Békés Megyei Népújság, 1989. január (44. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-16 / 13. szám
O 1989. január 16., hétfő SPORT SPORT SPORT Esélyesek Birminghamben Majdnem bravúr... BSE-Szarvasi Főiskola Medosz 65:62 (30:28) NB I-es női kosárlabda-mérkőzés, Budapest, 200 néző. Vezette: dr. Gencsev, Smied. BSE : FARKAS (8), Besenyői (8/3), SCHWARZ (16), Knopp (6), Deák (4). Csere: SZÖLLÖSI (23), Behány (—). Edző: Varga Mátyás. Szarvas: Frankó A. (—), TAR- CZY (15), Zsolnai (4), FRANKO K. (17/9), BOZSÉRNE (18). Csere: Dórán (8), Leopold (—), Veres (—). Edző: Wojtek Wojcik, Szi- rony Pál. Az eredmény alakulása: 5. p: 7:6, 12. p: 14:16, 14. p: 24:22, 23. p: 32:36, 32. p: 47:57, 37. p: 61:61, 39. p: 63:62. A bajnok és a felső ház újoncának mérkőzése biztos fővárosi sikert ígért, ám a szarvasiak ezúttal más játékfelfogással léptek pályára. így a BSE nagyon megszenvedett az eredményért. A főiskolások nem tisztelve a hazai pályát, már az első perctől kezdve úgy léptek fel, hogy itt nyerni akarnak. A modern kosárlabdát jelentő agresszív játékot a játékvezetők engedték, így a szarvasiak a jól dobó Bo- zsérné révén vezettek is. A válogatott Szöllősi becserélése jó húzásnak bizonyult, mert a vendég szarvasiak nem tudták tartani. A második félidő derekán tíz pont előnyre tett szert a Szarvas. Frankó K. szórta a triplákat és Tarczy is rendre betalált, míg a BSE erőlködött. Az ilyenkor szokásos időkérés után viszont sikerült rendezni a sorokat, és Szöllősi vezérletével egyre inkább megközelítették a vendégeket. Drámai csatában fejeződött be a találkozó: előbb Bozsérné kapott technikait, amit Szöllősi kíméletlenül értékesített, majd a Szarvasnak volt olyan lehetősége, amit ki kellett volna használni. Frankó K. úgy dobhatott két büntetőt a végén, hogy szándékos szabálytalanság miatt a szarvasiaknál maradt volna a labda, ám a drámai feszültségű másodpercekben hibázott. így a BSE tartani tudta éppen hogy megszerzett előnyét, összességében egy nagyon akaró Szarvas ellen a sírból hozta vissza a mérkőzést a bajnok, ám a szarvasiak a budapesti közönség minden dicséretét megérdemlik, mert úgy küzdöttek, mintha az életük függött volna ettől. Ha a jövő héten meg tudják ismételni ezt a teljesítményt Kecskeméten, akkor már a siker sem maradhat el. Mert a BSE-pályán nem a nagyobb tudás döntött, hanem a pillanatnyi szerencse. R. E. 0 röplabdát szeretni kell! Az idősebb szurkolók még bizonyára emlékeznek egy magas, szőke röpiabdázónő- re, aki kitűnő ütéseivel nemcsak az országot, hanem Európát is elkápráztatta. A NIM, majd a Vasas játékosaként három olimpián, négy világbajnokságon és öt Európa-bajnokságon szerepelt. Bánhegyi Emilné Radó Luciáról (40) van szó, akinek eredményeit felsorolni is hosszadalmas : pályafutását két olimpiai negyedik (1976, 1980) és egy ötödik hely (1972), a vb-ken elért egy- egy negyedik (1970) és hatodik (1974) helyezés, valamint EB-ken egy ezüst (1975) és két bronzérem (1977, 1981) fémjelzi. A válogatottban 1964-től 1983 áprilisáig 364 alkalommal játszott. A NIM színeiben 1969 és 1981 között 11-szeres bajnok, 1973- ban BEK-győztes. A magyar női röplabdázás helyzetét tekintve egyelőre csak álom egy ilyen eredménylista. hiszen a legutóbbi, 1987-es kontinenstalálkozón a válogatott a 10. helyen végzett... Ha a labdarúgásban volt magyar aranycsapat, az 1970-es évek női röplabdaválogatottja is az. S hogy miért nincs ma az európai élmezőnybe tartozó magyar válogatott, többek között erről beszélt a szabadságra Budapestre érkezett egykori játékos az MTI munkatársának. — Már ötödik éve Franciaországban élek, ezért nincs közelebbi kapcsolatom