Békés Megyei Népújság, 1989. január (44. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-16 / 13. szám

1989. január 16., hétfő o A városi KISZ-titkár véleménye Az egyik felszólaló — Tóth Kálmán — értékelte egye­bek között a KISZ városi bizottságának munkáját is. Szerinte a KISZ sikertelenségét többek között az okoz­ta, hogy eddig a pártnak alárendelten dolgozott. Ezért a ma ifjúságát semmiféle felelősség nem terheli. Szabadosné Bécsi Katalin, a városi KISZ-bizottság titkára, egyetértett Tóth Kálmán véleményével: — A párt rátelepedett a KISZ-re, így a KISZ-munka a hi­vatalos politika részévé vált, amely — mint ez az utóbbi hónapokban is kiderült — nem volt túl sikeres. A KISZ-nek, egyrészről a fiatalok, másrészről a párt kö­vetelményeinek kellett megfelelnie. S ezek gyakran nem egyeztek... Szabadosné Bécsi Katalinnak Arany Tóth Mariann és Gál Imre hozzászólásai tetszettek leginkább. A KISZ- titkár is üdvözli azt a szándékot, amely a megyei párt­értekezlet összehívását sürgeti. A vitában felszólalt Szabó Miklós, a megyei pártbizottság első titkára Lesz-e megújulás Gyulán? Az MSZMP KB képviseletében Szokai Imre, külügyi osztályvezető-helyettes foglalt helyet az elnökségben. Tőle azt tudakoltuk, hogy a városi pártbizottság által előterjesztett program és az azt követő vita alapján mint vélekedik az itteni megújulásról. — Biztos csak az lehet, ami már megvalósult — vá­laszolta. — Mindenesetre remélem, és bízom benne. Ezt azokra a hozzászólásokra építem, amelyek most elhagy­ták az ideológiai dogmákat, és a valódi demokrácia játékszabályai szerint szóltak az országos és helyi prob­lémákról. Szembenéztek a kialakult helyzettel, keres­ték a párt feladatait, illetve azt, hogy ma milyennek kell lennie. Véleményemet a hangulatra is alapozom: a pártértekezlet vastapsban részesítette azokat, akik a tel­jes megújulás mellett szálltak síkra. Jól fejezte ezt ki egy, az ülésteremben elhangzott mondat: „Csökkenteni kell a pártból élők, de növelni a pártért élők számát!” Hozzátenném — s ez a törekvés itt is megnyilvánult —, kiegyezés szükséges a párt és társadalom, és megegye­zés párt és párttisztségviselő között. Teljesen nyilván­való, hogy a megújulást egyenrangú felekkel lehet vég­hezvinni — akik ebben így nem tudnak részt venni, azokkal a problémákat sosem tudjuk megoldani. Nos, Gyulán sok előremutató hozzászólást hallottam, tehát reménykedem és bizakodom... Szavaznak a küldöttek Közös célok... A Magyar Demokrata Fórum gyulai szervezete is kép­viseltette magát a pártértekezleten. Markovics György és Gedeon József megfigyelőként vettek részt. -Szá­mukra — mint elmondták — azok a felszólalások tet­szettek a legjobban, amelyek a megújulás szándékát tükrözték. — Sajnos, ezekből volt kevesebb — mondta Marko­vics György. Igazán kritikus, és őszinte volt Gál Im­re, Barabás Miklós, valamint ökrös Lajosné hozzászó­lása. Ám olyan felszólalásokat is hallottunk, melyek igencsak semmitmondóak voltak. Mi persze nem ítél­jük el azokat az ötven-hatvan éves embereket, akik érthető módon, máról holnapra nem képesek megújul­ni. Egyébként az MDF szívesen együttműködik a párt reformszárnyával, a