Békés Megyei Népújság, 1989. január (44. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-28 / 24. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! BÉKÉS MEGYEI N É PÚJSÁG A MEGYEI PÚRTBIZOTTSÚG ÉS A MEGYEI TflNflCS LAPJA 1989. JANUAR 28.. SZOMBAT Ara: 5,30 forint XUV. ÉVFOLYAM, 24. SZÁM Mai számunkból: Mennyiért utazhatunk busszal...? (3. oldal) Középiskolás lesz a gyerek (4. oldal) Szemfenékvizsgálat (4. oldal) Űnlejáratósdi (5. oldal) Akit Erdei Ferenc is számon tartott (7. oldal) Cicciolina: állatokkal nem (10. oldal) Az Elnöki Tanács ülése Új városaink: Battonya, Gyomaendröd, Mezöberény, Mezőhegyes, Sarkad Négy megye hangja messzebbre hallik Agrárvezetök és politikusok egyeztető tárgyalása A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tar­tott. A testület törvényerejű rendeletet hozott a takarék- betétről, és módosította a takarékszövetkezetekről szóló, 1978. évben alkotott törvényerejű rendeletét. Az Elnöki Tanács meg­tárgyalta az 1988-ban előter­jesztett állampolgársági ügyek tapasztalatait. Az elő­ző évhez viszonyítva 11 szá­zalékkal volt kevesebb az ügyekben érintett személyek száma. A magyar állampolgárság megszerzésére irányuló ké­relmek jelentős többségét a Romániából áttelepültek nyújtották be, és azt a ma­gyar állampolgárral kötött házassággal, rokoni, családi kapcsolataikkal indokolták. A honosítási és visszahonosí­tási kérelmeket mindössze 13 esetben (1,6 százalék) kellett elutasítani a törvény­ben előírt feltételek hiánya miatt. Az Elnöki Tanács határo­zatot hozott megyei várossá nyilvánításról, valamint egyes községek várossá nyil­vánításáról. Január 26-án, csütörtökön az esti órákban háromtagú szovjet küldöttség érkezett megyénkbe. Baraszov Vlagyi­mirt, a Penza Megyei Párt- bizottság munkatársát, Zari- varisz Alekszandr szakközép­iskolai igazgatót és Larisz Vjaczeszlávot, a megyei nép­művelési főhatóság elnökhe­lyettesét tegnap, pénteken délelőtt Békéscsabán, a me­gyei tanács épületében fo­gadta dr. Becsei József el­nökhelyettes, Hüttner Vil­mos, az MSZMP Békés Me­A testület 1989. április 1-jei hatállyal megyei vá­rossá nyilvánította Kecs­kemétet, Nyíregyházát és Székesfehérvárt. A további­akban az Elnöki Tanács több község várossá nyilvánítását rendelte el. köztük van: Battonya, Gyomaendröd, Mezöberény, Mezőhegyes, Sarkad. A várossá szervezés vég­rehajtásának időpontja 1989. március 1., s arról a megyei tanácsok végrehajtó bizott­ságai gondoskodnak. Határozatot hozott az El­nöki Tanács a Koreai Köz­társasággal a diplomáciai kapcsolatok nagyköveti szin­ten történő felvételéről. A továbbiakban a testület kinevezésről határozott, bí­rákat mentett fel és válasz­tott meg, és kegyelmi kérel­mek ügyében döntött. * * * A Népköztársaság Elnöki Tanácsa dr. Udvardi Lászlót 1989. február 1-jei hatállyal közlekedési, hírközlési és építésügyi minisztériumi ál­lamtitkárrá kinevezte. gyei Bizottságának osztály- vezetője. A szovjet vendégek a fo­gadást követően Szabadkí­gyósra látogattak el, ahol be­pillanthattak a Mezőgazda- sági és Élelmiszeripari Szak- középiskolában folyó tanul­mányi munkába. Délután Gyulára utaztak, ahol a vá­ros nevezetességeit — a Ko- hán-képtárat, Erkel Ferenc szülőházát — tekintették meg, majd megismerkedtek a 613. Ipari Szakmunkás- és Szakközépiskola tanáraival diákjaival. Fotó: Kovács Erzsébet Békéscsabán tegnap a Garzon Szállóban