Békés Megyei Népújság, 1989. január (44. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-19 / 16. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1989. JANUÁR 19., CSÜTÖRTÖK Ara: 4,30 forint XLJV. ÉVFOLYAM, 16. SZÁM Mai számunkból: Bírósági ítélet után Gyomaendrődön (3. oldal) Lakógyűlésről jelentjük (3. oldal) Ilyen is van! (4. oldal) Lakatlan ingatlan a belvárosban (5. oldal) Saját telefonnal olcsóbb... (6. oldal) Személyi kérdésekről tárgyalt a megyei párt vb Az MSZMP Békés Megyei Végrehajtó Bizottsága — Szabó Miklós első titkár elnökletével — tegnap ülést tartott. A testület elsőként elfogadta idei első félévi munkatervét, majd kialakította álláspontját a tavaszi politikai évfordulók megünnepléséről. A végrehajtó bizottság a továbbiakkban személyi kérdésekről tárgyalt. Mint ismert, Gyulavári Pál, a megyei tanács elnöke a december 8-i tanácsülésen bejelentette, hogy — mint e szándékát már a múlt év tavaszán is jelezte — kéri korkedvezményes nyugdíjazását és jóváhagyás esetén a február 23-i tanácsülésen felmentését kéri. À megyei párt-végrehajtóbizottság azt javasolta, hogy ezen a tanácsülésen válasszák meg a megyei tanács új elnökét. Felkérte a Hazafias Népfront Békés megyei elnökségét, hogy hozzon létre egy bizottságot, amely széles körű eszmecserét folytat, javaslatokat gyűjt a megyei tanácselnök személyét illetően. Egyben javasolta, hogy a választás többes jelölés alapján történjen. A végrehajtó bizottság ezután előzetesen jóváhagyta •— a hatáskörébe tartozó megyei tanács elnökhelyettesi funkcióból — Araczki János felmentési kérelmét. Araczki János bejelentette, hogy levélben fordul a megyei tanácshoz, amelyben a személye körül .kialakult helyzetre való tekintettel kéri a megyei tanács vb-tagsága és tisztségviselői beosztása alóli felmentését, 1989. március 1-jei hatállyal. (Mint ismert, a megyei tanács február 2-i, soronkívüli ülése foglalkozik majd részleteiben a témával.) S. F. Magyar részvétel a londoni IFE-n Békéscsabán a Bartók Béla Zeneiskolában már hetek óta folynak a félévi vizsgák. A diákok szaktanáraik előtt mutatják be tudásuk javát és kapnak értékelést a félévi munkájukról. Képünkön: Pavelka Péter Fotó: Gál Edit Negyvenmillió forint társadalmi munka Városfejlesztés Mezőkovácsházán A Hungexpo Reklám- és Külkereskedelmi Vállalat szervezésében 11 magyar cég vesz részt a január 29- étől február 2-áig tartó londoni International Food Exhibition (IFE) élelmiszer- és italszakvásáron. Az 51 ország több ezer cikkét bemutató szakkiállításon január 31-én tartanak magyar napot. Magyarország nemzeti standján — mintegy 200 négyzetméteres területen — a nagy-britanniai piacon ismert — hagyományos cikkeiket sorakoztatják fel a magyar kiállítók, mert ezek újfajta, az eddigieknél tetszetősebb csomagolásától remélik eladásaik növelését, így a kiállított termékek elsősorban kisméretű csomagolásban, a Szupermarket- hálózat igényeinek kielégítésére készültek. A hagyományos Hertz szalámi, tokaji bor, paprika, méz, mélyhűtött zöldség- és gyümölcs- félék, konzervek és szárít- mányok mellett néhány különlegesség is látható: a To- kajhegyaljai Állami Gazdasági Borkombinát például muzeális borokat mutat be. Hazánk és Nagy-Britannia között a kereskedelmi kapcsolat az utóbbi években dinamikusan fejlődik. A hazánkban élő nemzetiségek érdekképviseleti szerveinek közreműködésével készül a nemzetiségi törvény. Az Igazságügyi Minisztérium alkotmány-előkészítő kondifikációs titkársága, amely az új alkotmány tervezetének előkészítésével egy időben az alkotmány körébe tartozó törvények tervezetén is dolgozik, bevonta a jogszabályalkotásba a Bel- ügy-, a Külügy-, a Művelődési, a Szociális és Egészségügyi Minisztérium, valamint a politika, a társadalomtudományok és az egyházak szakértőit is — mondotta Timoránszky Péter, az alkotmány-előkészítő kodifi- kációs titkárság tagja az MTI munkatársának. E munkabizottság a közeljövőben kidolgozza a nemzetiségi törvény koncepciótervezetét, amelyet a nemzetiségi közösségek külön is megvitatnak. Az egyházak is kifejthetik véleményüket a szabályozásról. A nemzetiségi törvény előkészítésével egy időben felmerült nemzetiségi program megalkotásának gondolata. Ebben rögzítenék országunk nemzetiségi politikáját és a megvalósításához szükséges garanciákat. A nemzetiségi törvény tulajdonképpen e program része lenne, a nemzetiségek jogait szabályozza majd. Az ország gazdasági, társadalmi. politikai és kulturális életének megújulása, a politikai és jogi intézmény- rendszer reformja megkívánja nemzetiségpolitikai gyakorlatunk továbbfejlesztését. Hazánk nemzetiségpolitikai törekvéseit mind a készülő új alkotmányban, mind pedig a nemzetiségi törvényben ki kell fejezni. A törvény célja, hogy szavatolja a magyarországi nemzetiségek sajátosságainak megőrzését és kibontakoztatását. E törvénynek aktív kisebbségvédelmi politika alapelveit kell rögzítenie. Indokolt meghatározni a nemzetiségek egyéni és kollektív j'ogait, ezek érvényesítésének anyagi és személyi feltételeit, az állami szervek erre vonatkozó kötelezettségeit is. A jogászok egyetértettek azzal, hogy a nemzetiségi jogok sajátos jogok, amelyeket az állam kisebbségvédelmi politikájának megfelelően köteles az ország nemzetiségi lakossága számára biztosítani. Törvénybe foglalják majd például, hogy az állampolgár szuverén személyi joga annak eldöntése, hogy valamelyik nemzetiség tagjának tekinti-e magát, vagy sem. Az állam — a központi, illetve a helyi állami szervek — feladata megteremteni a nemzetiségek számára jogaik gyakorlásának feltételeit. Az állami — köztük a tanácsi — szervek kötelesek gondoskodni többek között a nemzetiségi gyermekek anyanyelvi oktatásáról, ha meghatározott számú gyermek részére kérik azt. Ugyancsak az állam köteles gondoskodni a nemzetiségi iskolák pedagógusainak, a nemzetiségi nyelv oktatóinak, a nemzetiségi közművelődés dolgozóinak, a hatósági tolmácsoknak a képzéséről. A szakemberek véleménye szerint emellett szükséges lenne, hogy nemzetiségi közösségek és személyek maguk is alapíthassanak óvodákat, iskolákat. Dr. Fekete Lajos, a Mezőkovácsházi Városi Tanács elnöke kifejezetten hasznosnak és példásnak nevezte legutóbb azt a népfronttal kötött együttműködési megállapodást, amely többek között a közjogi munkával, valamint a településfejlesztéssel kapcsolatos feladatok megvalósításának alapjául szolgál. — Miben nyilvánul meg a HNF-től kapott támogatás? — Az elmúlt éveket tekintve nagyon eredményesek voltak a tanácstagi beszámolók, melyeket a tanács a népfrontbizottsággal közösen szervezett meg. Mostanában viszont azt tapasztaljuk, hogy kissé visszaesett az aktivitás. Ez főként az országszerte kialakult politikai, társadalmi és gazdasági helyzettel magyarázható. A népfront-testületek alaposan áttanulmányoznak és megvitatnak minden olyan anyagot, amely a lakosság élet- és munkakörülményeit alapvetően érinti. Az elhangzott javaslatokat, véleményeket azután mi is igyekszünk hasznosítani a tanácsi munkában. — Mihez nyújtott még támogatást a HNF? — A mozgalom tisztségviselői és aktivistái nagyban hozzájárultak a 15 évre szóló fejlesztési tervek kidolgozásához. Még a tanácstestületek ülései előtt megvitatják az éves pénzügyi terveket és a tennivalókat széles körben ismertetjük a lakossággal. A javaslatok beépülnek a végleges programokba, s ezek végrehajtására mozgósítjuk az állampolgárokat. Különösen az ivóvíz-, gáz-, szennyvíz- és úthálózat kiépítésében támaszkodtunk leginkább a lakosság anyagi hozzájárulására és kétkezi munkájára. Ahol teljes a közművesítés, ott körülbelül 45 ezer forint esik egy-egy lakásra. Természetesen a tulajdonosok nem egyszerre törlesztik az összeget, hanem évekre elosztva, részletekben. Ezért is kérdőjelezték meg a teho szükségességét. Különben a soron levő tanácsülésen döntünk majd arról, hogy kell vagy nem kell fizetni a 800 forintot évente. — Mire kívánták jelhasználni ezt a fajta hozzájárulást? — A 800 forintot három fő célra, éspedig egy 8 tantermes 'alsófokú oktatási intézmény létesítésére, az orvosi rendelő korszerűsítésére és járdaépítésre szavazta meg a lakosság. Az iskolaépület alapja már kész, de nehézségek vannak az anyagi fedezettel. Szeretnénk viszont, ha a 800 adagos konyhát a középtávú tervidőszakban be tudnák fejezni, örvendetes, hogy kész a gázhálózat és kiépült a crossbar-rendszer, valamint megvalósult a csatornamű első üteme. Ugyanakkor felújítottunk egy orvosi rendelőt a lakossággal közösen. Az előzetes számítások szerint az 1988. évi társadalmi munka értéke 40 millió forint körül van. Sajnos, az idén az ismert okok miatt már nem lesznek ilyen nagyarányú építkezések, és így nem lesz szükség a lakosság fokozottabb mértékű mozgósítására sem.-y-n A Gyomaendrődi Kötőipari Szövetkezet hunyai részlegében dolgozó asszonyok kézzel szabják a szovjet exportra gyártott bébitipegőket Fotó: Kovács Erzsébet Készül a nemzetiségi törvény
