Békés Megyei Népújság, 1988. december (43. évfolyam, 286-311. szám)
1988-12-13 / 296. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS II MEGYEI TANÁCS LAPJA 1988. DECEMBER 13., KEDD Ara: 1,80 forint XUn. ÉVFOLYAM, 296. SZÁM II gazdálkodás mércéje a piac lesz flz ipari szövetkezetek vezetőinek aktívaértekezlete ülést tartott az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottsága Az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottsága Gyenes András elnökletével hétfőn ülést tartott. A testület — a kijelölt munkabizottság által előterjesztett javaslat alapján — elvi állásfoglalást fogadott el a KB pénzgazdálkodásának ellenőrzésére. A KEB ellenőrző munkájának célja előmozdítani, hogy a párt anyagi eszközei továbbra is jól szolgálják a politikai munkát, a párt bevételeiből rendelkezésre álló anyagi és pénzeszközök hatékony felhasználását, az ésszerű takarékosságot, a változó gazdálkodási feltételekhez való rugalmas alkalmazkodást. A KEB tapasztalatait a párt vezető szervei tudomására hozza és megismerteti a párttagsággal. Somogyi Imrének, a KEB titkárának előterjesztése alapján megvitatta és elfogadta a testület 1989. első félévi munkatervét. Ennek alapján a KEB a következő fél évben az országos pártértekezlet politikai irányvonalának megfelelően dolgozik, a szervezeti szabályzat szellemében tölti be feladatát. A párt vezetői szerveivel együttműködve hozzájárul a párt megújulásához, részt vállal a párt politikájának alakításában, a párthatározatok előkészítésében, végrehajtásában és ellenőrzésében. A testület részt vesz a jövő év első felében a Központi Bizottság napirendjére kerülő témák kidolgozásában, illetve véleményezésében. Penza megyei küldöttség látogatása A szovjetunióbeli Penza megyéből érkeztek vendégek megyénkbe a hét elején. A delegáció vezetője Jerofejev Jurij Alexejevics, a Penza megyei tanács elnökhelyettese. Tagjai: Kadjenkova Galina Ivanovna, Penza város nagyáruházának igazgatója, Baranov Ivan Fjodorovics, a Kamenkai Húskombinát igazgatója. A küldöttséget útjára elkísérte Andrijanova Nadezsda Vladimirnovna, a Szovjetunió Külkereskedelmi Minisztériumának főmunkatársa. A vendégeket tegnap délelőtt fogadta Murányi Miklós, a Békés megyei tanács elnökhelyettese. A kötetlen beszélgetés első felében megyénk gazdasági, társadalmi helyzetéről hallhattak tájékoztatót. Majd ezt követően a már megalapozott politikai kapcsolatokra épülő gazdasági és termelési kooperációk lehetőségei kerültek szóba a megyei tanácsnál. Ugyanis — mint ez a delegáció tagjainak beosztásaiból is kiderül — a mostani Penza megyei küldöttség ez esetben a sokoldalú és konkrét árucsere mielőbbi beindítását szeretné megalapozni a Békés megyei fogyasztási szövetkezetekkel és az állami kereskedelmi vállalatokkal. Ezért is kereste fel a delegáció a Fogyasztási Szövetkezetek Békés megyei Szövetségét, ahol Tanai Ferenc, a Mészöv titkára és munkatársai fogadták a testvérmegye küldöttségét. Itt tudtuk meg, hogy a Körösmenti Skála Szövetkezeti Közös Vállalat gesztorságával tervezik kialakítani annak az árucsere-kapsolatnak a konkrét formáját, melyben a fogyasztási és értékesítő szövetkezetek és az állami kereskedelem vesz részt. A Jerofejev Jurij Alexejevics által vezetett küldöttséget ma délelőtt fogadja Kiss Sándor, a megyei párt- bizottság titkára. A következő napokon több fogyasztási szövetkezetét, kereskedelmi szervezetet keresnek fel a vendégek és a konkrét árucseréről folytatnak tárgyalásokat. A Penza megyei delegáció csütörtökön délelőtt utazik el megyénkből. — Balkus — Az ipari szövetkezetek idei gazdasági eredményeiről és jövő évi feladatairól tartottak tanácskozást hétfőn, a Budapest Kongresszusi Központban. A több mint 700 ipari szövetkezeti vezető részvételével megrendezett tanácskozáson Köveskúti Lajos, az Okisz elnöke egészítette ki az előzetesen mindenkihez eljuttatott írásbeli beszámolót. Mint mondotta: a 2700 ipari szövetkezet termelésének értéke az idén várhatóan mintegy 156 milliárd forint lesz, 20 százalékkal magasabb az elmúlt évinél. A konvertibilis export is dinamikusan nőtt, és az idén eléri a 10 milliárd -fo- rintot, ami ugyancsak 20 százalékkal több a tavalyinál. A szocialista export — a kormányzati törekvésekkel összhangban — jelentősen csökkent. Kevesebb lett a nyereség: a tavalyi 20,5 milliárd forinttal szemben az idén várhatóan nem lesz több 14 milliárd forintnál. Köveskuti Lajos hangsúlyozta: a most negyven éves szövetkezeti mozgalomban az utóbbi időben a tagság saját vagyoni részvételének összezsugorodása, a vagyoni érdekeltség visszaszorulása tapasztalható. A szövetkezeti tag saját tőkéjének működtetésével az elért hozadék töredékével sem gyarapíthatja saját vagyonát. Ebből az adódott, hogy mostanra az ipari szövetkezeti tagság ténylegesen birtokolt vagyonhányada a teljes szövetkezeti vagyon mintegy két százalékára csökkent, az induló 100 százalékhoz képest. Ezen a helyzeten már csak egy új szövetkezeti törvény változtathat. Az ipari szövetkezetek egyetértésével, az Okiszban kialakított álláspont szerint 1989. január 1- jétől bevezetik a piaci részjegyet, és felemelik az úgynevezett sajátrészjegy értékét. A sajátrészjegy és a piaci részjegy közötti alapvető különbség az, hogy a szövetkezetből való kilépéskor a tag saját részjegyének értékét az év végéin kiviheti, míg a piaci részjegy nem kivihető, ám bárkire átruházható, eladható, örökölhető tulajdont testesít meg. Ilyen értelemben a piaci részjegy hasonló a részvényhez.. így az ipari szövetkezetek nem kerülnének hátrányosabb helyzetbe, mint az 1989. január 1-je után alakuló társaságok. A vagyoni viszonyok helyreállításától az Okisz és az ipari szövetkezetek azt várják, hogy ezzel az ipari szövetkezetek visszanyerik tulajdonosi jellegüket, és a tagi érdekeltség megteremtésével versenyképesek maradnak az átalakuló gazdaságban. Az aktívaértekezlet vitával folytatta munkáját. Nyers Rezső államminiszter hozzászólásában elmondotta: az ipari szövetkezeteket elismerés illeti az utóbbi években tapasztalható rugalmasságukért, s azért, hogy munkájuk során jelentősen hozzájárultak a magyar népgazdaság fejlesztéséhez. S bár az állam túlszabályozta működésüket, leszűkítette mozgásterüket, a társadalmi tőkével való ésszerűbb gazdálkodás révén versenyképesek maradtak. Szólt arról is, hogy az" utóbbi hónapokban az Okisz érdekképviseleti munkája tapasztalhatóan markánsabbá vált, egyre gyakoribb az állami szervekkel való vita. de ez szükséges ahhoz, hogy a különböző valós érdekeket időben tárják fel, és az Okisz jö közvetítő legyen a kormányzati és a gazdálkodói szféra között. Berecz Frigyes, ipari miniszter a jövő évi gazdálkodási feltételekről szólt. Kiemelte, hogy az import liberalizálásával, a bérek felszabadításával egyes gazdálkodók nehezebb, egyesek pedig könnyebb helyeztbe kerülnek. A gazdálkodás mércéje a piac lesz, s mint mondotta, a szövetkezetek munkájának megítélésében remélhetően jövőre már ez lesz az elsődleges szabályozó. A Körösvidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság a Meteosat 3 időjárási műhold megfigyeléseinek vételére alkalmas berendezést vásárolt. A készülékkel 24 órán keresztül figyelemmel kísérhetik a Föld — közelebbről Európa és Magyarország — felszínének, légkörének állapotát, az időjárási frontok mozgását, következtethetnek a csapadékhullásra. Ez utóbbi az ár- és belvízvédelmi szempontból jelent fontos információt. Adatfeldolgozás a számítógépteremben Fotó: B. Fazekas László ÍBMHmegbeszélés Hétfőn inegbeszélésre került sor az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal, valamint a független szakszervezetek: a Humanitás Gyógypedagógiai Szakszervezet, a Mozgókép Demokratikus Szakszervezet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete és a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete képviselői között. A megbeszélés középpontjában a Munka Törvénykönyve módosításával kapcsolatban a sztrájk jogi szabályozásának kérdése állt. Az ÁBMH álláspontja szerint most van szükség a munkabeszüntetés szabályozására. Ez szükségképpen korlátozást jelent, ugyanis annak biztosítania kell a munkabeszüntetési jog gyakorlásának lehetőségét. A szarvasi Szirén Ipari Szövetkezet gádorosi üzemében két- műszakos munka folyik. Műszakonként több mint 500 férfiinget készítenek. Képünkön Markovics Imréné zsebet varr az egyik exportra kerülő fehérneműre. A munkateremben Etonszállító pálya segíti a termelést. Az Etonpályát szállító svéd cég az üzembe helyezés idején műszakonként 350-400 férfiing gyártását garantálta munkamódszere átvétele esetén. A gádorosiak ezt a követelményszintet már évek óta túlteljesítik Fotó: D. K. Fórum a megyei könyvtárban Van-e létjogosultsága a békemozgalomnak? A címben feltett kérdés is szerepelt annak az előadásnak a bevezető részében, amelyet Fodor István, az Országos Béketanács (OTB) titkára tartott tegnap Békéscsabán, a megyei könyvtárban. A HNF megyei béke-, barátsági és szolidaritási munkabizottsága által szervezett fórum célja a békemozgalom alternatív lehetőségeinek ismertetése, taglalása volt. Amint elhangzott, változó világunk egyik jellemző sajátossága az, hogy ami ma igaz, az nem biztos, hogy holnap is igaz lesz. Ezért jogosan vetődik fel a kérdés : van-e a békemozga- lommnak értelme, létjogosultsága most, a XX. század végén, amikor a tudományos és technikai fejlődés rohamos léptekkel halad előre, s amikor az emberiség új betegségekkel, súlyos környezeti ártalmakkal néz szembe. Ugyanakkor azt is tekintetbe kell venni, hogy az elmúlt évtizedekben óriási mennyiségű nukleáris fegyver halmozódott fel. Az viszont tény, hogy a világ problémáit katonai eszközökkel globálisan nem lehet megoldani. Az olyan helyi háború, mint például a libanoni, vagy az iraki— iráni stb., sem járhat eredménnyel, csupán az ember és az anyagi veszteségek növekedtek. A latin mondás: Si vis pacem, para bellum (habékét akarsz, készülj a háborúra) már nem érvényes. Ugyanis a béke szempontjából annál nagyobb veszélyt jelent egy ország, minél több pusztító fegyvert halmoz fel. A nukleáris eszközök ma már inkább a zsarolást szolgálják. Az államok helyét főként saját gazdasági, társadalmi és politikai viszonyai, valamint a lakosság anyagi-szociális körülményei határozzák meg. Az OBT titkára ezután utalt arra, hogy a következő út sem járható a jövőben: „Békében akarunk élni, de az ideológiai harcot tovább folytatjuk.” Ma már azt mondjuk, hogy prioritása a békének van. Egy másik lényeges felismerés1 az előző időszak nem számolt a két különböző világrendszer békés együttélésével. Most már szükséges belátni, hogy a kapitalizmus megújuló ké- pesége felülmúlja a szocializmusét. Le kell mondanunk a szocializmus terjesztésének extenzív módszereiről. Az előadó a békemozgalomban tapasztalható negatív jelenségekről is szólt. Ezek közé tartozik, hogy a hidegháború’ korszakában alapvetően baloldali volt, és nem rendelkezett széles körű társadalmi bázissal. A hetvenes, nyolcvanas években nagy mennyiségű nukleáris fegyvert telepítettek támadó célzattal Európában, rendkívül változó ideológiai keretek között. A nyugat-európai békemozgalmakat két trauma érte. Az egyik: a rakétatelepítést nem tudták megakadályozni, a másik: Gorbacsov jelentős sgámú leszerelési javaslattal állt elő. A magyarországi békemozgalom 1950 óta tevékenykedik, s pozitív szerepet töltött be a koreai, valamint a vietnami háború idején. Egyes vélemények szerint mégis „álmozgalomnak” lehetett tekinteni, amelyet „felülről” irányítottak. Bebizonyosodott, hogy az alulról jövő kezdeményezések inkább célravezetőek. A jelenlegi politikai rendszer szélesebb teret ad ennek a tevékenységnek. Sőt, a békemozgalom nagyobb mértékben beleszólhat a külpolitikai ügyekbe, még akkor is, ha ellentétes véleményen van. Az OBT titkára végül a várható változásoktól, a közvélemény szerepének növekedéséről és egyéb aktuális kérdésekről tájékoztatta a megjelenteket. Hangsúlyozta: világméretű összefogás szükséges a béke megőrzése érdekében. Az egymásra utaltság kötelező kategória legyen, és minden ország igyekezzen békés belpolitikai légkört megteremteni. Az előadás után kérdések megválaszolása következett. —y —n