négy al­földi megye — Békés, Csongrád, Bács-Kiskun, Szol­nok — tanácsi és pártbizott­sági szakvezetői tárgyaltak az agrárágazat helyzetéről, jövőjéről. Megyénk részéről Murányi Miklós, a Békés Megyei Tanács elnökhelyet­tese, Klaukó Mátyás, a me­gyei pártbizottság gazdaság- politikai osztályának veze­tője és Cserei Pál, a megyei pártbizottság munkatársa volt jelen. A résztvevők a kulcsszerepet betöltő agrár- termelés gondjait, problé­máit, s a megújulás esélye­it elemezték. Állást foglaltak abban, hogy a négy megyére kiter­jedő mezőgazdasági régió léte, az elszegényedés meg­akadályozása olyan össze­tett feladat, amelyet a ta­nácsi és pártszerveknek kö­zösen felvállalva kell koor­Több, az ez évi gazdálko­dást befolyásoló tényezőről is tárgyalt a tegnap délelőt­ti, békéscsabai ülésén a Ki- szöv elnöksége. A funkcio­nális és szakbizottságok ta­valyi tevékenységéről szóló beszámolót ellenvetés nélkül elfogadta az elnökség, annál élénkebb vita alakult ki a külön napirendi pontban szereplő szövetkezeti KFA (Közös Fejlesztési Alap) sza­bályozásáról. A vélemények többek kö­zött akörül csaptak össze, hogy a jövőben a KFA- számláról adjanak-e rövid távú forgóeszközhiteleket az azt igénylő szövetkezeteknek, vagy sem. Ugyanis előfor­dul, hogy néhány millió fo­rint átmenetileg rendelkezés­re állna ilyen célokra. A felvetés jelzi — amit egyéb­ként Gonda Károly, a Gyomai Fa- és Építőipari Szövetke­zet elnöke fogalmazott meg frappánsan —, hogy a szö­vetkezetpolitikai célok mel­lett egyre erőteljesebb a gazdálkodásra törekvés, egy­re inkább banki szemlélet kerül a KFA felhasználásá­ba is. dinálni, utat mutatva az ag­rárvertikum valamennyi gazdálkodójának a kitörés­hez. Murányi Miklós, a megyei tanács elnökhelyettese hoz­zászólásában kitért arra is, hogy a közös program csu­pán keretet, lehetőséget kí­ván adni a gazdálkodók szá­mára. Hiszen minden üzem helyi sajátosságait figye­lembe véve alakíthat ki eredményes gazdasági re­formprogramot. Gond azon­ban, hogy a megújuláshoz pénz is kell. Vagy legalább­is olyan pénzügyi szabályo­zás, mely az agrárágazat to­vábbi lehetetlenülését meg­akadályozva engedi, hogy a jövedelem jelentősebb ré­sze a gazdálkodóknál ma­radhasson. A résztvevők állást fog­laltak abban, hogy az ag­rárágazat pozíciójának vé­delmét a jövőben eredmé­Surányi András, az oros­házi Kazép elnöke a KFA- hitel odaítélésének felelőssé­gét hangsúlyozta, utalva ar­ra is, hogy a felhasználási célok egyértelműek legye­nek. A Kiszöv ügyvezető el­nöke, dr. Sümeghy Csaba figyelmeztette az elnökséget, hogy a KFA eredetileg nem í&zdálkodásra jött létre, s ennek feltételei ma mégnem teremtődtek meg, így szerin­te a rövid távú hitelekkel — a visszafizetés bizonytalan­sága miatt — veszélyeztet­nék a hosszabb távra szóló fejlesztési hitelek folyósítá­sát. Végül is az elnökség a rövid távú forgóeszközhitelek elvi lehetőségét nem zárta ki, de korainak tartja ennek rendszeres alkalmazását. Az elnökség az írásos elő­terjesztés alapján a továb­biakban elfogadta a Kiszöv, a jogi és az ellenőrzési iro­da 1989. évi költségvetését, az ellenőrzési iroda tájékoz­tatóját az ez évi ellenőrzési munkákról, valamint a tava­lyi gazdasági év főbb gond­jairól és az idei szabályo­zás lényeges új elemeiről szóló előterjesztést. Az ülés bejelentésekkel zárult.-szí ­nyesen csak egységes kama­rai érdekképviselet láthatja el, mely a termelőszövetke­zetek, az állami gazdaságok, a kistermelők, az élelmiszer- ipar, s az agrárkereskede­lem kívánalmainak egyaránt megfelel. Így remélhető, hogy a kormányzat megérti, s átlátja azokat a súlyos fo­lyamatokat, melyek — az ágazat hatékonyságától füg­getlenül — egyre jobban csökkentik a jövedelmezősé­get. A megújulás, a kitörés le­hetősége az üzemek számára az, ha rugalmas szervezeti formát választanak. Ugyan­akkor a termelésben fel­használt mindennemű ipari eszközzel szemben érvénye­sítik azokat a minőségi el­várásokat, amelyeket ma a mezőgazdasági termékektől is elvárnak. Egyetértettek a jelenlevők abban is, hogy a megyék or­Hosszan tartó ügyrendi vi­ta miatt még a kezdés után több mint 3 órával sem ke­rült sor érdemi beszámolóra, vitára a Magyar Újságírók Országos Szövetségének pén­teken délután kezdődött közgyűlésén. A felgyorsult társadalmi folyamatokra reagálva hoz­ták előre — az egyébként 1990-ben esedékes közgyű­lést. A tanácskozáson a ha­zai újságíró-társadalom több mint 5 és fél ezer tagjának képviseletében mintegy 600- an vesznek részt az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában. A közgyűlés azzal a cél­lal tanácskozik, hogy — a társadalomban végbemenő demokratizálódási folya­mathoz kapcsolódóan — megújítsák az újságíró-szö­vetség tevékenységét. A MUOSZ választmánya — a közgyűlést megelőzően — ad hoc bizottságot kért fel a helyi csoportokban, a szak­osztályokban a szövetség munkájának korszerűsíté­séről lezajlott beszélgetések tapasztalatainak összefog­lalására. A szövetség tevé­kenységét meghatározó alapdokumentumok megre­formálása érdekében — még a tanácskozást megelő­zően — vitára bocsátották a szövetség alapszabályának szággyűlési képviselőikkel szorosabb kapcsolatot kiala­kítva szorgalmazzák a re­gionális agrárérdekek hatá­rozottabb képviseletét az Országgyűlés előtt. A tár­gyaláson többek között meg­fogalmazódott az a gondolat is, hogy négy megyére ki­terjedő agrárinnovációs köz­pont alakuljon, mely segít­séget nyújt az üzemek szá­mára a piackutatásban, az információszerzésben. Erre a feladatra készségesen vállal­kozna a békéscsabai Agro- ber. A tárgyalás végén a részt­vevők megegyeztek abban, hogy a jövőben még szoro­sabbra fűzik az együttmű­ködést, így segítve, katali­zálva az alföldi agrárverti­kum megújulását, hiszen ezen térségben ez nemcsak gazdasági, de szociálpolitikai érdek is. és etikai kódexének terve­zetét A Himnusz elhangzását követően a tanácskozást — amelyen részt vett Berecz János, az MSZMP KB titká­ra és Pozsgay Imre ál- lamminiszter, a PB tagjai — Pálfy József, a MUOSZ el­nöke nyitotta meg. Köszön­tő szavai után megemléke­zett az elmúlt közgyűlés óta elhunyt újságírókról A szünet után nyilván­valóvá vált. hogy az alap­szabály-módosítás részkér­désének — a Rózsa Ferenc díjasok szavazati jogának — ügyében nincs olyan javas­lat, amely megkapná a két­harmados többséget. Ezért ezt a témát egyelőre levet­ték a napirendről. Az eredeti javaslat sze­rint kettébontva kell meg­vitatni egyrészt a MUOSZ eddigi tevékenységének ér­tékelését, illetve a jövő fel­adatait, programját. A B javaslat ennek a két tárgy­körnek az összevonását, együttes megtárgyalását in­dítványozta. A szavazás ér­telmében bő kétharmados többséggel úgy döntött a közgyűlés, hogy az eredeti napirendi indítványt fogad­ja el. Ennek megfelelően te­hát az érdemi vita a válasz­tott testületek beszámolójá­val kezdődött meg. Penzai delegáció megyénkben R. G. Vita a pénzosztásról a Kiszövben Megkezdődött a MUOSZ közgyűlése Tavaszi vetőmag-tájékoztató Békéscsabán Tanácskozott a szeghalmi pártbizottság A fenti cím nem a nép­szerű popénekesnőkre utal, hanem a legújabb vetőmag­fajtákat jelöli. A Vetőmag­termeltető és Értékesítő Vál­lalat orosházi területi köz­pontja hagyományos tavaszi sajtótájékoztatóján tegnap Békéscsabán elhangzott, hogy az elmúlt év utolsó négy hónapjában tovább tar­tott az aszály megyénkben, mindössze 152 milliméter csapadék hullott Orosházán. Gubacsi László igazgató a tájékoztatón kitért arra is, a vállalat gazdálkodásában igen jelentős tényező a ka­matköltség, ezért az 1989. évi termeltetéseknél, vető­mag-szaporítások kialakítá­sakor az elmúlt év tényleges forgalmi adataiból és a nagy megrendelő partnerek igényeiből indultak ki. Hibrid kukoricából az utóbbi évek jó vetőmagel­látásához hasonló színvona­lon tudják kielégíteni az igé­nyeket. A mezőgazdasági üzemek ötven hibridből vá­logathatnak. A kukoricave- tés-terület legnagyobb ará­nyát, országosan 35-40 szá­zalékot, a FAO 400-as érés­csoport adja. Két új hibrid bővíti a fajtaválasztékot eb­ben az éréscsoportban, a Chiara SC és az N—4415 SC. A FAO 500-as éréscsoport­ban meghatározó fajta a Volga SC, a Rosa SC és a Sabrina. Tavaszi árpából a fajta- és vetőmag-ellátottság összességében jónak mond­ható, tavasszal hat államilag minősített fajtából válogat­hatnak az érdeklődő gazda­ságok. Burgonyából a nagyüze­mek a háztáji gazdaságok és a kistermelők részére négy fajtát ajánlanak, a Cleopatra, a Desire, a Ro­mano és a Kondor. Ez utób­bit néhány év alatt megked­velték a termelők, így a Ro­mánéval együtt komoly ve­(Folytatás a 3. oldalon) A párt legidősebb vete­ránjai sem emlékeznek rá, hogy Szeghalmon valaha 7 órás ülést tartott volna a vá­rosi pártbizottság. Igaz. a tegnapi kibővített ülésen, amelyen a megyei pártbi­zottság részéről Kiss Sándor titkár vett részt, valóban különösen izgalmas témát tárgyaltaik meg. Megvitat­ták az ideiglenes munkabi­zottság jelentését a párt­élettel, a testületi és mun­kabizottsági feladatokkal kapcsolatos elbeszélgetések tapasztalatairól. A megúju­lás szervezeti és tartalmi kérdéseinek a megoldására határozati javaslatként há­rom változatot dolgoztak ki, és terjesztettek a testület elé. A hosszadalmas vita és szavazási procedúra után vé­gül is egy állásfoglalást hagytak jóvá, amelyben kez­deményezik a megyei párt- bizottságnak a kétszintű irá­nyítási rendszer bevezetését. Kinyilvánították, hogy vég­rehajtó bizottság nélküli pártbizottságként csak szeg­halmi területi tagokkal akarnak működni, a körös- ladányi pártbizottsági tagok pedig önállósági szándéku­kat hangoztatták. Mint azt Kiss Sándor elmondta, a kétlépcsős pártirányításról február hónapban fog dönte­ni a megyei pártbizottság. Az ülés végén a testület jóváhagyta azt az indít­ványt, amely javasolja Szeg­halom városának országos emlékbizottság létrehozását Fehér Lajos születésének 75. évfordulója alkalmából, amely 1992-ben lesz. A városi pártbizottság egy alapítvány létrehozását, Fe­hér Lajos szellemi hagyaté­kának ápolását, terjesztését, Szeghalmon egy emlékház kialakítását, és ugyanitt szobrának felállítását java­solja az emlékbizottság. M. L.

Next

/
Thumbnails
Contents