a magyar röplabdával — mondta Bánhegyiné. — Amikor szabadságra hazaérkezem, akkor tudok eljárni mérkőzésekre. Itt-tartózko- dásom idején a Vasasban edzek. így kapok képet az itthoni helyzetről. Ügy érzem, a mai fiatalok nem szeretik eléggé sportágunkat, tehernek érzik a gyakorlást, a játékot. Nem tesznek meg mindent a siker érdekében, s a vereségek után nem gondolkoznak el: hogyan lehetne jobb. Azt hiszem, „tiszta lappal” újra kellene szervezni a sportágat. Játszani nem kötelező, de aki vállalja, az tegyen is meg mindent a siker érdekében. Példaként említhetem saját csapatomat, ahol mindenki a munka mellett röplabdázik. Meséljen a francia röplabdázásról, mostani életéről! — Kezdetben két évig a Lille csapatában, s harmadik éve Marignane-ban játszom. Ez alatt négyszer nyertük meg a másodosztályú bajnokságot, az idén pedig már egy osztállyal feljebb szerepelünk. A csapatban mindenki 30 év körüli, családanya, s munka után is öl ömmel jön le a heti kétszeri másfél órás edzésre. A mérkőzéseket a hétvégeken játsszuk. Mennyire népszerű Franciaországban a röplabda? — Nagyon sokan űzik, de nincs nagy közönsége. A gyerekek körében is egyre népszerűbb. Ezt tapasztalatból mondhatom, mert — miután elvégeztem a nemzetközi edzőképző tanfolyamot — magam is vezetek edzéseket iskolásoknak, 8—12 éves lányoknak. Ez úgynevezett ingyenes „állami szolgáltatás”, a szerdai iskolaszüneti napon többek között így foglalkoztatjuk a gyerekeket. Igaz, hogy nincs annyi tehetség, mint ebben a korosztályban Magyarországon, de lelkesek, s a többségük meg is marad a sportágban. Számomra rejtély, hogy itthon hová tűnik a sok tehetség, az ifjúsági kor után már kevesen érik el a felnőtt válogatottságot. Mi lehet a megoldás? — Népszerűsíteni kell a sportágat, s meg kell változtatni a felfogást. Ehhez már „csak” sok-sok gyakorlás kell, s akkor újra megindulhatunk felfelé. Addig viszont ... Még a válogatott előtt álló júniusi EB-selejte- zőt is nehéznek tartom. Egykori társai közül kivel tartja a kapcsolatot? — A Törökországban játszó Gerevichné Bárdi Gyöngyivel, a itöbbiekről csak híreket hallok. Volt egyszer egy csapat. Tanulni lehetne tőlük. A műkorcsolyázás kedvelői már megszokták, hogy a világversenyek dobogóin a szovjet versenyzők mindig „találnak” helyet maguknak, minden számban a világ élmezőnyéhez tartoznak. A kedden kezdődő Európa-baj- nokság előtt ennek ellenére nem túl bizakodóan nyilatkozott esélyeikről a csapat vezetője, Alekszandr Gors- kov, a jégtánc első olimpiai bajnoka. (Feleségével, Ljud- mila Pahomovával nyertek 1976-ban olimpiai bajnoki címet, emellett hat-hat világ- és Európa-bajnoki aranyérem fémjelezte tudásukat.) — Nagyon nehéz feladatunk lesz Birminghamben, az új olimpiai ciklus első világversenyén. A tavalyi, prágai Európa-bajnokság óta (a női verseny kivételével valamennyi számban szovjet győzelem született) a válogatottban nagy változások történtek. Visszavonult az olimpiai, világ- és Európa- bajnok jégtáncospár, Natal- ja Besztyemjanova és Andrej Bukin, a hasonló címekkel büszkélkedő páros, Jele- na Valova 'és Oleg Vasziljev. Sérülés miatt nem állhat rajthoz Viktor Petrenko és a Jekatyerina Gorgyejeva, Szergej Grinykov páros. Bár az újoncok gyakorlata is van olyan erős, mint a régi sztároké, de kérdéses, mennyire befolyásolja szereplésüket a lelki teher, az első igazi erőpróba — foglalta össze a szovjet reményeket, adott helyzetelemzést Gorskov. A válogatott koreográfusa. Jelena Matvejeva szerint a párosoknál vannak a legnagyobb esélyeik. Igaz ez mé'g akkor is, ha hiányzik az olimpiai bajnok Gorgyejeva, Grinykov duó, hiszen a Larisza Szeleznyeva, Oleg Makarov, a Natalja Misku- tyonok. Artur Dmitrijev és a Jelena Kvitcsenko, Rasid Kadirkajev kettős közül bármelyik képes a szép hagyományok folytatására. Érdekesség, hogy mindannyian a leningrádi műkorcsolyázóiskola növendékei. A jégtáncosoknál előreléphet az örök második, Marina Klimova és Szergej Ponomarenko, akik szakítottak eddigi stílusukkal. Üj kűrjük jellemzője — ahogy ők fogalmaztak — a groteszk. Kézilabda Szegeden 12. alkalommal rendezték meg a Zöldért ET-ÜD kézilabdatornát, serdülő fiú- és leánycsapatok részére. A rendezvényen öt fiú és három leánycsapat vetélkedett. Megyénk fiataljai jól szerepeltek. A végeredmény. Fiúk: t. Bcs. Előre Spartacus', 2. Tisza Volán, 3. Újkígyós, 4. Bebrics L. Szakközépiskola, 5. Hódiköt SE. A legjobb kapus a békéscsabai Szakóra Attila, a legjobb mezőnyjátékom a Tisza Volános Kotormán Attila, a gólkirály az előzés Abrahám Tamás lett 19 találattal. Legsportszerűbb csapat: Újkígyós. Leányok: 1, Alföldi Porcelán, 2. Bcs. Előre Spartacus, 3. Bu- daprint Textil SE. Különdíjasok: legjobb kapus Gyebrov- szky Andrea (Békéscsaba), legjobb mezőnyjátékos Bodzás Edina (Békéscsaba). gólkirály Czeglédi Csilla (Alföldi Porcelán) 24 góllal. Legsportszerűbb csapat: Budaprint Textil SE. Totóeredmények 1. Atalanta—Ascoll 1-0 1 2. Bologna—Léccé 2-1 1 3. Fiorentina—Juventus 2-1 1 4. Verona—Cesena 0-0 X 5. Lazio—Roma 1-0 1 6. Pescara—Sampdoria 0-1 2 7. Torino—Pisa ,0-0 « 8. Ancona-—Cosenza 2-0 1 9. Bari—Padova 0-0 X 10. Catanzaro—Messina 0-0 X 11. Genoa—Udinese 2-0 1 12. Piacenza—Empoli 0-0 X 13. Reggina—Cremonese 1-0 1 POTMÉRKÖZÉSEK : 14. Napoli—Intern. 0-0 X 15. Milan—Como 4-0 1 16. Licata—Samben. 1-0 1 Kesjár Csaba-emlékkiállitás Túraautók, Forma Easterek és a Forma—2 Békés megye messzeföldön híres (hírhedt) hepehupás útjairól, nyugodt lelkiismerettel állíthatom: némely útszakaszon akár terepversenyt is rendezhetnénk, egy-két bekötőúton pedig a crossosokat láthatnánk vendégül. Ezek a (morbid?) gondolatok akkor jutottak eszembe, amikor elmentem Békéscsabára a sportcsarnokba, hogy megnézzem Kesjár Csaba emlékére rendezett versenyautó-kiállítást. A túraautók, a Forma Easterek, Toleman Forma—2-ek láttán fel is merült bennem a kérdés: itt, a Viharsarok kellős közepén, ahol még lankák, dombok sincsenek van-e realitása a hegyibajnokok versenygépeinek kiállításának? Az alföldi embereket érdekli-e egyáltalán az autó-motor sport? A csarnokba lépve kétségeim a több száz érdeklődő (láttán, igen gyorsan szertefoszlottak. (A két nap alatt 3600-an tekintették meg a kiállítást.) Nem leszek autóversenyző Az autócsodálók között örömmel fedeztem fel kicsiket, nagyokat, öregeket, fiatalokat. A kíváncsiskodók persze nemcsak a technika csodabogarai iránt érdeklődtek, hanem a pilóták iránt is. A szervezőket dicséri, hogy a kiállítás területén nem kerítették el a versenygépeket, nem volt tiltott zóna, nem volt megközelíthetetlen „depó” és nem érvényesült az úgynevezett „mindent a szemnek, semmit a kéznek” rendezői elv. Mindenki oda ment, ahol álma autóját vélte felfedezni, mindenki azt a gépet mustrálta, amelyik éppen megnyerte tetszését, s hogy milyen érzés egy versenyautóban ülni? Volt, aki ezt is kipróbálta, mint példáiul Pálfi Tomi. A kisfiút azonban nem szédítette meg a csillogó versenyautó. A „próhakocsiká- zás” után felnőttekhez illő bölcsességgel, csak ennyit mondott: — Inkább szakács leszek. Nem szeretnék egy ilyenben meghalni. fl fiamnak már nem szurkolhatok Vajon miért jutott eszébe egy kilenc éves kisfiúnak a halál. Bizonyára azért, mert ő is tudta, hogy ez a kiállítás a fiatalon elhunyt autó- versenyzőnek állított emléket — Kesjár Csabának. Az édesapa, a kiállítás egyik szervezője, Kesjár János hálás azért, hogy fia relikviái itt, Békéscsabán is méltó fogadtatásra leltek. — Csak gratulálni tudok a csabaiaknak, hogy kezdeményezésünknek helyet adtak. Ebben a megyében egy ilyen kiállítás nagyon jó lehetőség arra, hogy mind többen megismerjék ennek a sportnak a kulisszatitkait, mind többen kedvet kapjanak az autózáshoz. A mi szakosztályunk a Budapest Racing SC öt kocsit állított ki. Nyolc Go-kart kisautót pedig azért hoztunk, hogy a gyerekeknek versenyt rendezhessünk. Látniuk kellett volna azt a lelkesedést, ahogy ezek a kicsi emberpalánták küzdöttek. A papák, mamák pedig féllábon ugráltak izgalmukban. Én is szurkoltam nekik, sajnos, a fiamnak már nem tudok. — Van valami újabb hír a baleset okáról? — Lassan hetedik hónapja folyik a vizsgálat, de nem értesítenek semmiről. Többszöri sürgetésemre nemrég küldtek egy levelet, de abban is csak azt közölték, hogy a balesetet műszaki hiba okozta. Hogy emögött anyaghiba, vagy emberi mulasztás van-e, még nem tudják. Nem ismerünk lehetetlent A magyar autósport bajnokai a kiállítás mindkét napján alaposan ki tettek magukért. Ki így, ki úgy. Mó- czán Péter például mintegy igazi show-man szólaltatta meg társait, a közönséget is bevonva a játékos vetélkedésbe. Eközben a másik bajnok, Cserkúti József BMV— M3-asa mellett autogramokat osztogatott. Itt szólítottuk meg: — Az tartják önről, hogy nem kedveli a „hecckampányokat” és a sajtóbeli „mesedélutánokat”. Inkább az eredménynek, tényeknek a híve. Pihenést nem ismer, életének minden pillanatát az autók töltik ki. Nemcsak versenyez, de épiti is kocsijait. — Ha nem lennék rákényszerítve, akkor is én csinálnám — segítőtársaimmal együtt — a kocsikat — mondja „művésznevén” öcsi. — Magyarországon az előrejutáshoz sajnos, nincs biztosítva a naprakész, legfejlettebb technika. Ezért magunk alakítgatjuk autóinkat. Szerencsére nem ismerünk lehetetlent. űz autóversenyző is ember Hát, mit mondjak?! A Cserkúti-féle BMV-t, vagy a 82 lóerős Trabantot látva elismerem, ezeknek az embereknek tényleg nem létezik lehetetlen. A kocsimustra végeztével már csak egy kérdés maradt hátra: — Milyen sofőr ön, a közúton ? Cserkúti József: — Nagyon rosszul vezetek, mindig máshol jár az eszem. Nem figyelem a táblákat, gyakran eltévedek még Pesten is. Az az igazság, közúton utálok vezetni. Móczán Péter: — Ideges és türelmetlen vagyok. Öklöt rázok, és kikiabálok a kocsiból. Ezt a fajta vezetői magatartást, olaszos temperamentumnak is titulálják. Kiss Dezső: — Nyugodt ember vagyok, engem nem zavar mások szerencsétlenkedése. Soha nem sietek, azt hiszem, ez így ideális. S hogy nekünk mi lenne az ideális? Ha minél előbb viszontláthatnánk a magyar autó-motor sport csodagépeit, és pilótáit ugyanitt, ugyanilyen jól szervezett kiállítás keretében. Csete Ilona Bfwr.l moááfciw»:. Nagy volt az érdeklődés az első békéscsabai kiállításon Fotó: Veress Erzsi BÉKÉS MEGYEI Az MSZMP Békés Megyei Bizottsága és a Békés Megyei Tanács lapja. Főszerkesztő : Arpási Zoltán. Főszerkesztő-helyettes: -Seleszt Ferenc. Szerkesztőség: Bcs. PL: 111. Munkácsy u. 4. sz., 5601. Tel.: 27-844, főszerkesztő: 21-401. Kiadja a Békés Megyei Lapkiadó Vállalat, Bcs. PL: 111. Munkácsy u. 4. sz., 5601. Telefon:- 27-844. Felelős kiadó: Csala János. Telefon: 26-395, Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a hfrlapkézbesitő postahivataloknál és a kézbesítőknél. Előfizetési díj: egy hónapra 105 Ft, egy évre 1260 Ft. Kner Nyomda lapüzeme, Bcs., Lenin út 9—21., 5600. Vezérigazgató: Háromszéki Pál. Kéziratokat, képeket nem őrzünk meg és nem küldünk vissza.