Békés Megyei Népújság, 1989. január (44. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-02 / 1. szám

1989. január 2., hétfő o 4\ci Január Hétül: A terhességmegszakítás új rendje A Minisztertanács 76 1988. (XI. 30.) sz. rendelete, majd az ezt követő szociális és egészségügyi miniszteri rendelet ér­telmében 1989. január 1-jétől megváltozik a terhességmeg­szakítások elbírálásának a rendje. Egyben a házasság előtti tanácsadások kötelező jellege is megszűnik. Az új jogszabály értelmében a minisztertanácsi rendeletben foglaltak érvé­nyesítésére nem az I. fokú temebek (terhességmegszakító bizottságok) lesznek jogosultak, hanem az egészségügyi szak­emberek kezébe kerül az elbírálás lehetősége és joga. Me­gyénkben a következő szakrendelések vannak kijelölve a terhességmegszakítást engedélyező rendelésre. Megyei szakemberek véleménye 1989-rül Merre mozdul a gazdaság? Békéscsaba: család-, nővé­delmi tanácsadó, Árpád sor 12. Gyula: család-, nővédel­mi tanácsadó. Béke sgt. 39. Orosháza: család-, nővédel­mi tanácsadó, Könd u. 59. Szarvas : család-, nővédelmi tanácsadó, Szabadság u. 11. Szeghalom: család-, nővédel­mi tanácsadó. Ady E. u. 1/B. Békés: nőgyógyászati szak­rendelés, József A. u. 5. Gyomaendrőd: nőgyógyásza­ti szakrendelés, Hősök u. 57. Mezőkovácsháza: nőgyógyá­szati szakrendelés, Alkot­mány u. 38/1. 1989 januárjától, ha vala­ki szeretne megbizonyosodni arról, hogy teherbe esett-e, vagy sem, akkor kérjük, hogy ezeket a szakrendelése­ket keresse fel. Ha beigazo­lódott a terhessége, és gyer­mekét nem kívánja meg­szülni, ezeken a szakrende­léseken kap tájékoztatást arról is. hogy a jogszabályok értelmében jogos-et az ilyen irányú kérése, mennyi térí­tési kötelezettség mellett, milyen módon és hol történ­het meg a műtét. A jogszabályok értelmé­ben a terhesség megszakít­ható a korábbi lehetőségek­hez képest akkor is, ha a terhes nő a 35. életévét be­töltötte, vagy ha a terhes nőnek két élő gyermeke van. A többi lehetőséget a koráb­bi jogszabályból változatlan módon vette át az új rende­let. Nem esik a jövőben kü­lön elbírálás alá a fegyveres Szociálpolitikai tradíció nálunk, hogy a magányos, veszélyeztetett gyermeket, vagy idős családtagot kieme­lik környezetéből, ahelyett, hogy a megromlott családi kapcsolatokon, anyagi hely­zeten próbálnának az arra hivatottak javítani. A csa­lád körülményeit, emberi vi­szonylatait kellene olyanná alakítani, hogy azon belül tudják segíteni, befogadni a rászoruló családtagot. Erre már régen törekednek a gazdagabb, civilizáltabb or­szágokban a szociális mun­kások, a családsegítő állami, egyházi vagy magánszolgál­tatások. Nálunk is alakul­gatnak az ilyen célú intéz­mények, megfogalmazta el­Sok férfi egy szobában testületeknél szolgálatot tel­jesítők házastársa, de a sor­katonai szolgálatot teljesítők házastársainak a jogosultsá­ga továbbra is fennáll, amennyiben még legalább hat hónap hátra van a szol­gálatból a kérelem előter­jesztésekor. Az új jogszabály értelmé­ben a terhességmegszakítás díja 2000 forint. Meghatáro­zott esetekben 1000, 500 vagy akár térítésmentes is lehet. Ezeknek az elbírálása a jog­szabály szerint lehetséges, és a fenti szakrendelések joga. A terhesség megszakítása 12 terhességi hétig lehetséges. Az anyánál vagy a születen­dő gyermekénéi fenálló bi­zonyos egészségügyi állapo­tok esetében emeikedhet ez a határ, de ezt szigorúan szakmailag kell mérlegelni. A 18 évnél fiatalabb kis­mamák terhességének művi megszakítása csak a megyei kórházak szülészeti, nőgyó­gyászati osztályán történhet. Ugyancsak itt történhet a műtét, ha megfelelő indokok esetén 12 hét felett vagyunk kénytelenek megszakítani a terhességet. Egyéb esetekben kórházainkban és szülőott­honainkban is elvégezhető a műtét. Amennyiben a kérelem el­bírálásával vagy a térítési díjra vonatkozóan a kisma­ma nem ért egyet a döntés­sel. jogában áll a II. fokú bizottsághoz fordulni a ké­résével. Azonban ennek a képzeléseit a Szociális Mun­kások Egyesülete is, de azért még mindig elsősorban ál­lami feladat a családtól el­távolodó, elmagányosodó gyerekek és öregek gondo­zása, ellátása. Megyénkben az egyik legnagyobb ilyen intézmény a gyulai Főváro­si Szociális Otthon; 528 gon­dozottja között több mint 200 Békés megyei. Felügyeleti szervük a Fővárosi Tanács egészségügyi főosztálya. Az otthon igazgatója Popp Jó­zsef. * * * Kíváncsiságunkat valójá­ban az keltette fel, hogy az itteni állapotokról egy nyi­latkozatban kedvezőtlenül bizottságnak is a jogszabály értelmében lehet eljárnia, így valóban csak akkor van értelme oda fordulni, ha jo­gos az igénye. A II. fokú bi­zottság működési helye: Bé­késcsaba, Árpád sor 2—6. II. em. 40., a megyei tanács egészségügyi osztálya. A terhességmegszakításról szóló új jogszabály alapjai­ban nem tér el az 1973-as népesedéspolitikai koncep­ciótól. Üj abban, hogy szi­gorúan a szakma kezébe ad­ta a döntés lehetőségét, hogy megkíméli a kismamá­kat az indokolatlan hatósági j árkálásoktól ; lehetőséget ad a szabad orvosválasztás­ra és megteremtette a lehe­tőségét az intézményi érde­keltség alapjainak. Az egészségügynek, és ezen belül a család-, nővé­delmi tanácsadóknak is csak részfeladata a terhességmeg­szakítások elbírálása és el­végzése. Ennél sokkal lénye­gesebb és a társadalom szá­mára is hasznosabb tevé­kenysége az egészséges utó­dok világra jöttének a segí­tése. A család-, nővédelmi tanácsadás a korszerű csa­ládtervezéssel, ezen belül a fogantatással, a nők és gyer­mekük egészségmegőrzésé­vel, a meddőség kérdésével, a lánykák nőgyógyászati problémáival és a fogamzás- gátlás kérdéseivel is foglal­kozik. Feladatuk a negatív családtervezés (védekezés) területén is az, hogy a legke­vésbé ártalmas és egyénre szabott módszereket propa­gálják, hogy ezzel is elke­rüljék a terhességmegszakí­tást, mint családtervezési módot. A terhességre, a gyermek­várásra való felkészülést se­gíti a családalapítási alkal­massági vizsga, amit az op­timális családtervezési mo­dell utódjaként hét városban épült ki Magyarországon. szóltak. Tizenévvel ezelőtt szomorú híreket hallottunk erről az intézményről. Ak­kori vezetője visszaélt a bizalommal, a ráruházott anyagi lehetőségekkel, s ezért megkapta megérde­melt büntetését. Igazgató­csere, hosszú évek követke­zetes munkája után úgy hallottuk, hogy bár zsúfolt a szociális otthon, de lehető­ségeikhez, erejükhöz képest (olykor azon felül is) való­ban otthonná változtatták a benne dolgozók a hátrányos adottságú intézményt. A helyszínen győződhettünk meg arról, hogyan élnek itt, Gyulán a szociális otthon lakói. Fotó: Veress Erzsi F oly tatás az 1. oldalról) kező erőt az inflációban és a tőkehiányban látom. Csök­ken a vásárlóerő, mindez ki­hat a piac fejlődésére. Pil­lanatnyilag csak a stagnálás látszik, a felfelé ívelésnek még nyomát sem lehet ész­lelni a hazai gazdaságban. Úgy gondolom, a szabad­piacot kellene mindenütt ér­vényesíteni, így a pénzpiacon is. Már most van olyan bank, amelyik 20 százalék fölé vit­te a kamatot. Néhány pénz­intézet 14-ről 18 százalékra növelte a váltó leszámítolási kamatot. Ami 1989-et illeti, mi az új társasági törvény alap­ján szeretnénk részvénytár­sasággá alakulni. Sajnos, még az átalakulás jogi sza­bályai nem ismeretesek, így várnunk kell, de bízunk ab­ban, hogy az év közepére be tudjuk fejezni az átala­kulást. Mindettől szabadabb mozgást várunk. Már 1988- ban exportjogot kaptunk, s reméljük, lehetőség nyílik az importjog megszerzésére is. Erősíteni szeretnénk dolgo­zóink kötődését a vállalat­hoz, ezért magánszemélyek részére is lehetőséget adunk