Békés Megyei Népújság, 1989. január (44. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-18 / 15. szám
1989. Január 18., szerda o USEES Hazánk egyik legnagyobb vetőmagexportőre a Bólyl Mező- gazdasági Kombinát, az év első hetében ezer tonna kiváló minőségű fémzárolt vetőmagot szállított nyugati exportra, közúton és vasúton. A közúti szállítást Sopronig, a kombinát saját tehergépkocsijaival oldotta meg, ahol a vám szabad területén rakodtak át a külföldi megrendelő szállító- eszközeire. A zsákokba csomagolt fémzárolt vetőmagok rakodása Fotó: Kálmándy Ferenc Vadkereskedelmi részvénytársaságot alapít a Mavosz és az IBUSZ? II megyei tanács vb- üléséről jelentjük A Békés megyei vadásztársaságok képviselőit, vezetőit korántsem szokványos megbeszélésre hívta össze a megyei intézőbizottság tegnap, január 17-én délelőttre a békéscsabai Mavosz-szék- házba: Egy leendő vadkereskedelmi részvénytársaság megalakításának szándékáról tájékoztatták a leginkább érdekelteket, a vadásztársaságokat. Csatári Béla, a megyei ib elnöke rövid bevezetőjében elemezte az elmúlt években kialakult vadkereskedelmi helyzetet, majd néhány szóban összefoglalta a Mavosz, valamint az IBUSZ által létrehozandó részvény- társaság megalakításának indokait. Anélkül, hogy a részletekbe mennénk, valahogy így fogalmazhatnánk meg a lényeget: hiába alakultak meg az elmúlt években a különböző vadkereskedelmi cégek, szervezetek, irodák stb., a vadásztársaságok még ma is bizonyos szempontból kiszolgáltatva érzik magukat! Célszerűnek látszik egy olyan vadkereskedelmi szervezet életre keltése, amelyben a vt-k miatt részvényesek o tulajdonosok érdekeltségével határozzák meg a vadgazdálkodást, vadkereskedelmet és fogalmazzák meg a nekik leginkább megfelelő üzletpolitikai elképzeléseket. Vass Gábor, a majdani részvénytársaság egyik megbízott szervezője is azt Lakatos Gyula a fegyelmi határozat ellen a munkaügyi döntőbizottsághoz fordult, majd fellebbezés után indult per a Gyulai Munkaügyi Bíróságon. Tavaly augusztusban született először ítélet a munkaügyi vitában, ahol csak részben állapította meg a bíróság Lakatos felelősségét, nevezetesen abban, hogy nem észlelte az engedély nélküli munkavégzést, ami viszont elvárható egy vezetőtől a társadalmi tulajdon fokozott védelme érdekében. Ily módon a bíróság a vállalati döntő- bizottsági határozatot megváltoztatva, a büntetést enyhítette és egyévi, harminc- százalékos alapbércsökkentést állapított meg. Ez az elemezte, hogy milyen előnyök származnak abból, ha a társaságok részvényesként léphetnek föl a vadkereskedelemben. Az IBUSZ azért szállna be az üzletbe, mert így bővíthetné idegenforgalmi szolgáltatásait. Dr. Székely István, a Mavosz jogtanácsosa a következőiket mondta: — Nem azért vagyunk itt, hogy a vadásztársaságokat rábeszéljük a részvényjegyzésre, hanem azért, hogy korrekt tájékoztatást adjunk az elképzelésekről. Minden társaságnak önállóan kell döntenie, a saját érdekeit szem előtt tartva. Az egyesületi önállóságot nem lehet megsérteni! A kérdésekre adott válaszok után Csatári Béla arra kérte a jelenlevőket, hogy a vadásztársaságok intézőbizottságai tárgyalják meg az alakulandó részvénytársaság kínálta lehetőségeket, és ezeket vessék össze az egyéb vadkereskedelmi szervezetek, vállalatok, irodák ajánlataival. Az ib-k állásfoglalásáról tájékoztassák közgyűléseiken a tagságot, hogy a vadász- társaság érdekeinek leginkább megfelelő döntések születhessenek. A megyei intézőbizottság nevében az elnök kérte, hogy a kapott nyomtatványok segítségével a vadásztársaságok tegyék meg szándéknyilatkozatukat. ítélet gyakorlatilag azt is jelentette, hogy Lakatos Gyulát vissza kellett állítani a munkakörébe. Emlékezetes, hogy ebben az időben sztrájkoltak a gyomaendrő- di üzem dolgozói Lakatos Gyula visszatérése ellen. A munkaügyi bíróság ítélete ellen a Legfelsőbb Bíróság elnöke törvényességi óvást nyújtott be. Indoklása szerint ugyanis Szabó Tibor volt művezető tanúkénti meghallgatásával — egyebek mellett — részletesen tisztázni kellett volna, hogy Lakatos tudott-e a szabálytalan munkavégzésről, hozzájárult-e, vagy csak eltűrte azokat. A munkaügyi bíróságnak azt is vizsgálnia kel(Folytatás az 1. oldalról) resők elhelyezkedését segítő munkaügyi-szolgálati iroda tevékenységét kibővítették a képzési lehetőségek biztosításával. így lehetővé vált a szakképzettséggel nem rendelkezők gyorsított képzése. Az idén mintegy nyolcvanan szereznek ilyen módon szak- képzettséget. Fontos, hogy a munkáltatók a különböző okok miatt feleslegessé váló munkaerőt átképezzék. Az ezt szolgáló támogatás révén 32 munkáltató ' eddig 1300 dolgozó átképzését oldotta meg. A megyénk részére biztosított foglalkoztatáspolitikai keretösszegből átképzési támogatásként tavaly 4 és fél millió forintot fizettek ki. Lényeges eszköz az új munkahelyek létesítése, és az elbocsátottak önálló vállalkozását is elősegítő foglalkoztatási alap létrehozása. Eddig 24 munkáltató nyújtott be munkahely- teremtésre pályázatot, közülük heten részesültek támogatásban, mellyel csaknem 500 új munkahely létesítése kezdődhetett el. A hatékony foglalkoztatáspolitika további feltétele a bérezés korszerűsítése, a foglalkoztatás és oktatáspolitika összehangolása, jól kiépített információrendszer, munkaerő-piaci prognózisok készítése, hatékony munkaerő-közvetítő hálózat létesítése, a kritikus rétegek foglalkoztatásának és a munkanélküli segélyrendszer működésének elősegítése. A vitában elhangzott a Szakszervezetek Békés Megyei Tanácsa elnökségének e témával kapcsolatos állás- foglalása. Eszerint a testület egyetért a megye munkaerő- helyzetére vonatkozó megállapításokkal, és elismeri a munkanélküliség megelőzésére, csökkentésére tett erőfeszítéseket. Szükségesnek tartja azonban megyei foglalkoztatáspolitikai koncepció kidolgozását, amelynek tartalmaznia kell a megye munkaerőmérlegét, az oktatás, képzés munkaerőpiachoz A vegyészszakszervezet kezdeményezésére az iparághoz tartozó vállalatok, kutatóintézetek 49,5 millió forint induló értékkel alapítványt hoztak létre a tudományos kutatások, az innováció elősegítésére, illetve a nehéz helyzetbe került lett volna, hogy a könyvtárral kötött megállapodások milyen körülmények között zajlottak. Az új eljárás során Lakatos Gyula azt igyekezett bizonyítani, hogy nem tudott a szabálytalan munkákról, s a munkaköri kötelezettségéhez tartozó ellenőrzési feladatkörében sem követett el olyan mulasztást, ami fegyelmi vétségként felróható. Szó esett arról is, hogy amikor a „fekete” munkák tudomására jutottak, nyomban intézkedett Szabó Tibor munkaviszonyának megszüntetése iránt. Ezt az intézkedést a vezérigazgató is tudomásul vette, ám később Lakatos Gyula szóbeli fi- gyelmeztétésben részesült az engedély nélküli munkavégzés kapcsán. Később, 1988 elején ismertté vált, hogy Szabó Tibor az említett munkákat hosszú időn keresztül rendszeresen és jelentősebb ellenszolgáltatásért végezte, így Lakatos Gyula ellen — az ügy súlyára tekintettel — fegyelmi eljárást rendeltek el. A tegnapi tárgyaláson a igazodó rendszerét, a pályakezdő fiatalok, a hátrányos helyzetű rétegek munkavállalásának lehetőségét, a munkahelyteremtés alternatíváit a szociálpolitikai és szociális segélyezést, a mun- kanélkülisegély-rendszer működését, a szükséges szervezeti intézményi kereteket. Elsődleges cél a mielőbbi, újbóli munkába állítás legyen, és csak végső megoldást jelentsen a munkanélküli-segély folyósítása. Indokoltnak tartja, hogy országos szinten is sor kerüljön ilyen jellegű koncepció kidolgozására, és kéri a megyei tanácsot, hogy szorgalmazza ezt az érintett országos szerveknél. A végrehajtó bizottság az előterjesztést színvonalasnak minősítette, elfogadta és felhívta a figyelmet a .téma további kiemelt kezelésére. Ehhez kötődött a munkanélküli-segély bevezetéséhez kapcsolódó személyi és tárgyi feltételek biztosítására vonatkozó előterjesztés. A már. említett és várhatóan mintegy 5 ezer munkanélküli ügyfél kiszolgálására megfelelő feltételeket szükséges biztosítani. Vonatkozik ez a tárgyi és személyi feltételekre egyaránt. Az ügyfél szempontjából különösen az utóbbi a fontos, hiszen gondját, baját a legrövidebb úton, a leggyorsabban szeretné elintézni. Épp ezért a végrehajtó bizottság úgy döntött, hogy a megyében 1989. január 1-jei hatállyal Békés, Gyula, Orosháza, Szeghalom, Szarvas, Gyoma- endrőd, Sarkad, Csorvás, Mezőberény tanácsainak munkaügyi szakigazgatási szervei lássák el a vonzás- körzetükbe tartozó területek munkaerő-közvetítését. Az ügyfelek utaztatása így minimális és egyszerű. A megyei munkaügyi szolgálati iroda hatásköre az egész megyére kiterjed. A feladatok ellátásához gondoskodnak a szükséges létszámról, az ügyintézők kiképzéséről. dolgozók, s azok családtagjai* naît támogatására — jelentette be Föcze Lajos, a szakszervezet főtitkára, az alapítvány kuratóriumának társelnöke kedden a szakszervezet székházában megtartott sajtótájékoztatón. törvényesség érdekében fellépő ügyész indítványozta, hogy a munkaügyi bíróság állapítsa meg a fegyelmi vétség hiányát és a munka- viszony helyreállítása mellett kötelezze az alperest, vagyis a Kper Nyomdát, az elmaradt munkabérek és egyéb járandóságok megfizetésére. A munkaügyi bíróság az ügyészi állásponttal megegyezően hozta meg ítéletét, vagyis megváltoztatva a döntőbizottsági határozatot, Lakatos Gyulával szemben mellőzte a fegyelmi büntetés kiszabását, egyben kötelezte a Kner Nyomdát, hogy Lakatos Gyulának fizessen meg 281 ezer 758 forintot, hiszen őt olyan helyzetbe kell hozni, mintha fegyelmi eljárás nem indult volna ellene. A bíróság a rövid indoklásában hangsúlyozta, hogy az eljárás során nem merültek fel olyan bizonyítékok, amelyek alapján megállapítható lett volna, hogv Lakatos Gyula tudott a szabálytalan munkavégzésekről, így vele szemben fegyelmi vétséget sem lehet megállapítani. Az ítélet jogSztrájk és E lkészült egy újabb törvényjavaslat, melynek címe-neve jó, mi több, a lehető legpregnánsabb módon jelez egy folyamatot. Egy folyamatot, melynek végén ott a hőn áhított cél: olyan szocialista jogállam, amelyben garantált szerződések szabályozzák államnak és polgárnak bonyolult viszonyát. A törvényjavaslat a munkabeszüntetésről szól, ezt a címet viseli, mintegy elismerve, megjelenítve azt a tudathasadásos állapotot, amelyben évek, évtizedek óta keringünk; amikor arról beszélünk, hogy miként is fordulhat elő olyan helyzet, amelyben a munkás a munkáshatalom kénytelen a munkabeszüntetés eszközéhez folyamodni. Magyarul, sztrájkolni. A törvényjavaslat indoklásában ugyanis már kereken és világosan sztrájkról is olvashatunk és nem a szégyenlős, pironko- dós munkabeszüntetésről. Hogy a kettő között mi a különbség? Nyelvészeti elmélkedéseket lehetne folytatni ugyan, hogy tulajdonképpen semmi, hiszen az angolszász szóhasználat magyarításáról van csupán szó, ám ezzel aligha közelítünk a probléma lényegéhez. Ahhoz, hogy a sztrájk a munkásmozgalom klasszikus eszköze volt mindig és megmaradt a szocializmusban még akkor is, ha ezt semmiféle jogszabály nem ismerte el. s akkor is, ha évtizedekig tilos volt róla beszélni. Mert sztrájkok voltak, csak más néven. Már évekkel ezelőtt lehetett hallani munkalassító folyamatokról, leállásokról, a legutóbbi időben figyelmeztető munkabeszüntetésekről. Az elmúlt évben bekövetkezett események pedig igazolták, hogy mennyi bizonytalanság, tanácstalanság, kapkodás tapasztalható, ha a munkáltatók és munkavállalók közötti feszültség miatt megáll a termelés. A bányászsztrájknál lótás- futás Budapesttől Pécsig, kormánytól szakszervezetig, a nyomdászok esetében nya- katekert okoskodások, hogy tulajdonképpen nem is lehet, nem is szabad klasszikus értelemben sztrájkról beszélni, mint ahogy nem lehetett, amikor Kiskőrösön felvonultak a bortermelők, amikor a Visoram dolgozói tiltakozásul nem vették fel a munkát. Egy azonban világossá vált : lett légyen bármilyen elnevezése is a dolgozói megmozdulásoknak. a munkáltatók és munkavállalók érdekei között a szocializmusban is felhalmozódnak feszültségek, kialakulnak ellentmondások. s ilyenkor a munkavállalók nem látnak más módot akaratuk érvényesítésére mint a sztrájkot. Éppen itt az ideje, hogy ezt törvényi szinten ne csak deklaráliuk. hanem szabályozzuk is. Éppen annak érdekében, hogy ne keletkezzenek megoldhatatlan patthelyzetek. Hogy a konfliktusban érintett felek pontosan tudják és íegvék a dolgukat olyan felelősségteljes magatartást tanúsítva, amely törvényi pilléreken nyugodva ver hidat a megoldás felé. A sztrájk és törvénye ugyanis a konfliktusokat megoldó mechanizmust erősíti, mivel nem cél, hanem eszköz. Végső, de nem nélkülözhetetlen eszköz a munkavállalók kezében. Minden előzetes egyezkedés, tárgyalás a vitás kérdésekben ugyanis másfajta kompromisszumos készségre alapul abban a pillanatban, amikor mindkét fél tisztában van vele, hogy ha nem képesek megegyezni, akkor bekövetkezhet és be is következik a törvényben garantált sztrájk. A törvényjavaslat felett még folyik a vita. melynek egyik fontos pontja, hogv ki kezdéinényezhesse a sztrájkot. A jelenlegi szövegezés szerint a második paragrafus első bekezdése úgv rendelkezik, hogy „munkabeszüntörvénye tetést kezdeményezhet a szakszervezet, ha a vitatott kérdést érintő egyeztető eljárás hét napon belül nem vezet eredményre”. Maguk a szakszervezeti vezetők adtak hangot annak a nézetnek, hogy szerencsésebb lenne, ha a munkavállalókat alanyi jogon illetné meg a kezdeményezés lehetősége részben azért, hogy a szakszervezetek esetleges politikai okokból ne teremthessenek olyan helyzetet, amelybe belekényszerülhet a munkavállaló, így kénytelen-kelletlen részévé válhat rosszul értelmezett helyi szakszervezeti tak t i kázás ok nak. Ám azért is meggondolandó a munkavállalók alanyi jogán ■ szervezhető sztrájk, mert a szakszervezeti tagság apadása előrevetítheti azt a lehetőséget is, hogy egy-egy munkahelyen a szakszervezeti tagság jelenti a kisebbséget, s így a kisebbség akaratán és elhatározásán múlhat a sztrájk kezdeményezése. Bár kétségtelen, hogy demokratikus és így nagy mozgásteret hagy a tervezet azon kitétele, mely szerint ,,a munkabeszüntetésben való részvétel önkéntes, az ebben való részvételre, illetve az attól való tartózkodásra senki nem kényszeríthető”. Feltétlenül említésre méltó, hogy a törvényjavaslat sok helyütt igen erőteljesen korlátozó jellegű, s olykor merőben indokolatlan tilalomfákat állít a sztrájkszervezés lehetőségével szemben. Ilyennek minősíthető az a passzus, amely a jogellenes munkabeszüntetést tárgyalja. Ennek ,.d” pontja úgy fogalmaz, hogy jogellenes „kollektív szerződésben rögzített megállapodás megváltoztatása érdekében a kollektív szerződés hatályának ideje alatt”. Elvi kifogást lehet emelni az előbb leírtakkal szemben, hiszen annak alapállás- pontja, szelleme — úgymond filozófiája — azt sugallja, hogy sztrájk csak sérelmi szempontból szerveződhet, és a munkafeltételek javítására kevésbé, vagy alig. Külön fejezetet érdemelne, hogy miért hiányzik legalább utalás, eszmei útbaigazítás a mezőgazdaságban. különösképpen a termelőszövetkezetben dolgozók sztrájkszervezési jogáról. Csupán gyanítjuk: azért, mert olyan, szinte áttekinthetetlenül bonyolult kérdést kellene megoldani, amely csaknem értelmezhetetlenné teszi a sztrájkjogot abban az esetben, amikor a téesztag munkavállaló és tulajdonos is egyben, ám az elmúlt évtizedek ' során hovatovább inkább bérmunkás mivolta érvényesül tulajdonosi jogosítványai helyett. A munkabeszüntetésről szóló törvény- javaslat vitáján a SZOT elnöksége egyebek között, ragaszkodott az elnevezés megváltoztatásához. Mint mondták, azért, mert a sztrájk jobban kifejezi a munkás- mozgalom klasszikus hagyományaihoz való ragaszkodást. és nem csupán nyelvészeti kérdést, de érzelmi, szolidaritási indíttatást is jelent. És jelenti azt is, hogy végleg szakítani kell azzal a felfogással, amely a szocializmust úgy értelmezi, mint olyan társadalmat, melyben minden érdeket, minden részletet egy bölcs, mindenható kéz úgy képes összerendezni. ahogyan azt nem is olyan régi tankönyvek lapjniról tanultuk. n sztrájktörvény a józan u felismerés egy újabb M állomása: fejlődésünk csak súlyos konfliktusok árán és azok vállalásával képzelhető el. Hogy ezek a konfliktusok megoldhatók, elrendezhetők legyenek, hogy állam és polgára pontosan ismerje lehetőségeit és határait, biztonságot és garanciákat adó törvények kellenek. A sok közül egyik ilyen a sztrájkról szóló törvény javaslata is. Szigethy András L. S. ítélet a munkaügyi bíróságon Lakatos Gyula nem követett el fegyelmi vétséget Hosszan tartó munkaügyi per végén hozott ítéletet tegnap a Gyulai Munkaügyi Bíróság Herendyné dr. Ádám Katalin tanácsa. A felperes, a gyomaendrődi Lakatos Gyula, mint ismeretes, a Kner Nyomda helyi üzemigazgatójaként dolgozott, ám tavaly márciusban fegyelmi úton elbocsátották állásából. A határozatban többek között azt állapították meg, hogy Lakatos, jogkörét túllépve, térítésmentes munkát végeztetett, illetve eltűrte, hogy Szabó Tibor művezető éveken keresztül, térítés ellenében a Békés Megyei Könyvtár részére különféle nyomdai munkát végeztessen. A testületi ülés bejelentésekkel ért véget. S. F. Vegyészalapftványt hoztak létre
