Békés Megyei Népújság, 1989. január (44. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-23 / 19. szám

O 1989. január 23., hétfő NÉPÚJSÁG II Szolidaritás kész tárgyalni MSZMP—SPÖ kerekasztal-megbeszélés Becsben A Magyar Szocialista Mun­káspárt és az Osztrák Szo­cialista Párt (SPÖ) vezető képviselői szombaton Becs­ben kerekasztal-megbeszélést tartottak a társadalmi, gaz­dasági és politikai fejlődés időszerű kérdéseiről, a két párt ezekkel összefüggő te­vékenységéről és törekvései­ről. Az MSZMP és az SPÖ kapcsolatainak történetében ez volt az első ilyenfajta ta­lálkozó, és ugyancsak most először fordult elő, hogy a nemzetközi kommunista és szociáldemokrata mozgalom egy-egy pártja politikai vé­leménycserét folytatott egy­mással. A kerekasztal-megbeszélés délelőtti részében Heinz Fischer „Állam, demokrácia, társadalom”, Berecz János pedig „Az MSZMP és a re­formpolitika” címmel vitain­dító felszólalást tartott. Dél­után Ferdinand Lacina „Gazdaságpolitika dogmák nélkül”, majd Nyers Rezső „Társadalmi és gazdasági re­form Magyarországon” című vitareferátuma hangzott el. Az igen nyitott, őszinte légkörű eszmecsere központi témája volt a reformoknak a társadalom életében be­töltött nélkülözhetetlen sze­repe. A vitában hangsúlyt kapott az a követelmény, hogy — eltérő okokból — most mindkét pártnak meg keH újítania önmagát, a tár­sadalom változásainak egé­sze 'folyamatában, olyan kérdésekben, mint amilyen például a környezetvédelem, az életminőség, a városi életmód, az oktatás vagy a szociálpolitika. A hatalom és hatalom- gyakorlás témakörének át­tekintése során kifejtették: mindkét párt nagy figyelmet fordít a társadalom más po­litikai erőivel való együtt­működésre, beleértve a koa­líciós összefogást is. * * * Bécsben szombaton este a pártközi megbeszélés • után Heinz Fischer, Berecz János és Nyers Rezső tájékoztatta a sajtó munkatársait a ta­lálkozóról. A betiltott Szolidaritás szakszervezet kész a „lehető legrövidebb időn belül” tár­gyalásokat kezdeni a lengyel vezetéssel a szakszervezeti pluralizmus megteremtésé­ről. A szervezet ' Országos Végrehajtó Bizottsága (KKW) vasárnap döntött így Gdanskban tartott tanácsko­zásán. A Szolidaritás kész tisztelet­ben tartani a lengyel törvé­nyeket, illetve saját—1980- ban elfogadott — szervezeti szabályzatát. Ugyanakkor felszólítja a kormányt arra, hogy az a maga részéről szintén tartsa tiszteletben a szakszervezeti szabadságjo­A Bukarestben megjelenő Előre szerint a bécsi záródo­kumentumnak jelentős fo­gyatékosságai vannak. Mint a lap szombati száma írta, Románia sajnálatosnak tart­ja, hogy a diplomáciai ok­mány nem tartalmaz olyan előirányzatokat. amelyek széles társadalmi rétegeket érintő problémákra vonat­koznak. „A bécsi találkozó célja nem az volt, hogy megvizs­gálja egyik vagy másik or­szág helyzetét, hanem az, gokról rendelkező nemzet­közi munkaügyi megállapo­dásokat. A Szolidaritás véleménye szerint a vezetésnek és az ellenzéknek megegyezésre kell jutnia a reformról, hogy megoldhassák Lengyelország „drámai gazdasági” és öko­lógiai helyzetét. A KKW döntése lehetővé teszi, hogy a régóta terve­zett nemzeti kerékasztal- tárgyalásra most már sor kerülhessen. A szakszerve­zeti pluralizmus megterem­tését csak a hivatalos szak~- szervezet utasítja el határo­zottan. hogy közös erőfeszítésekkel felkutassa az enyhülés és a biztonság megszilárdításá­nak lehetőségeit, figyelembe véve a részt vevő államok álláspontjainak sajátosságát. Ebből a szempontból a bécsi találkozó a helsinki záróok­mányhoz képest visszalépést jelent azoknak a próbálko­zásoknak tulajdoníthatóan, amelyek a Helsinki által meghonosított elvek módo­sítására és félremagyarázá­sára, elferdítésére irányul­nak.” II bícsi értekezletről ir az Előre II PanDm-iigyet még mindig homály fedi A szírial védelmi miniszter szerint a Moszad. az Izraeli titkosszolgálat robbantotta fel a PanAm légitársaság Frank­furt—London—New York jára­tát. Az utasszállító december 21-iikén zuhant le Skóciában. A szakértők később megállapítot­ták, hogy pokolgépes merény­let történt, az elkövetők kilé­tét azonban mindmáig homály fedi. Az Al-Kabasz kuvaiti napi­lapnak nyilatkozva Musztafa Tláisz közölte, hogy értesülése szerint izraeli ügynökök kö­vették el a pokolgépes me­rényletet és céljuk eléréséhez egy NSZK-ban állomásozó ame­rikai katonát használtak fel: 31)0 ezer dollárt kínáltak neki, hogy az utasszállítóra csem­pésszen fel egy bőröndöt, amelyben — úgymond — gyé­mántokat kell vinnie az Egye­sült Államokba. Tlász megjegyezte, hogy a frankfurti repülőtéren az ame­rikai katonák poggyászát nem vetik alá a szokásos biztonsági ellenőrzésnek. A Szíriái pollti» kus azt állította továbbá, hogy egy rabbicsoport az utolsó pil­lanatban törölte helyfoglalását — bizonyára a Moszad közbe­lépésére A pokolgépnek a terv szerint nem Skócia, hanem az Atlanti-óceán felett kellett vol­na robbannia, de az utasszál­lító késve indult tovább Lon- don-Heathrow repülőteréről. A szírial védelmi miniszter nem fedte fel értesülésének for­rását, csupán annyit mondott, hogy az több nyugati hírszerző szervezet számára is hozzáfér­hető volt. Az Egyesült Államokban olyan feltételezések láttak napvilágot, hogy a merényletet valamelyik, Jasszer Arafat vonalával szem­benálló. Szíria által támogatott palesztin csoport hajthatta vég­re. Név szerint felmerült töb­bek közt a szélsőséges Abu Nl- dáil szervezete. Az egyiptomi sajtó január elején viszont an­nak lehetőségét taglalta, hogy esetleg Izrael állhat a merény­let mögött. Izraelben erre éle­sen reagáltak, hangsúlyozva, hogy az ilyen feltételezések megmérgezhetik a két ország kapcsolatait. A gyógyítás dilemmái külföldön Ahány ház, annyi szo­kás. Ebben nincs semmi meglepő, ám a mondás igaz az egyes országok­ban alkalmazott gyógy­módokra is. Az orvosi gyakorlat megdöbbentő­en nagy különbségeket mutat, holott első pil­lantásra mindenki azt hinné, hogy az emberi test és a betegségek min­denütt egyformák. Néhány példa: az ameri­kai kórházakban kétszer annyi gyógyszerrel tömik a betegeket, mint Skóciában, de az eredmények — termé­szetesen — nem különböz­nek ilyen szélsőségesen. A francia doktorok háromszor annyi áltatót és nyugtatót írnak fel, mint spanyol kol­légáik, akik viszont négy­szer annyi antibiotikumot szedetnek betegeikkel, mint a Pireneusoktól északra. Hét európai országot vizsgálva egy tanulmány készítői arra a megállapításra jutottak, hogy a cukorbetegeket min­denütt másképp kezelik, a betegség gyakorisága azon­ban nem mutat érdemi kü­lönbséget. A műtéti beavatkozások gyakorlata még változato­sabb képet, olykor igen fáj­dalmas különbségeket mu­tató Amerikában az újszülöt­tek 20 százaléka császármet­széssel jön világra, Angliá­ban és Japánban ez az arány csak 8-9 százalék. Az Egyesült Államokban és Dá- inában a nők 70 százaléká­nak (!) élete folyamán eltá­volítják a méhét, Angliában öt asszony közül egy (20 szá­zalék) jut erre a sorsra. Százezer lakos közül Ameri­kában évente 61 esik át szív- koszorúér by-pass műtéten, míg Angliában hat. Japán­ban csak egy. A műtétek az esetek je­lentős részében túlságosan radikális eszköznek bizo­nyulnak. Kaliforniai kuta­tók a szív és érrendszer gyógyítására elvégzett ame­rikai operációk elemzéséből arra a következtetésre ju­tottak, hogy a by-pass műté­tek 44 százaléka, a ritmus­szabályozó- (pacemaker-) beültetések 56 százaléka fö­lösleges, vagy legalábbis vi­tatható volt, mert a pana­szok súlyossága nem állt arányban a beavatkozás kockázataival. Kirívóan ma­gasnak, 64 százalékosnak ta­lálták a nyaki ütőér lerakó­dásainak eltávolítására vég­zett fölösleges műtétek ará­nyát. Az eltérő kultúra és ha­gyományok csak részben adnak magyarázatot a je­lentős eltérésekre. A japá­nok például viszolyognak a szikétől, de a világon a leg­többet költenek tablettákra: fejenként átlagosan 116 dol­lárt költenek orvosságra, míg Angliában például csak 41 dollárt. Az Egyesült Államokban az orvosok biztosítást köt­nek arra az esetre, ha téve­désük következtében kárté­rítés jár a betegnek. 1980 óta négyszeresére nőtt azoknak a bírósági ítéleteknek a szá­ma, amelyek nyomán a be­tegek legalább egymillió dol­láros* kártérítést kaptak. Ugyanezen idő alatt a nő­gyógyászokra megállapított szakmai biztosítási díjtéte­lek 345 százalékkal nőttek, és a legmagasabb díj már megközelíti az évi 97 ezer dollárt. Egyebek között ez is hozzájárulhat a császármet­szések kiugróan magas gya­koriságához: a szülészek ugyanis félnek attól, hogy pert indíthatnak ellenük, amiért nem — vagy túl ké­sőn — döntöttek a császár- metszés mellett. A londoni The Economist szerint az alapképlet minde­nütt azonos: a hozzá nem értő beteg teljesen az orvos­ra bízza magát, aki viszont vállalja a felelősséget a gyó­gyulásáért. E hallgatólagos szerződésben ugyanakkor sajátos módon a harmadik A Generál Leányvállalata bírbe adja 280 m’-es, fűtött, emeleti helyiségét, sokoldalú felhasználási lehetőséggel. Cím: Békéscsaba, Bartók Béla út 46—50. Telefon: 24-788/11. A Békés Megyei Köjál felvételt hirdet kontírozó könyvelői munkakör betöltésére Felvételi követelmény: szakirányú középfokú végzettség. Fizetés a 14/1983. (XII. 17.) ÁBMH rendelet szerint. Jelentkezni lehet az intézmény gazdasági vezetőjénél személyesen vagy írásban. Cím: 5600 Békéscsaba, Gyulai út 61. Telefon: 24-011 A KNER NYOMDA felvételre keres1 mérlegképes * végzettséggel, gyakorlattal rendelkező PÉNZÜGYI ELŐADÓT Jelentkezni lehet a pénzügyi és számviteli főosztályvezetőnél. Cím: Békéscsaba, Lenin u. 9—21. fél, az állami költségvetés és a biztosítótársaságok állják a számlát. Nem csekély ösz- szegről van szó: az egy főre jutó egészségügyi kiadások az Egyesült Államo/kban 1926 dollárt tettek ki 1986-ban, Svédországban ugyanez 1195, Japánban 831, Angliában 711 dollár volt. Amerikában 1983-ban ve­zették be az új társadalom- biztosítási rendszert, amely szerint az egyes betegségek gyógyítására csak meghatá­rozott alapárat térítenek, míg azelőtt az orvosok biz­tosak lehettek benne, hogy bármilyen vizsgálatot meg­rendelhetnek, azt a költség- vetés és a biztosító megfi­zette. A biztosítótársaságok például most külön prémiu­mot fizetnek azoknak a gé­gészeknek, akik a mandula­műtétre nem fektetik kór­házba a pácienst, hanem já­róbeteg-ellátás keretében végzik el az operációt. Amikor biszont a felme­rülő többletköltségek leg­alább egy részét a betegnek saját zsebből kell fizetnie, nem tartható fenn, hogy a kezelés módjáról az orvos egyedül döntsön. Akik or­voshoz fordulnak, a világon sehol nem tudnak eleget ah­hoz, hogy érdemben válasz­tani tudjanak a kezelés al­ternatívái közül, hogy az egyes megoldásoktól milyen eredmény várható, és mi­lyen a kockázat. Elsőrendű kérdéssé lépett elő a bete­gek tájékozottságának javí­tása, s ezért Amerikában a törvények már lehetővé te­szik, hogy az egyes gyógy­szerekről tájékoztató hirde­tések jelenjenek meg. Sőt, egyes betegségek esetében ugyancsak törvény írja elő, hogy az orvosnak fel kell világosítania betegét arról, hogy az általa javalott gyógymódon kívül más meg­oldásoktól mit remélhet. A washigntoni kormány két éve közzéteszi az ország hatezer kórházának halálo­zási statisztikáját is, és ha­marosan ugyanilyen „lelep­lezés” vár 15 ezer szülőott­honra is. Nyers Rezső interjúja a L’Unitában A magyarországi belpoli­tikai helyzet alakulásáról, a reform távlatairól nyilatko­zott Nyers Rezső állam­miniszter a L’Unitá című olasz újság budapesti tudó­sítójának. A beszélgetést „Jogállam és pluralizmus: Budapest változtat” címmel szombati számában közölte az OKP lapja. Nyers Rezső a közel­múltban elfogadott és a készülő törvények, vala­mint a tervbe vett új al­kotmány kapcsán kijelen­tette, hogy jövőre kialakul­nak az új politikai rend­szer alapvonásai. Lehetsé­gesnek, de nem biztosnak mondotta azt, hogy màç az 1990-es parlamenti válasz­táson több párt indul. Az átfogó politikai prog­ram kidolgozásakor termé­szetes, hogy nézetkülönbsé­gek vannak — mondta, ar­ra utalva, hogy a párton belül vita folyik: az MSZMP ragaszkodjon-e a májusi pártkonferencia döntéseihez, vagy vessen számot azok­kal a gyors változásokkal, amelyek azóta végbementek a társadalomban. A Politi­kai Bizottság tagja úgy vé­lekedett, hogy a pártnak a társadalomban és nem fe­lette kell léteznie, számot kell vetnie annak dinamiz­musával, nem képezhet dön­téseivel fékező erőt. Emlékeztetett arra, hogy a hatvanas években felülről kezdeményezték a gazdasá­gi reformot. Most egyszerre felülről és alulról dinami­zálódik a folyamat. Nemze­ti egyetértésre kell jutni né­hány alapvető kérdésben. Ahhoz, hogy az ország ki­jusson a válságból, politi­kai többségre van szükség, amely az MSZMP körül formálódó koalíción alapul­hat. A sztálinista modelltől eltérő szocializmusnak az olyan piacgazdaság a leg­fontosabb megkülönböztető jegye, amelyben a gazdasá­gi és szociális politika együtt hat — mondotta. A gazdasági helyzettel kapcsolatban Nyers Rezső kijelentette: ha nem tudjuk mielőbb bizonyítani, hogy a reformok megtérülnek, ak­kor fennállhat egy lengyel­típusú helyzet kialakulásá­nak a veszélye. Nem lehet hosszasan áldozatokat kér­ni az emberektől. Mint mondta, a destabilizáciő ve­szélye testet ölthet, ha a kormánynak az elkövetkező három évben nem sikerül programját megvalósítania. Ortodox templomok megnyitása Tavaly összesen nyolcszáz orosz ortodox templomot nyitottak meg ismét, vagy újonnan — közölte a Kath- press osztrák keresztény hír- ügynökséggel Filaret, Minszk és Belorusszia metropolitá- ja. a moszkvai patriarchátus külügyi hivatalának vezető­je. Az egyházi vezető ugyan­akkor rámutatott, hogy a patriarchátusnak a templo­mok és kolostorok tömeges visszaadása nyomán pénz­ügyi nehézségei támadtak, mivel az orosz ortodox egy­ház főként a hívők adomá­nyaiból tartja fenn magát.

Next

/
Thumbnails
Contents