Békés Megyei Népújság, 1989. január (44. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-25 / 21. szám
1989. január 25., szerda i jUslUVfiTfl Nyílt fórum • Nyílt fórum • Nyílt fórum • Nyílt fórum • Nyílt fórum • Nyílt fórum fl munkásőrség nem a párt hadserege Az utóbbi időben munkásőr barátaimmal beszélgetve mind többen felvetik, hogy zavarják őket a munkásőrséget, személyüket becsmérlő, sértő, igaztalan vádak. Az alternatív szervezetek fórumain a vezetők és tagok nyilatkozatai — a televízió jóvoltából látható — tüntetéseken, transzparenseiken szereplő követelések egyike- másika félreérthetetlen. Tudomásul véve létüket, elképzeléseiket, amiben jót mondanak, el kell fogadni, amiben kell, vitatkozzunk velük, ami rossz-szándékú, utasítsuk vissza. Ebben az országban mindenki, párttag, pártonkívüli, bátran elmondhatja véleményét, bírálhat, kifogásolhat, ellenkezhet. Ez viszont feltételez jóindulatot, politikai kultúrát, partnerséget, korrektséget. Ez nemcsak a pártvezetésre, a párttagokra kötelező, hanem az alternatív szervezetekre, pártokra, ellenzékre is. Egyes szervezeteknek — úgy tűnik — szabad a párt vezetőit, tagjait, a munkásőrség parancsnokait, tagjait nyomdafestéket nem tűrő hangon rágalmazni, becsmérelni, becsületükbe gázolni. Megkérdőjelezni a munkásőrség létét. Ezt a FIDESZ parlamenti beadványában egyértelműen meg is fogalmazta. A parlament költségvetési vitájában hangzott el, hogy a munkásőrség a „diktatórikus szocializmus intézménye”. Én a költségvetés kérdéseiben nem vitatkozom, vannak erre illetékesek, akiknek ebben döntési joguk van. A munkásőrség megalakulását, feladatait az MSZMP határozata alapján a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa 1957-es 13. sz. törvényerejű rendelete határozta meg. „A Magyar Népköztársaságban társadalmilag szerveé zeit, önkéntes fegyveres testület, a munkásosztály, a dolgozó nép fegyveres testületé." Ebből világosan kitűnik, hogy nem a párt hadserege. Feladatául határozta meg, hogy óvja a szocialista államrendet, vegyen részt a közrend, a közbiztonság fenntartásában, gyűlések és más rendezvények biztosításában, az államhatárok őrzésében. Ellátja fontos létesítmények (gyárak, hivatalok, távközlési berendezések), továbbá egyes állami szervek, meghatározott épületek védelmét. Segítséget nyújt elemi csapás és rendkívüli események idején az élet és az anyagi javak megmentésében, a károk elhárításában. Segít az állampolgárok, vagy javaik ellen intézett és azokat közvetlenül fenyegető támadások elhárításában. Felteszem a kérdést: mi a rossz ebben? Ezek igenis nemes cselekedetek, humánus emberi kötelességek. Tehát nem önmagát védi ez a testület. Erre számtalan példát lehetne felsorolni. Az 1970-es, .az 1980-as árvíz, a megyét ért földrengés, a szökésben lévő bűnözök felkutatása, a volt gyilkos, majd öngyilkos hivatásos tiszthelyettes felkutatása. Példázni lehetett a társ fegyveres testületekkel történt együttműködést, az egymás iránti felelősséget, fegyverbarátságot. Azt, hogy a munkásőrség társadalmilag szervezett, önkéntes testület, a munkásosztály, a dolgozó nép fegyveres szervezete, összetétele is bizonyítja. A megye munkásőreinek 84 százaléka párttag. Pártonkívüli 16 százalék. Ipari és mező- gazdasági munkás 73 százalék, szellemi, értelmiségi dolgozó 16 százalék, egyéb 11 százalék. A munkásőrség megbecsült tagjai a nők, arányuk 6 százalék. Alapító munkásőr 6,5 százalék. Sajnos idős koruk miatt számuk egyre csökken. 35 éven aluli KISZ-tag 28 százalék. összetételéből világosan kitűnikj hogy a dolgozó nép intézménye. Jól ötvöződik benne a fiatalok lelkesedése, lendülete, új iránti érzéke, a középkorúak nagy munkabírása, az idősek tapasztalata. Egy munkásőr évi összigénybevétele 120 óra. Ebből munkaidőre évente 16-18 óra esik. Egy munkásőrre eső évi költség, ha a megye lakosságára vetítjük, 19 forint. Döntse el az olvasó, sok-e vagy kevés. Közéletünk nyíltsága, gazdasági bajaink, megélhetési gondjaink, nehézségeink őket sem kerülik el. Politikai nevelőmunkának, a kollektíva erejének köszönhetően megnyilatkozásaikban megfontoltak, reálisak. Nem rejtik véka alá dicsérő vagy elmarasztaló véleményüket. Legyenek azok országos, megyei vagy munkahelyi kérdések. Egyértelműen a szocializmus hívei. A munkásőrség mindenkor képes megújulni, munkáját korszerűsíteni, hozzáigazítani a társadalmi változásokhoz. Nagyon jól emlékszem az 1968-as esztendőre, amikor a Munkásőrség Országos Parancsnoksága és a megyei pártvezetés felismerte, hogy a munkásőrök permanens foglalkoztatása túlzott, felesleges, nem célravezető. Ekkor került szóba a koncentrált kiképzés bevezetésének szükségessége. Kísérletképpen a szarvasi egységnél kezdődött meg a felmérés, a munkásőrség igénybevételének, a kiadások csökkentésének, a hármas érdek összhangjának megteremtése érdekében (munkahely, munkásőrség, munkásőr). Örömmel írhatom le, hogy az új koncentrált kiképzési forma bevált, kiállta az élet próbáját. Ez 1969. február 12-én országos paranccsal bevezetésre került. ' E megbecsült, köztiszteletet élvező testület parancsnokának lenni nagy felelősség. Három és fél évig a testület meg3fei parancsnoka voltam. Ezt ma is megtisztelő pártmegbízatásnak tartom. A munkásőrség élén ma is tapasztalt, megbízható, elvhű parancsnokok állnak. A munkásőrségbe való belépés önkéntes. A bázishelyi aktív munkásőrök, az ott dolgozó kollektíva, az ott tevékenykedő pártalapszerve- zet is el tudja dönteni, alkalmas-e a jelentkező munkásőrnek. Nem biztos, hogy szükséges a párttaggyűlés jóváhagyása, vagy az irányító pártszerv állásfoglalása, határozata. Szükség van-e erre a sok szűrőre? Ügy hiszem, nincs. A munkásőrség munkájában megfelelő helyet kap a politikai képzés, a nevelőmunka, a demokratizmus. Ezt bizonyítják az évzáróévnyitó egységgyűlések, amelyek nyitottak, részt vehet rajtuk a meghívottakon kívül bárki más. Felvetődik bennem a kérdés, nem volna-e célszerű megalakítani néhány városban a munkásőrség baráti körét, amelyre az országban és megyénkben is van már példa. Nagyon örültem Borbély Sándor elvtársnak, a MOP országos parancsnokának január 9-i „Első kézből” című, rádióban elhangzott nyilatkozatának a nyíltságról, a tájékoztatásról, a' munkásőrség szerepéről, a gondolkodó emberek testületéről. Végezetül, amit leírtam, őszinte meggyőződéssel hiszem, képviselem és vallom. Nagyon nehéz, embert próbáló időket élünk. Sok mindenben meg kell újulni, korszerűsödni, munkánkat jobbá, epedményesebbé tenni, Gazdasági bajaink súlyosak. A hibák elkövetésében pártunknak is nagy a felelőssége. Ennek ellenére nem tagadjuk meg pártunk, négy évtizedünk történetét. Mai nyitott társadalmunkban győzzük meg az embereket a párt politikájának helyességéről. higgadtan, politikai érvekkel vitatkozzunk. ' Bátran beszéljünk, hirdessük pártunk, kormányunk elképzeléseit. Csak türelemmel, körültekintéssel, a párttagok és a nép cselekvő támogatásával tudunk előre haladni. Szolgáljuk sokáig a dolgozó népet. Hugyik András Mai idők mozija Színház az egész világ... Mondathatta ezt, anno a méla Jacques-kal kiötlője, az „avoni hattyú" — ahogy neki tetszett... Goldwyn úr Hollywwodban, vagy éppen Benin is gondolhatott még hasonlókat a filmről. Ma már egészen biztosan nem jut ilyen gondolatra senki, ha beül a moziba, de az sem, aki a filmforgatások részese ... Befurakodtak új médiák és szoronghat a régi idők „rozikás” mozija. A mai világ már „nem fér fel” a vászonra — sokkal kuszább és áttekinthetetlenebb annál. Még akkor sem, ha mégoly zseniális filmes-Shakespeare születne is. Csak részletekre, a valóság töredékeire, legfeljebb szeleteire ismerhetünk rá, ha beülünk Bunuel, Tarkovszkij,- vagy mondjuk Szabó István egy filmjére. Nemcsak a tévé és a video csalja el a tömegeket, de egyre inkább marasztal „otthon” a szűkösség