Békés Megyei Népújság, 1989. január (44. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-20 / 17. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! BÉKÉS MEGYEI N E PÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1989. JANUÁR 20., PÉNTEK Ára: 4,30 forint XLIV. ÉVFOLYAM, 17. SZÁM Mai számunkból: Volt egYSzer egy csapat... (2. oldal) Pártvita az orosházi kórházban (3. oldal) Jövő heti rádió- és tévéműsor (5—6/óldal) Elsősorban a modellezők tettek ki magukért (8. oldal) Soron kívüli ülést tartott a kormány 11 Minisztertanács nem érdekegyeztető, hanem döntéshozó fórum Szűkebb körű, hattagú kabinet alakult Erősíteni kell a kormány politikai karakterét, a testületnek ki kell alakítania saját arculatát — állapították meg egyhangúlag a Minisztertanács csütörtökön megtartott, soron kívüli ülésén. amelyen megalakították a kormány szűkebb körű, hattagú kabinetjét is. Az összejövetelen, egyetlen napirendi pontként a kormányzat működési mechanizmusának kérdéseit vitatták meg a résztvevők. Az eszmecseréről dr. Rajt Miklós államtitkár, a Minisztertanács Hivatalának elnöke tájékoztatta az MTI munkatársát. Elmondotta: a kormány az utóbbi években rendszeres időközönként áttekintette munkamódszerét, kritikusan elemezte döntési mechanizmusát. Németh Miklós kormányfői ténykedése idején ez volt az első alkalom, amikor időt szenteltek e kérdések áttekintésére. A kormány tagjai között egyetértés alakult ki abban, hogy a markáns politikai álláspont kialakításához a kormánynak jól átgondolt stratégiai koncepcióra vap szüksége, ennek részeként — egyebek között — világosan megfogalmazott gazdaságpolitikára. Szociális és művelődési programra. Az ülés eredményeként értékelhető: a kormány világosan körvonalazta azt az álláspontját, hogy a Minisztertanács nem érdekegyeztető, hanem döntéshozó fórum. Az érdekegyeztetést a döntések előkészítésének különböző fázisaiban kell megvalósítani. Ezzel összefüggésben arra kötelezte az ülések egyes napirendi pontjainak előterjesztőit, hogy végezzenek széles körű érdekfeltáró tevékenységet, folytassanak vizsgálatokat a tervezett döntések várható hatásairól és végrehajtásuk feltételeiről. Arról is határoztak, hogy a Minisztertanácson belül a jövőben egy szűkebb körű kabinet működik. Ez nem döntési fórum, hanem sokkal inkább a kormányzati politika formálásának műhelye, a stratégiai kérdések megvitatásának színtere lesz. A kabinetnek állandó tagjai a miniszterelnök és helyettese, az államminiszterek, valamint a belügy- és a külügyminiszter. A kabinet munkájában — teljes jogú tagként — mindig részt vesz az a miniszter is, akinek ügykörét a kabinetülés napirendjének témája érinti. A- soron kívüli ülésen döntöttek arról is. hogy megszüntetik a Minisztertanács mellett működő tervgazdasági bizottságot. Ezzel megszűnik az utolsó kormánybizottság is. Nyilvánvalóvá vált a vitában, hogy a megnövekedett koordinációs feladatok ellátására, az érdekegyeztetés hosszadalmas és bonyolult mechanizmusának kereteként továbbra is működtetni kell kormányzati fórumot. Erre azonban a jelenlegi körülmények között a bizottsági rendszernél alkalmasabb a kollégiumi forma. A már tevékenykedő tanácsi és társadalompolitikai kollégium mellett több új ajakul, ezek természetesen döntés-előkészítő, érdekegyeztető és a kormányzati politikát alakító testületek lesznek. Végül a vitában nagy teret kapott az Országgyűléssel, bizottságaival és a képviselőkkel kapcsolatos kormányzati magatartás. A Minisztertanács tagjai úgy foglaltak állást, hogy minden országgyűlési ülésszak előtt — külön napirendként — tárgyalnak a parlamenti munkára felkészülés kormányzati tennivalóiról. Az ülésszakot követően is minden alkalommal napirendre tűzik az Országgyűlésen elhangzottakból adódó kormányzati feladatokat, s meghatározzák a miniszterek ezzel kapcsolatos konkrét teendőit — mondotta végezetül Raft Miklós. Statisztikai jelentés a lakáshelyzetről Jelentős az elmaradás a második 15 éves lakásépítési program végrehajtásában — állapítja meg a Központi Statisztikai Hivatal most közzétett jelentése. A kötetből kitűnik, hogy a 15 évre tervezett Ifi millió új lakásból eddig mintegy egymillió készült el. Ennek alig több mint negyede épült állami forrásból. A tervidőszak hátralevő két évében évi 100 ezer lakást kellene építeni, ám a lehetőségek ismeretében valószínűleg ennek fele sem készül el. 1985 óta kevesebb lakás épül központi erőforrásból. A VII. ötéves tervidőszakra a népgazdasági terv 320- 340 ezer, többségében már személyi tulajdonú lakás felépítését írta elő. Eszerint összességében új lakásba költözéssel, lakáscserével, lakásbővítéssel, -felújítással és közművesítéssel mintegy 900 ezer—egymillió család lakáshelyzete javulhat. A VII. ötéves terv időszakában mindössze 1986-ban épült több lakás a tervezettnél, a tendencia azonban 1985-től az, hogy évről évre kevesebb új lakás készült. Számuk 1987-ben már csak 57 200 volt, s ez 4,7 százalékkal elmaradt a tervezettől. 1987- ben magánerőből építettek kevesebb lakást — lényegesen kevesebbet, mint a megelőző években — az állami lakásépítés viszont több volt a tervezettnél. Tavaly az első félévben 10 499 új lakás készült el. A községekben 22,2 százalékkal volt több az új lakás, mint egy évvel korábban,. míg Budapesten 34,1 százalékkal kevesebb. Állami forrásokból mindössze a lakások 8,2 százalékát létesítették. Jelentős visszaesés tapasztalható az állami építőipari vállalatok lakásépítési tevékenységében. Ebből adódóan kevesebb paneles falszerkezetű lakás, valamint telepszerű többszintes lakóház épül. Ugyanakkor a kisiparosok és a lakosság által kivitelezett lakások száma, téglából vagy kézi falazóelemmel épített otthonok mennyisége, továbbá a családi házakban levő új lakások száma jelentős mértékben gyarapodott. A csökkenő állami lakásépítés miatt évről évre nő az emelkedő lakásárak részbeni ellensúlyozására hivatott helyi támogatás jelentősége. Tavaly ilyen célra a helyi tanácsok összesen 2 milliárd forintot fordítottak, ami 400 millió forinttal haladta meg az előző évit. E támogatási forma jelentőségét azonban csökkenti az a helyenként tapasztalható gyakorlat, miszerint olyanok is részesülnek időnként kedvezményes hitelben, vagy visszp nem térítendő juttatásban, akik jövedelmi helyzetük alapján arra nem jogosultaik. Ilyen eseteket tárt fel a statisztikai felmérés például Csongrád, Szolnok és Tolna megyében. A magánerős építkezés előtérbe kerülésével mind nagyobb szerepet kap az építőanyag-ellátás. A statisztikai adatok szerint folyamatos áru- és választékhiány jellemzi az építőanyagkínálatot. Mindössze ( 1987 első felében volt tapasztalható némi átmeneti javulás. Megfelelő árualap hiányában az igényeket a legtöbb helyen ma sem tudják kielégíteni. Az építőanyag-hiány helyenként és időnként olyan kritikus, hogy a folyamatban levő építkezések anyagigényét még anyagellátási szerződésekkel sem tudják biztosítani. Nem túl biztató a kép a kivitelezői kapacitásokat illetően sem. A lakásépítési piacon — a vállalkozók érdekeltségének hiánya miatt — még nem alakult ki verseny. A lakásoknak csak kis hányada épül verseny- tárgyalásokon elnyert szerződések alapján. A tapasztalatok azt mutatják, hogy még a valódi verseny kibontakozása után is évek kellenek ahhoz, hogy az árak csökkenjenek. Vidéken a verseny lehetőségét sok helyütt eleve kizárja, hogy megyénként egy-egy, esetleg két kivitelező vállalat foglalkozik lakásépítéssel, a szövetkezetek és a kisszövetkezetek pedig általában csak kisebb munkákat tudnak vállalni. A fővárosban ugyan valamivel kedvezőbb a helyzet, de a versenytárgyalások itt is főleg a nagyobb lakásszámú építkezésekre vonatkoznak. A vállalkozók köre erősen korlátozott: a 43-as Számú ÁÉV és a Budapesti Lakásépítő Vállalat mellett mintegy hat vidéki vállalat vesz részt a munkákban. A vidéki vállalkozók némelyike versenyképesebb, mint a fővárosiak, mivel alacsonyabb áraikkal és magasabb termelékenységükkel még a nagy szállítási távolságból adódó tetemes többletköltséget is ellensúlyozni tudják — állapítja meg a KSH jelentése. Újjásierveződik a Magyarországi Szociáldemokrata Párt Budapesten csütörtökön megtartotta első nyilvános ülését a Magyarországi Szociáldemokrata Párt szervezőbizottsága Révész András elnök vezetésével. A szerveződő párt a nemzetközi és a hazai szociáldemokrácia több mint százéves gyakorlati és elméleti tapasztalataira támaszkodva alternatívákat kíván kidolgozni a társadalom legégetőbb kérdéseire és képviseli azokat. Az ülésen megfogalmazták, hogy tagjaik sorába elsősorban a régi szociáldemokrata párttagokat várják, s mellettük azokat a fiatalokat, akik a szociáldemokrata értékeket magukénak érzik. A párt fő célkitűzése, hogy elősegítse a jóléti társadalom kialakulását hazánkban. Ennek érdekében akar politizálni egy alkotmányos parlamenti demokráciában, együtt a többi párttal, társadalmi szervezettel és mozgalommal; a problémáktól és megoldásuk módszereitől függően vitatkozva, lazábban vagy szorosabban együttműködve, esetenként koalíciókat és szövetségeket is alkotva — mondották a szervezők. Bejelentették azt is, hogy a következő hetekben a budapesti kerületi és a vidéki területi szervezetek kialakítása folyik majd, s munka- bizottságok dolgoznak a párt részletes programján. Eredményes évzárás Uj vállalkozás a szeghalmi takarékszövetkezetben — Azt hiszem, nekünk nincs okunk a múlt évre panaszkodni — mondta Kanó Károly, a Szeghalom és Vidéke Takarékszövetkezet elnöke. A tervezett 30 millió forint betétállományunk 52 millió forint lett. Ugyanakkor kölcsönállományunk 233 millió forintra emelkedett. Ebből 96 millió rövid és középlejáratú hitel, 130 millió forint pedig építési és lakásvásárlási. Kiegészítő pénzügyi szolgáltatásaink közül változatlanul jónak ítéljük a biztosítási . tevékenységet, ami tavaly 13 millió 551 ezer forint árbevételt eredményezett. Sikeres vállalkozásnak bizonyult az utóbbi években bevezetett ingatlanforgalmazás, a fizetővendég-látás és a háztájiból felvásárolt termékek kifizetése. Az ingatlanforgalmazás — jóllehet ez a korábbi év igen magas bázisához képest valamelyest csökkent — 75 millió forint árbevételt hozott. A fizetővendég-látás pedig 11 millió 522 ezer forintot. A Szeghalom és Vidéke Takarékszövetkezet vezetése a múlt évben újabb vállalkozásokba kezdett. Ez az elképzelés jól szolgálta a szövetkezeti tagság és a lakosság érdekeit. Tavaly ugyanis e pénzintézet be-' kapcsolódott a vállalatok és szövetkezetek számára előnyös váltóleszámítolásba, 130 millió forint összeggel. Egy hónappal az 1988-as esztendő lezárása előtt mindezen túlmenően Alfa néven villamossági szaküzletet nyitott a takarékszövetkezet Szeghalom központjában. — Kerestük annak lehetőségét — mondja Kanó Károly —, hogy miként tudnánk a rendelkezésünkre álló saját tőkénket ígéretes vállalkozásba fektetni. így jutottunk el a szakbolt megnyitásának gondolatáig, az új üzlethelyiséget kétmillió forintért vásároltuk. Hogy miért éppen villamossági szaküzlet mellett döntöttünk? Mert ilyen bolt nincs a környéken. — Vajon a Szeghalom és Vidéke Takarékszövetkezet számára mennyire lehet sikeres ez a vállalkozás? — Négymillió forint értékű árut adtunk el az első hónapban. Az Alfa villamossági szaküzlet éves szinten képes lesz 3-4 millió forintos állandó árukészlettel teljesíteni a 20 millió forintban meghatározott éves forgalmat. Az új vállalkozások is hozzájárultak 1988-ban a 12 millió forintos nyereséghez, amely másfél millió forinttal volt több, mint 1987- ben. így jutott 340 ezer forint a takarékszövetkezet területén levő tanácsoknak, közösségi célok támogatására. — Mi a további elképzelése a takarékszövetkezet munkájában? — tettük fel beszélgetésünk végén az elnöknek a kérdést. — Az évek során központi üzletházunk bővítése elmaradt és ma már halaszthatatlan — mondta Kanó Károly elnök. — Minden reményünk megvan azonban arra, hogy a Szeghalmi Városi Tanács vezetőinek segítségével ezt a gondunkat még az idén meg tudjuk oldani. És persze vannak további üzletpolitikai elképzeléseink is erre az évre, amikről még nem szeretnénk beszélni. Kép, szöveg: Balkus Imre Az Alfa villamossági szaküzletet a megye különböző részéből is mind többen felkeresik