megújulás és Gyula város fejlődé­se érdekében. Ehhez viszont az szükséges, hogy az MSZMP városi bizottsága partnernek tekintsen bennün­ket — mondta Markovics György. (Folytatás az 1. oldalról) nak is. Most a fő kérdés az, hogy meg tudjuk-e nyer­ni ügyünknek a párton be­lül azt a mozdulatlan derék­hadat, amely a legnagyobb számarányt képviseli. A jö­vőben az MSZMP-nek cse­lekvő, politizáló pártnak kell lennie. A közélet tisztaságá­val a jövőben többet kell foglalkozni. Fel kell készül­ni az előttünk álló válasz­tási harcra is, ezért erősíte­ni szeretnénk a lakóterületi politikai munkát. Beszéde befejező részében a pártértekezlet előkészíté­sének körülményeiről szólt az első titkár. A beszélgeté­sek után a pártbizottság 14 tagja kérte felmentését, mi­vel már nem tudtak eleget tenni a megnövekedett kö­vetelményeknek. Azt javasol­ta a pártértekezletnek, hogy a jövőben minden pártbi­zottsági tagot az alapszerve­zetek delegáljanak, s érté­keljék munkájukat. Jelentős lépés mindez, a pártdemok­rácia fejlesztése útján. Ami a tisztségviselőket illeti, ja­vasoljuk, a bizalmi szava­zást, hiszen bizalom nélkül nem lehet nyugodtan, meg­fontoltan dolgozni. A beszámolót követő élénk vitában harminchétén kértek szót: Szatmári Sándor, az oktatási ágazati pártbizottság titkára, Gogh György, a Gyulai Harisnyagyár küldöt­te, dr. Vincze Árpád, a tüdő­kórház pártalapszervezeti titkára, Fábián Lajos, az Észak-belvárosi lakóterületi pártalapszervezet titkára, Arany-Tóth Mariann, a vá­rosi tanács pártalapszerve­zeti titkára, Tóth Kálmán, a Gyulavári Lenin Tsz küldöt­te, Nagy Imréné, a lökösházi MÁV-alapszervezet küldötte, Debreczeni József, a galbács- kerti területi alapszervezet küldötte, Nádházi András. a.z Észak-belvárosi területi alap­szervezet küldötte, a város­szépítő egyesület elnöke; Fa­zekas Géza, á Vasipari Kis­szövetkezet küldötte, Gál Imre, a Defag műszaki er­dészet pártalapszervezetének küldötte, Barabás Miklós, a Generál Ipari Szövetkezet küldötte, Kónya Béla, a Kör- Kövizig küldötte, Bélák Jó­zsef, az Élésker párttitkára, dr. Takács Lőrinc, a városi tanács elnöke, Szabadosné Bécsi Katalin, a KISZ váro­si bizottságának titkára, őri László, a Gyulai Vízművek küldötte, Ökrös Lajosné, az Erkel Gimnázium küldötte, Fényesné Székely Julianna, a Pándy Kálmán megyei kórház küldötte, Vidó Mik­lós, a Gyulai Harisnyagyár küldötte, Kereskényi Miklós (meghívott), az MDF városi elnökségének képviseletében, Forrás János, a Gyulai Hús­kombinát küldötte, Banadics Márton, a törökzugi területi alapszervezet küldötte, Ko­vács Lajos, gyulavári te­rületi alapszervezet küldötte, Szabó Miklós, a megyei párt- bizottság első titkára, Hájas Géza, a Köröstáj Tsz küldöt­te, dr. Zleovszki Mátyás, a gyulai rendőrkapitányság küldötte, Rocskár Jánosné, a Gyulai Harisnyagyár küldöt­te, Popa György, a lökösházi MÁV-alapszervezet küldötte, Árgyelán György, Kétegyhá- za küldötte, Tóth István, a budrió területi pártszervezet küldötte, Lövei László, a vá­rosi tanács küldötte, Tenkei Antal, a kertészeti szakkö­zépiskola küldötte, dr. Csa­ba István (meghívott), a Pándy Kálmán megyei kór­ház alapszervezeti titkára, Bálint