részvényjegyzésre. Érdeklő­dik a külföldi tőke is fej­lesztési elképzeléseink iránt. Bízom abban, hogy sikerül a most elfogadott parlamenti garanciák alapján bevonni a nyugati tőkét 1989-ben a vállalat valamelyik ágának továbbfejlesztésébe. Én az átlagnál optimistábban lá­tom a helyzetet. Nem lesz könnyű előrehaladni, de a lehetőségek adottak. Dr. Megyeri Zsolt, a Bé­késcsabai Állami Gazdaság — ötszázhuszonnyolc gon­dozottunk közül 420 fekvő­beteg, 70 az idült alkoho­lista, valójában a többi az idős korú, szociális otthoni gondozott — mutatja be az intézményt az igazgató. — A budapesti kórházakból ide utalják a családi gondo­zásra nem számítható idő­seket. Nagyobbrészt inkább betegotthon vagyunk, az utókezelő kórházak létszám­normája nélkül. A szociális otthonokat komfortfokozat alapján minősítették, ezt a négyes kategóriába („átme­netileg elfogadható”) sorol­ták. Szerintem itt, ahol a munka tárgya az ember, a gondozás minősége a lényeg. Kiváló szakembergárda irá­nyít és dolgozik a 6 osz­tályt ellátó gondozási rész­legben, a mentálhigiénés, az egészségügyi csoportban. Két főfoglalkozású belgyógyász orvosunk, szemész szakorvo­sunk, pszichológusunk van. A gazdasági-műszaki rész­leg, a korszerű élelmezési részleg gondoskodik a bent­lakók ellátásáról. A gazdál­kodás egyre inkább létkér­dése a szociális otthonok­nak. Jó ötletekkel, a dolgo­zók személyi érdekeltségé­nek biztosításával gyarapít- hatjuk azokat a pénzeket, amelyekkel a gondozottak jólétét biztosítjuk. * * * Sok-sok köszönőlevél, táv­irat fekszik az igazgató asz­talán. Hozzátartozók, gon­dozottak véleménye sűrűsö­dik bennük. Ahány ember, annyiféle sors. Élnek itt, és ugyanolyan ellátást kapnak azok, akik egész életükben dolgoztak, és egyedül ma­radtak, de olyanok is, akik inkább csak messziről néz­ték mások munkáját, ön­ként, saját akaratából jöhet csak a gondnoksági felügye­let alá nem helyezett em­ber. Hallunk mégis szívfa­csaró esetekről. A megfá­radt emlékezetű, fiában va­kon bízó édesapáról, akit meggyőztek, hogy „csak át­menetileg helyezik el itt, s közgazdasági igazgatóhelyet­tese: — Elkészítettük 1989. évi tervünket. A mezőgazdaság­ra zúduló terhek (lakástá­mogatási alap, műszaki fej­lesztési alap, szakképzési tá­mogatás, társadalombiztosí­tási járulék), valamint a vár­ható alkatrész-, anyag- és takarmány-áremelés miatt mintegy 40 százalékkal csök­ken a nyereségünk. Az ed­dig is gyenge pozícióban le­vő állattenyésztést tovább sújtják a szabályozóválto­zások. Mondok egy példát: nálunk 1988-ban egy liter tej szűkített önköltsége 7,50 fo­rint volt. Mindezt csaknem 7 ezer literes tejtermelési színvonal mellett értük el. Az árváltozások következ­tében a tej literenkénti ön­költsége 1989-ben meghalad­ja a 10 forintot. Valószínű­leg a szarvasmarhánál még jobban sújtja az abrakfo­gyasztó ágazatokat, így pél­dául a sertéstenyésztést a szabályozás. Meggyőződé­sem. hogy 1989-ben csökken­ni fog az állattenyésztésben a termelési kedv. Kevesebb pénz jut beruházásra is. Ami az országos kibontakozást il­leti, én eddig ennek egyet­len konkrét jelét sem látom. Azt tapasztalom, hogy a költségek jelentősen növe­kednek, a nyereség pedig visszaesik a vállalatoknál, szövetkezeteknél. Nagyon örülnék annak, ha 1989-ben a vállalatoktól beszedett adó arányában javulna az or­szág helyzete. Szuchy László, a Békés­csabai Kötöttárugyár igazga­tója így fogalmaz: — Szigorodnak a követel­mények az új esztendőben. „A századik születésnapját is megünnepeljük” — Éva néni 98 éves a külföldi útról visszatérve hazaviszik”. Az utcán hon­talanul bolyongó, hidak alatt, állomásokon alvó, csonttá soványodott öregek­ről, akik Gyulán találtak otthonra. Az élet más olda­láról is tudósítanak ezek a sorsok. Sokat dolgozó, ál­landóan siető gyermekeitől saját kérésére érkezett ide egy néni, s itt talált közös­ségre, társakra. Családja az­óta is rendszeresen, szere­tettel látogatja. Van, akinek úgy alakult a sorsa, hogy se férje, se gyereke, se gon­dozója, nagy családja öreg korára az intézetben lett, biztos támaszt a nővérkék­ben érez. Otthonra találtak a társadalom számkivetettjei is; az alkoholtól elbutultak, az anyagi, erkölcsi, családi támasz nélküliek, az önma­gukat ellátni nem tudó be­tegek. * * * Keserűség, elégedettség, indulatok, közömbösség, be- feléfordulás, teljes apátia, társkeresés, nyitottság, idős­kori tudatzavar — az 500- nál több ember fejében, szí­vében, mozdulataiban és mondataiban. A jogi, lelki, családi problémák megoldá­sára, megbeszélésére a százszor ismételt nyugtató, Mindez megmutatkozik az elvonások növekedésében, a hitel- és pénzügyi politiká­ban. A kötöttárugyár gár­dája felkészült a nagyobb feladatok teljesítésére. Foly­tatni kívánjuk termék- és technológia-korszerűsítési programunkat. A minőség javítására és a hulladék csökkentésére törekszünk. Előre lépünk a belső szerve­zeti felépítés területén is. Sajnos, minket nem kímél­nek az alapanyagár-növeke- dések. Ez már így megy évek óta, de mi egyelőre nem ter­vezünk áremelést. A tőkés piac ugyanis nem fogadja el az árak emelését. Néhány te­rületen munkaerőhiánnyal küszködünk^ Ami a külföldi tőkebevonást illeti, gondol­kozunk ezen is. Elképzelhe­tő, hogy 1989-ben vegyes­vállalatot alapítunk. Az át­alakulásnak még csak né­hány jelét látjuk, de bízunk a változás szükségességében. Elsősorban a pénz- és mun­kaerőpiacon kellene előre­lépnie a magyar gazdaság­nak. A három gazdasági szak­ember véleményéből kide­rül: 1989. az egyik legnehe­zebb éve lesz a hazai gaz­daságnak. A változások fel­tételeinek megteremtésére azonban már történtek in­tézkedések. Ezért mindhár­man azt a véleményt han­goztatták: ha lassan is, de elindulhatunk a felfelé ve­zető úton. Mindehhez az ed­diginél jobb minőségre, ha­tékonyabb termelésre lesz szükség. Verasztó Lajos talán fájdalmat enyhítő mon­datok kimondására hivatot­tak a mentálhigiénés nővé­rek. A renitenskedők, az al­kalmazkodni nem tudók meggyőzésére, megfékezésé­re, a gondozottak társadal­mi bizottságot alakítottak. Mert olyan ember is van, aki a vele egy szobában élő társait semmibe véve, alka­lomadtán az alkoholtól fűt­ve hangoskodik, berzenke­dik. Ennyi ember között a vita sem ritkaság. Csitítani, magyarázni a végtelenségig — csak ez lehet a módszer. Azok a lakók, akik járni tudnak, szabadon közleked­hetnek a városban, és láto­gatók is bármikor bejöhet­nek. Már akihez jönnek. (Most persze influenzajár­vány idején tilos a látoga­tás.) Akkor bizonyosan van lá­togató, ha egy gondozott el­távozik az élők sorából. Az is, aki éveken át felé sem nézett, az örökségért jelent­kezik. Az öregek megtakarí­tott pénzére (megközelíti a 10 millió forintot) gondosan, betétkönyvbe helyezve vi­gyáznak. Nem egy lakó hoz­zátartozóiról tudni sem akar, és végrendeletében az inté­zet szépítésére hagyja va­gyonkáját. A térítési díj nem sok, a nyugdíjtól füg­getlenül a legtöbb 2070 fo­rint, vagy a kisebb nyugdí­jak arányos százaléka. Nem szabad megfeledkez­nünk az itt dolgozókról, azokról, akik a gondozottak­kal közvetlenül találkoznak s azokról sem, akik a körül­ményeket alakítják. „Sehol nem írták le az ár­talmait annak, ha egy em­ber az élete nagy részét idő­sek, betegek között tölti el. Aki szívtelenül fogalmaz jogszabályt, dönt az idősek­ről, egy fontos dolgot elfe­lejt; egyszer ő is megöreg­szik” — fogalmaz egy itte­ni nővér. Csak aki nagyon szereti az embereket, az ma­rad meg több munkáért, ke­vesebb bérért a szociális otthonban. Bede Zsóka Egyszer mindenki megöregszik... Szociális otthon Gyulán

Next

/
Thumbnails
Contents