Békés Megyei Népújság, 1989. január (44. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-20 / 17. szám

1989. január 20., péntek NÉPÚJSÁG Minden nemzetiség törvényes és szavatolt védelmet kapjon Sevardnadze beszéde a bécsi utótalálkozó zárónapján Egy KB-ülés háttere iaruzelski kész volt lemondani A bécsi utótaláLkozó kül­ügyminiszteri záróértekez­letének csütörtöki ülésén elhangzott Eduard Sevard­nadze szovjet külügyminisz­ter nagy érdeklődéssel várt beszéde. Előtte Olaszország, utána pedig Kanada, Finn­ország, Liechtenstein és Bel­gium képviselője szólalt fel. A külügyminiszteri záró­szakasz csütörtök délutáni ülésével, amelyen a hátra­levő öt ország képviselői mondták el felszólalásukat, a 26 és fél hónapja folyó bécsi utótalálkozó befejezte munkáját. A Szovjetunió külügymi­nisztere felszólalásában el­mondta: a bécsi megegye­zés mérföldkő a minőségi­leg más Európához vezető úton. A találkozó új nor­mákat hozott létre az ál­lamközi érintkezéshez, tel­jes összhangban a helsinki záróokmánynak azokkal az elveivel, amelyek kimond­ják az államok nemzeti szuverenitását és jogát a független intézkedésekhez. Sevardnadze szólt arról, hogy az utótalálkozónak voltak nehéz, feszült. és drámai szakaszai is, a meg­beszélések mégis példátla­nul célratörőek és demok­ratikus szelleműek voltak. Megjegyezte: az egymásnak szóló bírálatok előmozdít­hatják a kölcsönösen el­fogadható megoldások ke­resését. A külügyminiszter . han­goztatta. hogy az európai biztonságnak a népek és az emberek számára a kato­nain kívül politikai, jogi. állampolgári, szociális és kulturális vonatkozásai is vannak, s ezek a szovjet pe­resztrojka folyamatában szintén központi helyet fog­lalnak el. Ezért a Szovjet­unió igen fontosnak tartja a következő években az emberi jogokról rendezendő* három nemzetközi konfe­renciát, amelyek közül a harmadikat Moszkvában tartják majd. Eduard Sevarnadze rá­mutatott: a népek joga sa­ját kultúrájukhoz ugyan­olyan alapvető tényező, mint az élethez és a sza­badsághoz való jog. Euró­pában nem kevés a több nemzetiségű ország, s elen­gedhetetlen, hogy ezekben minden nemzetiség törvé­nyes és szavatolt védelmet kapjon kulturális értékei­nek védelmére. Beszédének befejező ré­szében Sevardnadze meg­állapította, hogy a helsinki folyamat Európát a kelet— nyugati viszony központi elemévé tette. Hatásai az Egyesült Államok és Kana­da révén az amerikai föld­részre, a Szovjetunió révén pedig Ázsiára is kiterjed­nek. Az Urálon túli szovjet területről sem fenyegeti ka- tónai veszély Európát, épp­úgy, mint Ázsiát — szögez­te le Sevardnadze külügy­miniszter. Végül kifejezte meggyőződését : Európa minden nehézség ellenére is alkalmas a közös Európai Ház nagy tervének megva­lósítására. arra, hogy a bi­zalom. a jog és a nyitottság földrésze legyen. Wojciech Jaruzelski, a LEMP KB első titkára, az államtanács elnöke mindkét funkciójáról bejelentette le­mondását, arra az esetre, ha a Központi Bizottság nem szavaz bizalmat a Politikai Bizottságnak. Csatlakozott hozzá Mieczyslaw Rakowski kormányfő, Czeslaw Kisz- czak belügyminiszter és Flo­rian Siwicki nemzetvédelmi miniszter is — ez derül ki a PAP lengyel hírügynökség jelentéséből, amely a kedd éjszakai maratoni, közel nyolc órás zárt KB-ülés né­hány részletét tárja fel. A hírügynökség szerint a párt vezetése a politikai és a szakszervezeti pluralizmus kérdésében kialakult rend­kívül nagy véleménykülönb­ség miatt kérte a zárt ülést, ahol Jaruzelski több alka­lommal is szót kért, és min­den erejével igyekezett meggyőzni a KB tagjait a PB politikai irányvonalának helyességéről, azaz lényegé­ben arról, hogy kellő bizto­sítékokkal ugyan, de elen­gedhetetlen a „Szolidaritás” legalizálása. A viharos vitában Jaru­zelski vetette fel a bizalmi kérdést. Ragaszkodott ahhoz, hogy szavazzanak a Politikai Bizottság sorsáról, amely a szavazás idejére elhagyta a tanácskozási termet. A sza­vazás, amelyet a KB legidő­sebb tagja. Henryk Jablons- ki, az államtanács egykori elnöke vezetett, 4 tartózko­dással megerősítette funk­ciójában a párt vezető tes­tületéit, Wojciech Jaruzels- kivel az élen. A két részben — decem­berben és januárban — tar­tott központi bizottsági ülés tehát nemcsak lefolyásában példa nélküli a LEMP törté­netében —, hiszen még egy­szer sem fordult elő. hogy a Központi Bizottság szavazott volna a vezetéssel szembeni bizalom kérdésében —, de az ülésről való tájékoztatás is egészen szokatlan. Ugyanis így az egész lengyel közvéle­mény tudomást szerezhetett mindarról, ami a viharos zárt ülésen történt, még ha némi késéssel is. Míg a Po­litikai Bizottság tézisei fö­lött szinte vita sem volt, és a KB tagjai egyhangúlag fo­gadták el a párt szerepéről és a párton belüli reformok­ról szóló előterjesztést, addig a pluralizmusról szóló állás- foglalás, ami mindenekelőtt a párt viszonyát határozza meg a „Szolidaritáshoz”, 143 „igen”, 32 ellenszavazatot kapott, és 14 volt a tartóz­kodás. A KB csütörtökön nyilvá­nosságra hozott határozata egyebek között leszögezi: a KB olyan szervezeti és mű­ködési módosításokat hajt végre a pártban, amelyek le­hetővé teszik hatékony mű­ködését a pluralisztikus tár­sadalomban a piaci szocia­lizmus keretei között. A LEMP-nek a dolgozók érde­keit, ezen belül mindenek­előtt a munkásosztály érde­keit képviselő, demokratikus tömegpárttá keli válnia, olyannak, amely képes fel­építeni a modern szocializ­mus Lengyel országát, bizto­sítani a társadalmi igazsá­gosságot, az egész társada­lom részvételét a hatalom gyakorlásában, az emberi és az állampolgári jogok mara­déktalan érvényesülését. Mindezt úgy, hogy a párt felhagy a közvetlen irányí­tás és beavatkozás gyakorla­tával. PÁRTOLJÁK A HAZAI IPART ”A JAPÁNOK. akik a szigetország történe­tében tavaly vásárolták a legtöbb gépkocsit, összesen 4,97 millió személy- és te­herautó, valamint autóbusz kelt el, 14,4 százalékkal több, mint 1987-ben. Noha 1988- ban az előző évihez viszo­nyítva 37,6 százalékkal több gépkocsit importáltak, a ja­pánok csak elenyésztő meny- nyiségű, szám szerint 134 767 külföldi kocsit vásároltak. NÖVEKSZIK A BŰNÖZÉS BÉCSBEN 1988-ban 36 bankot és pos­tahivatalt raboltak ki, és csak 19 esetben sikerült el­fogni a tetteseket. 36 gyil­kosság közül hét maradt fel­derítetlen. 1987-hez viszo­nyítva megduplázódott a ká­bítószer-fogyasztás áldoza­tainak száma is; csak Bécs- ben 48 ember halálát okoz­ták a drogok. Egyharmad- dal nőtt az erőszakos bűn- cselekmények száma, és ösz- szesen 10 ezer vagyon elleni bűncselekményt követtek el. A „HASONCSÜSZÁS” VILÁGBAJNOKA A közelmúltban nem akármilyen rekordot állított fel egy francia kaszkadőr, a 19 éves Pascal Dragotto. Megállás nélkül úgy tett ■meg hason csúszva 190 kilo­métert, hogy drókötéllel volt egy gépkocsihoz erősítve, mely maga után húzta. A nem mindennapi „sporttel­jesítmény” a Toulon és Niz­za közötti országúton szüle­tett. A kaszkadőr, hogy véd­je magát a sérülésektől, ha­sára és két könyökére fém­lemezeket erősített. KOBRÁKKAL A REKORDOK KÖNYVEBE. . . Egy 63 éves maláj férfi, akit környezetében a kígyók kirá­lyaként emlegetnek, kijelentet­te: elszánta magát, hogy beke­rül a rekordok Guinness-köny- vébe, oly módon, hogy száz kobra társaságában 14 napot tölt egy akváriumban. Dasztagir Huszlnl már meg ia állapodott egy múzeum igazga­tójával abban, hogy az akvá­riumot bocsát rendelkezésre, amelyben kedden kezdi meg békés együttélését a kobrák tö­megével. A kísérlettel egyide­jűleg a múzeumban kiállítás nyílik „A kígyók és a társada­lom” jelmondattal. önkéntes fogságában a kígyós malájnak ágya és televíziója lesz. A vállalás értelmében óránként 15 percre hagyhatja el az akváriumot. Sikamlós tár­sainak száma az első nap kere­ken száz lesz, de naponta két újabb hüllőt tesznek melléjük erősítésnek. Dasztagir egyébként kígyóbü- völöként keresi kenyerét, de je­leskedik kígyővadászként Is, akkor, amikor háziasszonyok a konyhában vagy a hálószobá­ban veszedelmes hüllőkkel ta­lálkoznak és a segítségét kérik. A PEKINGI ÍNYENCEK ELSŐ SZÁMÜ KEDVENCE újabban a rántott csirke, amelyet valaha csak a csá­szári udvar lakói fogyasztot­tak. A hagyományos szár­nyas. a kínai kacsa népsze­rűségének csökkenése az amerikai Kentucky Chicken ügyes reklámjának köszön­hető; a pekingi Mennyei_Bé- ke Kapuja közelében műkö­dő étterme a legnagyobb, ami nem kis szó, mert a gvorsbüféhálózatáról híres társaság kereken 7700-at üzemeltet világszerte. Míg 1987-ben egész esztendőben 20 ezer rántott csirke fo­gyott el Pekingben, az egy éve működő étterem jóvoltá­ból most havonta 30 ezer kel el. A moszkvai Pi^^-ban olvastuk Volt egyszer egy csapat... 1952. augusztus 18-án a moszkvai Sztálinyec stadionban kellett lejátszani az országos labdarúgó-bajnokság újabb mérkőzését a CDSZA és a Kijevi Dinamo között. Ám a CDSZA csapatát szállító autóbusz nem érkezett meg. A sta­diont megtöltő szurkolókkal a hangosbemondó közölte, hogy a meccs elmarad. De a miértre nem adott magyarázatot... Az elmaradt mérkőzés új időpontjáról sem a rádió, sem a lapok nem tájékoztatták a közönséget. S amikor szeptem­ber 4-én a Szovjetszkij Szportban megjelent a következő havi mérkőzések beosztása, a listán sehol sem szerepelt a CDSZA neve. Alekszej Grinyin érdemes spontmesiter, aki sok éven át volt a hadseregbeli labdarúgók kapitánya, később elmondta, mi történt augusztus 17-én a CDSZA edzőpályáján. „Körülbelül 12 órakor tisztek érkeztek a hadsereg politi­kai főcsoportjától. Pardon nélkül tudatták velünk, hogy a csapatot feloszlatták. Nem' akartunk hinni a fülünknek. Hogy? Miért? Milyen jogon? A válasz a következő volt: »Ez parancs. Önök katomaemberek, tehát tudják, hagy a pa­rancsokat nem szokás megvitatni, csak teljesíteni.« Majd hozzátették: »Emlékezzünk mindig arra, mit mond nekünk és mire tanít bennünket Sztálin elvtárs. Ha egy katonai alakulat, akár csatában is, elveszti zászlaját, akkor fel kell oszlatni. Ezt a megállapítást vonatkoztassák saját magukra. Önök, akik Labdarúgásunk büszkeségét, zászlaját jelentet­ték, kudarcot vallottak a labdarúgópályán, szégyent hoztak' országunkra, fegyveres erőinkre.«” Vajon milyen zászlót „vesztettek el” békeidőben a had­seregbeli sportolók? Miért maradt labdarúgásunk legjobb csapata nélkül, a legendás „hadnagyok csapata” nélkül? Bármilyen furcsának is tűnik számunkra, ennek oka az a két mérkőzés volt, amelyet válogatottunk játszott a finnor­szági olimpián. Labdarúgóink először 5—5 arányú döntet­lent játszottak a jugoszlávokkal, majd a velük vívott má­sodik mérkőzésen 1—3-ra kikaptak. De még mielőtt részle­tesebben szólnánk 1952 augusztusának eseményeiről, men­jünk vissza néhány évet az időben... A háború utáni első években labdarúgóink ritkán mér­kőztek külföldi ellenfelekkel. Ez alól nem volt kivétel az 1946-os esztendő sem. De ki gondolhatta volna, hogy az a két barátságos mérkőzés, amelyet a Szófiai Lokomotívval és a Belgrádi Partizánnal vívtak, hosszú évekre rányomja bé­lyegét a külföldi - sportolókkal való kapcsolatainkra?,! A kö­vetkező történt. A Sztálingrádi Traktor 2—4 arányban alul maradt a Bulgáriából érkezett labdarúgókkal szemben, a sietve megalakított leningrádi csapat pedig 1—2 arányban bizonyult gyengébbnek a Partizánnál. E két meccs eredmé­nyeit megvitatta a KB titkársága. Hogy megérthessük, miért tárgyalták az ügyet ilyen ma­gas szinten, figyelembe kell venni egy fontos körülményt. Éspedig azt, hogy a nemzetközi mérkőzéseken való részvé­tel engedélyezése céljából N. Romanov, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsa Testnevelési és Sportbizottságának akkori el­nöke a szokásos gyakorlatnak megfelelően levelet intézett Sztálinhoz, amelyben garantálta a győzelmet. Sztálin valószínűleg komolyan úgy vélte, hogy vereség esetén a burzsoá sajtónak alkalma nyílik arra, hogy ne csak a szovjet sportolókat pocskondiázza, hanem egész né­pünket is. A leningrádi és sztálingrádi mérkőzések eredmé­nyeit tehát az ország tekintélyére vonatkozó sztálini né­zetekből kiindulva vitatták meg. Sztálin nem volt hajlandó figyelembe venni sem az ob­jektív nehézségeket, melyek a sportolóknak jutottak osz­tályrészül, sem azt, hogy a nemzetközi mérkőzéseket illető­en nem veit elég tapasztalatuk, sem az ellenfél erejét. Sztá­lin csakis győzelmet követelt. Államunk „lejáratásának” te­kintette még azt is, hogy a szovjet kötöttfogású birkózó- válogatotit az 1947. évi EB-n második helyet szerzett, s a három legnehezebb kategóriában a mi sportolóink arattak győzelmet. A Politikai Bizottság egyik ülésén pedig, ame­lyen azt tárgyalták meg, miért szerepeltek eredménytelenül gyorskorcsolyázóink az 1948-as viliágbajnokságon (pedig K. Kudrjavcev ezen a VB-n az 500 méteres táv győztese lett), úgy döntöttek, hogy N. Romanovot leváltják, s helyébe A. Apollonov vezérezredest, a belügyminiszter helyettesét ne­vezték ki. Nem nehéz tehát elképzelni, milyen volt Sztálin reagá­lása, amikor a szovjet labdarúgó-válogatott a Jugoszláviától elszenvedett két vereség után elbúcsúzhatott az olimpiától. Ráadásul akkor a Szovjetunió és Jugoszlávia között nem vo.lt semmilyen kapcsolat. Sztálin ia Jugoszlávia elleni második mérkőzésit rendkívül fontosnak tartotta, amit az is bizonyít, hogy az első meccs után Moszkvából kétoldalas táviratot küldött a mérkőzések színhelyére, melyben kihangsúlyozta, milyen nagy jelentő­séget tulajdonítanak a szovjet emberek a soron következő találkozónak. Mint azt a legendás Vszevolod Bobrov később elmondta, a játékosokhoz ellátogatott V. Lebegyev,. a Szov­jetunió finnországi nagykövete. M. Romanov és helyettese, J. Adrianov, valamint A. Seljepin és V. Szemicsasztnij, az SZLKISZ KB titkárai egyenként beszélgettek el a játéko­sokkal a küszöbön álló mérkőzés jelentőségéről, különös -te­kintettel Sztálin táviratára. De nem történt csoda. A jugoszláv válogatott erősebbnek bizonyult. ... A vereséget követő napon labdarúgóinkat hazaküldték, mégpedig — ahogy azt K. Krfzsovszkij, a csapat egyik játé­kosa elmesélte — marhavagonokban. G. Rogulszkijt, a Moszkvai Városi Testnevelési és Sportbizottság elnökét pe­dig, aki a labdarúgó-küldöttség vezetője volt, a mérkőzés után azonnal hívatta Berija, aki jól tudta, hogyan viszonyul Sztálin a vereséget szenvedő sportolókhoz, kihasználta a helyzetet. Hiszen magát a legnagyobb Dinamo-szurkolónak tartotta, ö és környezete sehogy sem tudta elviselni, hogy a hadseregbeli labdarúgók hat éven át (1946—1951) ötször voltak országos bajnokok, négy esetben éppen a Moszkvai Dinamót előzték meg. Alig egy héttel később a labdarúgó-válogatott olimpiai szereplését a Politikai Bizottság ülésén megtárgyalták, ahol a vereséget súlyos kudarcnak minősítették, mely „orszá­gunk tekintélyét csorbította”. Ezen az ülésen határozták el a CDSZA feloszlatását is. V. Nyikolajevet, a CDSZA és K. Beszkovot, a Moszkvai Dinamo válogatott csatárait, valamint B. Arkagyejevet, a CDSZA vezető edzőjét megfosztották az érdemes sportmes­teri címtől, K. Krizsovszkij * (VVSZ) és A. Basaskin (CDSZA) fedezeteket pedig a sportmesteri címtől. Mind a négy játékost diszkvalifikálták. Arkagyejevnek és társainak sportmesteri címét Berija ki­végzése után hamarosan visszaadták, s a játékot is ismét engedélyezték nekik. A CDSZA csapata 1954 tavaszán szü­letett újjá. De vajon mivel mérhető a kár, amelyet a nagy­szerű csapat szétkergetése okozott a szovjet labdarúgásnak? Milyen mértékben fékezték le a szovjet sport fejlődését az ilyen és ehhez hasonló durva beavatkozások?.. . V. Pahomov, az OSZFSZK' érdemes művelődési dolgozója A Békés Megyei Növény-egészségügyi és Talajvédelmi Állomás, Békéscsaba, Szarvasi út 79 1., felvételre keres: — felsőfokú számviteli végzettségű szakembert __ középfokú végzettséggel, gépelni tudó pénztárost. J elentkezés: Békéscsaba, Szarvasi út 79 1. Telefon: 25-011, a gazdasági vezetőnél. MÉG TART A TÉL. A Gyulai Kötőipari Vállalat REKLÁMÁRON ÉRTÉKESÍTI női, férfi- és gyermekkötött-termékeit. Kiskereskedőket a vállalat raktárában soron kívül szolgálunk ki. (Gyula, Kossuth u. 7—11.) A gyulai mimtaboltjadnikban széles választékkal állunk a fogyasztók rendelkezésére. A vásár kezdete: január 23-tól, AMÍG A KÉSZLET TART. A VEGYESIPARI SZOLGÁLTATÓ KISSZÖVETKEZET, BÉKÉSCSABA, KISS E. U. 6„ gyomaendrődi kirendeltségére gáz- és közponlifiités-szerelfiket vesz lel, kiemelt bérezéssel. Érdeklődni: Gyomaendrőd, Hunyadi u. 4. Békéscsaba^ Kiss E. u. 6. Tel.: 21-988. KISTERMELŐK, FIGYELEM! A Kardosi Egyetértés Mgtsz háztáji ágazata megkezdte az 1989. évre A MALAC- ÉS SÜLDÖFELVÁSÁRLASRA A SZERZŐDÉSEK KÖTÉSÉT és a szerződött állatok ütemszerű átvételét. Súlykategória Átvételi árak, I. félév 18—25 kg-ig 65 Ft/kg 26—35 kg-ig 58—63 Ft/kg Bővebb felvilágosítást a tsz háztáji ágazata ad személyesen a keddi és csütörtöki napokon munkaidőben.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents