Békés Megyei Népújság, 1989. január (44. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-14 / 12. szám

1989. január 14., szombat TALLÓZÓ NÉPÚJSÁG — Tegnapi újságot tessék! (Brenner György rajza, Magyar Nemzet) Sose hull le? Sose hull le! Aimikor új gazdái a kö­zelmúltban beköltöztek a magyar ipar hajdani egyik fellegvárának, a kimúlt Ganz-MÁVAG-nak az iro­daépületébe, ahonnan jó ma­gasról lehetett szemlélni a fellegvár haldoklását, nos, ennek a toronyháznak az új lakói, ipari és bankembe­rek — bár előzetesen igye­keztek alaposan megismerni leendő birtokukat — elsik- lottak egy apróság fölött... Aj toronyházon ugyanis hégyfelől egy-egy ötágú csil­lag díszeleg — vette észre egyszer csak valaki az újak közül... Ment is a levél hamar a kerületi pártbizott­ságra, kéretik valami hasz­nálható tanács csillagügy­ben. A pártbizottság azon­ban legfeljebb csillagok fel­szereléséről határozott ko­rábban, arról soha, hogyan kell tőlük megszabadulni. Tanácstalanságukban aztán a tanácshoz irányították az érintetteket, mondván, Kedves F. Gy. Elvtárs! Engedje meg, hogy személyes hangvétellel válaszoljak Sose hull le? című dolgozatára . . . Annál is inkább fontos vála­szolnom, mert a vörös csillagok eltávolításának ügye köz­vetlenül is érint: életkoromnál fogva személyesen éltem meg olyan napokat, amikor a munkásmozgalom nemzetközi jel­képét valamennyi középületről le akarták verni. Érthető indulattal érdeklődtem tehát utána a glosszában foglaltaknak, ám a következők derültek ki: 1. A „kimúlt Ganz-MÁVAG” említett toronyházán lévő négy csillag el­távolításának ügyében sem az épület jelenlegi fenntartója (Modus), sem bérlői (Reform Rt., Reform Gt., Biofarm Kft., Ganz-Mozdony- és Vagongyár V.) nem fordultak semmilyen levélben, folyamodványban javaslattal a) sem a Vili. Kerü­leti Tanácshoz, b) sem a kerületi pártbizottsághoz. 2. Kö­vetkezésképpen senki -semmilyen fórumon nem tárgyalt a kérdésről a) sem műszaki, b) sem ideológiai szempontok fi­gyelembevételével. 3. Ebből következően a) sem a pluraliz­mus, b) sem a tolerancia jegyében nem hoztak semmilyen kompromisszumos döntést. 4. Ilyen döntésről — azaz, hogy ha az új tulajdonosokat zavarják a csillagok, akkor azokat el lehet távolítani, de nem egyszerre — senki senkit nem értesített. Értetlenségemet csak fokozza, hogy ön 1. mint állampol­gár, nem érdeklődött először a tanács illetékeseinél; 2. mint az MSZMP tagja, nem érdeklődött kerülete pártbizottságán; 3. mint újságíró nem érdeklődött sem itt, sem ott dolgoza­tának megjelentetése előtt. S e fokozott értetlenség még csak növekszik, ha a lapfejben azt olvasom: az MSZMP központi lapja. Eszerint ugyanarról a pártról van szó, nem is egy ilyen vagy amolyan oldali ellenzéki, másként gon­dolkodó, alternatív szervezetről. Esetleges mögöttes szándé­kokat ezért fel sem tudok tételezni. Egyébként — bár cikke szerint korábban a pártbizottság határozott a csillagok felszereléséről — a pártbizottság to­vábbra sem fog dönteni sem középületek, sem ipari válla­latok, sem bankok jelképekkel való díszítéséről. Az az ott dolgozók, köztük az ott dolgozó kommunisták ügye. Érzelmi, eszmei, becsületbeli ügye. Még valamivel nem értek egyet. Cikke címében a kérdő­jellel. Kékedi György, aiz MSZMP VIII. Kerületi Bizottságának első titkára (Népszabadság) hogy ez teljes egészében ta­nácsi téma. Ott meg csak állították egyre, hogy csil­lagügyben nem illetékesek, mert a kérdést nem város­képi, hanem politikai ala­pon kell megvizsgálni. Így aztán, mindenekelőtte a csillagtalanítási folyamod­vány végigjárta a tanácshá­za számításba vehető eme­leteit, annak rendje, s mód­ja szerint visszakerült az il­letékesebbnek tartott kerü­leti pártbizottságra. Ott új­ból meghányták-vetették a dolgot, majd a pluralizmus és a tolerancia jegyében kompromisszumos döntést hoztak. Ha a csillagok tény­leg zavarják munkájukban az új tulajdonosokat, akkor el lehet őket távolítani. Már­mint a csillagokat. De nem egyszerre. Begyen, elvtársak, a le­szerelésben méltóság, mér­tékletesség. (F. Gy., Népsza­badság) Visszahívni Király Zoltánt? Kemény szavakkal illették Király Zoltán országgyűlési képviselőt, a szegedi tv-stú- dió szerkesztőriporterét szom­baton, a szegedi munkásőr­ség baráti körének alakuló ülésén — jutott el hozzánk az információ. A felszólaló javasolta: kezdeményezzék Király Zoltán visszahívását képviselői tisztségéből, mert az Országgyűlés decemberi ülésszakán bíráló szóval il­letett egyes, jól bevált szer­vezeteket, így a munkásőr­séget. A hír nyomán felhív­tuk dr. Ozvald Imrét, a ba­ráti kör elnökét, régi párt­munkást. — Csupán egyetlen felszó­laló javasolta a képviselő visszahívásának kezdemé­nyezését, ám sokan, így ma­gam is úgy foglaltunk ál­lást, hogy a parlamenti kép­viselők munkájának irányí­tása nem a mi feladatunk. Egyébként a munkásőrség szegedi baráti köre találkoz­ni szeretne a helyi ország- gyűlési képviselőkkel.. . [(lengyel) Magyar Hírlap7 Magyarország horoszkópja Nehéz lesz, de reménykedhetünk? ... Elkészítettük Magyaror­szág 1989. évre vonatkozó mundánhoroszkópját. Mivel a politikai, gazdasági és ál­talános természeti tényezők szétválasztása szinte lehetet­len, ezért a három terület prognózisát, elemzését együt­tesen fogalmazzuk meg. Magyarország uralkodó bolygója a Jupiter. A Jupiternek két arca van az asztrológiában. Egyfelől a bölcs, igazságos istenatya, másfelől a szilaj, duhaj bot­rányhős. Ugyanakkor a nö­vekedés, az expanzió szinj.- bóluma is. Ez a növekedés nagyon sokféle lehet, a szel­lemi-kulturálistól a gazdasá­gi-politikaiig. Nézzük a konkrétumokat. A Jupiter—Szaturnusz tri- gon 1989 márciusáig él. Ma­ga a Jupiter az 5. házon vo­nul át. Ez szerencsés vállal­kozásokat ígér a gazdaság­ban. Az ország gazdasági­anyagi helyzetében enyhe ja­vulás várható. Ám ez a ja­vulás csak relatív, hiszen egész évben együtt áll az 1. házban a Szaturnusz—Urá­nusz—Neptunusz, mely konstelláció viszont az álta­lános gazdasági elgyengülés jele. A Szaturnusz ebben az esetben a leginkább érintett, legszegényebb rétegeket je­lenti. Ezeknek a rétegeknek az elégedetlensége a társa­dalom legfájóbb problémája. Az elégedetlenség áthuL- lámzik az egész társadalmon, a rend fenntartása csak na­gyon radikális eszközökkel lehetséges. Jupiter—Uránusz szextil jelentkezik" március végétől május közepéig. Az Uránusz a 8. házban áll. Pénzügyi reformok, lassú technikai fej­lődés. Az adózás terén a progresszív adózást lineáris adózás váltja fel, ami azt jelenti, egyetlen általános adókulcs szerint fognak adózni az állampolgárok. Jupiter—Hold oppozíció. Május végétől június végéig nagyon erősen romlik a köz­hangulat. Jupiter saját kvadrátjában kerül deszcendensre. Június közepétől július 10—11-ig külpolitikai problémák me­rülnek fel, főleg Romániával kapcsolatban. Szövetsége­seink helytelen intézkedése­ket hoznak. Neptunusz szextil. Július közepétől július végéig na­gyon sikeres idegenforgalmi akciók. Apró előnyök az ex­portkereskedelemben. Jupiter—Nap trigon. Au­gusztusban a pluralizmus megvalósításával kapcsolat­ban nagyon jó eredmények. Esetleg pártok alapítása. Az államfői funkció újjáterem- tése. A parlamenti választá­sok a legdemokratikusabb tervek szerint valósulnak meg. Szövetségeseink, a kül­föld nagyon pozitívan rea­gál problémáink megoldási kísérleteire. Megbeszélések, konferenciák. Jupiter oppozíciója a Sza­turnusz—Uránusz—Neptu- nuszhoz. Néha a Mars is oda-odalátogat. Szeptember­től 1990 közepéig ismét vad elégedetlenség. A demokrati­kus próbálkozásokat, ered­ményeket hirtelen megkér­dőjelezik. Néha a fegyveres testületek is beavatkoznak. Nagyobb katasztrófa nem következik be, mivel a Plútó végig semlegesen viselkedik. Természeti katasztrófák, aszály, fagy, víz veszélyez­tetik az amúgy is nehézsé­gekkel küszködő gazdaság talpra állását. Neptunusz—Szaturnusz konjunkció, amely egész év­ben él. Az ifjúság további oktatási Teformot követel. El­kezdődik a reform végrehaj­tása. Plútó a 11. házba megy. Semleges, nem fejt ki rossz hatást, ezért a katasztrófák elkerülhetők. Uránusz—Vénusz kvadrát. A hívők száma növekszik, szekták alakulnak, szélsősé­ges vallási hitek, hamis ideo­lógiák terjednek. A Jupiter oppozíciója a Szaturnusz—Neptunuszhoz a nehezen megfékezhető, nö­vekvő korrupciót jelenti. A nemzetiségi kérdésekkel kapcsolatban a 3. házban, a Neptunusz uralma alatt. Sza­turnusz—Neptunusz együtt­állással esetleg megtalálható a legkedvezőbb megoldás, el­sősorban a Romániában élő magyarok számára. 1989 nem lesz könnyű év! Ennek ellenére reményked­hetünk. (Hernádi Gyula— Vinkó József: Magyarország horoszkópja 1989. Reform) A „Szabad Románia Csoport” köszöni A „Szabad Románia Cso­port” nevű politikai szerve­zet, amely azért küzd, hogy Romániában tiszteletben tartsák az emberi jogokat, az újév alkalmából meleg köszönetét mond a magyar kormánynak és a magyar népnek a menekültek ügyé­ben tanúsított emberségessé­géért. Az a — történelmünk­ben eleddig példátlan — tény, hogy egy szocialista or­szág befogadta egy másik szocialista országból politi­kai okokból menekülni kény­szerülőket, azt bizonyítja, hogy az emberi jogok sem­mibe vétele nem tekinthető csupán belügynek. A magyar nép és a magyar kormány emberséges gesztusa az egész világ figyelmét fölhívta mindarra, ami ma Romániá­ban történik, a kommunista tömbnek abban az országá­ban, ahol még mindig sztá­linista módszereket alkal­maznak — és ezzel, remél­jük egyszer, s mindenkorra, véget vetett a két ország kö­zött fennálló problémák el­hallgatásának. Tudatában vagyunk annak, hogy milyen gondokat okoz ittlétünk. A magyar gesztus nemes voltát különösen ki­emeli, hogy olyan pillanat­ban született meg, amikor az ország amúgy is nehéz kér­désekkel kénytelen szembe­nézni. A magyar nép politi­kai érettségét tanúsítja, hogy fölmérte: a magyar—román kérdés nem területi kérdés, hanem az emberi jogok ro­mániai tiszteletben tartásá­nak függvénye ; a magyar nép nem téveszti össze a buka­resti kormányt a román nép­pel. Meggyőződésünk, hogy a magyar kormány a jövőben is hű marad a Romániából érkező menekültekkel szem­beni humanista magatartá­sához, amely független a me­nekültek nemzetiségétől, és független attól is, hogy új hazájuknak Magyarországot, avagy egy harmadik orszá­got kívánnak választani. Ez­zel a magyar kormány a szó legigazabb értelmében hoz­zájárul a két nép közötti barátság megszilárdításához. Az egész baráti magyar népnek a hagyományos ro­mán újévi üdvözletünket küldjük: LA MULTI ANI! A Szabad Románia Csoport Bizottsága: Báján Mircea, geológus, Iovanescu Emil, fordító, Manea Traian, elektrotechnikus, XJrioc Victor, kertész, Budapest (Magyar Nemzet) Környezetvédelem és politika A hazai környezetvédelem mint önálló és súlyos köz- probléma 1968 után került be a társadalom (elsősorban az értelmiség) tudatába, il­letve az állami és társadal­mi szervek feladatai közé. A kezdeti aktivitást a politikai hatalom a ’70-es évek köze­pén — a gazdasági reform visszafogásával párhuzamo­san — lefékezte, egyrészt azért, mert nyilvánvalóvá vált a környezeti problémák elválaszthatatlansága az ipa­ri és gazdasági struktúrától, másrészt mert 1976-ra ki­épült a környezet- és termé­szetvédelem államigazgatási szervrendszere, s ezzel a problémát megoldottnak te­kintették. A ’80-as évek ele­jén a környezetminőség gyors romlása miatt spontán tár­sadalmi környezetvédelmi mozgalmak léptek fel. A sú­lyosbodó helyzetre és a kér­dés politizálódására újabb állami intézkedéshullám vá­laszolt' amely a hivatalos környezetvédelmi szervek hatalmát látszólag növelte, s amely az 1987 decemberében felállított Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Miniszté­riumban érte el csúcspont­ját: emellett megélénkült a „hivatalos” társadalmi szer­vezetek környezetvédelmi te­vékenysége is. A hazai kör­nyezetvédelem ma érzékeny politikai kérdés is. (Tények könyve ’89) A történelmet úgy kell látnunk, amilyen. Elfelejtett nevek és fehér foltok nem lehetnek sem a történelemben, sem az irodalomban. (MIHAIL GORBACSOV) Vas Zoltán, 1944: „Kedves Rákosi elvtárs!... Jöjjenek!” (A levél, melyből most néhány részletet idézünk, 1944- ből való, amikor az MKP moszkvai vezetői Vas Zoltánt küldték előre a szovjet csapatokkal Magyarországra tájé­kozódás és a pártszervezés előkészítése céljából.) 1944. október 17. Szeged. Kedves Rákosi elvtárs! Kedves Gerö és Révai! Ha csak felsorolom azoknak a városoknak és nagyobb községeknek a nevét, ahol már eddig is jártam, azonnal megértitek, hogy nemigen lehetett kapcsolatom a stábbal, nemigen számol­hattam be az eseményekről. De amint leveleimből láthat­játok, valahányszor csak egy módom is van, azonnal írok. Most összefoglalóan. A helyzet, mint ismételten írtam, mindenütt nagyon ne­héz. Az excessusok igen komolyak és a katonai hatóságok minden akarata ellenére csak nagyon nehezen csökkenthe­tők. Történt pedig elég jelentős számban még kivégzés is. Egy sor értekezlet is volt már kérésemre ebben az ügyben. Ezenkívül bárhol is vagyok, mindenhol előadást tartok a devíziók tisztikara előtt, hogy megértessem velük: a kilen­gések mennyire lehetetlenné teszik munkánkat. De meg kell mondjam: a kilengéseknél is nagyobb az a szörnyű pánikhangulat, amely elfogta a lakosságot. Nem jönnek ki a házaikból, rettegnek a katonáktól. S nem is mert gonoszkodnának. Többségükben eszükben sincsen ilyes­mi, de a megértés hiánya a legfurcsább helyzeteket te­remti ... Kijött már a föld alól a Kommunista Párt is. Elfoglal­tuk számára a MÉP (Magyar Élet Partja) helyiségeit. Le­foglaltunk egy nyomdát is, illetve kettőt, a szegedi Kis- újságét és az Űj Nemzedékét és holnap reggel megjelenik már a párt újságja is ... Beszámolok a többi város pártszervezéséről is. Hódme­zővásárhelyen Bors János, Vári József, Nagy János dolgoz­nak. Nagy és Bors ismert munkásvezetők. Orosházán Ke­resztes a párttitkár. A szocdemek volt vezetője. Pompás ember, ajánlom a központi vezetésbe. Ugyanilyen értelmű javaslatot teszek Szobek András bé­késcsabai párttitkárunkat illetően is. Ez is munkás. Kemény, öntudatos ember, de úgy látom, ami a kádereket illeti, nincs mitől tartanunk. A munkásság legjobb elemei fenntartás nélkül velünk tartanak. Még az itteni események ellenére is (célzok a találkozásokra)... Mellesleg ezek — a mi új elvtársaink — többségükben olyanok, akik most jöttek az internáló táborokból. Szep­temberben többeket onnan elengedtek, s benyomták őket munkásszázadba, ahonnan hazaszöktek. Szarvasi elvtársaink, Kollár Mihály intelligens fiatal kereskedősegéd, Súlyán Mi­hály, Bencsik János, Cserép Mátyás, Homoki Vince, mind­kettő földmunkás. Gyomán az elvtársak, Kurcz Mihály, Varsandár Sándor, Becs Imre szovjet rendszert kezdtek 1919-es tradícióból. Gyökerük is 1919-ben van. Mezőberény: Madarász Pálné és Pál, Hoffmann József,' Pfeiffer József, Békéscsaba: mint írtam Szobek András és Kiszei András, Gyula:, dr. Gramár László és Szikes Antal. Utóbbi idő­sebb ember, de igen jó a benyomásom róla. Szintén aján­lom a központi vezetésbe ... Remélem, ha együtt leszünk és beszámolok az eredmé­nyekről, elégedettek lesznek. Több ez, ami máris van, mint amit vártunk. Első párt leszünk az országban. Jó pártunk lesz. Bármennyire mélyre is esett az ország, felemeljük, talpraállítjuk, és megteremtjük az új Magyarországot. Tő­lünk várja ezt a nép. Ezért dolgozunk. De miért nem jönnek már maguk is? Ezer embernek való munka van itt. Nem győzöm. Sürgönyt sürgöny után küldök maguk miatt. Jöjjenek. Csak ha tele van az ember munkával, érzi, hogy ereje és képességei mennyire végesek... (Vas Zoltán levelei 1944, 1974 História című folyóirat.)

Next

/
Thumbnails
Contents