Békés Megyei Népújság, 1989. január (44. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-25 / 21. szám

1989. január 25., szerda o A rossz termőhelyi adottsággal rendelkező Zselici Táj Mgtsz gazdasági társulást szervezett alumínium csomagolóeszköz gyártására. A legmodernebb csúcstechnológiai színvonalat képviseld, számítógép vezérelte NSZK-gyártmányú Herlan gépsor évente 30 millió aeroso- los palack készítésére alkalmas. A folyamatos termeléssel javul a hazai csomagolóeszköz­ellátottság, továbbá mintegy 30 százalékos tőkés export válik lehetővé MTI-fotó: Hámor Szabolcs Befejeződött a cukorgyártás A cukorgyárakban befe­jeződött a tavalyi termés feldolgozása; a szezon az előző évinél valamivel to-, vább, 101 napig tartott. Jetter János, a Cukoripari Közös Vállalat igazgatója elmondta: a cukoripar ti­zenegy vállalatának 12 gyá­ra 107 ezer hektáron ter­melt, 4 millió 200 ezer ton­na répát dolgozott fel, és ebből összesen 476 ezer ton­na cukrot állított elő. Ez a mennyiség n>integy 14 ezer tonnával kevesebb az előző szezonban termelt cukornál, ez azonban a hazai fogyasz­tók ellátását és az élelmi­szeripar gyárainak alap­anyag-utánpótlását nem za­varja. A cukorgyárak a me­zőgazdasági nagyüzemektől az előző évinél 200 ezer ton­nával több í répát vásárol­tak fel, ám — az aszály és a kora őszi, novemberi fa­gyos időszak következtében — a répa minősége rosz- szabb, cukortartalma ki­sebb volt. A gyárak a cukor előál­lításához szükséges anyago­kat, eszközöket időben be­szerezték. A feldolgozási idényben sikerült megol­daniuk az iparág sokéves gondját: a Papíripari Vál­lalat csepeli és nyíregyházi gyára — szovjet cellulóz felhasználásával — elgendő mennyiségű zsákot bocsá­tott rendelkezésükre. A cukoripar tavaly 455 ezer tonna cukrot értékesí­tett belföldön. A lakosság fogyasztása némileg vissza­esett; az 1987. évi 297 ezer tonnával szemben 235 ezer tonna cukor kelt el. A ter­méket használó élelmiszer­\ ^ Pályázati felhívás Békéscsaba Város Tanácsa V. B. pénzügyi és tervosztálya PÁLYÁZATOT HIRDET fi osztályvezető-helyettesi munkakör betöltésére A munkaikor azonnal., határozatlan időre szóló kinevezéssel tölthető be. Bérezés: a mód. 11 1983. (XII. 17.) ABMH-rek. szerint. Az osztályvezető-helyettes feladata: a tanácsi tervezéssel, gazdasági folyamatok elemzésével, beruházásokkal összefüggő feladatok irányítása és ellátása. A munkakör betöltésének főbb feltételei: — közgazdaság-tudományi egyetemen vagy műszaki egyetemeken szerzett közgazdász-, vagy mérnökközgazdász képesítés; esetleg felsőfokú iskolai végzettség és felsőfokú tervgazdasági és beruházási szakképesítés (vagy ez utóbbi megszerzésének vállalása) — legalább hároméves szakmai gyakorlat — büntetlen előélet. A pályázatnak tartalmaznia kell: — személyi és foglalkozási adatokat — szakmai önéletrajzot, társadalmi és közéleti tevékenység ismertetését — képesítést igazoló okmány másolatát — büntetlen előélet igazolását — bérigényét. A pályázatot 1989. február 15-ig lehet benyújtani a városi tanács vb pénzügyi és tervosztálya vezetőjéhez. (Békéscsaba, István király tér 7. 5601. Pf.: 112.) A pályázat elbírálásának határideje 1989. március 1. ipari vállalatok az előző évi­nél viszont valamivel töb­bet vettek át. A vállalatok — az Agrimpex, illetve a Hungarotex Külkereskedel­mi Vállalat közreműködé­sével — az előző évinél öt­ször több, összesen 63 ezer tonna cukrot exportáltak, s ezzel több mint 14 millió dollár bevételt értek el. Az idén a tavalyit megközelítő mennyiségű termék kivite­lével számolnak. A cukorgyárak folyama­tosan kötik a termelési szer­ződéseket a mezőgazdasági nagyüzemekkel.. A legutób­bi összesítés szerint a ter­vezett vetésterület csaknem háromnegyedére, mintegy 75—76 ezer hektárra már leszerződtek. A cukorrépa felvásárlási alapára az idén 8,5 százalékkal magasabb, ezzel részben a mezőgazda- sági üzemek növekvő költ- ségterheit igyekszenek el­lensúlyozni. Téli szárazság Hiányzik a téli csapadék, az ország jelentős kiterje­désű területein az ilyenkor szokásos nedvességtartalom­nak alig fele van a talaj­ban — ezt bizonyítja az Országos Meteorológiai In­tézet mérése. Az elmúLt hetekben, hó­napokban jóformán alig ka­pott nedvességutánpótlást a talaj. A vetések jelenleg is „meztelenül” telelnek, hó- takarónak nyoma sincs a határban. Az őszi vetésű ga­bonát ugyan a jelenlegi hő­mérséklet nem veszélyezte­ti — az erős fagyok sze­rencsére eddig elmaradtak —, ám más lenne a hely­zet, ha a megfelelő hőszi­getelést biztosító bunda erős lehűlés idején hiányozna a földekről. Híján van a ta­laj a szükséges nedvesség­nek, ami — a mezőgazdá­szok szerint — tavasszal jelenthet majd gondot; ak­kor, amikor a növények fejlődésnek indulva a föld­ből veszik fel a szükséges vízmennyiséget. A mérések szerint az országban, a ta­laj felső félméteres rétegé­nek feltöltődöttsége csak nagyon kevés helyen éri el a 70—90 százalékos arányt; a mezőgazdaságilag művelt területek döntő többségének a nedvességtartalma 70 szá­zalék alatt van. Ez pedig jelentősen elmarad a sok­éves átlagtól. A január vé­ge felé elvárható 90 szá­zalék feletti értékeket in­kább csak a Bakony kör­nyékén és a Vértes térségé­ben mutattak ki. Szeged— Szentes—Makó térségében 40—45 százalékos a vízkész­let. Az előrejelzések egye­lőre nem sok jóval biztat­nak, a következő napokban sem várható jelentősebb mennyiségű csapadék. ' A mezőgazdászok szerint már nagy szükség lenne a vastag hóbundára. í Erőteljesebb megyei érdekképviseletet ! El kéne indulni... Szegény embert a légy is jobban csípi! — tartja a közmondás, s mint mindig, most is meg kell állapí­tanunk, van ebben igazság. Mert az életszínvonalrom­lás hazánk minden táját érinti ugyan, de nem minden­kit sújt egyformán. Aki szegény, az jobban megszen­vedi. Tagadhatatlan, hogy az életszínvonalat meghatá­rozó fontos tényezők némelyike Békés megyében külö­nösen kedvezőtlenül alakul. Nálunk a legmagasabb a 60 évnél idősebb népesség aránya, 21,1 százalék (az or­szágos átlag 18,5 százalék), ugyanakkor az átlagnyugdij — jóval az országos alatt — mindössze 3460 forint. Snem sokkal jobb a helyzet a dol­gozóknál sem: az átlagke­resetek tekintetében szintén az utolsók közt kullog a me­gye. Persze, akad olyan is, amiben az elsők vagyunk: az eladósodásban. Az egy lakos­ra jutó hitel itt a legma­gasabb az országban, 31 876 forint. (Itt a legkisebb az ál­lami lakások aránya.) Ki­emelkedünk abban is, hogy nálunk nagyon magas a la­kossági hozzájárulás a köz­műfejlesztésekhez, Békés megyében úthálózat, gáz-, víz-, szennyvízelvezetés el­képzelhetetlen tetemes la­kossági erőbedobás nélkül. S most az eddigieknél Ts kevesebb központi támoga­tásra számíthatunk, ami ugye azt jelenti, még in­kább a lakosság (sajnos, mondhatjuk, hogy egyre sze­gényebb lakosság) vállára kerül nagyobb teher. Hát.... mindent lehet, csak ebbe belenyugodni nem. Rajtunk múlik? Ezért is tűzte napirendjé­re a múlt esztendő végén a megyei pártbizottság az élet- színvonalat alapvetően megr határozó gazdaságpolitikai feladatok vizsgálatát. Hogy mire jutottak, arról a gaz­daságpolitikai osztály vezető­jével, Klaukó Mátyással be­szélgettünk: — Újra és újra szomorúan állapíthatjuk meg. hogy Bé­kés megye sok tekintetben egyre lejjebb csúszik a me­gyék rangsorában. Vajon felelőssé tehető-e valaki ezért? — Nem, nem hiszem — til­takozik az osztályvezető. — Alapvetően a történelmi örökségben, a földrajzi adottságokban, a gazdasági szerkezetben gyökerezik az ok. A nagysúlyú agrárszek­tor jövedelmezősége elma­radt, s most a nyíló agrár­ollóval, egyre jobban elma­rad az iparétól. Ráadásul a nem meghatározó jelentősé­gű iparúink szerkezete sem szerencsés, s a kevésbé jö­vedelmező könnyűipar domi­nál. Egyébként pedig sok a telep, gyáregység, ámi me­gyén kívüli központtal mű­ködik, kevésbé igényli a kvalifikált munkaerőt, ala­csonyabb kereseti lehetősé­get nyújt, mint a törzsgyár, illetve a vállalati központ stb. Persze, azt sem tagad­hatjuk, hogy későn ébredt a megye pl. a termelőszövet­kezeti szektorban létesítendő ipari melléküzemágak eseté­ben. S az is igaz, hogy a központi támogatás-elosztási politika évtizedeken át az iparosodottabb vidékeknek kedvezett. Sokáig többet ad­tunk az országnak, mint amennyit visszakaptunk. — Evek óta tudjuk, hogy egyetlen esélye van me­gyénknek (akárcsak az or­szágnak): egy jövedelmezőbb gazdasági szerkezet kialaki­- tása. S még mindig csak a feladatok megfogalmazásánál tartunk .... — Az élelmiszergazdaság súlya minden tekintetben — termelés, foglalkoztatás, ex­port — meghatározó. Ugyan­akkor ennek egyes területeit manapság a válságágazatok közt emlegetik. Két lehető­ségünk van e téren: egyrészt erősíteni az élelmiszergazda­ság kül- és belpiaci ver­senyképességét, előtérbe he­lyezve a minőséget és a fel­dolgozottságot. Másrészt ol­dani az élelmiszergazdaság domináns szerepét, azaz tá­mogatni minden korszerű és jövedelmező kis- és nagyüze­mi ipari termelést. E cél meghatározása, tehát alig több, mint egy esztendő óta, igaz. nem sok változás tör­tént. De a munka, a rész- koncepciók kidolgozása a megyei tanács szakosztályai­val közösen folyik, a törek­vés. a kiútkeresés szinte mindenhol tapasztalható. Dönteni kell Noha ennek eddig nem sok eredményét tapasztaljuk, azért sikerekről is beszélhe­tünk. Mindenképpen, ide so­rolhatjuk az Orosházi Üveg­gyárral létesülő nagyszabású vegyesvállalatot. vagy a Gyulai Húskombinát Egye­sült Államokban létesítendő vegyésvállalatát. Tény azon­ban, hogy nem jellemző új, magasabb technikai színvo­nalat képviselő termékek, tevékenységek megjelenése. Kétségtelen, hogy ebben a pénztelenség, a fejlesztési források szűkössége is lu­das, nem zárható ki azon­ban a szubjektív tényező, a megfelelően képzett, felelős­séggel. vállalkozni merő ve­zetők hiánya sem. Minden­esetre a megyei gazdaságoo- litikának sokkal markánsab­ban kell képviselnie az el­sődlegesnek tartott célokat. S ezzel Klaukó Mátyás is egyetért. — Dönteni kell, hogy a meglévő munkahelyek vé­delmét, illetve a mennyisé­gi munkahelyteremtést, vagy az átmeneti munka- nélküliséget is vállalva, a gazdasági szerkezet korsze­rűsítését szorgalmazzuk. Mi­vel az alacsony hatékonysá­gú, fejlődésre képtelen gaz­dasági egységek átmentése csupán a problémák újra­termelését eredményezi, a szerkezet korszerűsítésére kell minden erőt koncent­rálni. Annál is inkább, mert csak ez teremthet reális ala­pot az elmaradott térségek felzárkóztatásához, * a meg­felelő foglalkoztatási színvo­nal megteremtéséhez, s az infrastrukturális - fejleszté­sekhez is. Az ipari szerke­zetátalakítási programot egyébként hitelekkel támo­gatja a Világbank, tavaly például a Körös Kazángyár­tó és Gépipari Vállalat, va­lamint a Forcon jelezte, hogy élni szeretne ezzel a lehetőséggel. Realitás vagy illúzió? ATni a termelést akadá­lyozó tényezőket illeti, a ré­gi, jól ismert anyagellátási gondok mellett újak is erő­teljesebben éreztetik hatá­sukat. Ezek: a piaci infor­mációk hiánya és a külke­reskedelemben való jártas­ság hiánya. Amiben tulaj­donképpen semmi meglepő nincs, hisz az eddig leírtak­ból következően nem tolon­ganak a tapasztalt, képzett szakemberek azért, hogy Bé­kés megyében dolgozhassa­nak. — Helyzetünk reális fel­mérése, a kívánatos célok kitűzése megtörtént, a párt- bizottság elfogadta a hatá­rozatot. Es... ? Változik-e ettől valami? Utat mutat a kétkedőknek, merre indul­janak? — Egyáltalán nem hisz- szük, hogy egy-két határo­zat megváltja a megyét. Ab­ban viszont bízunk, hogy a célok propagálása — példá­ul a szerkezetátalakítás problematikája, szakember­ellátottság javítása, kisvál­lalkozók határozottabb poli­tikai támogatása stb. — nem marad hatástalan. Nyilván­való, hogy megyénknek lé­teznek valós és sajátos terü­leti érdekei. Ezeket a me­gyei pártbizottságnak min­den eddiginél erőteljesebben kell képviselnie. Ellenkező esetben a megye olyan vál­ságba kerül, ahonnan a fel­zárkózás, az életszínvonal átlagos szintre emelése ’Il­lúziónak tűnik . .. Szatmári Ilona elutasítható a kérelme an­nak, aki korábbi külföldi munkavállalása kapcsán nem, vagy késedelmesen tett eleget keresetéből ha­zautalási kötelezettségének, illetve annak esetében, aki korábbi külföldi munkájá­ból nem tért haza a jog­szabályban előírt határidő­re. Az elutasítás lehetősége azonban az ilyen esetekben csak korlátozott ideig, a ko­rábbi munkavállalási enge­dély lejártáról, vagy ha azt visszavonták, akkor a visz- szavonástól számított 3 évig - áll fenn. Némileg egyszerűsödik a kérelmek ügyintézése; a kü­lönféle minisztériumok, fő­hatóságok helyett' — bi­zonyos kivételekkel — ja­nuártól a külföldi munka- vállalási engedélyeket egy- . ségesen a megyei tanácsok — Budapesten a fővárosi tanács — munkaügyi szak- igazgatási szervei adják ki. Külföldi munkavállalás Január elsejével módo­sultak a külföldi egyéni munkavállalás szabályai. A leglényegesebb változás: mindenki vállalhat külföl­dön munkát. Az eddigi elő­írások csak azok számára tették ezt lehetővé, akiknek itthon érvényes munkavi­szonyuk volt, vagy egyéb kereső foglalkozást űztek, illetve már nyugdíjba men­tek. A régi előírások tehát a munkanélkülieket kire­kesztették ebből a lehető­ségből, most viszont szá­mukra is megnyílt az út. A másik lényeges eltérés, hogy a korábbiakkal ellentétben nemcsak a szakképzettsé­güknek, illetve az itthoni munkakörüknek megfelelő, hanem bármilyen munkára vállalkozhatnak egyénileg külföldön a magyar állam­polgárok. Pontosították a jogsza­bálynak azt a részét, amely arról intézkedik, hogy ki nem kaphat külföldi mun­kavállalási engedélyt. A ko­rábbi általános megfogali mazással szemben a jog­szabály most kimondja: el kell utasítani annak a ké­relmét, aki belföldön sem létesíthet munkaviszonyt (tehát, aki még nem érte el a munkavállalási kor alsó, 15 éves határát); aki nem rendelkezik érvényes útle­véllel (mert például, azt a hatóságok valamilyen ok­ból bevonták); illetve aki- ^ nél ez államtitok, szolgála­ti vagy üzemi (üzleti) titok megőrzése érdekében feltét­lenül szükségesnek mutat­kozik. A jogszabály szerint «

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents