Békés Megyei Népújság, 1989. január (44. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-17 / 14. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG fl MEGYEI PÚRTBIZOTTSAG ÉS II MEGYEI TANÁCS LAPJA 1989. JANUAR 17., KEDD Ára: 4,30 forint XL1V. ÉVFOLYAM, 14. SZÁM Mai számunkból: Válaszolnak országgyűlési képviselőink (3. oldal) Tevan Kiadó Vállalat Békéscsabán (4. oldal) A földérték szerepe, helye az agrárszabályozásban (5. oldal) Új helyen a körösladányi Sztár kisszövetkezet? <«. oida» Megyénknek is rádiója a szegedi Kérdések a szerkesztőkhöz Mi, magyarok a saját utunkat járjuk Grósz Károly találkozója az amerikai képviselőházi küldöttséggel Grósz Károly, az MSZMP főtitkára tegnap a KB székházában fogadta azt az amerikai képviselőházi küldöttséget, amely Tom Lantos magyar származású, demokratapárti kaliforniai képviselő vezetésével tartózkodik Magyarországon. A szívélyes légkörű beszélgetésen részt vett Kovács László külügyminiszter-helyettes, valamint Thürmer Gyula, az MSZMP főtitkárának külpolitikai tanácsadója, aki ezután tájékoztatta a sajtót a találkozóról. Grósz Károly nagyra értékelte az amerikai képviselők látogatását, amely jelzi az érdeklődést és a kialakulóban levő rokonszenvet a két ország között. Köszönetét mondott azért a segítségért, amit a képviselők a magyar —ïamerikai kapcsolatok fejlesztése előtt álló akadályok elhárításához nyújtottak, és kérte további közreműködésüket a kapcsolatok‘ fejlesztése érdekében. Tom Lantos A tavalyi gazdálkodási adatok szerint az 1247 termelőszövetkezet, a 64 szak- szövetkezet, a 14 halászati szövetkezet és 59 társulás együttesen 287 milliárd forint termelési értéket állított elő. A termelőszövetkezetek nyeresége az előző évhez viszonyítva 30, a szakszövetkezeteké 20 százalékkal csökkent. egyedül a közös vállalatok értek el mérsékelt nyereségnövekedést, A termelőszövetkezetek közül mintegy 150-160 veszteséggel zárta az évet. Döntés még nem született, de várhatóan szanálják a veszteséges szövetkezeteket. A fizetésképtelenség okait mindenekelőtt a nyári aszályban, a termelési költségek és a kamatok emelkedésében, valamint a hatósági áras termékek túlsúlyában látják a szakemberek. Az elnökség tagjai elmondták, hogy e?ek a tényezők nemcsak a veszteséges, hanem valamennyi termelőszövetkezet gazdálkodását és fejlődését nehezítették. Az elmúlt évi aszály különösen Baranya. Békés, Bács- Kiskun, Csongrád, Fejér, Hajdú-Bihar és Somogy meelmondta: az amerikai törvényhozók értik, hogy a magyar vezetés igen összetett belpolitikai feladatok megoldása előtt áll. Nagyra értékelik azt a bölcsességet, szakmai hozzáértést és következetességet, amellyel Magyében okozott jelemős károkat. A számítások szer’nt a hozamkiesések nagysága — a kalászos többlettermést is beszámítva — eléri a hat- milliárd forintot. A termelési költségek tavaly az előző évihez viszonyítva több mint 8 százalékkal emelkedtek. ,A TOT elnökségének tagjai szerint a mező- gazdasági szövetkezeteknek a kritikus helyzet elkerülése érdekében belátható időn belül további — nettó értékben 4,5-5 milliárd forintos — állami támogatásra lenne szüksége. Az ülésen felszólalók szerint a szövetkezeti mozgalom megújulása csak akkor lehetséges, ha a reformfolyamatban a mezőgazdaságot is a piacgazdaság részének tekintik. Az elmúlt évi gazdálkodásra pgyanis rányomta a bélyegét az, hogy a mező- gazdasági termékek 50-60 százalék* hatósági áras maradt, így az árrendszer nem biztosított valódi mozgásteret a szövetkezeteknek. Az elnökség egyik tagjának véleménye szerint el kellene érni, hogy a mezőgazdasági termékeknek csak a 20 szágyarország a politikai és gazdasági reform útján halad. Grósz Károly kérte a képviselőket, tolmácsolják üdvözletét George Bush elnöknek, és emlékeztessék őt (Folytatás a 2. oldalon) zaléka tartozzon árhatósági áras kategóriába. Egy másik hozzászóló azt mondta: a szövetkezetek termékei Is szabad árasak legyenek, vagy ha nem, akkor a termelési költségek emelkedését teljes mértékben térítse meg a költségvetés. A szövetkezetek működési feltételei javításának jövőbeli útjait keresve elhangzott: a mezőgazdasági termelők már ma is világpiaci áron kapják az energiát, a műtrágyát, a növényvédő szereket és jóval drágábban a gépi technikát. Ezzel a gyakorlattal összegyeztethe- tetlen az, hogy a gabona belföldi eladási ára jóval a világpiaci ár alatt marad. A számítások szerint csaknem 50 százalékkal kellene emelni a belföldi árakat ahhoz, hogy elérjék a világpiaci szintet. A tervezett világpiaci áron mérve a szövetkezetek a gabona értékesítése után 13 milliárd forinttal több bevételhez jutnának, mint amennyit 1989-ben hatósági áron kapnak. A TOT-elnökség tagjai azt is megfogalmazták, hogy a jelenlegi élelmiszerár-emelések következtében nem növekszik a szövetkezetek jövedelme, mert ezzel együtt újabb támogatások szűntek meg. A jövőbeli újabb élelmiszerár-emeléseknek pedig gazdasági és politikai korlátái vannak. Ezért új élelmiszerárak bevezetése csak a bérből és fizetésből élők számára végrehajtandó bérreformmal együtt lehetséges. Amíg ennek nincsenek meg a feltételei, addig a mező- gazdaság működőképességét elsősorban az adórendszer és a támogatások lehetséges módjaival kell fenntartani. Bizony, van kérdés ma jócskán mindenki előtt, aki a tömegtájékoztatásban részes valamilyen módon. Egyre nehezebb az eligazodás az információk kavargó özönében — a befogadónak is, de különösen az informálónak. A rádió elég közel van ma már az emberekhez, szinte együttélünk vele. De élünk-e minden lehetőségével? Mi, itt a Dél-Alföldön, Békés megyében tudjuk-e ' mindany- nyian, hogy van rádiónk. Másfél éve kezdte meg rendszeres adását a Magyar Rádió Szegedi Nemzetiségi és Körzeti Stúdiója a három dél-alföldi megyének. A legkorszerűbb technikai felszereltséggel jó minőségű adást és vételt biztosít az ország hatodik körzeti rádióstúdiója. (Nemrég kezdte meg a sugárzást a hetedik, a debreceni körzeti adó is.) Sajnos, még mindig elég kevesen ismerik a módját és értelmét az URH-sávos rádiózásnak mifelénk. Sokan lehetnek, akiknek van URH- vételre alkalmas készülékük, s mégsem jut el hozzájuk az országrésznek szóló rádióadás . . . Ezekkel a gondolatokkal kezdtük a beszélgetést Vágási Kálmánnal, a szegedi körzeti rádióstúdió szerkesztőségének vezetőjével. Arra kértem, foglaljuk össze még egyszer, miként és mikor „juthat hozzá” megyénk lakossága adásaikhoz. — Nagyon szeretném, ha nemcsak nevében lenne körzeti az adásunk, ha a három megye sajátjának érezné rádiónkat. Békés megyében a szentesi körzetben, a 66,29 MHz-en (az OIRT-sávban) lehet venni adásainkat, hétköznap reggelente és a hétvégi délelíjttökön. Heti 18 óra az adásidőnk. Gyakorlatilag a Kossuth Rádió reggeli műsorát szakítjuk meg, tehát ugyanazzal a hangolással lehet bennünket is fogni. Alföldi Hírmondó című reggeli információs zenés műsorunk 5 óra 30-tól 8 óráig tart. Közben háromszor visszakapcsolunk a legfontosabb központi információs műsorok idejében; az országrészben közérdeklődésre számot tartó Falurádióra 6 óra előtt, fél 7-kor a hírekre és 7 órakor a hírblokkra kapcsolunk vissza. Szombaton délelőtt az Alföldi Tükör című magazinműsor jelentkezik, vasárnap a regionális nemzetiségi műsorok után 9-től hangzik el az Élő szó közéleti-kulturális összeállításunk. — Hogyan „hozzák be” Békés megyét adásaikba? — Békéscsabán dolgozik egy rutinos rádiós munkatárs, volt kollégánk, Cseh Éva, a Magyar Rádió Békés megyei tudósítója. Elsősorban tőle kapunk sok anyagot egyelőre, de ez természetesen távolról sem elegendő egy megye átfogására. Jelenleg még mindig nagyon hiányoznak a mindennapos hírek, információk a mai „Viharsarokból”. Ebben nagyon számítunk a Népújság és az MTI Békés megyei munkatársaira, de a megye egész lakosságára, hallgatóinkra is. Szívesen fogadunk minden jelzést, figyelemfelkeltést a megye bármely településének eseményéről, eredményéről, gondjaikról, örömeikről. — Hogyan tudnak „boldogulni” a jelenlegi nehéz helyzetben? — Költségvetésből gazdálkodunk, ami természetesen nem elég, tehát nekünk is egyre több kapcsolatot kell keresnünk szponzorokkal. Szívesen adunk helyet Békés megyei reklámoknak is műsorainkban. Eddig nem kerestek bennünket a megyéből, pedig viszonylag olcsón, elég nagy szórással nyújtunk lehetőséget a hirdetésre. Egy perc reklám 4 ezer fórintba kerül nálunk (plusz 850 forint, plusz 25 százalék ÁFA) . . . — Két hónapja vette át a körzeti stúdió vezetését. Milyen műsorpolitikát követ szerkesztő kollégáival? — Saját műsorokra törekszünk, ami fel tudja hívni magára a figyelmet. „Politikánk” a friss, pontos és sokoldalú tájékoztatás... A helyi sajtóorgánumokkal való szoros együttműködéssel egy valóban regionális rádiózás jól működő gyakorlatát szeretnénk kialakítani. Többet figyelni a megyei lapok szemlézésére, mint a központiakéra és általában a legtöbbet építeni a lokális szellemi, kulturális potenciákra. Teret adni a megyék művészeti életének is! A mi szerepünket úgy is fel lehet fogni, hogy itt a lehetőség! Mi rendelkezésre állunk, „adják el” a megyét, akik fontosnak tartják és tudják ... ! Szólaljon meg mindenki, akinek van mondanivalója. Szívesen szentelnénk például több figyelmet a mozgalmas békéscsabai sportéletnek hétfői műsorainkban ... Általában nagyon fontosnak tartom az élő kapcsolatot, minél több közéleti embernek szeretnénk a stúdiónkat mint nyilvános fórumot rendelkezésére bocsátani. — Mire figyel elsősorban megyénkben? — Békés megye az egész ország mezőgazdaságában meghatározó. Ebből a szerepből szeretnénk mind többet bemutatni. De az ott élő emberek mindennapjairól is szólnunk kell ; nemcsak a városlakókról, hanem a falu életéről is több jelentés kellene. Nemcsak a közvetlen hír, hanem egy tudósítás, egy faluriport, vagy egy téma publicisztikai feldolgozása is gazdagíthatja, kerekebbé teheti a képet a megyéről. Ehhez persze minél többet kell tudnunk, hallanunk róla ... ! — Korábban is voltak Békés megyei kapcsolatai? — Három éve vezettem a rádió szolnoki körzeti stúdióját, de a szakmában 1975 óta dolgozom. Rengeteget jártam Békéscsabára. Gyulára, de másutt is sokszor megfordultam. Van tehát ismeretségem, amelyet szeretnék felújítani és bővíteni. * * * A román nemzetiségi adások szerkesztője Fretyán István Békéscsaba és Szeged (Folytatás a 3. oldalon) A Magyar Rádió szegedi stúdiója Hatmilliárd forintos kárt okozott az aszály Ülést tartott a TOT elnöksége Az elmúlt évi gazdálkodás alapján várhatóan 150-160 termelőszövetkezet lesz fizetésképtelen az idén, s a mezőgazdasági szövetkezeteknek sürgősen további 4,5-5 milliárd forintos nettó állami támogatásra lenne szükségük, hogy a kritikus helyzetet elkerüljék — állapította meg a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöksége tegnap Budapesten megtartott ülésén. A testület Szabó István elnökletével a termelőszövetkezetek gazdasági helyzetét és működési feltételeik javítását vitatta meg, a február 23—24-én összehívandó országos termelőszövetkezeti konferencia előtt.