János, a városi tűz­oltóság küldötte, Szöllősi Pál, a belvárosi területi alapszer­vezet titkára és Szabó János, a Gyulavári Lenin Tsz kül­dötte. Az egyperces reagálások­ban részt vett Moldován Já­nos, Szilágyi László, Ábra­hám Béla, Volent Zoltán, Szöllősi Ferenc, így összesen negyvenketten kaptak szót a tanácskozáson. Hozzászólások A felszólalók nagyrésze egyetértett azzal, hogy a jö­vőben a nyílt, a demokrati­kusan megválasztott, alulról építkező pártszervezetek tud­ják csak végrehajtani a meg­növekedett feladatokat. Az elmúlt évek során elvesztett bizalom visszaszerzésére csak úgy nyílik lehetőség, ha a tettek és a szavak egysége megvalósul. Erősíteni kell a pártbizottság tagjainak, és a városban dolgozó egyszerű kommunistáknak a kapcsola­tát. Előfordul még ma is, hogy többen összekeverik a pártbizottság tagjait az • ap­parátusban dolgozókkal. Ma nem könnyű párttisztséget betölteni, de aki elvállalja a megbízatást, az tegyen is ele­get társadalmi kötelezettsé­gének. Többen bírálták a beszá­molót, mivel szerintük igen általános, nem célratörő. Az utóbbi években bizonytalan­ság észlelhető a párt legfelső vezetésében, az agitációs- és propagandamunkában. A je­lentkező alternatív szerveze­tek által megfogalmazott el­képzelésekre nem mindig tud határozott, őszinte, ért­hető választ adni az MSZMP. A pártoktatás mai formájában elavult, az okta­tási anyagok jó része elvesz­tette időszerűségét. Sürgős változtatásra van szükség ezen a területen is — fogal­mazták meg a hozzászólók. Többen foglalkozták az if­júság helyzetével. Az egyik küldött megkérdezte, miért csak három harminc éven aluli fiatal vesz részt a ta­nácskozás munkájában? A válasz sajnos, tükrözi a va­lóságot, eszerint az ifjúság körében vesztett tekintélyé­ből a párt, így a fiatalok közül kevesen lépnek be az MSZMP-be. ezért képvisele­tükben csak néhányan ve­hettek részt a pártértekezle­ten. Többen szervezeti és sze­mélyi változásokat követel­tek. A mai kor igényeinek — fogalmazták meg jó néhá­nyan — inkább megfelel az egytestületes pártbizottság, mint a korábbi végrehajtó bizottsággal működő forma. Javasolták azt is, hogy a jö­vőben csak két titkár irá­nyítsa a pártbizottságot. Egyetértettek azzal a küldöt­tek, hogy delegálás útján, az alapszervezetek válasszák meg a pártbizottság tagjait. Jó néhányan állást foglaltak a megyei pártértekezlet ma­gatartása mellett. A mezőgazdaságban dolgo­zók közül többen kifejtet­ték, ma, évi hetvenezer fo­rint keretből nem lehet meg­élni. Csökkent a háztáji ál­lattartás jövedelmezősége is, így mérséklődött a kiegészítő jövedelmek aránya. Vita bontakozott ki arról is, vajon a pártnak meny­nyiben kell részt vennie a gazdasági munkában? Vál­lalja-e továbbra is a gazda­ság irányítását, vagy vonul­jon ki erről a területről? Egyben azonban megegyezett a hozzászólók véleménye: csak jó minőségű, a nemzet­közi kereskedelemben is megfelelő árukkal tudunk versenyben maradni. Szó esett a közrend- és közbiz­tonság helyzetéről, az okta­tásügy feszítő gondjairól, va­lamint a városkörnyék tele­püléseinek viszonylagos el­maradottságáról. Nem kerülték ki a vitá­ban felszólalók a városban élőket foglalkoztató nemzeti­ségi kérdéseket sem. Szó esett a Romániából hazánk­ba érkező, magyar származá­sú, román állampolgárok helyzetéről is. A küldöttek beszéltek a pártépítésről, az információáramlásban fellel­hető visszásságokról. Szabó Miklós felszólalása A vitában szót kért Szabó Miklós, a megyei pártbizott­ság első titkára. Bevezetőjében arról szólt, hogy az elmúlt héten tár­gyalt az MDF gyulai szerve­zetének képviselőivel a ro­mániai menekültek problé­máiról. — Mint Gyula város or­szággyűlési képviselője, ma­gam is támogattam a Par­lamentben a menekültek ügyének mielőbbi rendezését. Elmondtam az MDF képvi­selőinek, a jövőben bizalom­mal forduljanak a Belügy­minisztérium szerveihez, ha a menekültekkel kapcsolat­ban bármilyen információ­hoz jutnak. Mint a város or­szággyűlési képviselője, rö­videsen beszámolok mun­kámról a tanács testületé előtt, majd ezt követően vál­lalkoztam a Magyar Demok­rata Fórum tagjaival való találkozásra is. Az egyik felszólaló úgy fo­galmazott, miért van szük­ség a veszteséges vállalatok megsegítésére a mai nehéz gazdasági helyzetben? Miért járul hozzá a Parlament a több milliárdos veszteségek rendezéséhez? A kérdésre a megyei párt- bizottság első titkára így vá­laszolt: — Napjainkban, amikor nő az elégedetlenség a lakosság körében az életszínvonal mérséklődése miatt, nagyon meg kell gondolni, milyen veszteségeket pótol a kor­mányzat. Az egyik legna­gyobb igazságtalanságnak azt tartom, hogy az ország egyes térségei között jelen­tős fejlettségbeli különbség van. Sajnos, a többszörösen hátrányos helyzetű megyék közé tartozik Békés, de igaz ez a megállapítás Gyula vá­ros környékére is. A megyei pártértekezlet 1985-ben meg­fogalmazta az elmaradott térségek fejlesztésének szük­ségességét. Ezt a munkát a kormány is támogatja. Saj­nos, azóta jelentősen romlott az ország pénzügyi helyzete, így nem sok pénz jut a' program megvalósítására. Tavaly a Városszépítő Egye­sületek Országos Tanácsko­zásán., itt Gyulán több fel­szólaló hangsúlyozta: igen szép, rendezett a város. Le­gyenek erre büszkék a vá­rosban élők, még akkor is, ha tudjuk, a fejlesztések mellett sok mindenre nem jutott elegendő anyagi erő. Befejezésül a megyei párt- bizottság első titkára a párt­munkáról beszélt. — Nem értek egyet azok­kal, akik azt mondják, ez a nép egy évtizedig nem dolgozott. A népet nem le­het leváltani, legfeljebb a vezetőket. Ami a megyei pártértekezlet ügyét illeti, legutóbb úgy határoztunk, hogy a tagsághoz fordulunk. Amennyiben Békés megye párttagsága úgy akarja, hogy legyen pártértekezlet, akkor mi a tagság akaratát érvé­nyesítjük. Sajnos, a legfá­jóbb pont az — s erről a küldöttek itt beszéltek —, hogy magára hagytuk a pártszervezeteket, a tagságot az elmúlt fél évben. A tes­tületek a saját dolgukkal voltak elfoglalva, elterelő­dött a figyelem a tagságról. Választások előtt állunk, ezért erre nekünk kell kon­centrálni a jövőben. Egyet­értek az oktatás, az ifjúság területéről elhangzott bírála­tokkal. Megítélésünk szerint Gyulán jó színvonalú volt a pártmunka, ezzel együtt igaz az a megállapítás, hogy meg kell teremteni a megújulás személyi feltételeit. Mindezt higgadtan, körültekintően tegyék — mondta Szabó Miklós. Bizalmi szavazás A vitában elhangzottakat dr. Marsi Gyula, első titkár foglalta össze. A beszámolót az elhangzott kiegészítések­kel együtt 158 küldött fo­gadta el. Döntött a pártérte­kezlet arról is, hogy a jö­vőben Gyulán 55 tagú, egy- testületes pártbizottság irá­nyítja majd a politikai mun­kát. Ezt követően a pártbizott­ság titkárainak megerősíté­sére bizalmi szavazást tar­tottak. Ennek eredménye­ként a 209 jelenlévő kül­döttől 206 érvényes szavazat érkezett be. Dr. Marsi Gyu­la 139 szavazatot, Mihucza József 180-at kapott. Klam- peczki Károly, a pártbizott­ság eddigi titkára 98 szava­zatot kapott, így nem érte el a szükséges 50 százalékot. A bizalmi szavazást köve­tően a jövőben dr. Marsi Gyula első titkár és Mihucza József titkár irányítja a gyu­lai' városi pártbizottságot. A pártértekezleten Klampecz- ki Károly, Mihucza József, és dr. Tóth Tamás elnökölt. A tanácskozás, amely 11 órán keresztül tartott, este 8 óra után, az Internacioná- lé eléneklésével fejeződött be. II tűzoltók panasza Bálint János, a városi tűzoltóparancsnokság küldötte felszólalásában is említette azt az esetet, amely nagy felháborodást váltott ki párttagjaik körében. A szünet­ben arra kértük, fejtse ki bővebben véleményét az eset­ről: _ A Büntetésvégrehajtási Intézet (B. V.), a Vám- és P énzügyőrség, és a tűzoltóság kommunistái delegálási lehetőséget kaptak a pártbizottságba egy személyre. Sajnos, nem kérdezték meg alapszervezetünk tagjait arról, hogy kit ajánlanánk erre a helyre. Közölték ve­lünk, hogy „a jövőben bennünket és az említett két fegy­veres testületet dr. Huszágh József, a Bv. Intézet pa­rancsnoka képvisel. Mi nem Huszágh elvtárs személye ellen ágálunk, csupán az eljárást sérelmezzük. Hogyan akar a párt demokratikusan építkezni, ha megsérti az alulról jövő építkezés elvét. Mi javasoltuk, hogy rendkí­vüli taggyűlésen a három alapszervezet állítson egy-egy jelöltet, és közösen döntsünk a pb-tag személyéről. A tudósításokat és a fotókat készítette: Hornok Ernő — Szőke Margit — Verasztó Lajos Bz idő sürget - avagy több konkrétumot! A kisteremben jó néhány párttag és érdeklődő pár­ton kívüli szemlélte nagy érdeklődéssel az eseményeket. Közülük Zsarnóczay Lászlót, a Fa-, Fémbútoripari Szö­vetkezet osztályvezetőjét, pártonkívülit kértük meg, hogy számoljon be a „különterem” hangulatáról. — Bár a déli órákban nem voltam itt — mondja —, tehát nincs teljes képem az értekezletről, úgy látom, a délelőtt folyamán túl sok általános hozzászólás hang­zott el. Az eivek ismételgetése egy város irányításához ma már kevés. Azt hiszem, nem vagyok egyedül ezzel a véleménnyel, a többiek hozzáállásából is hasonló íté­let volt mérhető: beszélgetés indult, vagy néhányan egyszerűen kimentek. .. A délután már több konkrét indítványt hozott. Nem véletlen, hogy a legnagyobb tetszést a kisteremben ülőkből ökrös Lajosné, Gál Im­re, és Vidó Miklós hozzászólása váltotta ki — ők javas­lataikkal valóban kivezető utat kerestek. Ma pedig er­re van szükség, mert az idő egyre inkább sürget. ..

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents