ütemében ké­szülő formatervezett flakonokat egyelőre az Ausztriából ér­kező anyaggal töltik meg, hétféle színben. Évente 4 millió Pico-bello cipőtisztító szert gyártanak majd, melyből egy­millió kerül a hazai boltokba Fotó: veress Erzsi Múltfeltárás, hagyományápolás Sarkadon n honfoglalás előtt is már lakott település volt „A honismeret egy kicsit történelem, de nagyrészt em­berismeret is, mert hiszen a történelmet emberek formál­ták, és rajta hagyják a ke­zük nyomát” — mondotta a múlt értékeinek feltárásá­val; megismertetésével fog­lalkozó mozgalom lényegé­ről Kováts Dániel, a Come- nius Tanítóképző Főiskola docense egy néhány évvel ezelőtt elhangzott rádiómű­sorban. Békésben — jó néhány megyéhez hasonlóan — szin­tén figyelemre méltó hagyo­mányai vannak a helytörté­neti-honismereti munkának. Sokan teljesen önzetlenül és lelkesen dolgoznak azért, hogy az adott település tör­ténetét minél alaposabban feltárják, elemezzék és köz­kinccsé tegyék a kutatások eredményeit. Ennek szelle­mében jártak el a sarkadiak is, név szerint Szendrei Esz­ter gyűjtemény vezető és Tí­már Imre közművelődési fel­ügyelő, akik a HNF megyei elnökségének honismereti csoportját az eddigi tevé­kenységről, valamint a to­vábbi tennivalókról tájékoz­tatták. Amint jelezték, a kü­lönböző korokból származó régészeti leletek közül né­hány a helytörténeti gyűjte­ményben is megtalálható. Több bizonyíték van arra, hogy Sarkad a honfoglalás előtt is már lakott település volt... A sarkad i könyvtár hely- ismereti részlege mintegy 300 könyvet, szakdolgozatot és egyéb kiadványt foglal ma­gába. Külön bibliográfia meg helytörténeti katalógus segí­ti az érdeklődőket az eliga­zodásban. A település múlt­jának megismeréséhez alap­vető forrásul szolgál például Márki Sándor: Sarkad tör­ténete (Bp., 1877.) című mun­kája, továbbá a Komoróczy György szerkesztésében meg­jelent Tanulmányok Sarkad múltjából (Sarkad, 1974.). A tájékoztató kitért arra is, hogy a ma már csaknem 500 tárgyból álló helytörté­neti gyűjtemény anyagának megalapozása 1968-ban kez­dődött. Ez Képiró Sándor könyvtárvezető érdemének tudható be, aki azután „lel­kes kis csoportot verbuvált maga köré”. A gondok közé tartozik a működési feltéte­lek biztosítása, a raktározás és a korábbi nyilvántartás hiánya. A kutatók munkájához igen hasznos útmutatást ad a műalkotásokról, emlékhe­lyekről, emléktáblákról ké­szült kimutatás. A helyi és környékbeli hagyományok ápolása, a városszépítés és a más szervekkel, intézmé­nyekkel közösen szervezett rendezvények szintén nagy­ban elősegítik a helytörténe- ti-horiismereti kutatásokkal összefüggő feladatok ellátá­sát. -y-n

Next

/
Thumbnails
Contents