is; a mozijegyért is csak-csak többet kérnek ... Szegeden egy sajtótájékoztatón hallottam, hogy arrafelé (is) fontolóra vették a mozik bezárását a kistelepüléseken. Eddig is a városi filmszínházak „hozták be” a falvak feltétlen veszteségeit. Hogy a központi támogatást csökkentik (18 millióról mintegy 4 millióval), biztos, hogy sok kongó kis mozinak ütött az órája ... Ugyanakkor mardosó a kérdés, hogy ezek szerint fel kell számolni sok kistelepülés jószerével egyetlen kulturális intézményét, ahova eljártak még az emberek, ha nem is sokan ... Hallani olyan jóslásokat is, hogy a mai két és fél ezer moziból 1992-re már csak- 250 marad meg. „A fenyegetett" helyzetben az is nyilvánvaló, hogy a művelődéspolitika elvei is hátrébb kell hogy soroljanak olykor... Jellemző, hogy az ország mozijegybevételének közel 90 százaléka nyugati filmeken „jött be”! Ne sirassuk el azért még a mozikat! A megváltozott helyzetben jobbak a filmforgalmazás feltételei. Megszűnt a Mokép monopolhelyzete. Már 13 cég bonyolítja a filmek „terítését” az országban. Színesedhet, gazdagodhat az összkép, bár kétségtelenül hígulhat is. A „kommersz" és a „konzum” jobban eleresztheti magát... Ám fel lehet ezt úgy is fogni, hogy „hozza csak be” a pénzt a kelendő „tömegtakarmány” — az igényesebb, értékesebb „mozikra” valót! Csak aztán a sok bába között legyen erre is gondja valakinek! Álljon itt végül valami szívderítő észrevétel is. Az idei magyar filmbemutátók közül a második legnézettebb film volt Kása Ferenc Másik ember című kimagasló művészi színvonalú filmalkotása. Csak Budapesten 13 ezren nézték meg. Mindjárt utána következik a nézettségi listán a Gulyás testvérek kétrészes, felkavaró, történelmi dokumentuma: a Törvénysértés nélkül, majd a sokat vitatott Faludy-film. „ A film tehát ma mintha kezdene „kijönni” a moziból, és átlépni az életünkbe. Nem ez lett völna mindig is a rendeltetése és legfőbb álma? (pleskonics) „Szegeden tanul a gyerek...” Deák Ferenc nevével — a nyelvtanulásért (Gimiriport) Az Algyő felől érkezők a József Attila sugárúton jobbról föltétlenül fel kell hogy figyeljenek egy feltűnően elegáns, új épületre... Ez a legfiatalabb a Radnóti, a Tömörkény, à Ságvári és a Széchenyi után. Ennyiből már ki is találhatják a Békés megyeiek, hogy egy szegedi gimnáziumról van szó. A haza bölcsének nevét kérte és kapta a diákváros legfiatalabb középiskolája .. . Egy idézet az ősszel átadott reprezentatív küllemű iskola vendégkönyvéből: „Eddig a monarchia-kor iskolaépületeinek bűvöletében éltem, ma meggyőződtem róla, hogy lehet korunkban is szép i§kolát alkotni.” — a Csongrád megyei levéltárak igazgatója, Blazovich László, a történettudomány kandidátusa rótta be ezeket az elismerő szavakat. Novák István építész és Szekeres Mihály belsőépítész munkáját dicsérik elsősorban ezek a szavak, és a későbbi elismerések. ..Pop-com” — az ismert dallam töredéke computerhangon. beprogramozva a csöngetések idejére, azok helyett .. . Hiába, ezek már a modern idők. Az épület is ultramodern — és ráadásul szép, btthonos és lakható is ... ! * * * Ebben a tanévben még főleg Csongrád megyéből jelentkeztek tanulók. Az országos felvételi anyagon kívül külön nekik összeállítottak egy matematika és angol tesztlapot. Nem volt könnyű tehát itt sem a bejutás az első két induló évfolyamra, de a tanulók már az avatás előtt bejárhattak, szokhattak az új gimnáziumot. Jövőre már szerepelnek az országos beiskolázásban, tehát bárhonnan lehet ide' jelentkezni. Az idén is jöttek már néhányan messzebbről is. így történhetett meg. hogy Békés megyei tanulókkal is sikerült találkoznom. * * * Iszpin Éva, II. c. osztályos tanuló dombegyházi, Szirony Annamária az I. f-be jár. ő pedig a szarvasi szlovák iskolából érkezett Szegedre nyelvet tanulni. Mindketten kezdő angolt tanulnak az idén kiemelt óraszámban, de ők nem tagozatosak. Éva, mint mondja, elég kacifántosán került ide. Előbb a Tömörkénybe vették fel fellebbezéssel. Annak egy kihelyezett iskolájából került ide, osztályostól. Annamária édesanyja ismerősöktől hallott az új gimnáziumról. Előzőleg kezdő angolra készült a Radnótiba, de az új -és ..rejtélyes” iskola átcsábította. — Hogyan lehet ilyen „szuper” (szkáj) iskolában feloldódni? — kérdezem a lányoktól. — Nekem könnyebb volt — kezdi Iszpin Éva, — Mert az osztályt ismertem. Valóban szokni kellett a környezetet. Eleinte pl-eltéved- tünk az épületben, de most már megszoktuk. A tanárokkal is, amennyire lehet, ösz- szeba rá t koztun k. — Nekem rosszabb volt — így a szarvasi tanuló —, mert én haladó angolra je- jelentkeztem. Fel is vettek, de nem bírtam. Tanultam ugyan előtte négy évig angolt. de inkább középhaladó szinten állok és az ott nem elég. Ezért kértem át magam kezdő angolra. Itt közvetlenebbek a többiek és jobbak lesznek a jegyeim is. — Ebben az iskolában egy tanárra 7-10 tanuló jut. Nehezebb . azzal, hogy enjiyire „kéz alatt” vagytok? — A mi osztályunkban 36- os a létszám. Az órákon általában csoportbontás van, de így is elég sokan vagyunk. ígérik, hgoy a csoportokat csökkentik majd. Azért egy órán mindenkire, sor kerül... Az ünnepélyes átadás utáni pillanatok. Középen az amerikai nagykövet Fotó: Nagy László — Hazautazás... ? — Hetente — siet a válasz- szal a dombegyházi lány. — A kollégiumban bent lehet maradni, így ha nagyobb dolgozat, témazáró jön, meggondolandó, hogy elinduljak-e. Négyórás az út Szarvasig. De ha tehetem, hetente megyek én is haza. — Mi a tervetek? — Nagyon szeretem a nyelveket — kezdi Annamária. — Szlovák általános iskolába jártam. Jövőre, a másodikban le szeretném tenni a középfokú nyelvvizsgát szlovákból, amit kilenc évig tanultam. Tervem, hogy jövőre oroszból is középfokú nyelvvizsgát teszek. — Lehet itt gyakorolni a szlovák nyelvet? — Engem nagyon meglepett. hogy az iskola támogatja a szlovák—magyar kapcsolatokat. Csereüdültetések lesznek, sítábort szerveztek a téli szünetben is. Megható, hogy így foglalkoznak ezzel, mert egyáltalán nem „felkapott” nyelv! — Mire használod majd ezt a sok nyelvét? — Üzletkötő szeretnék lenni.^ Amikor azt kérdeztem, hogy hazamenne-e a megyébe, Annamária kissé csodálkozva nézett rám, hogy üzletkötőnek?!... Abban maradtunk, hogy ezen még gondolkodni kell! Közben bekapcsolódott Bezzeg Istvánné közművelődési igazgatóhelyettes. — A jövőben a szlovák is a választható nyelvek között lesz. Az angol mellett a franciában és a németben gondolkodunk elsősorban, de a szlovák és az olasz is feltétlenül sorra kerül. Végül megkérdeztem, szükséges-e most, hogy protekciót kérjek a Békés megyeieknek ebbe a gyönyörű iskolába? * Természetesen azt a választ kaptam, hogy nem, mert bárkinek — gyermeknek. szülőnek — van lehetősége. hogy eljöjjön megismerkedni az intézménnyel. Most is több százan megfordulnak az épületben a hétvégeken. Aki erre jár, ne sajnálja a kitérőt, nézzen be. Az épület is megér egy kitérőt. Ha „a gyerek” komolyan szeretne nyelvet tanulni, itt megpróbálhatja! Igazi „közege” van a nyelvgyakorlásnak az ifjú alma materben. Még „original” amerikai beszéd is meg-meg- ütötté a fülem. Nemcsak eredetiben tanító ' tanárok vannak itt. de még philadelphiai illetőségű vendégdiákkal is beszélgettem, aki szüleivel jött ide. „Rendes” tanuló a II. A-ban. Van olyan tárgy, amiből már magyarul óhajt felelni. Itt aztán nincs mese. Azok a tanárak, akik még nem tudnak angolul, heti ingyenes képzést kaphatnak. Hát valahogy így kell ezt, kérem ... ! * * * Hadd idézzek befejezésül egy másik bejegyzést a vendégkönyvből. stílusosan, eredetiben: „Tis is a splendid building and I have .been very inpressed with the abi-. lities of your students ... Mark Palmer, Ambassador of the USA” ... Elő a szótárt. aki nem érti a nagykövet úr elismerő szavait!!! Aki meg teheti, kezdje el időben a nyelvtanulást! Pleskonics András
