Békés Megyei Népújság, 1989. január (44. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-25 / 21. szám
1989. január 25., szerda o [tmmm Gazdasági, személyi kérdésekről tárgyalt a békéscsabai városi pártbizottság >r...felajánlom a városi tanácsnak lemondásomat...”- mondta dr. Gally Mihály 'Folytatás az 1. oldalról) gáttá ki. A testület egyetértett azzal, hogy erről a városi tanács következő ülésén kapjon tájékoztatást. A városi pártbizottság egyben pártfegyelmi vizsgálatot rendelt el dr. Gally Mihály ügyében, melynek lefolytatásával az újonnan, választott fegyelmi bizottságot bízta meg. Ezután közölte a szóvivő: a zárt ülésen megválasztott új fegyelmi bizottság elnöke Moravszki Pálné. * * * A pártbizottsági ülés után kérésünkre dr. Gally Mihály a következőket mondta el: — A mai pártbizottsági ülésen a városi bizottság döntésének megfelelően Kutas elvtárs ismertette azt a rendőrségi átiratot, amelyben értesítették a városi pártbizottságot, hogy hűtlen kezelés alapos gyanúja miatt büntetőeljárást indítottak ellenem. Ennek az ügynek, azt hiszem, hogy a büntetőjogi része azért kevésbé izgalmas, mert vallom azt, hogy az ártatlanság vélelme, büntetőjogi alapelve az mindenkire kiterjed, bárki is legyen a gyanúsított, még a tanácselnökre is. Ebben a vonatkozásban sokkal izgalmasabb az erkölcsi, etikai probléma, hiszen ez a téma már kint van a városban. A gyanúsítottá nyilvánításomra január 12-én került sor, s ez igen komoly terhet ró a városi tanács testületéire, hiszen ilyen nehéz anyagi körülmények között, egyre fokozódó elégedetlenség, . jogos lakossági panaszok áradata közepette még azzal a teherrel is meg kell vívniuk, hogy a tanács egyik vezető embere ellen eljárás folyik. Ezért kértem a pártbizottságot, értsen egyet azzal, hogy egy soron kívüli tanácsülés keretében felajánlom a városi tanácsnak a lemondásomat, azzal érvelve, hogy egy ilyen bonyolult büntetőeljárás, amíg eljut a jogerős ítéletig, még több hónap is eltelhet, és kérdés, hogy egy város, és annak testületéi kibírják-e azt etikailag, hogy gyanúsított! minőségben dolgozik a tanácselnök? Erre felhatalmazást kaptam, nyilvánvalóan a jövő héten ebben a tanács testületé fog dönteni, és minden azt követő lépés — hogy mi lesz a megyei vb-tagságommal, a megyei tanácstagságommal —, az nyilván ennek a következménye. — Mikor lesz a tanácsülés? — Pontos időpont még nincs, most, a csütörtöki vb-ülés fogja kitűzni a tanácsülés pontos időpontját, mert ezt nem szeretnénk à február. 8-i soros tanácsülésre vinni. Ezzel összefüggésben kérésemre a városi pártbizottság fegyelmi vizsgálatot rendelt el, amelyet a büntetőügy jogerős befejezéséig felfüggesztett, azt követően fogja majd végleges állásfoglalását a most létrehozott fegyelmi bizottság meghozni. Egyébként vita volt köztünk, mert én azt kértem a városi pártbizottságtól, ha lehet, akkor ez ma ne kerüljön nyilvánosságra, mert az én munkáltatóm a városi tanács, és úgy tartottam volna tisztességesnek, ha ő szerez először tudomást ezekről a dolgokról. De sok okos érv meggyőzött, hogy talán a saját érdekemben is ennek a tájékoztatásnak most meg kell történnie, mert a pártértekezlet, amikor a nyilvánosság elvét és annak fokozását tűzte zászlajára, akkor erre kötelezte a pártbizottságot, s ha egy ilyen témában állást foglal, akkor azt személyre tekintet nélkül hozza nyilvánosságra. T. I. Ülést tartott az MSZMP Politikai Bizottsága (Folytatás az 1. oldalról) körű vitára, s a KB ennek figyelembevételével alakítsa ki a párt végleges agrárpolitikai koncepcióját. A párt 1389. évi költségvetéséről szóló előterjesztést a Politikai Bizottság megvitatta és jóváhagyta. A bevételek összegét — az állami költségvetéssel együtt — 2 milliárd 667 millió forintban, á kiadásokét pedig 3 milliárd 229 millió forintban állapította meg. A hiány 562 millió forint. Ezt önerőből kell ellensúlyozni. A pénzügyi helyzetre való tekintettel a pártszerveknek működési és fenntartási kiadásaikat tovább kell mérsékelniük — bevételeiket pedig növelniük, mégpedig a helyi lehetőségek jobb és eredményesebb hasznosításával, új vállalkozásokkal. A Politikai Bizottság foglalkozott az Oj Márciusi Front felhívásával kapcsolatos pártálláspont kialakításának szükségességével, s, úgy döntött, hogy erre vonatkozó javaslatát a Központi Bizottság soron következő ülése élé terjeszti. A Politikai Bizottság a Központi Bizottság ülését február 20—21-ére hívta össze. A testület végül hatáskörébe tartozó személyi kérdésekben is döntött. Még tartott a Politikai Bizottság ülése, amikor Kimmel Emil, a párt szóvivő-helyettese, Kovács Imre, a KB Gazdaság- és Szociálpolitikai Osztályának vezetője, valamint Farkas Gyula, a párt gazdálkodási osztályának alosztályvezetője tájékoztatta az .újságírókat a napirenden szereplő témákról. Kimmel Emil elöljáróban elmondta: az országos pártértekezlet óta immár negyedik alkalommal tárgyalt a testület a nyilvánosság témaköréről, amelyről az átfogó viták, a kiérlelődő vélemények megfogalmazása után a KB egy soron következő ülése elé készít előterjesztést. A Politikai Bizottság megállapította, hogy a politikai nyilvánosság fórumain a párt által elhatározott változások zajlanak, annak felismeréseként, hogy a politikai intézményrendszer demokratizálódásának nélkülözhetetlen feltétele a politikai nyilvánosság _ és a tájékoztatás reform értékű megújítása. A Politikai Bizottság foglalkozott a párt belső nyilvánosságainak megújításával. Ennek kapcsán szó esett arról is, hogy az anyagi lehetőségektől függően meg kell szervezni a párt közvéleménykutató részlegét. Ezután Kovács Imre az agrárpolitikai koncepcióval kapcsolatos PB-vitáról adott tájékoztatót. Utalt arra, hogy a Központi Bizottság 1978 márciusában tárgyalta a mezőgazdaság és az élelmiszer- ipar helyzetét. Az agrárpolitikában most megújulásra van szükség, ezért kerül most ismét a KB elé ez a kérdés. Emlékeztetett arra, hogy az MSZMP olyan helyzetet teremtett, ^melyben a mezőgazdaság, illetve az élelmiszeripar fejlődése “révén önmaga tudta kitermelni a parasztság boldogulásához szükséges anyagi alapokat. Elemezte az ágazat fejlődését, kiemelve a hetvenes évek eredményeit, közöttük az élelmiszerexport rendszeressé válását. Szólt arról, hogy az előterjesztés foglalkozik az agrárpolitikai gyakorlat hibáival is. Ezek következményeiként említette a tagok elidegenedését a szövetkezettől, a mezőgazdaság fejlesztésének aránytalanságait, s hogy a túlzott mennyiségi feljesztéssel szemben kevesebb figyelmet szenteltek a minőségnek. Hozzátette: a hibás lépések nem kérdőjelezhetik meg az ágazat egészének pozitív fejlődését, de tanulságul szolgálhatnak abban a tekintetben, hogy a következőkben hogyan foglalkozzon a párt az agrárpolitikával, a mezőgazdaság, az élelmiszeiv ipar kérdéseivel. A Politikai Bizottság megerősítette, hogy az agrár-, ezen belül az élelmiszer-termelés továbbra is stratégiai fontosságú lesz a magyar gazdaságban. Mindenekelőtt a hazai lakosság ellátása miatt továbbra is jó színvonalú, egyre inkább differenciált, az igényekhez alkalmazkodó ellátást kell biztosítani, s a versenyhelyzetet tudomásul véve törekedni kell az élelmiszerexportőr pozíció megtartására is. Mindehhez nagyobb önállóságra, mozgástérre, többszektorúságra, az esély- egyenlőség biztosítására van szükség. Szó volt az ülésen a mezőgazdaság kormányzati irányításáról és az érdekképviseletről is. Megállapították: a kormányzatnak olyan helyzetet kell teremtenie, hogy a termelő szervezetek alkalmazkodni tudianak a piaci követelményekhez, az ágazatok részére azonos feltételeket kell biztosítani. Arra van szükség, hogy a TOT. a területi szövetségek, az ágazati szakszervezetek, a Gazdasági Kamara bizonyos testületéi. amelyek egyaránt ellátnak érdekképviseleti feladatokat, markánsan képviseljék a tényleges érdekeket. Pártolni kell azokat a törekvéseket, amelvek. új típusú érdek- képviseleti szervek, például egv mezőgazdasági kamara, vagy az egy-egy ágazat érdekképviseletét ellátó, úgynevezett szakmai szövetségek létrehozását szorgalmazzák. Farkas Gyula arról tájékoztatta az újságírókat, hogy a Politikai Bizottság elfogadta az MSZMP 1989. évi költségvetését. Felhívta a figyelmet arra, hogy ennek ismertetése mutatja: a párt e témáról is tájékoztatni kívánja a közvéleményt. Elhangzott, hogy nagy gondot okoz a párt kezelésében lévő ingatlanok fenntartására, felújítására, karbantartására fordítható összeg kényszerű csökkentése, e célra további 400— 450 millió forintra lenne szükség. A pártlapok, folyóiratok előfizetőinek 20 százalékos lemorzsolódásával számoltak a költségvetés összeállításakor; esetleges további elvonások a párt vállalatait jövedelmezőség szempontjából nehéz helyzetbe hoznák. A különböző megszorítások váratlanul érték a társadalmi szervezeteket, s ennek oka elsősorban az előkészítés hiányában keresendő. A pénzügyi zavar elhárítása érdekében is a pártot egész tevékenységében önfenntartóvá kell tenni. Az újságírók mindhárom napirenddel kapcsolatban számos kérdést tették fel. Az Új Márciusi Front nemrégiben nyilvánosságra került felhívásának sorsára vonatkozó kérdésre Kimmel Emil elmondta, hogy a Politikai Bizottság ezzel kapcsolatos javaslatát a Központi Bizottság — mint a felhívás címzettje — elé terjeszti, hiszen a párt nevében a válasz megfogalmazására csakis ez a testület jogosult. Az Agerpress román hírügynökség híradása nyomán elterjedt, hogy Orosz Károly és Nicolae Ceausescu között baráti üzenetváltás zajlott le. Az erre vonatkozó kérdésre Kimmel Emil elmondta: a magyar sajtó nagyon pontos információt adott a tényekről. Az európai szocialista országok szakszervezetei vezetőinek hétvégi budapesti találkozója keretében az MSZMP főtitkára vacsorán találkozott a nyolc szakszervezeti vezetővel. Grósz. Károly pohárköszöntőjében arra kérte a jelenlévőket. hogy adják át jókívánságait pártjaik vezetőinek. Környezetpolitikai Tanács A Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium képviselői kedden sajtótájékoztatón jelentették be, hogy a tárca konzultatív döntéselőkészítő és tanácsadó testületet hozott létre: a Környezetpolitikai Tanácsot. Az új testületben — amely szerdán tartja alakuló ülését — a társadalom széles rétegeinek képviselői foglalnak helyet: tudósok, közéleti személyiségek, társadalmi szervezetek és egyházak küldöttei, alternatív egyesületek és öntevékeny környezetvédő csoportok szakemberei, valamint a gazdasági élet különböző területein döntéseket hozó vezetők. A testületnek fontos szerepe lesz környezetvédelmi koncepciók megfogalmazásában, tudományos véleményezésében, a társadalom környezetvédelmi összefogásának támogatásában. A minisztérium részletes írásos vitaanyagot készített az ország környezetvédelmi állapotáról. Ezt a helyzet- értékelést nem csak a testület tagjai, hanem az érdekelt tárcák, egyesületek, továbbá az alternatív környezetvédelmi és politikai szervezetek — közöttük a Duna Kör, a Nagymaros Bizottság, a Magyar Demokrata Fórum, az alakulóban lévő Kisgazda-, valamint Szociáldemokrata Párt — is megkapják, hogy tanulmányozhassák és elmondják véleményüket. Az országos vitára bocsátott anyagból kitűnik, hogy az erózió által veszélyeztetett lejtős területekről évente 65—100 millió köbméter talajt mos le az eső. A megyék többségében 40— 50 százalék a savanyú talajok aránya. Folyóink közül a Duna és a Tisza tisztasága első- és másodosztályú. de a mellékfolyók jó- néhány szakaszának minősége már harmadosztályú. A felszín alatti vízkészletnek mindössze 20—25 százaléka sorolható az első osztályba, a többi másodosztályú. a készletek 40—:45 százalékát pedig vas- és mangántala- nítással kell kezelni, hogy ió ivóvizet nyerhessenek belőle. Sok területen az ásott és fúrt kutak nitráttal szennyezettek. Nagy gondot okoz. hoev a környezeti ár- ta'maknak kitett vízbázisokon működik a vízműveknek több. mint a fele'. Békési pantheon Halálának 25. évfordulóján Sebes Imrére emlékezünk Ismail Fattah: Bronze. 1976. Sebes Imre Szeghalmon született 1910. február 19-én, a munkásmozgalom harcosa, textilmunkás. Kereskedelmi iskolát végzett Budapesten, utána textilmunkás lett. 1930-tól harcolt az illegális KIMSZ és a KMP soraiban. Több textiilmunkás- sztrájk szervezésében játszott vezető szerepet. 1931- ben a KIMSZ budapesti titkára, később a KMP kerületi titkára volt. 1937-.ben öccsével, Györggyel együtt Spanyolországba ment, részt vett a fasizmus elleni harcokban, mint a nemzetközi brigád századparancsnoka. A harcok után Franciaországba ment, ahol internálták. Négy évi internálás után, 1943 januárjában megszökött, s csatlakozott a francia ellenállási mozgalomhoz. Ellenállóként bejárta fél Európát, s kijárta az élet iskoláját. 1945 elején tért haza, és a pártközpontban mint alosztályvezető dolgozott. 1946-tól 1949-ig a Pest megyei pártbizottság, utána 1956. október végéig a Fejér megyei pártbizottság - titkára. Több éven át országgyűlési képviselő volt. Az 1956. évi ellenforradalom leverése után rendőr ezredesi rangot kapott, s tagja lett a Belügyminisztérium pártszervezete végrehajtó bizottságának. Budapesten, 1964. január 25-én hunyt el. Gyógyászati segédeszköz állampolgári jogon A gyógyászati segédeszköz-ellátás megyei helyzetéről tárgyalt a Békés Megyei Tanács egészségügyi és szociálpolitikai bizottsága tegnap délelőtt Szeghalmon, kihelyezett ülésén. Lakatos Elemérné dr. megyei főgyógyszerész tájékoztatta a bizottság tagjait arról, hogy a gyógyászati segédeszköz állampolgári jogon minden rászorulót megillet, azok különböző kategóriáit a jogszabály által meghatározott szakmailag illetékes orvosok rendelhetik. A rendelet elég bonyolult, áttekinthetetlen, ezért az orvosok - részére rendszeresen tájékoztatót szerveznek a segédeszköz- rendeléssel kapcsolatos problémák tisztázására. Az egyszerű és általánosabban használt gyógyászati segédeszközök minden közforgalmú gyógyszertárban kaphatók. A gyógyszertári központok által forgalmazott segédeszközök nagy része azonban csak kijelölt gyógyszertárakban szerezhetők be. Ezek megyénkben a következők: Békéscsaba, Kazinczy utcai gyógyszertár, Gyula, Kossuth utcai gyógyszertár és Orosháza, Tass utcai gyógyszertár. A jobb ellátás érdekében az orosházi kórház-rendelőintézetben is átvehetők bizonyos segédeszközök. A gyógyszertárak által nem forgalmazott kellékeket a Gyógyászati Segédeszközök Gyára békéscsabai fiókjában (Batsányi utca 1/A) lehet megkapni. Hallásjavító készülékeket és tartozékokat a három kórház audiológiai szakrendelésén adják át a betegeknek. A felmérések alapján indokolt Szeghalom és Mezőko- vácsháza térségében is gyógyászati segédeszköz tartására kijelölt gyógyszertárat meghatározni. Ellátási gondok gyakran felmerülnek a hallásjavító készülékekkel kapcsolatosain, a fatámbot-ellátásban, hiányzik a körtefecskendő, fülfecskendő és méhfecskendő. A külföldről kapott intrauterin eszközök is gyakran hiányoznak, nemegyszer az azonos használatú magyar termék is. A nagyobb értékű gyógyászati segédeszközöket — ha annak to-‘ vábbi használatára nincs szükség, és megfelelő állapotban van — vissza kell szolgáltatni az egészségügyi hálózatnak. A megyei egészségügyi ellátásnak igen sok gondot jelentő, nehéz területe Szeghalom város és városkörnyéke. Az egészségügyi alapellátás személyi és tárgyi feltételeiről, ügyeleti rendszeréről, bölcsődei ellátásáról, szociális gondoskodásáról számolt be a testületnek dr. Szántó Márta városi főorvos. Száz ággyal működik a városban az utókezelő kórház-rendelőintézet, amely az egész megye területéről fogadja a hosszú ápolásra szoruló betegeket. B. Zs.
