Békés Megyei Népújság, 1989. január (44. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-19 / 16. szám

1989. január 19-, csütörtök NÉPÚJSÁG Január 26.: „rendkívüli román nap” fl bécsi utótalálkozó mérföldkő a helsinki folyamatban A helsinki folyamat bécsi utótalálkozóján tartott ünne­pélyes záróülés-sorozat má­sodik napján, szerdán szólalt fel Várkonyi Péter külügy­miniszter. Mindenekelőtt köszöntet nyilvánított Ausztria kormá­nyának és Bécs városának vendégszeretetükért, a talál­kozóhoz nyújtott kitűnő kö­rülményekért. — Külön örö­münkre szolgál — mondta —, hogy a bécsi találkozó sikere érdekében folytatott magyar—osztrák együttmű­ködés hagyományosan jó­szomszédi kapcsolataink ér­tékes részévé vált. A külügyminiszter meg­erősítette, hogy a Magyar Népköztársaság eltökélt szán­déka a dokumentum rendel­kezéseinek maradéktalan végrehajtása. — Ezt várjuk el a többi résztvevő államtól is — mondotta. — A magyar kormány megkülönböztetett figyelmet fordít a nemzetközi kisebb­ségek egyéni és kollektív jo- gainak biztosítására — foly­tatta a szónok. — Megelé­gedéssel tapasztaljuk, hogy e kérdés egyre inkább az euró­pai politika előterébe kerül. A bécsi záródokumentumban vállalt kötelezettségek értel­mében minden résztvevő ál­lam feladata, hogy biztosítsa a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek emberi jogait, e kisebbségek iden­titásának megőrzését. Elő­relépést jelent, hogy a do­kumentum az emberek kö­zötti kapcsolatok és az in­formáció témakörére is ki­terjeszti a nemzeti kisebb­ségek jogainak érvényesíté­sét. Ugyanakkor meggyőződé­sünk, hogy az összeurópai együttműködés kibontakozá­sa a későbbiekben lehetősé­get ad a nemzeti kisebbsé­gek kollektív jogainak elis­mertetésére is. Várkonyi Péter befejezésül rámutatott: az összeurópai Várkonyi Péter felszólal az Európai Biztonsági és Együtt­működési Konferencia har­madik utótalálkozójának zá­ró ülésszakán kapcsolatrendszer fejlődésé­nek ígéretes szakaszába lép­tünk, gazdagodott az állam­közi együttműködés. Létre­jöttek az intézményes kap­csolatok a KGST és az Euró­pai Közösségek között. Pár­beszéd bontakozik ki a Var­sói Szerződés és a NATO között. Az európai együtt­működés egymást kiegészítő formái között az európai biztonsági és együttműködési folyamat nélkülözhetetlen szerepet játszik, átfogó ke­retként és katalizátorként szolgál. A Helsinki Záróok­mánnyal elindított együtt­működési folyamat fontos eszköz a közös európai ház felépítéséhez, amelyben a kormányokon túl részt kell venniük a helsinki folyamat előmozdítására kész szemé­lyeknek és szervezeteknek is. A bécsi utótalálkozó új nagy lépést jelent a jövő megosz­tottságtól mentes, ugyanak­kor sokszínű Európájának megteremtése felé vezető úton. Párizsban sürgősségi nem­zetközi bizottság alakult azért, hogy felhívja a közvé­lemény figyelmét a Romániá­ban élők sorsára és segítséget nyújtson a románoknak — jelentették be szerdán a francia fővárosban. Az or­vosok, ügyvédek, újságírók által létrehozott bizottság, amely teljesen függetlennek, mindenféle politikán kívül­állónak nyilvánította magát, „szeretné megtörni a csen­det és annak érdekében te­vékenykedni, hogy ne legyen többé létjogosultsága a tűr­hetetlennek”. Egyik első lépésként a bi­zottság tagjai január 26-át — Nicolae Ceausescu román államfő 71. születésnapját — „rendkívüli román nappá” nyilvánítják. Ezen a napon Prágai tüntetés Szerdán délután — im­már a negyedik egymást követő napon — Prágában a Vencel téren több száz fiatal ismét tüntetést ren­dezett. Az előző napokhoz hason­lóan „szabadságot, szabad­ságot”, „Igazságot” jelsza­vakat kiáltoztak és kórus­ban követelték a hétfőn le­jegyzőket tesznek közzé, amelyben tiltakoznak a rendőri üldözések, a román javak lerombolása ellen. Az alapítók szeretnének közös akciókat szervezni más álla­mok képviselőivel is, hogy ráirányítsák a közvélemény figyelmét a romániai állapo­tokra. A romániai emberi jogok védelmének ligája szerdán Párizsban bejelentette, hogy a román hatóságok megszün­tették az állandó rendőri felügyeletet Doina Cornea asszony kolozsvári otthona előtt. Erről Michel Combes, Cornea asszony veje tájékoz­tatta a liga képviselőjét Pá­rizsban. Combes, aki tegnap érkezett a francia fővárosba, a napokban tett látogatást Kolozsvárott Corneánál. — negyedszer tartóztatott Václav Havel- nak, a Charta 77 vezető sze­mélyiségének a szabadon engedését. A fél ötkor kez­dődött demonstrációra a keddinél sokkal nagyobb ér­deklődő tömeg gyűlt össze, amely a tüntetőkhöz csatla­kozva Gorbacsovot éltető jelszavakat skandált. flz NDK—lengyel vámincidens námet változata Berlinben szerdán cáfolták a görlitzi incidensről beszámoló lengyel jelentést, amely sze­rint az NDK vámőrei erőszakot alkalmaztak egy lengyel állam­polgárral szemben. Mint az NDK vámőrség pa­rancsnokságának sajtóközlemé­nye tudatja, a PAP hírügy­nökség által kiadott jelentés „minden alapot nélkülöz”. A közlemény a következőket ad­ja tudtul: A hírben szereplő lengyel személyt már több íz­ben érték csempészésen. Ami­kor ez év január 8-ikán az il­lető újból be akart lépni az NDK területére, a görlitzi vám­őrök újabb vámszabálysértésre utaló jeleket tapasztaltak. A lengyel utazó nem volt hajlan­dó alávetni magát az ellenőr­zésnek, majd tettlegességre ve­temedett a vámőrökkel szem­ben. Ök elhárították ezt, majd nem engedélyezték az illetőnek az NDK területére való beuta­zását — hangoztatja a vámpa­rancsnokság közleménye. Befe­jezésül leszögezi, hogy az NDK vámőrségének szervei szigo­rúan az NDK törvényeinek és a nemzetközi megállapodások­nak az alapján cselekszenek. VILLAMOS ENERGIA Egy villamosenergia-ter- melésben szakosodott japán cég nemrég jelentette be, hogy a közeljövőben meg­kezdi az ország legerősebb villanyerőművének építését. A négy nagy nukleáris reak­torból álló erőmű kapacitá­sa 5,4 millió kW lesz. Kyoto, Osaka és Kobe városának fog áramot szolgáltatni. Japán­ban jelenleg 36 nukleáris villanyerőmű működik 28 millió kW-os kapacitással, ami az ország villanyáram­termelésének egyharmadát teszi ki. COLLIN SWILLE : A TORMA FŐVÁROSA Az USA Illinois államának kisvárosa nyugodtan megpá­lyázhatja a fenti cím elnyeré­sét. Ugyanis a város környékén gyűjtik be a világ tormatermé­sének több mint a felét. A nem­zetközi elismerés kivívásához akartak hozzájárulni a helybeli zöldségtermesztő egyesülés ille­tékesei Is, akik nagyszabású ünnepséget rendeztek a város­ban: a több száz vendég bő­ségesen falatozhatott az ételkü­lönlegességekből, melyeket ki­vétel nélkül helyben termett tormával ízesítettek. ROMANTIKA A CSALÁDBAN Az amerikai felnőttek többsége nem panaszkodik arra, hogy életében kevés volna a romantikából, és nem tartja igaznak azt, hogy a gyermek mellett már nem lehet romantika a házasság­ban. A Parents Magazine (Szü­lők magazinja) című lap or­szágos felmérésében a meg­kérdezettek 70 százaléka ta­lálta elegendőnek, 23 túl ke­vésnek a romantikát, 3 szá­zaléknak viszont saját be­vallása szerint még gondot is okoz a kelleténél több ro­mantika. Ami a gyermeket és a há­zasságot illeti, 57 százalék szerint csak mítosz az, hogy a gyermek és a házasság megöli a romantikát. 39 szá­zalék viszont úgy tapasztal­ta, hogy amikor megjön a gyerek, távozik Cupido. MELEGREKORD BULGÁRIÁBAN Kedden kétszeres rekordot állított fel Bulgáriában az idő­járás. Egyrészt ez volt Európa legmelegebb országa, másrészt: 100 esztendeje nem fordult elő, hogy január 17-ikén plusz 18 Celsius fokot mérjenek, ami ezúttal az ország számos pont­ján — egyebek között Lovecs városában — megtörtént. Rend­kívül ritka az is, hogy ennek a legtélibb hónapnak a köze­pén plusz fokokat mutasson a hőmérő, a legmagasabb hegy­csúcsokon is: ezúttal a 2925 méteres — az egész Délkelet- Európában legmagasabb — Mú­zsáién is plusz 3 fok volt ked­den a hőmérséklet. Az is igen­csak ritka jelenség — ami most már egy-két hete tart —, hogy az északi országrészeken mele­gebb legyen, mint Délen, ahol pedig mediterrán hatások ér­vényesülnek. A LEGKISEBB A világ egyik legkisebb repülőgépét építették meg a Szovjetunióban. Az alig 47 kilogrammos, három méter hosszú repülőalkalmatosság szárnyainak felülete 1,5 négyzetméter. A maximális sebessége 130 km 'h, a mini­mális 42 km/h. Repülés köz­ben óránként három liter benzint fogyaszt. Fel- és le­szálláshoz csupán 30 méter­nyi sík felületre van szüksé­ge. A mintarepülőgépet egy szenvedélyes amatőr repülő­építő készítette. az akupunktúrát már 2600 éve gyakorolják Kíná- ban, de ott még senkinek sem jutott eszébe, hogy olyan hor­dozható „szerkentyűt” állítson össze, amely csillapítja vagy megszünteti a fájdalmat. Ezt most egy ausztráliai orvos, Dean Richards fejlesztette ki. A kín­zó hát- és fejfájást, s más bán- talmakat enyhítő Acuhealth ne­vű készülék kilencvoltos elem­mel működik, s az általa kibo­csátott elektromos impulzusok tűszúrás nélkül csillapítják a test sajgó pontjaira helyezve a fájdalmakat. A készülék előnye, hogy zsebben is elfér. AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKBAN tavaly rekordmennyiségű, 15,8 millió gépkocsit adtak el. A múlt évihez hasonló sikeres esztendőt csak 1986- ban zártak, amikor 16,4 mil­lió gépkocsi kelt el. Az or­szág történetében 1988-ban értékesítették a legtöbb te­hergépkocsit, szám szerint 5,2 milliót. Az újvidéki MaítmSió-ban olvastuk: Betegsége államtitok Hatalom és döntés „beteg” kezekben — Cinkosok-e az orvosok? A közelmúltban kivételes esetekben és csak burkoltan, ma már viszont nyíltan mondjuk ki vagy írjuk le, hogy a történelem során gyakran akadt olyan időszak, amikor a világ sorsát súlyos betegségben szenvedő emberek irányí­tották. A hatalom, a döntés az ő „beteg” kezükben volt, s ennek mindenáron való megőrzését kezelőorvosaik döntő mértékben elősegítették. Mindjárt elöljáróban leszögezzük, hogy alábbi írásunk­ban nem az orvosokat-kívánjuk vád alá helyezni, hiszen ők hallgatásukkal csupán a Hippokratész nevéhez fűződő ősi törvényüket követték. Tény azonban, hogy a patológia és a politika gyakran — a világ rovására is ‘— megfért egymás mellett. Csak néhány, ma már ismert példa. 1939: a történészek és a katonai szakértők még napjaink­ban is magyarázatot keresnek arra, hogy Hitler miért ra­gaszkodott makacsul Sztálingrád elfoglalásához, amikor az adott körülmények között a főváros, Moszkva megtámadása nagyobb sikerrel kecsegtetett. Az elfogadható magyarázat a gyászos emlékű Führer egészsége felett őrködő háziorvosától származik. A diktátor a háború éveiben nagyobbrészt gyógy- és ajzószereken élt, az utolsó időkben pedig már minden kétséget kizárva a Parkinson-kór jeleit viselte magán. Legközelebbi katonai munkatársai később úgy nyilatkoztak, hogy vezérük a há­ború végén kiadott, ellenvéleményt nem tűrő parancsai a valóság felismerését egyértelműen nélkülözték. 1945: az állandó orvosi kezelés alatt álló, helyét csak toló­kocsival változtatni tudó amerikai elnök, Rooseweltről szól­va Winston Churchill így nyilatkozott: „A hatalmához be­tegségében is makacsul ragaszkodó Roosewelt Jaltában a tárgyalóasztal körül egy nap alatt ' elvesztette mindazt, amit katonái súlyos áldozatok árán a harctéren megnyertek.” 1953: Sztálin mindenkiben csak ellenséget látott. Bizalma legszűkebb környezetében is megingott. Életét is veszélyben érezte, 12 kezelőorvosát letartóztatta, perbe fogta, ám az ítéletet már nem élte meg. I 1956: a szuezi válság a harmadik világháború kitörésével fenyegetett. Eisenhower amerikai elnök és a közvetlenül érintett brit kormányfő, Anthony Eden határozatképtelen volt. A Fehér Ház ura harmadik infarktusát szenvedte. Eden pedig idegösszeomlásra hivatkozva visszavonult a po­litikai élettől, a felelősség elől Jamaicába „menekült". A döntés így végül is a súlyos beteg Eisenhowerra és az ugyancsak gyógyíthatatlan beteg (hamarosan elhunyt) Foster Dulles USA-külügyminiszterre hárult. A kapitalista világ akkori beteg vezéreinek politikája egyúttal a gyarmati uralom végét is jelezte. 1961 : John Kennedy, az Egyesült Államok legfiatalabb elnöke rossz tanácsra hallgatva a kubai reakció mellé állt. A Disznó-öbölben partra szállókat támogatta. Az amerikai elgondolás kubai végrehajtói csúfos vereséget szenvedtek. A rokonszenves külsőt viselő elnöknek a nemzetközi ku­darc ellenére is sikerült megőriznie népszerűségét, de a Fe­hér Házban a szűk körű beayatottak már tudták, hogy John Kennedy filmsztárokra emlékeztető mosolya mögött súlyos betegség tünetei húzódnak meg. A bajt a beavatott orvosi kar államtitokként őrizte. John Kennedy volt az első amerikai elnök, akit az akkor még szinte csak a kísérleti idejét élő új gyógyszerrel, a kortizonnal kezeltek. Az államfő kemény próbát állt ki. A kortizon pontos adagolása tapasztalatának hiányában ma­guk az orvosprofesszorok is jórészt ismeretlen úton tapoga­tóztak. Hogy a tragikus véget ért John Kennedy fiatal kora el­lenére súlyos betegen hozott a világot érintő döntéseket, az hosszú időn keresztül szigorú államtitok maradt. 1967-ben Nasszer egy belga újságírónak arra a kérdésé­re: egészséges ön? — így válaszolt: „Én igazán jól válság- helyzetekben érzem magam, és most kitűnő egészségnek örvendek. Halálomra senki se számítson”... Pedig az egyip­tomi elnök szíve akkor már rendellenesen vért. 1972: Párizsban, az Elysée-palotában egy nehézkesen moz­gó, püffedő arcú férfi töltötte be a munkaigényes köztársa­sági elnöki tisztet. Georges Pompidou-ról mindenki tudta, hogy beteg. Orvosai őt is kortizonnal kezelték. Gyógyítha­tatlan — ezt ő is tudta —, csupán élete meghosszabbításé- ' ért folyt a küzdelem, mert Ponpidou elnök óhaja az volt, hogy a Párizs és Moszkva közeledését jelentő magas szintű tárgyalásokat sikeresen befejezhesse. Erre Georges Pompi­dou halála előtt' néhány héttel sor is került. 1973: Izraelben egyre inkább a fegyvereké lett a szó. Az új héber állam két nemzetközileg elismert politikusa, Golda Meir asszony és minisztere, Moshe Dayan súlyos beteg. Golda Meir fáradhatatlanul dolgozik, siet, hiszen tisztában van azzal, hogy napjai meg vannak számlálva. Ügy dönt, hogy gyógyíthatatlan betegségét titokban kell tartani. A rendkívül erős akaratú asszony, hogy az érte aggódó köz­véleményt „félrevezesse”, regénybe illő fondorlatot eszel ki. Golda Meir betegsége már naponta igényli a sugárkeze­lést. Ez nehezen palástolható, ezért egyik, bizalmát élvező (makkegészséges) titkárnőjét kéri meg arra, hogy feküdjön kórházba, akit ő, mint példás főnök, naponta meglátogat. Golda Meir haláláig őrzik ezt a titkot. Moshe Dayant is szívroham vitte a sírba. De a családja jól tudta, hogy a hatnapos háború izraeli hőse már hosz- szabb ideje a gyógyíthatatlan betegség kiszemelt áldozata volt. I 1977-ben a nyugati világ hírközlő irodái rendkívüli jelen­téssel szenzációt röpítettek világgá: Leonyid Brezsnyev ha­lálos beteg. Az amerikai orvosok csupán néhány hónapot adtak a Kreml urának. Brezsnyeven egyre jobban látszott gyógyíthatatlan betegsége. A hivatalos jelentés viszont mé­lyen hallgatott és az orvosok öt esztendővel meghosszabbí­tották a súlyos beteg pártfőtitkár életét. A glasznoszty kifejezés Moszkvában született, de a nyugati világ villámgyorsan szótárába írta és esetenként a gyakor­latban is alkalmazza. Egyre több, mély elemzések vezette írás jelenik meg a világ ügyeiben döntést hozó államfők, vezetők, politikusok gyógyíthatatlan betegségét szigorú államtitokként őrző or­vosok felelősségéről. Éles vitákat kiváltó kérdés, hogy az „egyszerű” orvosi titoktartást helyesen gyakorló orvosnak meddig kell elmennie és hogy Hippokratész vajon arra is felruházta-e a fakultást, hogy a hatalomhoz esetleg min­denáron ragaszkodó, ám döntéseiben már erősen és jogosan bírálható gyógyíthatatlan beteg politikus „cinkosává” le­gyen. A mezsgye, amelyen ez a mindenáron való titoktartás egyensúlyoz, roppant keskeny, vajont mire enged következ­tetni (jelzem rögtön, nem kell bírálatunkban messze elmen­ni!) a Lord Morannak, Winston Churchill háziorvosának emlékiratában olvasható mondat :„Mindent elkövettem, hogy Winstont rávegyem arra, hogy hatalmát betegen is meg­tartsa, hiszen visszavonulása esetében magam is elvesztet­tem volna kitűnő állásom.” A történelem — igen ritka esetben — olyan példákkal is szolgál, amikor az orvosi titoktartás gyakorlója tökéletesen felmérte a határt, amelyben túllépnie lelkiismerete már nem engedte. Vagy két századdal ezelőtt III. György királynál gyenge elmezavar tünetei jelentkeztek. A palota parkjának fáit mi­nisztereinek nevezte, utasításait naponta a lomboknak adta ki. Az orvosi konzílium uralkodásra alkalmatlannak véle­ményezte a királyt és az országgyűlés III. Györgyöt meg­fosztotta trónjától. Még különösebb történt Paul Deschanel francia köztársa­sági elnök esete. Paul Deschanel 1922 februárjában egy éjszaka vonaton Párizsba igyekezett. Merénylet vagy figyel­metlenség, az elnök a vonatfülke ablakán keresztül kizu­hant. Élő, de összetört testét csak a hajnali órákban talál­ták meg. Egy orvosi bizottság hosszas, tüzetes kezelés, majd vizsgálat után ki merte jelenteni, hogy a szerencsétlenül járt államfő a továbbiakban már képtelen felelősségteljes feladatát ellátni. Paul „Deschanel idő előtt nyugdíjba kény­szerült. Jogosan feltehetjük a kérdést: mi az a démoni erő, amely már a beteg Francót, Salanzart, Marcost vagy az iráni sahot hatalmának megőrzésére, visszaszerzésére buzdította? Ez is rejtély, ha nem is állam- vagy orvosi titok, amely­nek a népek javát szolgáló orvoslását talán most a glasz­noszty korában elérhetjük. Mécs Lász,ó

Next

/
Thumbnails
Contents