Békés Megyei Népújság, 1989. január (44. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-21 / 18. szám

1989. január 21., szombat »HUUkTiTfl Beiktatták az Egyesült Államok negyvenegyedik elnökét, George Busht Pénteken ünnepélyesen beiktatták hivatalába George Busht, az Egyesült Államok új elnökét. A 65 éves republi­kánus politikus Ronald Reagant váltja, akinek alelnöke volt az elmúlt 8 évben. Bush, a 41. elnök az ország 200 éves tör­ténetében, több tízezres közönség jelenlétében, közép-euró­pai idő szerint este tette le az esküt az Egyesült Államok alkotmányára. Rövid beszédében az új elnök összefogásra szólította fel a lakosságot az előttük álló feladatok megol­dásában, s azt ígérte, hogy az ország minden polgárát kép­viselni fogja. Bush elbúcsúztatta Ronald Reagant, aki a beiktatási ün­nepségről egyenes hazarepült szűkebb hazájába: ismét a ka­liforniai Los Angelesben fog élni, ahol filmszínészként pá­lyáját kezdte. Az új elnök beiktatása után sor került a hagyományos, több órás, színpompás ünnepi felvonulásra Washington fő­útvonalán. George Bush 1924-ben, jó­módú családban született, apja vagyonos üzletember, majd szenátor volt. Fia ki­tűnő magániskolákba járt, majd a híres Yale Egyetem gazdasági karán végzett. A második világháborúban harci pilótaként szolgált a csendes-óceáni fronton, meg­sebesült és kitüntették. A háború után Texasban olajcéget alapított, és a si­keres vállalkozás milliomos­sá tette. Bush a ’60-as évek­től jelent meg a politikában, a konzervatív republikánus pártnak évekig kongresszusi képviselője volt. de a szená­tusba két kampánya ellené­re nem sikerült bejutnia. A lehetséges politikusra Nixon elnök figyelt fel, aki alatt 1971—73. között ENSZ-nagy- követ volt, míg Nixon utó­da, Ford idején pekingi misszióvezető, majd jó egy évig a CIA, hírszerzés igaz­gatója. Bush indult az 1980- as elnökválasztási verseny­ben, amelyben Reagan győ­zött, és volt vetélytársát, aki a párt mérsékelt, kö­zéputas irányzatát képviseli, alelnökéül választotta. Bush alelnöke, s betegsé­ge, akadályoztatása esetén helyettese, halála esetén az elnöki ciklus idejére utóda Dán Quayle, volt szenátor. A 42 éves, korábban ismeretlen texasi politikus kiválasztását általában Bush hibájának róják fel. Zsazsa és az ölebek Gábor Zsazsa, Hollywood inkább hírhedt, mint híres, elnyűhe- tetlen tartozéka, más szerep híján a bíróság előtt jelenik meg. A művésznő tízmillió dollár kártérítésre perelte a Delta légitár­saságot. A nyomós ok: nem elég, hogy nem részesült első osz­tályú kiszolgálásban, jóllehet erre az osztályra váltott jegyet, de még gorombáskodtak is vele — és kiszállították. . . Mint kiderült, Zsazsa két ölebe társaságában repült Kalifor­niából Floridába Udvariasan megkérték, hogy a szabályokra és a többi utasra való tekintettel tegye a pincsiket ketrecbe. Az ötlet olyannyira felháborította, hogy trágár hangon szidalmazta a légikísérőket, mire a botrányhősnőt az első leszállásnál ku­tyástul kitessékelték a gépből. A Delta jogászai derűsen néznek a per elé, Gábor Zsázsáról pedig ismét beszélnek, ha nem is azt, amit szeretne. Ugyan mi­ket mondhatott, hogy kiszállították? — találgatják. Az ötleteseb­bek, Zsazsa ismeretében, bizonyos információkkal is szolgálnak, ezek azonban már nem tűrnek nyomdafestéket. Sevardnadze bécsi bejelentése után Sir Geoffrey Howe fanyalog Sir Geoffrey Howe brit