Békés Megyei Népújság, 1989. január (44. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-24 / 20. szám

1989. január 24., kedd o Ezeréves nemzeti jelképeink A magyar címer és zászló történetéről tartott tudományos ülést az Eötvös Loránd Tudományegyetem, valamint a Magyar He­raldikai és Geneológiai Társaság hétfőn az intézmény aulájában. Az eszmecserén tör­ténészek és heraldikusok ismertették ku­tatásaik legújabb eredményeit, hogy előse­gítsék az országunk új állami címerére vo­natkozó állásfoglalás kialakítását, ezért a tanácskozásra meghívták Stadinger Istvánt, az Országgyűlés elnökét, Kulcsár Kálmán igazságügyminisztert és Dankó László ka­locsai érseket. A kutatók elmondták, hogy koronázási jelvényeink Európa egyik legépebben meg­maradt középkori ereklye-együttese, s eze­ket az államalapító Szent István örökségé­nek tekintik. A régi magyar címer elemei csaknem ezerévesek. Hangsúlyozták: olyan címerre van szüksége országunknak, ame­lyet a nép magáénak vall, amely nem tar­talmaz idegen szimbólumokat, megfelel a címertan szabályainak, és a folytonosságot jelképezi. Szóltak arról is, hogy nemzeti jelképeink közül a kereszt már a címer előtti korszakból származó régészeti lelete­ken is látható. Előadások hangzottak el ar­ról, hogy miként alakult ki a középkorban a magyar állami címer. A legkorábbi a kettős kereszt, amelyet III. Béla hozott Bi­záncból 1190-ben. Az egyházi szimbólum már akkor világi jelkép volt, a magyar függetlenséget szimbolizálta. Az úgyneve­zett hármas halomról szólva felhívták a figyelmet: a gót irányzat térhódításakor a kettős kereszt hármas lábú végződése góti­kus lóherévé vált, ezt a gótikus lóhereívet nevezte el a nép hármas halomnak. A ku­tatások új eredményei bizonyítják, hogy a hármas halom nem hegyeket jelképez, ha­nem a kettős kereszt stilizált talapzata. A címer másik oldalán levő vörös-ezüst vágá­sok 1202-ből származnak, az Árpádok szí­nei és nem a Dunát, a Tiszát, a Drávát, illetve a Szávát jelképezik. Az előadók be­mutattak 29 európai címert — köztük nor­man kalózhajók címereit — amelyeken szintén kettős kereszt látható. Ez is bizo­nyítja, hogy e jel már 600-700 évvel ezelőtt világi szimbólum volt. A szakemberek középkori városok címe­reivel szemléltették, hogy csak szlovákiai városok — például Besztercebánya, Kassá —, megőrizték a magyar uralkodóktól ka­pott címert. Szorgalmazták, hogy országunk városai — Nyíregyházához hasonlóan — állítsák vissza ősi címereiket. Előadás hang­zott el arról is, hogy egy 1848-as jogsza­bályban kimondták: a régi címert vissza kell állítani jogaiba. H téli vásár rajtja (Folytatás az 1. oldalról) — Mi 400 ezer forint ér­tékű árut vontunk be az ak­cióba. Főleg téliszöveteket, jerseyt és szelyemfélesége- ket. Lakástextilből csak a plédek kerültek leárazásra. A1 fél nap alatt 63 ezer fo­rint árut adtunk el. Véle­ményem szerint ez a vára­kozáson felüli, legalábbis az elmúlt évhez viszonyítva 10 százalékkal volt jobb a be­vételünk. Szeghalmon a Delta Áru­ház vezetője, Deim Sándor nyilatkozik: — Mintegy félmillió fo­rint értékű árut vontunk be a téli akcióba. Főleg felső- ruházati cikkeket, női, fér­fi- és gyermekkabátokat, blúzokat, szoknyákat, -puló­vereket és gyermeknadrágo­kat. Csendes volt a forga­lom. 80 ezer forint értékű árut sikerült eladni az első nap feléig. Jóval kevesebb ez mint az elmúlt évben. Orosházán a Csillag Áru­házból Benkő Kálmánná boltvezető-helyettes jelent­kezett: — Másfél millió forinttal nagyobb árukészletet von­tunk. be a téli akcióba, mint tavaly. Ez pénzben kifejez­ve 4,6 milliót jelent. Mégis a kereslet jóval kisebb volt az első napon, mint 1988-ban. Az a véleményem, hogy mi­után február 4-ig tart a ki­árusítás, így még azok is