Békés Megyei Népújság, 1989. január (44. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-23 / 19. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N Ë PÚJSÁG 0 MEGYEI PÚRTBIZOTTSÚG ÉS fl MEGYEI TANÁCS LAPJA 1989. JANUÁR 23., HÉTFŐ Ara: 4,30 forint XLIV. ÉVFOLYAM, 19. SZÁM Mai számunkból: Küldemény a Máltai Lovagrendtől (3. oldal) Pénzen megvehető minden?... (4. oldal) Milyennek képzeled a házasságot? (5. oldal) átrendeződés az építőiparban (5. oldal) Lapszél: Óta (6. oldal) Egy valóságos többpártrendszernek ma még nincsenek meg a szervezeti feltételei Felsőoktatási pártfórum Pozsgay Imre, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, államminiszter, Hajdú-Bihar megyei látogatásának befejezéseként szombaton előadást tartott az egyetemi és főiskolai pártbizottsági titkárok első országos tanácskozásán. A Debreceni Orvostudományi Egyetem elméleti tömbjében megtartott eszmecserén csaknem 60 felsőoktatási intézmény képviselője mellett ott voltak a debreceni egyetemi KISZ-szervezetek és alternatív csoportosulások képviselői is. A Békéscsabai Baromfifeldolgozó Vállalat tmk-műhelyében nagy gondot fordítanak a tervszerű megelőző karbantartásra. Meghatározott időközönként felülvizsgálnak, ellenőriznek minden olyan gépét és berendezést, melyek a feldolgozóvonalak folyamatos működését biztosítják. Képünkön Ma- latyinszki Zoltán szerelő egy csomagológép zárószerkezetét ellenőrzi Fotó: D. K. Heves megyei pártértekezlet Pozsgay Imre a politikai intézményrendszer reformjáról s a reform időszerű feladatairól szóló előadása után a résztvevők kérdéseire válaszolt. A többpártrendszer létrejöttének lehetőségét firtató kérdésre elmondotta, hogy az élet túllépett rajunk. A Központi Bizottság legutóbbi ülésén mór megfogalmazták, hogy nem tartható a májusi pártértekezletnek az a felfogása, miszerint a pluralizmus az egypártrendszer keretei között fog kibontakozni. Ezért — bár a pártnak és a kormánynak nem kötelessége saját hatalmának korlátozására intézményeket létrehozni — egy józan politika tudja, hogy ebből racionális hatalomgyakorlás is megvalósulhat, s így reálisnak teA mezőgazdasági termelőszövetkezetekben készülnek a zárszámadások, és a héten minden megyében megkezdődnek az elkészült mérlegeket tárgyaló közgyűlések, amelyeken egyúttal az idei tervekről is döntenek a kollektívák. Az országban 1247 termelőszövetkezet, 64 szakkinti ezeket a képződménye- * két és kezdeményezéseket. Ugyanakkor az is látnivaló, hogy — bár a dolgok a többpártrendszer felé hatnak — egy valóságos alternatív többpártrendszernek ma még nincsenek meg a szervezeti feltételei. Ezért még ha pártnak nevezik is magukat, inkább pártcsírákról beszélhetünk, sem mint koalíciós, vagy ellenzéki partnerekről. Mindenesetre ebbe az irányba haladunk, s reálisan csak az a politika lehet érvényes, amely többpártrendszerben gondolkodik és arra építi stratégiáját. A Politikai Bizottság tagja egy kérdésre válaszolva kitért az MSZMP és a Román Kommunista Párt közötti kapcsolatokra. Hangoztatta, hogy minden eddigi szövetkezet, 14 halászati tsz és 59 mezőgazdasági társulás összegezi most az elmúlt évi eredményeket, vonja meg gazdálkodásának mérlegét. Az összesített teljesítmények végső adatai továbbra sem ismeretesek, központi forrásból — a TOT közreműködésével — azokat az adatokat lehet egyelőre beszerezni, amelyek előzetárgyalási kísérletünk elbukott. Ugyanakkor óva intett attól, hogy a jelenlegi vezetéssel azonosítsuk a román párttagságot, a román népet. Kijelentette: olyan politikai kísérletet kell tenni — hivatkozva az emberi jogokra —, amély védeni is képes az önkénytől Románia mindenféle nemzethez tartozó népességét. Meg kell győznünk a világot arról, hogy Romániával nekünk nem csak és nem elsősorban nemzeti vitánk van. Romániában lábbal tiporják az emberi jogokat és emberhez, Európához méltatlan politikai viszonyok uralkodnak. Nekünk azért fáj ez különösen, mert kétmillió magyart is érint. Arra a kérdésre, hogy van-e remény az MSZMP- ből kizárt négy kommunistának a pártba való visszakerülésére, Pozsgay Imre'kifejtette: a párton belüli viták eldöntésének alkalmasabb eszköze is van a kizárásnál. A négy, pártból kirekesztett kommunista ügyében — a jelenlegi szervezeti szabályzat értelmében — a következő kongresszus hivatott dönteni. Kérdés, hogy az érintettek fenntartják-e a pártba való visszakerülésük szándékát addig az időpontig. tesen 1988. első háromnegyedévének teljesítményeit fogják össze. Az egy évvel korábbihoz képest kevesebb termelőszövetkezet van abban a helyzetben, hogy a jövedelemből tartalékoljon. Döntés tárgya ezekben a hetekben az is, hogy a nyereséget mire fordítsák; észszerű befektetésre, vagy a Tanácskoztak a közalkalmazottak A Közalkalmazottak Szak- szervezete a jövőben szövetségként kívánja folytatni munkáját, a szövetség szervezeti és működési szabályzatát — tagsági vita- után — a szövetség kongresszusa hagyja majd jóvá. Erről határoztak a közalkalmazottak országos szak- szervezeti értekezletének küldöttei szombaton befejeződött tanácskozásukon, a SZOT Központi Iskoláján. A tanácskozás a plenáris és a szekcióüléseken elhangzott vélemények összegzésével zárult. A küldöttek halaszthatatlannak tartották az államapparátus szerepének, funkciójának és feladatainak átértékelését, újragondolását. Alapvető fontosságúnak ítélték a bérreform mielőbbi bevezetését, sürgették a régi, alacsony nyugdíjak felemelését, közalkalmazotti munkahelyeken a 40 órás munkahét bevezetését, legkésőbb 1989. július 1-jétől. Szükségesnek tartották a közszolgálati dolgozók részére az 50 százalékos MÁV utazási kedvezmény visszaállítását. Döntöttek arról is, hogy a kisnyugdíjasok, a nagycsaládosok, a pályakezdők, valamint a munka nélkül maradó szakszervezeti tagok támogatására központi alapot hoznak létre. személyi anyagi juttatások növelésére. A zárszámadási munka meglehetősen nehézkesen kezdődött, mivel jelenleg sem tudják a tsz-ek mindenütt beszerezni a zár- számadási nyomtatványokat, s lehet, hogy több helyen ezek nélkül kerül sor a számadásra. Az amúgy is bonyolult adminisztráció következtében legalább egy hónapig eltart a közös gazdaságokban a mérlegek elkészítése. Csak vasárnap hajnalban, két óra után ért véget Egerben a szombaton reggel kezdődött megyei pártértekezlet. A beszámoló feletti vita este hat órára zárult le. Ezt követően hosszan tartó, többfordulós jelöles és tisztségviselő-választás kezdődött. Az első titkára posztra három jelölt közül választottak a küldöttek. A választás első fordulója után az eddigi megyei első titkár, Barta Alajos visszalépett, s ezután két jelölt közül Kiss Sándor, a pártbizottság korábbi ideológiai titkára kapta meg az első titkári tisztséghez szükséges szavazattöbbséget. Ideológiai titkárnak két jelölt közül Vasas Joachimot, a párt oktatási igazgatóságának vezetőjét választották, s a pártértekezlet megbízta eddigi tisztségének ellátásával is. A párt belső életével foglalkozó titkár posztjára kettős jelölés után ismét Juhász Lajost, az e tisztségbe nemrégiben került megyei titkárt választották. A gazdaságpolitikai titkári funkciói jelöltje visszalépett, és sorra ezt tették a többiek is, akiket a jelölő- bizottság javasolt. így az újjáválasztott 68 tagú pártbizottság feladataként szabták meg a gazdaságpolitikai titkár megválasztását. A megyei pártértekezlet 13 tagú végrehajtó bizottságot is választott. A testület tagjainak több mint a fele kicserélődött. Termelőszövetkezeti zárszámadás A téli mezőgazdasági munkák egyik jellegzetes művelete a szőlő és a gyümölcsösök metszése. A Móri Állami Gazdaság az 521 hektárnyi termőterületén a szőlőt, a Sárszentmihályi Állami Gazdaság bodakajtori kerületében pedig az almafákat metszik a kertészeti brigád tagjai. Képünkön metszik a szőlőt a Móri Állami Gazdaságban Fotó: Kabáczy Szilárd Jelentős bevétel szerződéses kutatómunkából A Magyar Tudományos Akadémia az idén azon kevés költségvetési szervezetek közé tartozik, amelyek kiemelt pénzügyi támogatásban részesültek. Az Akadémia — az általa kezelt Országos Tudományos Ku- tatásis Alap (OTKA) költségvetési forrása nélkül — működési költségekre 3,1 milliárd forint állami támogatást kap, s ezen kívül ugyancsak az állami költségvetésből 480 millió fo- rintott költhet beruházásokra. Ez az összeg — mint Aradi Zsolt pénzügyi főosztályvezető-helyettes, az MTI munkatársának elmondta — arra elegendő, hogy a tudományos kutatások támogatásában az utóbbi években bekövetkezett kedvezőtlen folyamatokat megállítsa, arra azonban kevés, hogy a kutatások dinamikusan továbbfejlődjenek. Az akadémiai intézetek közül a 21 természettudományi kutatóhely 1,2 mil- lárd, a 15 társadalomtudományi intézet pedig 245 millió forinttal részesedik az állami költségvetésből. A kutatóintézetek nemcsak ebből a pénzből gazdálkodnak, jelentős bevételekhez jutnak állami megbízások, szerződéses kutató- és fejlesztőmunkák után, illetve szolgáltatások és kis sorozatban gyártott termékek értékesítéséből. Egyharmad részben saját forrásból fedezik az idei 6 százalékos bérfejlesztés költségeit. Az intézetek, ha költségvetésükből és saját bevételeikből meg tudják oldani, természetesen ennél nagyobb arányban is emelhetik a dolgozóik' bérét. Az MTA saját intézetein kívül egyetemi tanszékeken folyó kutatásokat, valamint Interkozmosz- és más programokat is támogat, anyagilag. Ugyancsak a költség- vetési forrásából gondoskodik egyebek között a tudományos továbbképzésben résztvevők ösztöndíjáról, a tudományos fokozattal rendelkező kutatók béren kívüli juttatásáról, az akadémikusok fizetéséről, valamint a nemzetközi tudományos kapcsolatok költségeiről és az MTA könyvtárának támogatásáról. E célokra együttesen az idén 1,1 milliárd forint jut, vagyis az Akadémia költségvetési támogatásának mintegy 40 százaléka országos, tudományos feladatokat szolgál. Az idén felemelik a kandidátusok tiszteletdíját. Április 1-jétől hat és fél ezer nem nyugdíjas kandidátus havonkénti illetménykiegészítése 1000 forintról bruttó értékben 3000 forintra emelkedik. Az Akadémia ebben az évben 480 millió forintot költ beruházásokra. Ez arra ad esélyt, hogy az ötéves népgazdasági tervben 2,1— 2,6 milliárd forintban meghatározott keret alsó határát kapja meg az Akadémia. Az idei támogatásból fizetik ki többek között a Központi Fizikai Kutatóintézet atomreaktora konstrukciójának befejező költségeit.
