Békés Megyei Népújság, 1989. január (44. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-23 / 19. szám
1989. január 23., hétfő o IgHíiUÍ&te Szakszervezeti tagok szövetsége Gyulán? A MÉM Repülőgépes Növényvédő Szolgálata már a tavaszi mezőgazdasági munkákra készül. Budaörsön javítják, szerelik a helikoptereket, műtrágyaszóró repülőgépeket. Munkájuk minőségét jelzi, hogy nem csak a hazai bázist látják el, hanem az NDK és Bulgária mezőgazdasági gépeinek egy részét is itt javítják. Javítják a lengyel gyártmányú Dro- medár gépeket Fotó: Kerekes Tamás Alapanyag az üveg- és kerámiaiparnak Az utóbbi hónapokban igencsak felélénkült hazánkban a szakszervezeti mozgalom, új érdekképviseleti szervezetek alakultak, maga a SZOT is keresi a dolgozók hatékonyabb érdekvédelmének különböző formáit, lehetőségeit. Visszatérve a címben felvetett kérdésre, erré a válasz még nem született meg, ám az elképzelés érdekes, ezért megkérdeztük Dömény Ferencet, aki jelenleg Gyulán a városi szakszervezetek bizottságának titkára, mire is gondoltak: — Az ötlet nem csupán az enyém — mondta. — A megyei bizottságnál is keresik a kibontakozás útját, a hatékonyabb érdekvédelem lehetőségeit. Mi is régóta gondolkodunk, munkánk megváltoztatásán. Olyan elképzelés alakult ki, hogy a szakszervezeti tagok városi szövetségét kellene létrehozni a jelenlegi városi bizottság helyett. — Vagyis megváltozna a név... — Nem csupán névváltozásról lenne szó. Egyébként azért is gondolkodtunk új formán, mivel a január 28- án a Békéscsabán megtartandó megyei szakszervezeti nagyaktívára beterjesztett ajánlásban a városokra és nagyközségekre vonatkozóan nincsenek elképzelések. Éppen ezért kezdeményezők kívánunk lenni, s talán először az országban hoznánk A kereskedelmi miniszter január 1-jei hatállyal módosította a külkereskedelmi tevékenység egyes feltételeit. Ennek alapján a külföldi részvétellel működő gazdasági társaságok a továbbiakban a csak magyar tulajdonban lévő gazdálkodó létre ilyen szövetséget. Az előző évekhez képest lényeges változást jelentene, hogy szigorúan önkéntes alapon lenne a belépés. — Mivel, milyen érvekkel tudják az új típusú, szövetségbe „csábítani” az embereket? — Jelenleg az ágazati szervezkedések kerültek előtérbe. Azonban, véleményünk szerint város- és területpolitikai .kérdésekben az ágazati szakszervezetek központjai távol vannak — a fővárosban, vagy eseleg, ha vannak is bizottságaik a megyeszékhelyeken —, s nem tudnak a helyi döntések előkészítésében megfelelően részt venni. Ezekben a kérdésekben tudnának a városi, nagyközségi szövetségek sokkal többet tenni. Hiszen a településeken, a lakóhelyeken születnek a szervezett dolgozókat érintő kérdések, itt épülnek a lakások, itt vannak a munkahelyeik, s hadd ne soroljam. • — Érdeklődtek-e már, várható-e, hogy csatlakozni fognak üz elképzeléshez? — Sok tisztségviselővel ismertettük már elgondolásunkat, s ők, a tagságukat is megkérdezve, támogatják a szövetség létrehozását. Hangsúlyozom, ez önkéntes alapon jöhet létre, tehát d&ak akkor, ha az alapszervezetek, a bizalmi csoportok ülésein a tagság többsége így foglal állást. P. F. szervezetekkel megegyező feltételek között folytathatnak külkereskedelmet. Megszűnt az a korlátozás, hogy e társaságok csak a hatásági engedélyükben meghatározott tevékenységi kör keretei között exportálhattak, illetve importálhattak. Az üveg- és kerámiaiparban használatos alapanyagok idei szállításáról állapodott meg a csehszlovák Ke- ramika Külkereskedelmi Vállalat és a magyar Mineralimpex Külkereskedelmi Vállalat. A szerződés a tavalyinál 20 százalékkal több, összesen 8 millió rubel értékű kölcsönös szállítást irányoz elő erre az évre. A Mi- neralimpex hétmillió rubelért vásárol Csehszlovákiából kaolint, nyers és égetett agyagot, valamint betonitot és egymillió rubel értékben küld a csehszlovák üveg-, kerámia- és építőipar számára nyersanyagféleségeket: perlitet, szigetelő vakolatot és illitet. A Mineralimpex tevékenységében az üveg-, kerámiáéi építőipari anyagok beszerzése és exportálása csak igen kis hányadot képvisel, forgalmának 90 százalékát a kőolaj és származékainak forgalmazása teszi ki. Az elmúlt évben a szocialista országokba összesen 30 millió rubel értékben szállított cikkeket a Mineralimpex. A szocialista országokból — túlnyomó részt a Szovjetunióból — tavaly 1 milliárd 650 millió rubel értékű volt az import. A konvertibilis import értéke 184 millió dollárt tett ki. Könnyitések a külkereskedelemben Nemzetközi plakátpályázat A Szovjetunió Kulturális Minisztériuma, a Szovjet Képzőművész Szövetség és a Szovjet Plakátkiadó nemzetközi pályázatot hirdet a szocialista országok művészei között politikai plakát megalkotására a hitleri fasizmus és a japán militarizmus felett aratott győzelem 45. évfordulója alkalmából. A pályázat jelmondata: Életet a földön. A pályázatra beérkező legjobb plakátok kiválasztására nemzetközi zsűri alakul a Szovjetunió és a szocialista országok legjelesebb plakátművészeiből. A versenyben hivatásos művészek, főiskolai hallgatók, művészeti főiskolák tanárai és alkotó közösségek vehetnek részt. A pályázat határideje 1989. március 20. További felvilágosításért a Magyar Képzőművészek Szövetségéhez fordulhatnak a pályázók. A Kisgazdapárt ideiglenes vezetőségének ülése A szerveződő Független Kizgazda-, Földmunkás és Polgári Párt Ideiglenes Országos Vezetősége január 21- én a helyi szervezetek vezetőivel kibővített ülést tartott, amelyen Politikai Bizottságot, valamint Szervező és Egyeztető Bizottságot választott. Az Ideiglenes Országos Vezetőség megvitatta a pártszervezés aktuális kérdéseit. s az azzal összefüggő teendőket, a választásokra való felkészülést, valamint felhatalmazta a Politikai Bizottságot, hogy az Üj Márciusi Front felhívásával kapcsolatban kialakítsa a párt álláspontját. Támogatta a történelmi magyar címer és nemzeti jelvények alkotmányos visszaállítására vonatkozó javaslatot. . lenleg a Köjál szakemberei vizsgálják. Bőven érkeztek ruhafélék is; van közöttük gyermekholmi, férfi-, női télikabát, bőrkabátok, bundák, szinte újak, alig használtak, tiszták. Az alsó- és felsőruházati cikkeket becsomagolva helyezték a kamionba, ottjártunkkor még nem bontották ki őket. Külön raktárban kaptak helyet a bútorok, ülőgarnitúrák, lakberendezési tárgyak. Egy részük a szállításkor megsérült, javításra szorul. Van közöttük olyan is, amit sajnos, selejtezni kell (régi, agyonhasznált, katonaviselt cipők, törött bútordarabok, babakocsi). Itt már vegyesebb a kép; a szállítmányba olyan küldemények is kerültek, amelyek már itt, Magyarországon is a „használhatatlan” kategóriába tartoznak. Az osztály- vezető megjegyezte, hogy a hibás küldemények egy részét a tanács műhelyében megjavítják, de a selejtet kidobják. Természetesen a bútorok közt is találtunk alig használt, tiszta, modern ülő- garnitúrákat, heverőket. Végül azt is megtudtuk, hogy a vámvizsgálat még tart, és a Köjál-eredményre is várni kell, így a szállítmány szétosztására körülbelül két hét múlva kerül sor. L. E. Küldemény a Máltai Lovagrendtől deménnyel, amelyet egyébként átadtunk a Vöröskeresztnek, ők gondoskodnak majd a szétosztásáról is. A rövid tájékoztató után körülnéztünk a raktárokban, ahol szépen, rendben sorakoztak a nyugatnémetek adományai. A dobozos cukorkészítmények és a citrompótló granulátumok eredeti, esztétikus, korszerű csomagolásban érkeztek. A pelyhesített porcukrot nejlonzsákokba rakták. Az élelmiszerekből vett mintát jeA napokban messziről érkezett küldeménnyel parkolt le a Hungarocamion gépkocsivezetője a megyei tanács udvarán. Az előzményekről röviden csak annyit: a Máltai Lovagrend NSZK-ban működő tagozata úgy két hónappal ezelőtt hívta fel a tanács illetékeseit azzal, hogy segélyszállítmányt kül- denének a romániai menekültek részére. A megbeszélések eredményeként a közelmúltban útjára indították az első kamiont (ami egyébként nagy sajtóvisszhangot váltott ki a Német Szövetségi Köztársaságban). A küldemény további sorsáról Fodor Gézától, a Békés Megyei Tanács gazdasági osztályának vezetőjétől, a menekültekkel foglalkozó megyei koordinációs bizottság tagjától érdeklődtünk. — A kamiont a Vám- és Pénzügyőrség megyei képviselőjének jelenlétéiben nyitottuk fel, hiszen a vámvizsgálat itt, helyben történik. Négy raktár telt meg a külVan-e lehetőség az együttműködésre az ifjúsági mozgalomban? K ell-e újabb fórum az ifjúságnak, latolgattuk fél évvel ezelőtt, mikor híre jött — a később Magyar Ifjúsági Szervezetek Országos Tanácsa néven megalakult — új fórum kezdeményezésének. Az azóta eltelt idő alapján úgy tűnik, kell. Igaz, seregnyi gazdája, érdekképviselője, érdek- érvényesítője van enélkül is a fiataloknak, az Állami Ifjúsági Sporthivataltól az Országgyűlés ifjúsági és sportbizottságán át a társadalmi és tömegszervezetek ifjúsági tagozatáig; s akkor még nem is említettük az egyre szaporodó klubokat, köröket, egyesületeket. A MISZOT-ot épp ez utóbbi összefogására, koordinálására alakították meg. Ahogy Stumpf István, a Társadalomtudományi Intézet munkatársa, a MISZOT elnöke elmondta, szükség volt egy olyan intézményre, amely integrálja az ifjúság mindinkább differenciálódó csoportjait, hogy az elkülönülést ne szétesés kövesse. A novemberben megalakult MISZOT, melynek eddig is több tucat teljes jogú és megfigyelő státuszú tagja van, felvett tagjai közé — alapszabálya szellemében — minden olyan szervezetet és mozgalmat, melynek legalább ötszáz tagja van, működése országos kiterjedésű, s elsősorban a 35 éven aluliakat mozgósítja. Legfőbb fórumuk a közgyűlés, amelyen minden tagszervezet egy-egy szavazattal rendelkezik. Az említett hagyományos ifjúsági szervezetek a fiatalok érdekében, de nekik érdemi beleszólási lehetőséget nem hagyva működnek. A MISZOT ugyan nem alulról jövő kezdeményezés hatására jött létre, tagjai mégis azt az esélyt látják benne, hogy velük,^ s általuk jön létre valami új. Nyilván ez is magyarázza azt a nagyfokú bizalmatlanságot, érzékenységet, amely megnyilvánul minden — nyilvánosság előtt.— elejtett szó, megjegyzés nyomán. Az eddigi, nem a MISZOT-ban szerzett tapasztalatok után minden tagszervezet átlátható, befolyásolható, demokratikus fórumra törekszik, s arra, hogy ne engedjen maga fölé nőni valami csúcsszervezetet, amely irányíthatná tagszervezetei működését, beleszólva azok belső ügyeibe is. S éberen figyelik egymást, hogy egyikük se sajátíthassa ki a MISZOT-ot. Az új fórum — mely nem akar szervezet lenni s tiltakozik e megnevezés ellen — eddigi rövid története is vitatkozások, ülésezések, kompromisszumok, néha győzelmek története. Egyben ezek — és a megalakulásuk — az eredményeik is. Ahogy több tagszervezet képviselői elmondták, egyelőre a másodlagos célok, a politikai szocializáció, a politikai kultúra, az együttműködés tanulása fontosabb, mint maga az alapvető, az alapszbályban megfogalmazott cél, mely szerint a MISZOT a fiatalok érdekegyeztető fóruma, s e szervezetek közös állásfoglalásának képviselője állami, társadalmi szervek előtt. Ez utóbbi feladatának már csak azért is nehezen tehet eleget, mert egyelőre tisztázatlan a helye az intézményrendszerben. Nagyjából a MISZOT-ra is érvényes, hogy akkora szerepe lesz, amekkorát kiharcol magának. S hogy harcolni akar helyéért, az az első, december végi közgyűlésük állás- foglalásából is kitűnik: mindnyájan szorgalmazzák, hogy képviselőik részt vehessenek az Országgyűlés ifjúsági és sportbizottsága, vagy, ha a tárgyalt kérdés az ifjúságot is érinti, más parlamenti bizottság ülésén. Kérdés persze még, hogy részvételük befolyásolni tudná-e ezeknek a bizottságoknak közvetve a parlamentnek a munkáját. A MISZOT beilleszkedése a politikai intézményrendszerbe azért sem lesz egyszerű, mivel ennek számos eleme, kompetenciája híján, hatástalan. Ezek számát a MISZOT sem akarja gyarapítani, a helyzet megváltoztatásához azonban önmagában kevésnek bizonyulhat. Másrészt viszont újra el kellene tűnődni azokon a közhellyé koptatott igazságokon, hogy a fiatalokat legjobban szorongató problémák korántsem ifjúsági kérdések, valamint hogy a fiatalság egyáltalában nem egységes kategória. Társadalmi kérdések megoldásáról van szó, s e megoldásokat a fiatalok is saját érdekeik, nézeteik, műveltségük, tájékozottságuk, társadalmi helyzetük, pártállásuk — nem pedig pusztán életkoruk — függvényében ítélik meg. Nem könnyíti meg a megegyezést az sem, hogy túlságosan sokféle szervezetnek, mozgalomnak, csoportnak kellene közös nevezőre jutnia: néhány száz fősnek és több százezres taglétszámúnak, többé-kevésbé önállóknak és nagyobb szervezetek ifjúsági tagozatainak, amelyek „anyaszervezetüktől” sem függetleníthetik magukat teljes mértékben. Elképzelhető-e így közös álláspont? E gyelőre a tagok többsége bizakodó, de mindenképpen sokat dolgozik a megegyezésért. Azért, hogy összefogással, a paternalista „törődjünk többet az ifjúság- gal’-féle megközelítés helyett, maga a fiatalság vegye kezébe dolgainak intézését, vagy legalábbis az eddiginél sokkal inkább beleszólhasson abba. Ami pedig a közös álláspontot illeti: egyik tagszervezet képviselője tréfásan azt mondta, hogy a MISZOT olyan lesz, mint a Biztonsági Tanács. Ritkán jut döntésre, de ha igen, annak súlya van. Rehák Aranka Magyar filmszemle Huszonnégy ősbemutató, közte öt első filmes jelentkezése, s két korábban betiltott, dobozából most szabaduló alkotás — mindez a közelgő februári filmszemle ígéretes választéka. A 21. alkalommal megrendezendő filmes mustrának ezúttal is a Budapest Kongresszusi Központ ad otthont február 3—8. között. Nagy várakozás előzi meg a két — ez idáig nem engedélyezett — film nyilvános vetítését. Jeles András Álombrigád című munkáját még 1983-ban forgatta. A kópia hosszú ideig vesztegelt a különböző utómunkálatok fázisaiban, s még a rendező elől is el volt zárva. Maga Jeles András egy interjúban erre utalva megjegyezte: „Úgy bántak velem, mintha én lennék az utolsó kellemetlen akadály a szocializmus útjában.” Ugyancsak hat évig várakozott a filmtár mélyén Ember Judit Pócspetri című do- kumentumfiknje. A több mint háromórás film a Szabol cs-Szatmár megyei községben 1948-ban történt — máig tisztázatlan — tragikus eseményeket térképezi fel, egyúttal megvilágítva az egyik első koncepciósper-sorozat hátterét. Jancsó Miklós Jézus Krisztus horoszkópja címmel készítette el új filmjét, amelyet a versenyt záró díszelőadáson láthat a közönség.