vásárolhatnak, akik hó ele­jén kapják majd a fizetésü­ket. Egyébként a bevont árukészlet 80 százaléka női felsőkonfekció, cipő, női di­vatcsizmák, férfi- és gyer­mekcipő, -csizma, de ez jó­val kevesebb, mint a női. Kapható női, férfipulóver, férfi flanelpizsama, bőrkesz­tyű, a méterárunál viszont a vastag szöveteket áraztuk le. b. v. Csizmát a jövő szezonra? Fotó: Kovács Erzsébet Bdóvallató Commodore-ra és PC-kre autóbusz-rongálás Kecskeméten 53 autóbuszt rongáltak meg a Kunság Volán Vállalat kecske­méti telephelyén. Az Ismeretlen tettes vagy tettesek vasárnap 23 óra és hétffi hajnali 3 Ara kfi- zStt 44 helyi Járatú és 9 távol­sági Járatban közlekedő autó­busz kompresszort meghajtó ék­szíjait vágták el. A Járművek tömeges mgrongálása miatt hét­főn a 4 óra 45 perces üzemkez­detkor a szükséges 48 autóbusz helyett csak hat tudott elindul­ni. A vállalat vezetősége 50 ezer forint pénzjutalmat ajánlott fel a nyomravezetőnek. A rendőrség az ügyben meg­kezdte a vizsgálatot. Az eddigi megállapítások szerint valószí­nű, hogy szándékos rongálás történt, méghozzá a járművek­hez értő tettesről, vagy tette­sekről van sző. Az ékszíjak megrongálása hozzávetőleg 20 ezer forint kárt okozott, a bűn- cselekmény következményei vi­szont ennél sokkal súlyosabbak, még felbecsülhetetlenek azok a károk, amelyek a kecskeméti üzemek termelésében keletkez­tek a Járatok kimaradása, a dolgozók késése miatt. Az adóbevallást készíthet­jük ezután számítógéppel. Az APEH által kibocsátott kérdőívek mintájára dolgo­zott ki egy számítógépes programot, két géptípusra, az Open Gmk. Az APEH- hel elfogadtatott algoritmus alapján a szoftver PC-ken és Commodore 64-es számítógé­pieken használható. A prog­ramokat — főként Commo­dore gépekhez •«— a nagykö­zönség is beszerezheti az Állami Könyvterjesztő üzle­teiben, vidéken pedig a Mű­velt Nép könyvesboltjaiban. Tulajdonképpen most, amikor tanuljuk a bevallás­készítést, jól jön egy ilyen számítógépes sdlabusz, de mit tehet az, aki nem tud­ja — számítógépié nem lé­vén — ezt igénybe venni. Megtudtuk, hogy február közeliétől a főváros több pontján konkrét megrende­lésre a szerkesztők és ope­rátorok (adatkezelők) vállal- .. koznak a . szolgáltatások nyújtására mindkét típusú személyi számítógépre. Az egyéni felhasználók ol­csón, 900 forintért vásárol­hatják meg a Commodore 64-hez való programot, míg a professzionális PC és XT változat ára 1990 forint. Aki piedig üzleti alapon vállalko­zik mások adóbevallásának elkészítésére, és vállalja a titoktartás kötelmét, annak egy, a program továbbfej­lesztett változatát ajánlja az Open Gmk, aki továbbérté­kesítésre átadta a progra­mokat a TRADECOOP ipa­ri szövetkezetek kereskedő­háza által létrehozott gazda­sági társaságnak. Szeretnék jövőre piacra dobni az adó­vallató 89-et. Mi — egysze­rű állampolgárok — annak örülnénk, ha aj adómérsék­lésre való tekintettel kellene a szoftvert alakítani, s nem növekedne a lakosságra ve­tített költségvetési adóbevé­teli kvóta. Sz. J. II katonai ügyészség tájékoztatéja A rendőri intézkedés jogos volt A Szegedi Katonai Ügyészség a Békés Me­gyei Népújság 1989. ja­nuár 14-i számában az Orosházi Üveggyárban január 3-án történt rend­őri intézkedéssel kap­csolatban megjelent új­ságcikkre válaszként az alábbi tájékoztatást ad­ta: A Békés Megyei Népújság hivatkozott száma elsősor­ban Király István sértett, valamint a vállalati szb-tit- kár és az esetnél részben je­lenlévő művezető nyilatkoza­ta alapján — a katonai ügyészség megítélése szerint meglehetősen egyoldalú és a feljelentő javára elfogult­nak tűnő írásban — számolt be az esetről. Mivel Király Jstván 1989. január 6-án a rendőri intézkedés miatt a katonai ügyészségre feljelen­tést tett — az újságcikktől függetlenül —, az ügyészség a jogszabályoknak megfele­lően fokozott alapossággal és részletességgel vizsgálta meg a feljelentésben fog­laltakat. Ennek keretében beszerez­te a Király Istvánnal szem­ben lefolytatott rendőri in­tézkedés iratait, a sérülés­ről felvett orvosi látlelete­ket, az üveggyár rendészeti szabályzatát, továbbá részle­tesen jegyzőkönyvileg meg­hallgatta a feljelentőt. Mind­ezek alapján a katonai ügyészség megállapította, hogy Király Istvánnal szem­ben az üveggyár területén — rendészeti felkérés alapján — intézkedő rendőrök a fel­jelentővel szemben fogana­tosított különböző kénysze­rítő eszközök alkalmazásá­val semmiféle bűncselek­ményt nem követtek el. Kétségtelenül megállapít­ható, hogy a rendőri fellé­pésre csak az üzemrendész felkérése alapján került sor. A rendőrségnek ilyen eset­ben nincs lehetősége, de nincs is joga vizsgálni a rendészeti kérés indokoltsá­gát, jogalapját, ellenben kö­telessége, hogy segítse és támogassa a rendészt mun­kája során. Amennyiben az Orosházi Üveggyár rendé­szeti szabályzata nem sza­bályozza egyértelműen, mely esetekben élhet a rendész azzal a lehetőséggel, hogy intézkedéséhez segítségül hívja a rendőrséget, illetve az adott esetben az ilyen irányú rendészeti intézkedés szükségessége, indokoltsága iránit kétség merülne fel, a rendészeti szabályzat konk­rétabbá tétele, illetve a ren­dészeti intézkedés indokolt­ságának kivizsgálása a mun­káltató jogkörébe tartozik. A helyszínre érkező rend­őrök megismerkedve az előz­ményekkel, maguk is azon­nal tapasztalták, hogy Ki­rály István nem hajlandó az alkoholszondás ellenőrzés­nek alávetni magát, és azt is, hogy felszólításra nem hagyja el munkahelyét. Ki­rály István ezen magatartá­sa miatt a rendőröknek kö­telessége volt a rendésztől az intézkedést átvenni. A 39/1974. 'sz. MT-rendelet alapján kiadott rendőrségi szolgálati szabályzat szerint az intézkedő rendőröknek élniük kellett szolgálati jo­gaikkal és kötelességükkel. Mindazokban az esetekben, amikor az intézkedés alá vont személy — így Király István is — a felszólítások­nak nem tesz eleget, testi kényszer alkalmazásával kell ennek érvényt szerez­ni. Mivel ez nem vezetett eredményre, sőt Király Ist­ván magatartása váratlanul agresszívvá, dühöngővé vált, csapkodott maga körül, töb­bek között egy lánccal a háta mögé, a rendőrök elé csapott, ráütött a levegő­csőre, majd belekapaszko­dott egy mozgatható védő­korlátba. A rendőrök előbb könnygázszóró palackot, majd a „törvény nevében” felszólítás után vele szem­ben gumibotot használtak. Ennek során összesen 3 eset­ben őt megütötték, és ez “részben a jobb kézfején, részben a jobb vállán 8 na­pon belül gyógyuló zúzódá- sos jellegű sérüléseket oko­zott. A kényszerítő eszközök -hatására Király István az öltözőbe történő kísérését követően már megfújta az alkoholszondát, amely 0,3— 0,5 ezrelékig kimutatta, hogy fogyasztott szeszes italt. A rendőrségi szolgálati szabályzat előírja azt is, hogy akivel szemben gumi­bot használatára kerül sor, azt a személyt azonnal meg kell vizsgáltatni — az eset­leges sérülések miatt — or­vossal. Ezért — és nem aho­gyan Király István feljelen­tésében írta, vérvétel miatt — vitték el őt a rendőrök a rendelőintézetbe, ahol az ügyeletes orvos megvizsgál­ta, sérüléséről látletet adott ki. Király István a feljelenté­sében elmondta azt is, hogy miután őt saját kérésére személyes holmijai magához vételére a rendőrök bekísér­ték az öltözőbe, ott vele 10 fekvőtámaszt csináltattak mintegy megtorlásként. A katonai ügyészségen történt meghallgatása során Király István a feljelentésében fog­lalt, a vérvételre és a fek­vőtámasz végrehajtására vo­natkozó megjegyzéseit min­den indoklás nélkül vissza­vonta. Nem tudta megma­gyarázni, hogyan kerültek ezek az írásbeli feljelenté­sébe. A feljelentő tényként elismerte, hogy sem a vér­vételre, sem a fekvőtáma­szokra valóban nem került sor. Mindezek alapján a Szege­di Katonai Ügyészség — a feljelentésben foglaltakkal szemben megállapította a rendőri intézkedés jogszerű­ségét, továbbá, hogy a rend­őrök a kényszerítő eszközö­ket a fokozatosság elvének betartásával Ugyancsak jog­szerűen és indokoltan hasz­nálták. Mivel a rendőri te­vékenység semmiféle bűn- cselekmény elkövetésére ala­pot nem ad, nem indított el­járást az intézkedő rendőrök ellen. A korábban jelzett egyéb hiányosságok miatt ugyanakkor a szükséges in­tézkedések megtételére az Orosházi Üveggyár igazgató­jához szignalizációt’ nyújtott be. Kiadások fedezetére 98 millió forint Tűz a Televízió szókházában Hétfőn hajnalban tűz ütött ki a Magyar Televízió Sza­badság téri székházában, a Tv-híradó új szerkesztőségi helyiségeiben. A tűz követ­keztében két szoba, valamint a 4. emeleti folyosó egy ré­sze kiégett. Kár keletkezett a dokumentációs anyagban, megszűnt az áramszolgálta­tás és működésképtelenné váltak a nemzetközi hírcse­rét szolgáló eszközök. A gyors tűzjelzésnek kö­szönhetően a nagy erőkkel kivonuló tűzoltók rövid idő alatt megfékezték a lángo­kat, s ezzel több száz millió forintos értéket sikerült megmenteni. A Tv-híradó szerkesztősé­gében a kora délutáni órák­ra rendbe hozták az elekt­romos berendezéseket, meg­indult az áramszolgáltatás, és megszólaltak a hajnal óta elnémult telefonok is. A technikai felszerelést és az elektronikai eszközöket Ide­iglenesen a szerkesztőséggel szomszédos, épségben ma­radt szobákba telepítették át, innen közvetítették a Híradó mindhárom hétfői kiadását. Hogy 98 millió forint sok, vagy kevés, az megítélés kérdése. Mindenesetre a Battonyai Nagyközségi Ta­nács soros ülésén, a napok­ban, ez a kérdés fő napiren­di pontként szerepelt az egy­séges költségvetési terv meg­határozásakor. Az ülés részt­vevői élénk vitában elemez­ték a gazdasági helyzetet, és elhangzott, hogy a bevételi lehetőségeket felül kell vizs­gálni, emellett messzemenő takarékossági szemléletet kell érvényesíteni. Annál is inkább — hangsúlyozták a hozzászólók —, mert a kor­mány felülvizsgálta eddigi határozatát, és ismét remény mutatkozik, hogy Battonya várossá lehet. Többek Időzött szóba került az ifjúsági ház kihasználtsága, a köztemető­re, a hősök sírjára fordított összeg a sporttámogatás fel- használása, és a felújítások rangsorolása. A felújítási alap szabályozásán belül ja­vaslat hangzott el az intéz­mények állóeszköze után képződő felújítási összegek egyedi felhasználásáról, a művelődési ház felújításá­nak szükségességéről, a szerb , iskola technikád műhelyének felújításáról, több helyen épületek tetőszerkezetének felújításáról és az út-híd- előirányzat felhasználásáról. Több felszólaló kardoskodott a fürdő ez évi befejezése mellett, míg mások a prog- ramos lakásépítési hitel szi­gorúbb elbírálását könnyebb kamatterhekkel szorgalmaz­ták. A lakosságot érintő köz­műhálózat fejlesztése külön programiként épült be a ter­vezetbe. A következőkben a helyi postahivatal munkájáról kaptak tájékoztatót a jelen; levők. Elhangzott, hogy a hírlapárusító hely kicsi, bő­vítése még ez évben megva­lósul. A kihelyezett három nyilvános távbeszélő-állo­más működéséről eddig jók a tapasztalatok. Észrevéte­lezték a hozzászólók, hogy a cross-bar hálózatba — a Szegedi Postaigazgatóság ál­tal meghatározott — 2020-ig történő bekapcsolás túlságo­san távoli időpont, melynek felülvizsgálatát kérik. Befe­jezésként a tanácsülés elfo­gadta az 1989. évi munka­tervet, és bejelentésekkel zárta munkáját. H. M.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents