Békés Megyei Népújság, 1989. január (44. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-19 / 16. szám

J_989;_jan^r_J£;;_csütörtök O Hogyan ünnepeljünk március 15-én? fl HNF Békés Megyei Bizottságának felhívása A Hazafias Népfront Békés Megyei Bizottsága felhí­vással fordul a megyeszékhely valamennyi politikai, tár­sadalmi és tömegszervezetéhez, minden közösséghez, ame- .lyck március 15-e megünneplésére készülődnek. Szeretnénk, ha Békéscsabán együttműködve alakíta­nák ki a résztvevők nemzeti ünnepünkre a politikai és kulturális programot. Ezúton tisztelettel kérünk minden érdekeltet, a Bé­késcsabán megrendezendő ünnepség előkészítő megbeszé­lésén szíveskedjen részt venni 1989. január 20-án, pénte­ken 9.00 órakor a HNF városi székházában (Békéscsaba, Kiss E. u. 8 1.). HAZAFIAS NÉPFRONT BÉKÉS MEGYEI BIZOTTSÁGA Bár a tél még javában tart, a melegházakban már a tavasz készülődik. Csotye György és felesége Méhkeréken már vég­leges helyére ültetett kétezer paprikapalántát és még mint­egy ötezer vár a kiültetésre. Néhány közülük már virágzik és hat hét múlva várhatólag leszedhetik az első termést Fotó: Kovács Erzsébet MSZMP—MDF eszmecsere a politikai főiskolán A Magyar Szocialista Mun­káspárt és a Magyar Demok­rata Fórum képviselői talál­koznak az MSZMP Politikai Főiskolája vitafórumának legközelebbi, január 20-i ren­dezvényén. Az MSZMP-tag szakértők és az MDF vezetői a demokrácia intézményesü­lésének alternatíváiról foly­tatnak eszmecserét. A pénteken 13 órakor kez­dődő rendezvényre várják az érdeklődőket is, akik külön teremben, képernyőről kö­vethetik nyomon a vitát. Megemlékezés a budapesti gettó felszabadulásáról A Budapesti Izraelita Hit­község elnöksége és elöljáró­sága — a gettó felszabadulá­sának 44. évfordulója alkal­mából tegnap koszorúzási ünnepséget rendezett a Do­hány utcai zsinagóga sír- kertjében levő emlékfalnál. A kegyeletes megemlékezé­sen, amelyen — a hitközség vezetőin • kívül — állami, párt-, tanácsi és társadalmi szervek, a különböző egyhá­zak, továbbá a Magyar Zsi­dók Világszövetsége ameri­kai tagozatának és Izrael ál­lam budapesti érdekképvise­leti hivatalának képviselői is jelen voltak, dr. Schweitzer József főrabbi, az Országos Rabbiképző Intézet igazgató­ja mondott beszédet. Ezt követően elhelyezték a ke­gyelet koszorúit az emlékfal­nál. Az évforduló alkalmából ugyancsak megkoszorúzták a Wesselényi utca és Kertész utca sarkán az ottani iskola- épület falán elhelyezett em­léktáblát, ahol annak idején a gettó egyik kapuja állt. Este a Goldimark-teremben neves fővárosi művészek közreműködésével rendezett ünnepi műsorra? emlékeztek meg az évfordulóról. Lakógyűlésről jelentjük Kulcsfontosságú kilincsek Zárva legyenek-e nappal is a lépcsőházajtók? Gyűlést tartottak a minap a békéscsabai Bartók Béla út 47—49. számú, az IKV tulajdonában levő épület­tömb harminc lakásának bérlői. A, 49-cel jelölt lép­csőház szárítóhelyiségében Kasznár Mihályné házfel­ügyelő, Sipiczky Frigyesné, az ingatlankezelő vállalat házkezelési osztályának ve­zetője és Deák János IKV- házkezelő találkozott e la­kókkal. A gyűlés témája: le- gyen-e kívül is kilincs a két lépcsőház bejárati ajta­ján, vagy pedig csak úgyne­vezett gomb. Ez utóbbi eset­ben napközben is csak kulcs­csal lehet bejutni az épü­letbe, mivel az ajtók auto­matikusan becsukódnak és bezáródnak. Lopássorozat és betörési kísérlet Az előzményekről az itt lakó Kucsa Ilona és Temesi Mária tájékoztatott. Esze­rint az utóbbi időben gya­koriak lettek a házban a kerékpárlopások, sőt betöré­si kísérlet is történt. — Csövesek aludtak a lépcsőházban, idegenek ko­pogtak az ajtón, s akartak bejönni hozzánk és mások­hoz is — mondta Temesi Mária, hozzátéve, hogy sö­rösüvegeket találtak a lép­csőházban, s ráadásul a kö­zeli autóbusz-megállóból il­lemhely híján olykor ide járnak az utasok. — Korán reggel szoktam piacra járni — kapcsolódott a beszélgetésbe Kucsa Ilo­na —, de mostanában már nem mertem időben elindul­ni. A rokkantbiciklimről meg valaki leszerelte a kor­mányt és elvitte. Ráadásul újat nem tudtam venni, mert hiánycikk, s így egy ideig alig tudtam közlekedni. Elmondták még: aláíráso­kat gyűjtöttek a házban, és a 30 bérlő közül 29 kérte az IKV-t, hogy nappal is zárva legyenek a bejárati ajtók. A vállalat eleget tett ennek, s tavaly szeptemberben lesze­reltette a külső kilincseket. A lakók biztonságban érez­ték magukat, de csak de­cemberig, amikor ismét sze­relő érkezett. A 47-ben a gomb helyére újra kilincs került. A 49-ben a bérlők nem engedték a cserét. — Tudomásom szerint a nappali zárva tartás egyet­len ellenzője járt az IKV- nál, és jó kapcsolatai révén semmissé tudta tenni azt, amit a többi 29 elért — ál­lapította meg Kucsa Ilona. — S most? — A betörési kísérlet után újabb kilincsleszerelés kö­vetkezett, tehát pillanatnyi­lag a túlnyomó többség aka­rata érvényesül. Téves döntés a többség ellenére A korábban kifejezésre juttatott egységes akarattól függetlenül most ismét sza­vazniuk kellett a gyűlés résztvevőinek, akik heves vitába is keveredtek a szin­tén ott levő egyetlen ellen­zővel. Ű többek között így érvelt : — Ha valaki minket ke­resve csenget a kaputelefo­non, akkor lejövök, s ki­nyitom a lépcsőház ajtaját, de nem lehetek mindig itt­hon, a feleségem pedig be­teg. Egyébként bárkivel megtörténhet, hogy nem bír lejönni a lépcsőn a csenge­tésre. Ezenkívül egy táv­iratot három nap késéssel kaptam meg a zár miatt. Az IKV-nál — többek állí­tásával szemben — nem én jártam ebben az ügyben. Ez ellen tiltakozom. Sipiczky Frigyesné: — A magánházban la­kóknak is ki kell nyitniuk valahogy az utcai ajtajukat. A házirend értelmében pe­dig a lépcsőházakat nap­közben is zárva lehet tar­tani, ha a lakók többsége így akarja. — Decemberben miért szereltek vissza mégis ki­lincset? — Valóban felkereste vál­lalatunkat valaki, de en­gem vagy más illetékest nem talált ott, a főkönyve­lő pedig — nem ismerve a körülményeket — tévesen döntött. Legyen-e mágneses zár? Ezután egymást követően, s egymás szavába Is vágva sokan elmondták érveiket, ellenérveiket, s a vitában néha személyeskedés is el­hangzott. íme, néhány vé­lemény: — Tartsuk zárva nappal az ajtót, hiszen ha nem va­gyok itthon, minek jönne be, aki keres. — A kapucsengőnél rossz a világítás, így nehéz el­olvasni a neveket. — Tegyük mérlegre a sok előnyt és a kevés hátrányt, s ezek szerint döntsünk. — Minden bérlő kapott kulcsot, sőt a postás és az újságos is. A családtagok, rokonok számára pedig le­het csináltatni. — Miért nem szerelnek fel mágneses zárat, amire van már példa a városban, és akkor a csengetés után nem kellene lépcsőt járni, hanem fentről nyithatnánk az ajtót. E kérdésre Deák János válaszolt: — Túlságosan drága. — Mennyibe kerülne? — kérdezték többen, de konk­rét választ nem kaptak, csak ígéretet, hogy a szak­emberek felmérik a várha­tó költségeket. Egy fiatal- asszony mindenesetre tár­sadalmi munkát javasolt az esetleges kiadások csökken­tésére. * * * A jelenléti ívet 19-en ír­ták alá, s egyetlen ellen- szavazattal arra voksoltak, hogy legyenek nappal is zárva a Bartók Béla úti 47—49-es lépcsőházak ajta­jai. Vitaszek Zoltán Bírósági ítélet után Gyomaendrödön Parázs vita a munkásgyűlésen Mint arról lapunk tegnapi számában már hírt adtunk, hosszan tartó munkaügyi per végén hozott ítéletet janu­ár 17-én, kedden a gyulai munkaügyi bíróság, Heren- dyné dr. Ádám Katalin tanácsa. A felperes Lakatos Gyulát, a Kner Nyomda gyomaendrődi üzemének igaz­gatóját a törvényesség érdekében fellépő ügyész indít­ványához kapcsolódva a munkaügyi bíróság megvál­toztatva az eredeti döntőbizottsági határozatot, fegyelmi büntetés kiszabása nélkül visszahelyezte eredeti jogai­ba. A bíróság indoklásában hangsúlyozta, hogy az el­járás során nem merültek fel olyan bizonyítékok, ame­lyek alapján megállapítható lett volna, hogy Lakatos Gyula tudott a szabálytalan munkavégzésekről, így vele szemben fegyelmi vétséget sem lehetett megállapítani. Várják a javaslatokat Ifjúsági díj március 15-e alkalmából Ily módon tehát ismét két vezetője van a gyomaendrő­di nyomdának. Mint ismere­tes, a Kner Nyomda vezér- igazgatója 1988. augusztus 15-én Szász Imrét, a nyom­da volt dolgozóját nevezte ki egy év időtartamra a gyo­maendrődi üzem vezetőjévé. (Egyébként a Kner Nyom­dában az a gyakorlat, hogy minden vezető beosztás egy évre szól, melyet ezután meghosszabbíthatnak.) — Mit szól a jogerős íté­lethez Szász Imre? — Mindeddig azt tartot­tam és másoknak is azt mondogattam, hogy a be­csületes élet és az igazság tisztelete az egyetlen köve­tendő magatartás az életben. Sajnálom, de ez a hitem most egy kicsit megrendült. Remélem, nem véglegesen. Jelenleg két kinevezett ve­zetője van az üzemnek. Hogy ez év augusztus 15-éig, a megbízatásom lejártáig, s azután mi lesz, nem tu­dom ... * * * Háromszéki Pál vezér- igazgatótól tegnap délelőtt telefonon érdeklődtünk: — A független, magyar bíróság megalapozott, fele­lősségteljes ítéletét tudomá­sul veszem. Azzal is tisztá­ban vagyok, hogy a gyoma­endrődi üzem dolgozói a jogerős bírósági ítélet halla­tán mit gondolnak. Egyéb­ként Lakatos Gyula ma dél­előtt kivette az 1987-ről megmaradt 9 nap és az 1988-ra járó 24 nap szabad­ságát. Hogy ezt követően mi történik, még én sem tu­dom. — ön tavaly szeptember elején a gyomaendrődi mun­kabeszüntetések utáni mun­kásgyűlésen úgy nyilatko­zott, hogy amíg ön itt vezér- igazgató, addig Lakatos nem jöhet vissza a nyomdába. Ha jól értesültünk, nyugdíj­ba készül... — December 2-án írásban jelentettem be a vállalati ta­nács elnökének, hogy ez év július 30-ától nyugdíjba kí­vánok vonulni. Ennek egyéb­ként a Lakatos-ügyhöz sem­mi köze nincs. * * * Tegnap délután 2 órakor Szarvas János, a Kner Nyomda személyzeti és szo­ciális igazgatója és Csulik János szakszervezeti titkár­helyettes munkásgyűlésen tá­jékoztatta a gyomaendrődi nyomda dolgozóit a bírósági ítéletről és az ezt követő ese­ményekről. Szarvas János elmondta, hogy Lakatos Gyula szabadságra ment, s csak március 4-én fog mun­kára jelentkezni Békéscsa­bán a vezérigazgatónál. Kér­te a dolgozókat, vegyék tu­domásul a bíróság döntését, s igyekezzen mindenki a munkájával törődni. A megnyugtatásra szánt szavak nem igazán győzték meg a jelenlevők többségét, akik hangot adtak többek között azon kívánságuknak, hogy bírósági ítélet ide, bí­rósági ítélet oda, ők csakis Szász Imrét akarják a nyom­da élén látni. Ezek után Szerető Endre, a gyomaendrődi nyomda szakszervezeti főbizalmija is szót kért. Hangsúlyozta, hogy tudomásul veszik a bírósági döntést, ám az is tény, hogy a dolgozók álláspontja La­katos Gyulát illetően az el­múlt hónapok óta sem vál­tozott. Ítéletük ugyanis az elmúlt évek. folyamán ala­kult ki, s ezen a bírósági ítélet sem változtathat. Amennyiben a helyzet nem a többség számára megfele­lően alakul, úgy ismét nyo- matékot adnak véleményük­nek és kívánságuknak. A dolgozók kérték, hogy Háromszéki Pál vezérigaz­gató és Cs. Nagy Lajos, a Gutenberg Szakszervezeti Szövetség főtitkára még a napokban adjon tájékozta­tást számukra a Lakatos­ügy várható fejleményeiről. A munkásgyűlés utáni per­cekben a Lakatos pártján álló maroknyi csoport és a többség között kialakult pa­rázs vita is jelezte, hogy ko­rántsem nyugodtak meg a kedélyek Gyomaendrödön és így az ügynek várhatóan még lesz folytatása. Hornok Ernő Ifjúsági díjat adományoz március 15-e alkalmából — a Minisztertanács felhatal­mazása alapján — az Ál­lami Ifjúsági és Sporthivatal elnöke azoknak a magyar ál­lampolgároknak, közösségek­nek, akik, illetve amelyek kiemelkedő szerepet vállal­nak a gyermekek és a fiata­lok nevelésében. Az MTI-hez eljuttatott felhívás szerint Ifjúsági díj­ban részesülhetnek azok, akik segítik a gyermekek és a fiatalok társadalmi, mun­kahelyi beilleszkedését, élet­pályára juttatásukat, a te­hetség kibontakoztatását, részt vállalnak gondjaik eny­hítésében, a hátrányos, ve­szélyeztető helyzet megszün­tetésében szervező, irányító munkájukkal alkotó közmű­velődési, művészeti, pedagó­giai, sportvezetői tevékeny­ségükkel a gyermekek és a fiatalok egészséges életvitelé­hez, személyiségük gazdagí­tásához hozzájárulnak, ah­hoz kiemelkedő példát mu­tatnak. Az ÁISH kéri a társadalmi és a tömegszervezeteket, a minisztériumokat, az orszá­gos hatáskörű szerveket, a tanácsokat, a vállalatokat, a szövetkezeteket, az intézmé­nyeket, az egyesületeket, a gyermekeket és a fiatalokat tömörítő közösségeket, ér­dekképviseleti szerveiket és fórumaikat, tegyenek javas­latot az 1989-ben adomá­nyozható kollektív vagy egyéni Ifjúsági díjra. A ja­vaslatokat a megyei (főváro­si) tanácsok ifjúsági és sport­szakigazgatási szerveikhez juttassák el február 10-ig. A megyénként összesített ja­vaslatokat az erre az alka­lomra létrehozott társadal­mi bizottság véleményezi. Az egyéni díjazott 30 ezer, a kollektívák legfeljebb 100 ezer forint jutalomban része­sülnek. Azonos tevékenységért If­júsági díj ismételten nem adományozható. A legfeljebb öt oldal ter­jedelmű javaslatokban kö­zölni kell a személy nevét, munkahelyét és lakcímét. További felvilágosítás a me­gyei (fővárosi) tanácsok if­júsági és sportszakigazgatási szerveinél, valamint az ÁISH-nál kapható.

Next

/
Thumbnails
Contents