külügyminiszter „szerény változásnak” és „politikai célzatú gesztusnak” minősí­tette Eduard Sevardnadze külügyminiszternek a bécsi utótalálkozón tett bejelen­tését, amely szerint a Szov­jetunió rövidhatótávú nuk­leáris fegyverzetét is egy­oldalúan csökkenti, egyide­jűleg európai hagyományos haderőinek egyoldalú csök­kentésével. A brit külügy­miniszter a BBC rádiónak adott nyilatkozatában szo­katlanul epés hangú meg­jegyzéseket tett arról, hogy egy „állig felfegyverzett nyulakkal teli kalapból könnyű egyre újabb nyula- kat elővarázsolni”. A londoni napilapok pén­teki kommentárjai egyér­telműen rávilágítanak, hogy Sevardnadze bejelentése a nukleáris elrettentés dokt­rínája mellett elkötelezett brit kormány legérzéke­nyebb idegvégződéseit érin­tette, s ennek tulajdonítha­tó a megszokottnál is ke- sernyésebb reagálása az „újabb szovjet meglépetés- re”. „A szovjet külügyminisz- . ter bejelentése bonyolul­tabbá teszi a rövidhatótávú. nukleáris fegyverzet kor­szerűsítésére irányuló nyu­gati tervek megvalósítását” — állapítja meg a Finan­cial Times hírmagyarázója. „A NATO-országok kor­mánytisztviselői — írja — egyszerűen nem tehettek mást, minthogy üdvözöljék Sevardnadze bejelentését, jóllehet, annak visszhangja szükségképpen súlyosbítja a NATO legkényesebb problé­máját. Nevezetesen azt, hogy miképp nyerjék el a nyugatnémet hozzájárulást a Nyugat rövidhatótávú nukleáris arzenáljának kor­szerűsítéséhez.” A The Times bonni tu­dósítója rámutat: „Hans­Dietrich Genscher pontosan azzal a szovjet üzenettel térhetett haza a bécsi utó- értekezletről, amilyenre mindig is számított, és amely érdekében azóta munkálkodik, hogy 15 évvel ezelőtt Nyugat-Németország külügyminisztere lett. A bécsi szovjet üzenet nyo­mán nehezebbé válik, mint valaha, hogy a NATO dön­teni tudjon rövidhatótávú nukleáris fegyverzetének korszerűsítéséről. Ez bal­jóslatú a NATO-szövetsége- sek nézőpontjából...” VERSENY A TENGEREN, GIBRALTÁR: Játékos delfinek versenyeznek egy felbukkanó tengeralattjáróval Chris North brit katonai fényképész díjnyertes felvételén, amelyet a brit királyi haditengerészet fényképészeti vetélkedőjén mutattak be AnEH3EH< '48ÉS A VILÁG LEGRÉGIBB „SZAKÁCSKÖNYVE” Iraki régészek a Tigris és az Eufrátesz folyók össze­folyásánál egy kőtáblát ta­láltak, melyre i. e. 1700 év­vel ismeretlen szakács étel­receptet vésett rá. Az ab­ban az időben a bivaly, az antilop és galambhús hoz­záadásával készült ételfélé­hez a recept szerint ke­nyérmorzsára is szükség volt. A kutatók ezt a kő­táblát tartják a világ leg­régibb „szakácskönyvének”. SEBESSÉG A japán vasútépítők újabb javaslattal álltak elő a vonat- szerelvények sebességének fo­kozására. És amilyen „gyöke­res”, annyira váratlan is a megoldás, hiszen a vasúti sí­nekét alagutakban fogják ve­zetni, csaknem 70 méteres mélységben. Műszaki szem­pontból teljes mértékben meg­valósítható, csupán a metró­építési eljárásokat kell alkal­mazni — vélik a japán szak­értők. A 70 méteres mélység­ben elhelyezett alagutak biz­tonságos működéséhez pedig még az sem szükséges, hogy a fölöttük levő épületek alap­zatát megszilárdítsák. Ha kivi­telezésre kerül a japán vasút­építők terve, nagy sebességű vonatok fogják a föld alatti vasútvonalakon lényegesen megkönnyíteni a külvárosi és a városközi forgalmat^ LÉZER A lézeres vágás több elő­nye ismert: a szélek simák maradnak, semmilyen utó­lagos csiszolás nem szük­séges, különleges eszközök nélkül bonyolult formákat lehet kivágni, a hevítés igen szűk területre korláto­zódik. Egy brit cég újab­ban olyan lézeres vágás­technikát dolgozott ki, melynek eredetisége abban áll, hogy sem a . vágandó munkadarabot, sem a gé­pet nem kell mozgatni, csu­pán a mozgótükör-rendsze- ren áthaladó lézernyalábot kell a kívánt irányba terel­ni. A vágási sebesség elér­heti a 30 métert percen­ként. 0,1 milliméteres pont- tossággal. MI OKOZZA A SAVAS ESŐT? Belga ökológiai szakemberek arra a következtetésre jutot­tak, hogy a savas esők létre­jöttének fő okozóit a mező- gazdaságban, az energetikában és az autóforgalomban kell ke­resni. A Belgiumban egyre na­gyobb savas esők káros hatá­sát — mondják a szakemberek — ésszerűbb energiafelhaszná­lással és a hőerőművek haté­konyabb szűrőberendezésekkel történő ellátásával enyhíteni lehetne. A savas eső összetéfe- lében 90 százalékban a hőerő­művekből származó anyagok vesznek részt Ugyanakkor a szakemberek ökológiai szem­pontból „tiszta” technológiák kidolgozását és szigorú kör­nyezetvédelmi ellenőrzések be­vezetését ajánlják. MÁGNESES * enkefalográfia Az agyban az epilepsziát okozó gócoknak, a dagana­tokban és az érelzáródás kö­vetkeztében keletkező káro­sodásoknak a helye a mág­neses enkefalográfia (MEG) révén pontosabban körülha­tárolható, mint eddig. Az el­járásnak az az alapja, hogy a károsodott idegsejtek más erősségű mágneses teret kel­tenek maguk körül, mint az egészségesek, s ez mérhető. Noha a hagyományos elekt- roenkefalográfia (EEG) szintén * kimutatja a kü­lönbséget az epilepszi­át keltő ingerelt gócok­ról kiinduló ,,gvors” agyi áramok és a daganatok meg az agyi érelzáródások helye­in keletkező „lassúak” kö­zött. az nem használható, ha az agyi áramok az agykéreg mögötti területről indulnak ki. A MEG milliméternyi pontossággal megmutatja a baj helyét. VÍZ, VÍZ, TISZTA VÍZ... A kölni székesegyház alatt található kriptában, mely valamikor frank hercegek temetkezési helye volt, 1959- ben egy üvegre bukkantak. Akkor még nem ismerték a szakemberek azt a korszerű módszert, mellyel a közel­múltban megvizsgálták az üvegben lévő víz minőségét. A Bonni Egyetem Szerves Kémia Intézetének munka­társai megállapították, hogy az üvegben olyan víz van, mely mindennemű szennye­ződéstől mentes. A hír sze­rint Földünkön ma nincs olyan hely, ahol olyan minő­ségű vizet lehetne találni, mint az 1450 évvel ezelőtt bepalackozott ivóvíz. A szakemberek elmondták azt is, hogy manapság a legkor­szerűbb módszerekkel sem tudnak előállítani őseink ivóvizéhez hasonló tisztasá­gú folyadékot. KÁRPÁT/ _________ A SZÓ-ban olvastuk A müncheni egyezmény és a Kárpátontúl Az első világháború után az Osztrák—Magyar Monarchia romjain, Európa közepén hetven évvel ezelőtt egy új állam alakult — a Csehszlovák köztársaság, mely tulajdonképpen a versailles-i béke eredménye. Ezt a békeszerződést Lenin rablóbékének nevezte. Érthető, hogy ez a rablóbéke nem tudta felszámolni a kapitalista államok közötti ellentmondá­sokat. Ennek következtében indult meg az a mozgalom, mely e szerződés felülvizsgálására irányult. A megmozdu­lások különösen akkor váltak erőteljessé, amikor 1933. ja­nuár 30-án Hindenburg, Németország elnöke Hitlert nevez­te ki birodalmi kancellárrá. A fasiszták nyíltan revansista politikát folytattak, méghozzá a kommunizmus elleni harc jegyében. A német imperializmusnak erre a politikájára a nagy eu­rópai államok kormányai különbözőképpen reagáltak. Anglia és Franciaország kereste a kapcsolatokat Német­országgal. Csák a Szovjetunió állt ki szilárdan amellett, hogy meg kell teremteni az európai népek kollektív bizton­ságát. Az angol és a francia ,,békeangyalok” azt remélték, hogy Hitler a Szovjetunió ellen fordul1, hittek abban, hogy megvalósítja a Kelet elleni támadással kapcsolatos tervét, és ezért elutasították a Szovjetuniónak a béke és a bizton­ság megszilárdításával kapcsolatos javaslatait. Bizonyos elégedettséggel figyelték Németország háborús előkészüle­teit, és mindenekelőtt a Csehszlovákia feldarabolásával kap­csolatos tervek megvalósítását. A fasiszta Németország Csehszlovákia felosztásával kap­csolatos tervéhez ravaszul kihasználta a német, a magyar, a szlovák, valamint a kárpátaljai revizionisták szeparatív, burzsoá-nacionalista mozgalmát. E provokatív megmozdulá­sok különösén aztán váltak erőteljessé, miután Hitler fel­szólalt 1938. szeptember 12-én Nürnbergben, a náci párt kongresszusán. Ezen a fasiszta fórumon a führer kijelentet­te: nem tűri, hogy továbbra is „megalázzák” a Csehszlová­kiában élő németeket, mivel a németek nem fegyvertelenek, és nincsenek egyedül. Ez nyílt felhívás volt a Szudétákhan élő németekhez, arra ösztönözte őket, hogy divarziókat hajt­sanak végre a köztársaság területén. És már 1938. szeptem­ber 13-án a Szudétákban hetven helyen tört ki sztrájk, erőszakos cselekményekre került sor a csehek, a zsidók el­len, áldozatok is voltak. Hitlerhez hasonlóan a horthysta Magyarország is meg akarta sütni gesztenyéjét Csehszlovákia rovására; Jehlicskia, Magyarország egyik legaktívabb külföldi ügynöke arról pró­bálta meggyőzni Mussolinit, hogy • Olaszországot bolsevik veszély fenyegeti, ezért a Kárpátokat a királyi Magyaror­szág erős hadserege kell hogy védelmezze, azé az országé, mely Olaszország hűséges szövetségese. „Egy megnövekedett Magyarország, a cseh iga alól felszabadult szlovákok és ukránok, jelentette ki Jehlicska, a Duna völgyében a Ró­mai Birodalom legbátrabb és legnagyszerűbb védelmezői lesznek.” Mi több, a renegát Jehlicska arról akarta meg­győzni a dúcét, hogy az, „aki a Kárpátok ura lesz..., hoz­záférhet Ukrajnához... és szárazföldön a Fekete-tengeri g is eljuthat.” Magyarországnak Csehszlovákia szétdarabolására irányuló tevékenységét megértéssel fogadták Olaszországban. 1938. március 2-án Ciano gróf, Olaszország külügyminisztere az egyik magyar diplomatával való beszélgetése során kijelen­tette, hogy Csehszlovákia széthullása után Magyarországnak Kárpátalja megszállása révén erős határa lesz Lengyelor­szággal. Lengyelország is igényt tartott Csehszlovákia területére, mégpedig Tessin körzetében. 1938. szeptember 20-án Lipski lengyel nagykövet Berlinben találkozott Hitlerrel és Rib- bentroppal. A beszélgetés során kihangsúlyozta, hogy Kár­pátaljának stratégiai jelentősége van, mint felvonulási terü­letnek a Szovjetunió ellen, így tehát a Csehszlovákia ellen irányuló agresszió előké­szítése során a fasiszta Németország elég nagy jelentőséget tulajdonított Kárpátaljának. A burzsoá Csehszlovákia azt szerette volna, ha békés úton oldják meg a szudétanémetek és más, az ország területén élő nemzetiségek problémáját. Ebben a kritikus órában, amikor Csehszlovákia a nyugati államok imperialista politikája következtében katasztrófa előtt állt, csak a Szovjetunió kelt a védelmére. A Szovjet­unió nyíltan kijelentette Csehszlovákia kormányköreinek, hogy kész a köztársaság védelmére kelni abban az esetben, ha Franciaország visszamondja a Csehszlovákiának nyúj­tandó segítséget azon feltételnél fogva, hogy a Csehszlovák Köztársaság maga fog védekezni és segítséget kér a Nem­zetek Ligájától. A Csehszlovák Köztársaság kormánya azon­ban elvetette ezt a javaslatot. Eközben Európában az események viharos gyorsasággal fejlődtek. Hitler, miután jól tájékozódott a Csehszlovák Köz­társaságban kialakult helyzetről, és a nyugati hatalmaknak „szövetségesük” iránti álláspontjáról, rendíthetetlenül igye­kezett megvalósítani célját — a Csehszlovák Köztársaság feldarabolását. Támogatta úgyszintén Magyarország és Len­gyelország Csehszlovákiával szemben támasztott terüle­ti igényeit. Ilyen körülmények közepette 1938. szeptember 29-én hív­ták össze a müncheni konferenciát, ahol Chamberlain, Anglia miniszterelnöke és Daladier, Franciaország minisz­terelnöke elfogadták Hitler Csehszlovákiával kapcsolatos összes követelését, és 1938. szeptember 30-án a müncheni konferencia határozatát bejelentették a csehszlovák kor­mánynak. A müncheni egyezmény következtében Csehszlovákiát fel­darabolták, és megszűntek azok a határai, amelyeket az el­ső világháború utáni békeszerződések állapítottak meg. Csehszlovákia „szövetségesei” — Franciaország és Anglia kormányai — több mint 30 ezer négyzetkilométernyi cseh­szlovák területet „ajándékoztak” Hitlernek, amelyen kb. 3,5 millió ember, ezen belül közel 800 ezer cseh élt. Ezen a területen volt az ország kohászati vállalatainak közel 30, textilgyárainak 80, vasútjainak 26 százaléka. A müncheni egyezmény után Csehszlovákiának Németországgal való új határa 35 kilométerre húzódott Prágától. Csehszlovákia tragédiája azonban ezzel még nem ért vé­get. 1938. szeptember 30-án Münchenben Németország, Olaszország, Franciaország és Anglia kormányfői még né­hány „pótegyezményt” fogadtak el, többek között mellékle­tet ahhoz a szerződéshez, amely közvetlenül Kárpátalját érintette. Ebben a mellékletben arról volt szó, hogy Német­ország és Olaszország csak abban az esetben garantálja Csehszlovákia új határait, ha a Csehszlovák Köztársaság rendezi a lengyel és a magyar nemzeti kisebbségek kérdé­sét. Mivel az érdekelt felek (a Csehszlovák Köztársaság, Lengyelország és Magyarország) tárgyalásos úton nem oldot* ták meg a nemzeti kisebbség kérdését, ezért 1938. november 2-án a döntőbizottság Németország és Olaszország képvise­lőinek összetételében Bécsben döntést hozott a Csehszlovák Köztársaságban élő magyar lakosság sorsáról. Ennek a ha­tározatnak az alapján Kárpátalja területének 12,1 százalé­kát, és lakosságának 23,38 százalékát vesztette el, 35 ezer 250 ukrán került a Horthy-rendszer fennhatósága alá. Eközben a horthysták a Csehszlovákiával kapcsolatos kér­dés végleges megoldása érdekében megkezdték területünk megszállását. 1939. március 14-én Horthy utasítást adott honvédainak a bevonulásra. Kárpátontúl történetében a megszállással új, nehéz kor­szak kezdődött. A vidgk dolgozói azonban szilárdan hittek abban, hogy harcuk nem lesz hiábavaló, és a szabadság nap­ja felragyog a Kárpátok felett. Vaszil Hancsin, az Uzsgorodi- Állami Egyetem docense

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents